Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

A r Kidolgozni a korszerű termelés egységes rendszerét OO _ Ü lést tartott a Tolna megyei szőlőrekonstrukciós bizottság, Ezt fényképeztük: Pálfán Tegnap délelőtt a megyei tanácson ülést tartott a Tolna megyei szőlőrekonstrukciós bizottság. A múlt év őszén létrehozott bizottság alapvető feladata Tolna megye, és ki­emelten a szekszárdi történel­mi borvidék szőlőtermelésének áttekintése, rekonstrukciójá­nak, fejlesztésének elvi és szakmai irányítása, javaslatté­tel, véleményezés, szakmai ál­láspont, informálás révén. A rekonstrukciós bizottság harmincegy tagból áll, a me­gyei tanács v. b. által meghí­vott kiváló elméleti és gyakor­lati szakemberekből, akik munkásságuk, elért eredmé­nyeik alapján váltak érdemes­sé a bizottság munkájában Való részvételre. Mint a bizottság elnöke, Ka­tona József, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet fő­igazgatója megállapította, a testület első ízben ült össze érdemi tárgyalásra. Elfogadták — néhány módo­sítással — a működési sza­bályzatot, amely részletesen meghatározza a feladatokat, a tagsági viszonyt, az ügyrendet és munkarendet. Hasonlókép­pen elfogadta a bizottság az idei évre szóló munkatervet. Császár József, a városi ta­nács elnöke arról tartott tá­jékoztatót, hol tart a szekszár­di történelmi borvidék re­konstrukciója, milyen erózió­védelmi munkákat végeztek a telepítésekkel együtt, és azo­kat megelőzően. A bizottság több tagja nyilatkozott elis­meréssel a szekszárdi borter­melés régi hírének visszaállí­tását szolgáló, összetett mun­kákról, azzal a megállapítás­sal, hogy a város gyakorlata követendő lehet a megye más területein is. Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese a MÉM vezetőivel — Váncsa Jenő mi­niszterhelyettessel, Kovács Im­re főosztályvezetővel és má­sokkal — folytatott tárgyalá­sokról tájékoztatta az operatív bizottság tagjait, nevezetesen arról, hogy a minisztérium mi­lyen támogatást tud adni a megye gazdaságainak a követ­kező szőlőtelepítésekhez. A te­lepítési kedv határozott, Bé­tától Paksig, Felsőnyékig, s a következő években 450—500 hektárra szól. Bár a telepítésekre, a kap­csolódó járulékos beruházások­ra, a meliorációs munkákra kidolgozott állami támogatási rendszer vonatkozik, nagy vi­ta kerekedett, miként lehetne megjelölni azt az egységes szakmai irányvonalat, amely a legkorszerűbb fajtákat, terme­lési, féldolgozási eljárásokat egyformán adja a szekszárdi borvidéknek, a paksinak és a Tamási környékinek. Dr. Koz­ma Pál akadémikus, dr. Dió- fási Lajos kandidátus, Bállá Antal, Bakonyi József, Ben- kő Béla, Mecseki János, Kel­ler János, Bucsi Elek, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályvezetője, és mások voltak a vita résztve­vői. A közös álláspont végül olyasformán fogalmazódott meg, hogy a Mecsekvidéki Ál­lami Pincegazdasággal létre­hozott társulás formájában, il­letve a Szekszárdi Állami Gaz­daság szakmai irányításával létrehozott szőlőtermelési rendszerben kell kidolgoznia a korszerű termelés egységes koncepcióját, és az operatív bizottságnak segíteni a gya­korlati megvalósítást. „Rend­szerbe foglalni azt, amit eddig is tudtunk, és csináltunk” — fogalmazta meg Kozma Pál akadémikus. Az operatív bizottság elfo­gadta azt az álláspontot, hogy a megyei tanács bízza meg az Ültetvény tervező Vállalatot programterv kidolgozásával, Szekszárd, Paks, illetve Tamá­si környékének korszerű sző­lőtelepítéseire. Állást foglalt abban is, hogy a gyakorlati munka vitelére albizottságo­kat alakítanak. A tagok' kije­lölését a megyei tanácsra, il­letve a bizottság elnökére és ügyvezető elnökére bízták. B. L Erősödött a népi ellenőrzés A szekszárdi JVNEB ülése Tegnap délelőtt ülésezett a szekszárdi Járási és Városi Népi Ellenőrzési Bizottság. Na­pirendjének kimagasló pontja a tavaly végzett munka érté­kelése volt; ezt Oláh József el­nök terjesztette elő. A bizottság az elmúlt esz­tendőben hat, kivétel nélkül aktív ülésen húsz témát vita­tott meg. Az I974-es évben nőtt a bizottsági tagok szere­pe. öt vizsgálatot ij bizottsági tag vezetett; minimális kivé­teltől eltekintve minden téma- vizsgálatnak volt egy, a tárgy­körben járatos bizottsági tag felelőse. Szekszárdon \ és a szekszárdi járásban öt sze­méllyel gyarapodott a népi el­lenőri állomány. A személyi mozgás ennél nagyobb volt; az új népi ellenőrök száma huszonegy. Tizenhat népi el­lenőrt azért kellett a nyilván­tartásból törölni, mivel meg­halt, más járásba költözött; keveset pedig azért, mert sze­mélyi körülményeinek alakú-1 lása miatt nem vállalhatta többé a nagy felelősséggel járó népi ellenőri munkát. A szakcsoportok közül ta­valy a jogi, a kereskedelmi és a mezőgazdasági szakcsoport dolgozott a legeredményeseb­ben. Hasznosnak bizonyult, hogy az utóbbi szakcsoport tagjai egy-egy vizsgálat előtt már előzetes tájékozódást vé­geztek. A népi ellenőri csoportok közül az elmúlt évben a báta- széki nyújtotta a legtöbbet a közösségnek. A vizsgálatai so­rán feltárt problémák közül számosat a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága oldott meg gyorsan, eredményesen. A tolnai NECS szintén előre­lépett, tevékenységének ered­ménye azonban csak az idei évben mutatkozik majd meg. Mind a bizottság, mind az egész népi ellenőri hálózat — a korábbi évek bevált gyakor­latához híven — hasznos, kö­vetkezetes támogatást kapott a megyei NEB-től, valamint a párt- és tanácsi szervektől. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a járá­si-városi bizottság a tervezett nyolc vizsgálat helyett tizen­ötöt végezhessen. A vizsgála­tok zöme mezőgazdasági jelle­gű volt; ezeket szám szerint a kultúra és a helyiipar kö­vette. A vizsgálatok realizációja során a bizottság hat ízben hívta fel a figyelmet a tör­vénysértések megszüntetésére, tizenhat esetben tett javasla­tot árrá, hogyan lehet adott területen eredményesebben dolgozni. (Ezek java hányada ismert olvasóink előtt. 1974- ben a járási-városi NEB mun­kájával tizenegy cikkünk fog­lalkozott.) A népi ellenőrzés változat­lanul ápolta közérdekű kap­csolatait a párt- és tanácsi szervekkel, az ügyészséggel. A kapcsolatokat tekintve az 1974-es1 év figyelemre méltó újdonságot hozott: szinte ug­rásszerűen nőtt meg azoknak a gazdasági vezetőknek szá­ma, akik kérték a bizottságot, hogy dolgozóikat vonják be a népi ellenőrzés munkájába. Ismert tény, ez alkalommal talán mégsem felesleges emlé­keztetni arra, hogy a népi el­lenőrzési bizottságok nem bűnüldöző szervek; céljuk és törekvésük a fejlődés segítése. Más kérdés, hogy bűncselek­mény alapos gyanúja esetén a népi ellenőrzés megteszi a büntető feljelentést. A járási­városi népi ellenőrzés által fel­tárt törvénysértések miatt a bíróság az elmúlt évben négy személy felett mondott ki ma­rasztaló ítéletet. Az elmúlt év­ben feljelentett személyek többsége vezető beosztású volt. Az állampolgári fegyelem szilárdulásával, a törvényesség erősödésével, a tanácsi munka színvonalának emelkedésével együttesen magyarázható, miért csökkent 1973-ról 1974- re hozzávetőleg harminc szá- szalékkal a közérdekű bejelen­tések száma. Lényegében azért, mivel kevesebb lett az ok a panaszkodásra. A bejelentések között kevés volt az alaptalan; a névtelen­ség homályába burkolózók száma sem nőtt a vizsgált év­ben, az előző esztendőhöz ké­pest. 1974-nek — egyebek mel- létt, a korábbi évekhez ha­sonlóan — fontos tanulsága, hogy névtelen levélíró csak nagy ritkán állít igazságot Körülbelül olyan gyakoriság­gal, amilyennel a vak tyúk bukkan a hatalmas udvaron szétszóródott fél marék szem­re-«, B. Z. 1975. február 7. Nyolc tanteremmel többe járhatnak a jövő évtől a pálfai iskolások. _______________—_____________. «UlíiJií A z ősszel elkészült szárítóhoz új utat építenek. A Vízügyi Igazgatóság gátőrháza a hozzá csatlakozó rakta» rákkal a Sió-parton. Fotó; Gottvald Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents