Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

Olaj és gáz

— egy csővezetékben

Magasra szökött az olajkutatást láz az egész világon. Ennek oka az, hogy többszörösére nőttek a kőolajárak és fokozódtak az energiagondok a Föld legtöbb országában. 1960-ban Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela által létrehozott, később új tagállamokkal kibővült Kőolaj- exportáló Országok Szövetsége (OPEC) 1974-ben a tőkés világ készleteinek 70 százalékával ' rendelkezett, a világ kőolajkereskedelmének 85 százalékát bonyolította le. A kőolájból származó jövedelmük elérte a 80 milliárd dollárt, az 1972. évi 15 milliárd dolláros bevétellel szemben.

Az OPEC-országok 1974-es számított adatairól a táblázat

tájékoztat:

olajkincséhez szintén nagy reményeket fűznek a szakemberek. Az Alaszka északi részén

A Szovjetunióban elkészült a világ első olyan létesítménye, amelynek segítségével a földgáz és a kőolaj egy csővezetéken szállítható.

Az új létesítmény a nyugatszibériai szamotlori lelőhelyén működik, onnan egy ötven kilométeres csővezetéken már áramlik a kőolaj és a földgáz a szurguti erőműbe. A vezeték átmérője mindössze 700 milliméter, de teljes mértékben kielégíti az Északon fekvő villanytelep fűtőanyag-szükségleteit. Az erőmű villamos energiája pedig nagy kincs azon a vidéken, ahol hatalmas méretekben folyik a kőolaj és a földgáz kitermelése.

zött szerepeljen a következő! „ ... Nyugat-Szibériában a kőolajtermelést évi 125 millió tonnára kell emelni.” A szakemberek szerint azonban Nyu- gat-Szibéria a jövőben évente 500 millió tonna kőolajat és egy billió köbméter földgázt ad majd az országnak.

Ily módon Nyugat-Szibéria már most a Szovjetunió egyik legnagyobb kőolaj- és földgáztermelő körzete. Hatalmas kőolaj- és gáztermelő ipar alakul ki. Energetikai és építőipari központ létesül. Épül as úthálózat, a kőolaj- és gázvezetékek. egész rendszereit fektetik le.

OPEC-tagországok

Termelés (millió tonna)

Szaúd-Arábia 398,18

Irán 290,12

Venezuela 146,49

Kuvait 130,77

Nigéria 108,05

Líbia 87,27

Irak 84,41

Arab Emirátusok 82,46

Indonézia 70,12

Algéria 49,35

Katar 24,67

Ecuador 10,90

Az olajfelhasználó országok célja az OPEC-országok energia-ellátási fölényének megtörése. Az elmúlt évben végzett kőolajkutatások 4 milliárd tonnával gyarapították az OPEC-országokon kívüli ismert kőolaj tartalékot. Mexikóban 3,0 milliárd tonnás mező kiaknázása kezdődött meg, 5 milliárd tonnás ismert készlettel rendelkezik az Északitenger alatti shelf; a kínai partok közeléből is újabb feltárásokat jelentettek. A SzahaFeltárható A készletek

tartalékok

kimerülé(milliárd

sének vártonna)

ható ideje (év)

17,4

43

7,79

27

1,81

12

8,31

64

2,59

24

3,31

38

4,09

48

3,31

40

1,36

19

0,98

20

0,84

34

0,74

63

rától délre és a Dél-Amerika dzsungeljeiben végzett kutatófúrások is eredményesnek ígérkeznek. A Délkelet-Ázsiá- ban lévő olajkészletek kiaknázásáért folyó „offenzíva” során 1970—85 között közel 55 milliárd dollárt kívánnak beruházni a különböző országok olajtársaságai. A Dél-kínai- tengeren a Paracel-szigetek körzetében, valamint a Pápua Uj-Guinea körüli tengerfenék

található óriási kőolajkincs, valamint az Egyesült Államok partjai előtt feltárt olajmezők nagymértékben megnövelik az ország kőolajtartalékát.

A napokban megkezdődtek az idei kölcsönös vegyiszál- szállítások a HUNGAROTEX és a lengyel TEXTILIMPEX külkereskedőm vállalatok között.

A néhány évvel ezelőtt kötött magyar—lengyel vegyiszál- szakosítási és -szállítási szerződés értelmében az idén tízszer annyi textilalapanyagot ad a két fél egymásnak, mint

Tizenegy évvel ezelőtt a geológusok megállapították, hogy a Szamotlori tó a kőolaj különleges természetes tárháza. A közelében más gazdag lelőhelyeket is feltártak. Mindez lehetővé tette, hogy a kilencedik ötéves terv feladatai kö1971-ben, a szállítások első évében. 1975-ben a lengyel partner több mint hatmillió rubel értékben szállít Elana márkájú poliészter szálas anyagot 15 magyar felhasználónak. Cserébe a HUNGAROTEX a Magyar Viscosa Gyár más típusú szintetikus termékeit — poliamid és poliakril szálas anyagokat — exportál Lengyelországba, ugyancsak körülbelül hatmillió rubelért.

Nyugat-Szibériában szint® gomba módra szaporodnak a

települések és a városok. Újabb ég újabb lelőhelyeket tárnak fel. Ezen a vidéken napról napra óriási változások történnek, Nyugat-Szibéria meghódítását mégis számos nehézség akadályozza: járhatatlan mocsarak, áthatolhatatlan tajgai erdők, nyári hőség és téli dermesztő hideg, amely eléri a hatvan fokot. Ilyen körülmények között nagy érdeklődésre tart számot az új rendszerű fűtőanyag-szállítás. Hiszen sokkal könnyebb csupán egy csővezetéket lefektetni a mocsaras vidéken, mint külön a kőolaj és külön a gáz számára.

Az új szállítási rendszer jelentősége, hogy lehetővé teszi Nyugat-Szibéria természeti kincseinek sokkal alaposabb, sokrétűbb kiaknázását. (BUDAPRESS — APN)

— TERRA —

Magyarország — Lengyelország

Fokozódik a szintetikus termékek cseréje

S hogy nemigen mozdult, elkapta a kabátgallérját, megpenderítette, s úgy ülepen rúgta, hogy elesett.

Sírva indult visszafelé. De biztos távolságban

megállt.

— Los, los! — kiabálta a német, és lekapva a

géppisztolyt a nyakából.

Kelletlenül indult tovább, vissza-visszanézve.

„Hülye!... Úgyse találnál el, hülye!...”

Amikor eltűnt a katona — elbújhatott megint a híd alá — lehúzódott a töltés szélébe. Kanyarodott valamicskét az út, itt már akkor sem láthatja a német, ha kinéz a híd alól.

Magára borította a takarót, lekuporodott. Nézte a part tövében lehasaló kutyát, és hálát érzett iránta: milyen hűségesen kitart mellette ilyenkor is. Kidobott neki egy kekszet a takaró alól.

Az a baj, hogy ezek nem tudnak oroszul, ö meg németül csak keveset tud, és éppen azt nem tudja, hogyan kell mondani: Én magyar vagyok, és haza akarok menni.

Pedig Henriktől megtanulhatott volna németül. Magda biztosan megtanult.

Persze Magda meg oroszul nem tanult meg. Hacsak a front valahol őt is utói nem érte.

20.

Henrik az a sebesült német őrmester volt,

akit Rezső bátyja szervezett be a meneküléshez.

Fél karja felkötve, gipszben. De nemigen látszott, hogy fájlalta volna.

Eleinte ő hátul ült Henrikkel, a felponyvá- zott teherautóban, a ládák közt De a sűrű igazoltatások miatt a sofőr azt mondta: jobb, ha előre ül Henrik. Cseréljen vele valamelyik asz- szony.

Persze Magda megértette, hogy őrá hord a szó, ő volt a fiatalabb.

— Kirázza itt a lelket belőlem, a fene egye 88.

meg — mondta, amikor elhelyezkedett hátul, a ládák közt. — Még ki se értünk Miskolcról, és látod, már hogy parancsnokol?...

Később, ahogy távolodtak a várostól, elmaradtak az igazoltatások, és Henrik estefelé hátra ült, hozzájuk.

Beszédes, jókedvű fiatalember volt; nem látszott rajta, hogy nagyon bánkódna a felkötött karja miatt. Folyton beszélt, mutogatott, grimaszokat. vágott. Ök persze nem értették, de nevettek rajta; jobb kedve lett akkorra Magdának is.

Valamit magyarul is konyított Henrik. Azt mondogatta Magdának:

— Te nem tudod nemet, és nem tudom má- gyár, nemjo, nemjo.

Elkezdte tanítani Magdát németül. Megfogta az autó oldaldeszkáját, s mondta, németül:

— Auto.

Magda elismételte: — Auto.

Megfogta a Magda kabátját: — Rock.

Tetszett Magdának a játék. Kacagva ismételte:

— Rokk.;:

Aztán jött az ő sapkája, a nadrág, a csizma meg minden egyéb. De már csak a rokkra, meg az autóra emlékszik, mert az hasonlít a magyarhoz legjobban.

Aztán kezdte elölrőL

— Auto.

— Auto — már ezen is kacagott Magda.

— Rock.

— Rokk..:

Ö rögtön gondolt rá, hogy most megtanulhatna németül, és milyen jó lenne, ha már tudna beszélni, mire kiérnek Németországba. Mégis más az, ha tud az ember németül, a németek is másképpen néznek rá.

De annyira besötétedett közben, hogy már nem láthatta, mire mondja Henrik, amiket mond. Azért csak figyelt, és megpróbálta a szavakat megjegyezni. Akármikor megkérdezheti majd a nénjétől, melyik mit jelent.

Henrik: — kittel.

Magda: — KitéL

Henrik: — Nemjo, nemjo.. ] Kitl... Kitt...

Magda: — Kitől.

Henrik: — Strumf. .1

Magda kacagott: — Strumf. i

S kezdték megint elölről a rokknál: most nem az autónál kezdték. Magda hűségesen ismételte 89.

a szavakat, kuncogott, fel-felkacagott. Majd egyszerre komolyra váltott a hangja, és azt mondta:

— No, mára elég lesz. Érted, Henrik?... Mára elég a tanulásból.

— Mara eleg, nem tudom — mondta Henrik.

— Tudod vagy se, de mára elég... Ende, érted? Ende, mára ende... Slusszpassz.

Másnap nem tanulhatott Henriktől németül, mert őt előreültették a sofőr meg a felesége mellé, a fülkébe.

Amikor egy sorompónál várakoztak, a sofőr hátrament, s beszólt a ponyva alá;

— Ne rázassa magát, Magduska, ha nem muszáj. A gyerek ellehet itt, neki igazán mindegy.

— Megszokja az ember, nem is ráz — mondta Magda. — És legalább tanulok németül.

Többet mentek visszafelé, mint előre. Sok volt a várakozás mindenütt.

Harmadnap elirányították őket egy városba, a Dunához. Nem volt akkora város, mint Miskolc.

Valami okból onnan nem mehettek tovább. Délben értek oda, de még az éjszakát is ott kellett tölteniük.

Amikor a sofőr megkapta az eligazítást, melyik útvonalon mehet, Henrik kijelentette, hogy az neki nem jó, ő sokkal hamarább hazaér német katonai kocsin. Mehetnek vele ők is mind a ketten, hajnalban indul a városból a német konvoj. Gyorsabb lesz így, és főleg biztonságosabb; majd a vasgyári kocsit bevárhatják odakint, a megadott címen. Elintézte a parancsnokkal, hogy ők ketten jöhetnek.

Az öreg sofőr a feleségére nézett, és megvonta a vállát. Neki mindegy, ő nem szól bele. Ha kevesebb az utas, kevesebb a felelősség.

Magda csak sóhajtozott, ő nehezebben állt rá. Mondván: ő azért nem szívesen szakad el az ismerősöktől. Jó, jó, hogy odakint találkoznak majd, de addig sem szívesen szakad el.

— Bár ki tudja, civil kocsival mikorra érnénk ki, az biztos, hogy a német katonaság előtt nyitva minden út...

És úgy a partizánoktól sem kellene félni. És persze Henrik is csak úgy lehet segítségükre, ha végig vele maradnak.

Lepakolták a Magda csomagját, és útnak bocsátották a vasgyári autót.

(Folytatjuk)

90.

Kőolajkutatás az egész világon