Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, £GY£SŰIJETE£| TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG AMAOYARSZOCX ALI ETA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÄC A HAH LAPJA SZOMBAT 1975. febr. &> XXV. évL 33. szánk ARA: 0,90 FI A KSH jelentése az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Tanácskoztak a megyeszékhely kommunistáinak küldöttei Városi pártértekezlet Szekszárdon Tegnap került sor a megyeszékhely, Szekszárd kommunistáinak párfcértekezletére, ahol az alapszervezetek küldöttei megvitatták a városi pártbizottság beszámolóját az elmúlt négy év munkájáról és mégha túrázták • további tennivalókat Az értekezletet Ruasa János, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd megválasztották a pártértekezlet tisztségviselőit. Az elnökségben foglaltak helyet a végrehajtó bizottság tagjai, valamint a város társadalmi, politikai és gazdasági életének kiválóságai. Az elnökség tagja volt K. Papp József, a Magyar Szocialista Munikáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Lukács Gyula, a Központi Bizottság párt- és tömeg- szervezetek osztályának munkatársa is. A tisztségviselők megválasztása után Vári György elnökletével folytatta munkáját a pártértakezlet. Először Rúzsa János szóbeli kiegészítést fűzött az Írásban előre kiadott beszámolóhoz. A városi pártbizottság beszámolója A beszámoló és a szóbeli kiegészítés megállapította, hogy a város kommunistái, a város dolgozói becsülettel dolgoztak a X. kongresszus által meghatározott politikai, gazdasági és kulturális feladatok valóra váltásáért. Büszkék lehetünk hazáink és városunk fejlődésére. A X. kongresszus határozatainak eredményeként tovább gyarapodott hazánk gazdasága, erősödött egész társadalmunkban • marxizmus—leninizmus befolyása, a munkásosztály vezető szerepe. Ez a megállapítás Saekszárdna is érvényes. A város munkaképes lakosságának 74 százaléka az iparban, illetve a szolgáltatási ágazatokban dolgozik. A város lakosságának 5,7 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. S bár Szekszárd iparának fejlesztése az 1960-as évektől vált jelentősebbé, ma már itt dolgozik a megye ipari foglalkc*- tatottjainak 38 százaléka. A város munkásságára la jellemző, hogy bízik s pártban, munkájával tevékeny részese a politika végrehajtásának. Többségét a szocialista tudatosság jellemzi, a vezető osztály tagjaihoz méltóan él és dolgozik. A munkás- osztály felelősséget érea mindazért, ami hazánkban, városunkban történik. Társadalmunk előrehaladását elismerve, őszintén és nyíltan bírálják a meglévő fogyatékosságokat Elítélik a Ha- rácsolást, a hatalommal való visszaélést, a kispolgári magatartást A mezőgazdaságban is tovább erősödtek a szocialista termelési viszonyok. Fejlődött a parasztság politikai öntudata. A politikai nevelőmunkát, a tudatformálást nehezíti a szövetkezeti tagság magas életkora. Az értelmiség száma a váro< fejlődésével és iparosodásává állandóan növekszik. Jellemz a város értelmiségére, hogy döntő többségük felismerte társadalmi szerepét és felelősségét a szocializmus építésében. A továbbiakban részletesen foglalkozott a beszámoló városunk ipari fejlődésével a IV. ötéves terv időszakában. Megállapítja a beszámoló, hogy a fejlődés jelentősen meggyorsult A tervidőszakban befejeződött a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyárának építése és az Óra-Ékszer Vállalat bővítése, elkészült a Mezőgép Vállalat új üzemrésze, befejezéshez közeledik a nyomda rekonstrukciója. Természetesen még számos beruházás fejeződött be, vagy áll befejezés előtt néhányat emeltünk ká csupán a beszámolóból. Négy év alatt a minisztériumi ipar 86, a tanácsi ipar 80, a szövetkezeti ipar 124 százalékkal növelte termelését Kedvezően alakult a termelékenység, de ugyanakkor kétezer fővel nőtt a termelésben és szolgáltatásban foglalkoztatottak száma a beszámolási időszakban. A párt XI. kongresszusának és a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére indított murekavensenyben 410 szocialista brigád vesz részt a megyeszékhelyen 6357 taggal. A munikaverseny motorjai mindenütt a kommunisták. Pártunk X. kongresszusa a szocializmus építésének magasabb szinten történő folytatását tűzte ki célul. Előrehaladásunk gyorsításának döntő feltételeként jelölte meg a párt vezető szerepének továbbfejlesztését Megállapíthatjuk — hangsúlyozta a beszámoló —, hogy az 1970-es városi pártértekezlet óta Szekszárdon tovább erősödött a párt vezető szerepe a szocialista építés minden területén. A X. kongresszus óta a vé rosban 21 új pártalapszervez alakult Az elmúlt négy évbe a város párttagsága 20,4 százalékkal növekedett. „ A tagság összetétele kedvezően alakult. Nőtt a párttagságon belül a nők aránya, jelenleg a párttagok 27,2 százaléka nő. Nőtt a fizikai dolgozók aránya is a megyeszékhely párttagja] között, bár ezen a területen még sok a javítanivaló. Az elmúlt négy évben az újonnan felvettek 38,2 százaléka nő, 34,7 százaléíka 26 éven aluli. A felvett párttagok közül 42,1 százalék fizikai munkás, közülük 76 százalék szakmunkás. A párt új tagjai közül mintegy 90—95 százalék a tömegszervezetekben és tömeg- mozgalmakban végzett kiemelkedő munkájával érdemelte ki. hogy pártunk tagja legyen. A X. kongresszus óta a párt- szervezetek nagy gondot fordítottak a párttagság aktivitásának fokozására. A szekszárdi párttagok 80 százaléka rendelkezik pártmegbíaatássaL A végzett munka értékelése rendszeressé vált az alapszervezeteknél. A továbbiakban a beszámoló Szekszárd kommunistái előtt álló feladatokkal foglalkozott, mindenekelőtt abból áz aspektusból, hogy magasabb színvonalra kell emelni pártunk eszmei, politikai és cselekvési egységét. A szóbeli kiegészítés után megkezdődött a vita. A felszólalók sokoldalúan értékelték a városi pártbizottság munkáját a X. kongresszus óta. Hangot adtak annak a véleményüknek, hogy helyeslik a párt politikáját, egyetértenek azzal és továbbra is készek támogatni. Elismeréssel szóltak arról, hogy ■ városi pártbizottság Biankájában kiemelt helyet foglalt el a munkások körében vérzett politikai munka. Helyet kaptak a felszólalások sorában az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának során elért eredmények, valamint értékelését adták a felszólalók a többi nagy jelentőségű párthatározat megvalósításának is. Hangsúlyozták a vita során a pártértekezlet résztvevői, nemcsak az értelemre, hanem az érzelmekre is hatni kell, s ez Is legyen része politikai munkánknak. Minden körülmények között kiállni a párt jól bevált politikája, a szocializmus flgve mellett. Ez a kommunisták feladata. Egyik felszólaló annak a véleményének adott hangot, teljes egyetértés mellett, hogy a XI. kongresszus nem a nagy szavak -ongresszusa lesz, hanem a 'indennand élet, az előttünk ló feladatok megvalósításárak kongresszusa. (Folytatás ,a 3. oldalon) A népgazdaság 1974-ben a IV. ötéves terv és az 1974. évi terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban fejlődött. Az éves tervben előirányzott feladatokat a legtöbb területen teljesítették, illetve túlteljesítették. A kedvező gazdasági eredményekhez hozzájárult az MSZMP XL kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny. A termelés, a felhasználás, a lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezettnél és az előző évinél nagyobb mértékben emelkedett. A tervezett bér- és szociálpolitikai intézkedések megvalósultak. Javult az élőmunka hatékonysága, ugyanakkor a termelőberendezések kihasználása nem mindenütt volt kielégítő, a tőkés világpiaci áremelkedések a termelés anyagi ráfordításaira kedvezőtlenül hatottak. A termelés szerkezete az ötéves tervben meghatározott Irányzatoknak megfelelően nemzeti jövedelem ipari termelés egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés építőipari termelés mezőgazdasági termékek termelése áruszállítás behozatal (folyó devizaárakon) kivitel (folyó devizaárakon) egy munkásra és alkalmazottra jutó reálbér egy lakosra jutó reáljövedelem a lakosság összes fogyasztása fogyasztói árindex kiskereskedelmi forgalom (összehasonlítható árakon) a szocialista szektor beruházásai (folyó árakon) milliárd Ft lakásépítés — ezer lakás A jelentés egyes adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás során némileg még változhatnak. Ezek azonban a közölt megállapításokat, nagyságrendeket számottevően nem módosítják. Nemzeti jövedelem Az éves terv a nemzeti jövedelem 5 százalékos növekedését írta elő. A tényleges növekedés ennél nagyobb volt, 7 százalék, ami túlnyomó- részben a termelékenység emelkedéséből adódott Ösz- szege megközelítette a 380 milliárd forintot, ez egy lakosra számítva 36 000 forintnak felel meg. A nemzeti jövedelem 44 százalékát az iparban, 11 százalékát az építőiparban, 16 százalékát a mezőgazdaságban termelték meg. Több mint 98 százaléka a szocialista szektorból származott A belföldi felhasználás — a fogyasztás és felhalmozás változott Hathatósan segítették ezt a központi fejlesztési programok is. Egyes termékekből azonban a szükségleteket meghaladóan nőtt a termelés és az import, így a készletnövekedés az indokoltnál és a tervezettnél nagyobb volt Külkereskedelmünk a szocialista országokkal alapvetően az államközi egyezményeknek megfelelően alakult A tőkés világpiacon az infláció és áraránymódosulás következtében az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. Az ebből adódó cserearányromlás jelentős népgazdasági veszteséget okozott és a tervezettnél nagyobb mértékű passzívumot eredményezett a tőkés külkereskedelmi forgalmunkban. Az állami költségvetés hiánya nagyobb volt a tervezettnél, ami elsősorban a belföldi árszínvonal védelméhez nyújtott terven felüli támogatásokkal függött ossza, Tecr Tény ez 1973. év Százalékában 105 107 105,5—1064 1084 105,0—1054 1074 104 108 102,0—102,5 103,7 103,0—104,0 106,5 111,9 138,8 1114 1074 103,7 1054 105,0—105,5 105,2—1054 106,6 1064 102 101,9 1084 1094 117,0—1184 128 85.4 884 együtt — a tervezettnél és a hazai termelésnél nagyobb mértékben nőtt. Az összes fogyasztás 7 százalékkal, a felhalmozáson belül a népgazdaság összes beruházása 8 százalékkal emelkedett A készletnövekedés jóval nagyobb volt, mint a korábbi években. A belföldi felhasználáson belül a fogyasztás és felhalmozás aránya, összehasonlítható árakon számolva, a tervnek megfelelő volt: 75, illetve 25 százalék. A hazai termelést meghaladó belföldi felhasználás kielégítésére külföldi forrásokat vettünk igénybe. Ipar A szocialista ipar termelése — az előirányzott 5.5—6,0 százalékkal szemben — 8,2 százalékkal nőtt Az állami ipar 8,1 százalékos és a szövetkezeti ipar 9,5 százalékos (Folytatás » 2. oldalon) Az 1974. évi népgazdasági terv tő mutatóinak teljesítése
