Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJÁN ?G7fiSŰLJRTEf! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD 1975. febr. 1L XXV. év& 35. szánk ARAi 0,90 Ft Eredmények és tanulságok Csaknem 380 milliárd forint nemzeti jövedelmet ho­zott létre Magyarország ötmilliónyi dolgozója 1974-ben, 7 százalékkal többet, mint az előző esztendőben. S ha az összeget 10 millió 510 ezerrel elosztjuk — mert ennyien voltunk most január elsején — megkapjuk, hogy minden egyes lakosra 30 ezer forint új érték ju­tott. A központi Statisztikai Hivatal 1974. évi Jelentése eredményes, jó munkáról, gyarapodó életről ad szá­mot Az országvezetés legmagasabb fórumain, az MSZMP Központi Bizottsága, az országgyűlés, a kor­mány ülésein elemezték már a tavalyi munkát és fej­lődést, hogy következtessenek az idei célokra, tenni­valókra. Most mégis jó érzéssel tallózhatjuk a jelen­tést. amelynek szinte valamennyi adata, ténye ked­vezőbb fejlődésről ad számot a tervezettnél. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem kiemel­kedő teljesítményei, mindenekelőtt a termelékenység­emelkedés fokozódó üteme, továbbá a reáljövedelmek, a fogyasztás, a beruházások gyors fejlődése jó indulási alapot, megfelelő gazdasági és társadalmi kondíciót ad­nak az idei nagy feladatok végrehajtásához. Az alumínium félgyártmányok és a szintetikus ve­gyiszálak 20, az autóbuszok 16, a kötöttáruk 15 száza­lékos termelésnövekedése egy esztendő alatt — hogy csak a legkiugróbbakat említsük — jelzi a gazdasági szerkezet átalakítására tett erőfeszítések kezdeti ered­ményeit. A mezőgazdaság műtrágya-felhasználása 12 száza­lékkal növekedett, s így egy hektárra — hatóanyagban számítva — már 245 kilogramm jutott. S újabb ter­mésátlag-rekordok búzából, kukoricából, cukorrépá­ból. Ez év január 1-én 5 millió 100 ezer fő volt hazánk­ban az aktív keresők száma. A munkaerőforrások már- már teljesen elapadtak. Egy esztendő alatt 34 ezer­rel, tehát az év végéig 229 ezerrel nőtt a gyermekgon­dozási segélyt igénybe vevő asszonyok száma. Ami már nemcsak egyes, főként hőket foglalkoztató ágazatok munkaerőgondjaira, hanem a nemzet egészséges gya­rapodására is utal. Utoljára 18 esztendeje anyaköny­veztek annyi újszülött magyar állampolgárt, mint 1974-ben. A természetes szaporodás egy év alatt csak­nem megkétszereződött, hazánkban: ezer lakosra szá­mítva 3,2-ről, 5,8-re emelkedett. A bölcsődei férőhelyek száma 50 ezerre növekedett, s 100 óvodás korú gye­rek közül már 72 járt tavaly óvodába. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése eredmé­nyekben gazdag esztendőről tudósít. Magyarország anyagiakban, tudásban, tapasztalatban, lélekszámban egyaránt szocialista viszonyaink közt, immár megszo­kott, sőt sok területen azt is meghaladó ütemben fej­lődött, gyarapodott. A múlt évi népgazdasági eredmé­nyeink még kiemelkedőbbek, ha a tőkés világ meg­torpant fejlődésével és szokatlan módon kiéleződött ellentmondásaival vetjük őket össze. Ám a szocialista országok közössége mégsem örülhet a gazdasági-mű­szaki fejlettségben történelmi előnyöket élvező, nagy stratégiai versenytárs kudarcainak. Már csak azért sem, mert a tőkés világban dühöngő infláció, a kül­kereskedelmi cserearány-változások hazánkat is hátrá­nyosan érinti. Elsősorban a növekvő nyersanyag- és energiaárak, a fokozódó értékesítési nehézségek, a tőkésországokkal folytatott kereskedelemben a terve­zettnél nagyobb mértékű passzívumhoz és költségvetési hiányhoz vezettek. S miután a világgazdasági változá­sok negatív hatása tartósnak mutatkozik, ennek kivé­désére fokozni szükséges a tervszerűséget, kritikusan kell elemezni munkánkat, a meglévő fogyatékosságo­kat. Az életszínvonal mérsékeltebb ütemű emelése is feltételezi a gazdaságban lévő, nem is kevés tartalékok széles körű feltárását és ésszerű hasznosítását. Töretlen gazdasági fejlődésünk nem nélkülözheti az ugrásszerű­en növekvő anyag- és energiaköltségek csökkentését, a termelés szerkezetének megfontolt, de gyorsabb át­alakítását, a készletnövekedés mérséklését, a beruházá­sok megvalósításának, üzembe helyezésének gyorsítá­sát. Az idén tehát nem érhetjük be a szokásos Jobb munkával, többre és másra van szükség. Helyenként arány- és irányváltoztatásra, s a népgazdaság legtöbb ágában a munkastílus és a szemlélet átalakítására. A IV. ötéves terv sikeres teljesítéséhez, az új ötéves terv előkészítéséhez, megalapozásához teremt kedvező felté­teleket az eredményekben gazdag 1974-es esztendő a pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny, amely az új gaz­dasági helyzethez jobban igazodva, töretlenül mind szé­lesebb körben és mind eredményesebben tovább fo­lyik. Szervezettebbé, tervszerűbbé, tartalmasabbá vált a pártmunka A paksi járás kommunistáinak tanácskozása Vasárnap reggel a Paksi Ál­lami Gazdaság biritói köz­pontjának művelődési házá­ban kezdődött meg a paksi já­rási pártértekezlet. A járás 71 alapszervezetéből közel száz- nyolcvan küldött jött el, hogy megvitassa a négyéves mun­káról szóló beszámolót, á Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelvei és a szervezeti sza­bályzat módosítására tett ja­vaslat Januári taggyűléseken történt megvitatásáról szóló összesítést és állásfoglalást, megválassza az új járási párt- bizottságot és a küldötteket a két hét múlva összeülő me­gyei pártértekezletre. Ott vol­tak a küldöttek közt a fel- szabadulás előtti párttagok és a fiatalok is, és —első ízben — az atomerőmű-építkezés párt- szervezetének képviselői. Az elnökségben foglaltak helyet a pártbizottság vezetői, kiváló dolgozók, pártmunká­sok, valamint Horváth József, a megyei pártbizottság titká­ra. A pártértekezlet elnöki tisztét dr. Kiss Frigyes, a me­gyei tanács járási hivatalának elnöke töltötte be. Rigóczky István a járási pártbizottság első titkára tar­tott vitaindítót, maid megkez­dődött a küldöttekhez előző­leg eljuttatott beszámoló és a Központi Bizottság irányelvei és a szervezeti szabályzat ter­vezete fölött a vita. Á küldöt­tek a beszámolóból és a járás négyesztendős fejlődéséről készült statisztikákból — és természetesen saját és alap­szervezetük, környezetük ta­pasztalatai ismeretében — ala­posan felkészültek a pártérte­kezletre. A járási pártbizottság beszá­molójában súlyának, fontossá­gának — és a négyéves ered­ményeknek — méltó helyet kapott a párt belső életének alakulása, fejlődése. Nemcsak a beszámolóban felsorolt és elemzett tények, hanem a kongresszusi felkészülés jegyé­ben a múlt év végén és ez év elején lezajlott taggyűlések tapasztalatai is azt tükrözik, hogy a paksi járás kommunistái egyöntetűen állnak ki és cselekvő aktivitást tanúsí­tanak a párt bevált politi­kájának megvalósításáért. És amint azt a járási pártbi­zottság első titkára megállapí­totta, a járás lakossága támo­gatja a párt politikáját, amely munkáspolitika és egyben össznépi politika is. Ezt bizo­nyítják az eredmények, ez tükröződik a kongresszusi és a felszabadulási verseny munka­sikereiben is. A járási pártbizottság és a végrehajtó bizottság — mint a beszámoló megállapítja — alapvetően megfelelt a X. kongresszus és az ezt követően megjelent határozatok köve­telményeinek. Munkájában to­vább erősödött az elvi-politi­kai irányítás, a nagyobb ön­állóság és a felelősség érvé­nyesítése, a végrehajtás centrikussága. irányító-ellen, őrző tevékenységében az alap­szervezetek tevékenységének megjavítására helyezte a fő súlyt A Politikai Bizottság 1972Tes márciusi határozata után felülvizsgálták az irá­nyító, ellenőrző, segítő mód­szereket és kialakították a követelményekhez igazodó munkastílust. A járási bizott­ság a négy év alatt 41 napi­rendet tárgyalt, ezekből 23, a végrehajtó bizottság által tár­gyalt 167 témából pedig 73 foglalkozott a pártélet kérdé­seivel. Közvetlen munkakap^ csolat alakult ki a vb tagjai, a reszortosok és a közbenső pártszervek, alapszervezetek között. A rendszeres segítéssel erősödtek a tartalmi mun­ka vonásai, szervezettebbé vált a pártélet, aminek jellemzője a demokratikus centralizmus érvényesüli— 313 új taggal erősödtek a já­rás pártszervezetei, az új ta­gok közel kétharmada fizikai dolgozó, önkritikusan állapítja meg a beszámoló, hogy ennek ellenére szükségtelenül magas arányban nyertek felvételt az adminisztratív és alkalmazotti réteghez tartozó dolgozók. Emelkedett a párttagság poli­tikai képzettsége, javult tájé­kozottsága, a pártfegyelem erősödött. A tájékoztatásnál azonban hiányosság, hogy az elsősorban a helyi kérdések, ben nem volt kielégítő. Felszó­lalásában a fegyelmi bizottság elnöke elmondta, hogy a javu­lás ellenére sok fegyelemsértés marad büntetlenül, mert el­néznek felette. Pedig a fe­gyelmi munka nem elsősorban megtorlás, hanem a fegyelem- sértő, sőt környezetének is ne­velését és a megelőzést szol­gálja. Az eredmények ellenére van még tennivaló az üzemi; munkahelyi demokrácia fej­lesztésében, ahol ma még sok a formális elem. Több helyütt az üzemi demokrácia kimerül a tájékoztatásban. A felszó­lalók közül többen hangsú­lyozták a munkahelyi demok­rácia fejlesztésének fontossá­gát, például az erdészet fő­részüzemének vezetője el­mondta, hogy tapasztalatai (Folytatás » 2. oldalon) Harmincnapos repülés és 28 napos kutatómunka után visszatért a Szojuz—17 Moszkva, Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Harmincnapos űrrepülés és a Szaljut—4 űrállomáson vég­zett 28 napos kutatómunka után vasárnap visszatért a Földre a Szojuz—17 szovjet űrhajó, fedélzetén Alekszej Gubarev parancsnokkal és Georgij Grechko fedélzeti mérnökkel. Gubarev és Grees- ko a szovjet kozmonauták kö­zül eddig a leghosszabb időt töltötte a világűrben. A leszállás után kiadott el­ső hivatalos közlemények sze­rint Alekszej Gubarev és Geor­gij Greastoo jól érzi magát A Szojuz—17 leszálló be­rendezése a részletes beszámo­lók szerint vasárnap, magyar idő szerint déli 12 óra után 3 perccel ért Földet az előre meghatározott körzetben, Celi- nográdtól 110 kilométerre. Gu­barev és Grecsko ezt megelő­zően már a reggeli órákban hozzáfogott a leszállás elő­készületeihez. Mindenekelőü tudományos kutatásaik Írásos anyagjait, a fotó- és filmfelvé­teleket tartalmazó kazettákat, valamint a fedélzeti naplót vitték át az űrlaboratóriumból az űrhajó leszálló egységébe, majd magyar idő szerint reg­gel hét után néhány perccel még egyszer ellenőrizték az űrhajó hermetizálását és vég­rehajtották a szétkapcsolást. Az űrhajó betájolása után be­kapcsolták a fékező hajtómű­vet. Ezt követően az űrhajó orbitális. egysége és leszálló egysége különvált egymástól, s a leszálló berendezés meg­kezdte az ereszkedést. A földfelszíntől hét kilomé­ter magasságban üzembe he­lyezték az ejtőemyőrendszert, majd közvetlenül a felszín fe­lett bekapcsolódtak a sima le­szállást biztosító segédhajtó­művek. A Szojuz—17 megle­hetősen bonyolult meteoroló­giai viszonyok között, alacsony h l Kőzet mellett és erős szél­ben, de mégis zökkenőmente­sen, minden komplikáció nél­kül ért földet. Kitűnően működött a leszál­ló űrhajó felkutatására létre­hozott szolgálat is. A rossz lá­tási viszonyok ellenére Guba­revet és Grecskót gyorsan megtalálták, s a kora délutáni órákban már el is szállították a leszállás helyétől mintegy ötszáz kilométerre délnyugatra fekvő szovjet űrrepülőtérre — 3ajkonurra. Megkezdődött a világűrben végzett kutatómunka feldolgo­zása is. Gubarev és Grecsko az elmúlt hónapban kiterjedt csillagászati kutatásaikat vég-' zett: a Napot, a bolygókat és a csillagokat vizsgálták. Föld— felszín-kutatásaiknak a szak­értők szerint tudományos és népgazdasági szempontból egy­aránt van jelentősége. Jól vizs­gázott a kísérletsorozat idején a modernizált szovjet orbitá­lis űrállomás a Szaljut—4 is. Mindvégig megbízhatóan mű­ködtek a kísérlet sikerét biz­tosító földi szolgálatok is.

Next

/
Thumbnails
Contents