Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

Az OTP eredményeiről, terveiről Dr, Szirmai Jenő sajtótájékoztatója Tegnap délelőtt Budapesten a FÉSZEK klubban dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarék- pénztár vezérigazgatója szá­molt be a sajtó képviselőinek az OTP elmúlt évi eredmé­nyeiről és az idei tervekről. A vezérigazgató elmondta, hogy az 1974-es esztendő jelentős korszakot zárt le, ekkor ünne­pelte az OTP megalakulásának 25. évfordulóját. A jubileumi esztendőben jelentős gazdasági és szervezési feladatokat ol­dott meg az OTP. A vezérigazgató az újság­írók előtt ismertette az elmúlt év eredményeit. Elmondta, hogy a lakossági betétek állo­mánya az elmúlt év végén meghaladta a 70 milliárd fo­rintot, ami egy év alatt 8,8 milliárd növekedést jelentett. Az idén tervük szerint ez még tovább fokozódik, 9—9,5 milliárd forinttal nő a lakos­sági betét. A vezérigazgató el­mondta, hogy a takarékosko­dás elsősorban a kamatozó takarékbetétekben történik. A befizetett pénz 85 százaléka egy évre tartósan lekötött be­tét. A gépkocsi nyeremény­betétek jelentős összeget, 6,7 milliárd forintot tesznek ki, a betétkönyvek tulajdonosai kö­zött tavaly több mint 2,5 ezer gépkocsit sorsoltak ki. A vezérigazgató részletesen beszélt a lakásépítési prog­ramról is. Elmondta, hogy a tavalyi évre előirányzott 85 ezer 400 lakással szemben, mintegy 89 ezer lakás építése feje­ződött be, ebből a takarékpénztár pénz­ügyi közreműködésével, illet­ve építtetési tevékenységével több, mint 76 500 lakás épült. Az OTP idei terve 90 ezer lakás építése. Ennek megvalósítása során felkészülnek az ötödik ötéves terv lakásépítési programjá­nak előkészítésére. Tovább ja­vítják a tanácsokkal és építő­ipari vállalatokkal az együtt­működést. Különösen szem előtt tartják a munkáslakás­építést. Az OTP a jövőben koordinálja ezeket a feladato­kat a tanácsokkal és a válla­latokkal, így a vállalatok ve­zetői is távlatokra előre tud­ják, hogy a tervidőszak alatt hány lakást biztosíthatnak • dolgozóiknak. Az OTP ösztön­zi a vállalatok vezetőit, hogy az általuk adott lakásvásárlási támogatást minimum 15 évre kapja a dolgozó. Hogy a fiatal házasok az első években köny- nyebben be tudják rendezni otthonukat, kedvezményes tör­lesztési lehetőséget is biztosít az OTP, ami szerint az első három évben az átlagosnál alacsonyabb összeget kell tör­lesztésként visszafizetni. Ezt követően dr. Szirmai Je­nő beszélt a takarékpénztár hálózati fejlesztésének tervei­ről. Elmondta, hogy az OTP tovább fejlesztette géppark­ját és az év végéig több mint 2 millió számlát már elektro­nikus berendezésekkel dolgoz­nak fel. Szólt az OTP egyéb tevékenységeiről is: így el­mondta, hogy az elmúlt évben 547 millió totó- és lottószelvényt ér­tékesítettek, s közel egymilliárd forint pénznyereményt és 120 millió forint értékű tárgynyereményt adtak át a szerencséseknek. A vezérigazgató tájékozta­tása után az újságírók tettek fel kérdéseket. Ezek között szerepelt, hogy miért olyan bonyolult a mezőgazdasági se­gély felvétele. A vezérigazgató elmondta, hogy ezt a kedvez­ményes hitellehetőséget a ké­relmezők sok esetben nem a jelzett célra használták fel. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a mezőgazdasági segély címén felvett összeg 50 száza­lékát nem a mezőgazdaságban használták fel. Megkérdeztük, mit tehetne az Országos Ta­karékpénztár, hogy a gondo­zásában felépített új lakások tulajdonosai jobban örülhes­senek új otthonuknak. Ez eset­ben a rugalmasabb ügyintézés­re gondoltunk. Dr. Szirmai Jenő elmondta, hogy Szek- szárdon különösen jó helyzet­ben van az OTP a lakásépíté­seket illetően. Itt aránylag sok és igen jó minőségű OTP-tár­sasházat adtak át az elmúlt időben és adnak át hamaro­■— szepesi — Száznegyven tejgazdaság versenye a tiszta, egészséges tejért Első az aparhanti Búzavirág Mg Tsz A Tolna megyei Tejipari Vállalat, az Állategészségügyi Állomás és a KÖJÁL a tej­termelő gazdaságok között ver­senyt hirdetett a tiszta, egész­séges tejért. Az volt e verseny­nek a célja, hogy a gazdaságok minél kifogástalanabb, a szab­vány előírásainak megfelelő te­jet küldjenek az iparhoz, illet­ve feldolgozott állapotban a fogyasztókhoz. Három éve kez­dődött a verseny, hasonlót az ország tizennégy vállalata nem folytat. Ennek eredménye, mint Szigeti János, a Tolnatej igaz­gatója elmondotta, hogy jobb tejet adnak a gazdaságok, kor­szerűsítéseket hajtottak végre a tejházakban, nagyobb gon­dot fordítanak az állategész­ségügyre, a tejtermelő gazda­ságok higiénére. A tej higiéniai versenyben száznegyven tejtermelő gazda­ság vett részt, s javult a ter­melőüzemek és az ipar közötti kapcsolat, növekedett a tejter­melés, az elmúlt két év alatt 14 millió literrel. A tisztább, jobb tej és az egészségesebb étrend kialakítása érdekében folytatott propaganda eredmé­nyeként tavaly tizennégy szá­zalékkal több terméket forgal­mazott a Tolna megyei válla­lat, mint 1973-ban. A negye­dik ötéves tervben előirányzott termelésnövekedést, tejfeldol­gozást a Tolna megyei vállalat már tavaly elérte. Ez az ered­mény annak a következetes munkának az eredménye, aho­gyan végrehajtják a termelő­szövetkezeti, állami gazdasági, üzemekben a kormány szarvasmarha-program j át. A Hét opcrhcnti asszony dicsérete Tegnap értékelték a tejter­melő gazdaságok versenyét a szekszárdi tejüzemben. Ide meghívták a verseny legjobb­jait, a tíz első helyezett gaz­daság vezetőit, a tejgazdaság­gal foglalkozó szakembereket. Szigeti János elismeréssel szólt a gazdaságok munkájáról és gratulált a verseny helyezett­jeinek, majd átadta a pénzju­talmat. A tejhigiéniai verseny- .ben első helyre került száz­negyven gazdaság közül az aparhanti Búzavirág Mg. Tsz. tehenészete. A tejkezelők: Zei- ner Antalné, Palkó Lászlóné, Dávid Jánosné, Ruppert Se­bestyénné, Kolozsi Jánosné, Selyem Antalné és Bátor Már­tonná termelőszövetkezeti ta­gok érdeme elsősorban, hogy ez a gazdaság került az első helyre. A további sorrend a versenyben: 2. tengelici Petőfi Mg. Tsz. 3, teveli Kossuth Mg. Tsz, 4. pári Béke Mg. Tsz, 5. a lengyeli tangazdaság, 6. a regölyi Népakarat Mg. Tsz Gagarin üzemegysége, 7. a kis- gyaláni Egyesült Erő Mg. Tsz biissüi üzemegysége, ■ 8. a mö- zsi Uj Élet Mg. Tsz, 9. a nagy­berki Egyesült Kapós-völgye Mg. Tsz központi üzemegysé­ge, 10. a bonyhádi Pannónia Mg. Tsz központi üzemegysé­ge. Az első tíz helyezettnek több mint huszonegyezer fo­rintot adott a tejipari vállalat azzal a céllal, hogy a tej terme­lési és tisztasági versenyben dolgozók között osszák ki. Rangsorolt a Tolnatej még további tíz gazdaságot — ok­levelet adtak ezeknek. A be- degkéri, a mőcsényi, a kétyi, a dunakömlődi, a sióagárdi, a koppányszántói, a györkönyi és a döbröközi termelőszövet­kezetek, illetve a Paksi Álla­mi Gazdaság gerjepi kerülete, és a Dalmandi Állami Gazda­ság als óleperdi kerülete kapott még helyezést, jó bírálatot. A tegnapi ünnepi tanácsko­záson ott volt dr. Kolombusz Lászlóné KÖJÁL-főorvos és dr. Kováts Jenő, az Állat­egészségügyi Állomás igazga­tója is. Mindketten elismeré­süket fejezték ki, amiért a versenyben kiváló eredménye­ket értek el a gazdaságok. A gazdaságok gondjai A beszélgetés során több, a szakmát érintő kérdést is meg­vitattak, arra kérve a tejipar vezetőit, hogy azokat tolmá­csolják illetékes fórumokon. Sürgősen rendezni kellene a tejkezelő gépek szervizellátá­sát. Ugyanis minden fórumon szóba kerül ez a téma, de elő­rehaladás nincs az ügyben. Kevés az alkatrész, nincs olyan ipari szövetkezet, amelyik hat­hatós és gyors munkát tud vállalni. A hűtő- és fejőgépek szervize kritikán aluli. Az ez­zel foglalkozó ipari szövetke­zetek a bejelentés után egy hétre mennek a gazdaságba a munkát elvégezni. A termelő- szövetkezetek szövetségének kellene kezdeményezni egy megyei szervizhálózat kialakí­tását állapították meg a gaz­daságok vezetői. Szóba került ismét a korpa hiánya, úgy lát­szik ezt a kérdést sem sikerül a napirendről levenni, sőt egy­re veszélyesebbé válik a hely­zet. Mert a szarvasmarháknak ez a fontos tápláléka kihatás­sal van a szaporulatra, a vem­hesülésre is. A fejőgépekhez szükséges alkatrészek, sokszor néhány forintosak, hiánya miatt nem tudják 'használni a berendezést, 6 ez a tej meny- nyiségének és minőségének ro­vására is megy. Nem lehet Szűrőbetétet kapni és gumikat a fejőgépekhez, illetve amit gyárt az ipar, néhány nap alatt elhasználódik. A verseny néhány helyezett­jétől véleményt kértünk. Így Kerekes Ferenc, az aparhanti termelőszövetkezet elnöke el­mondotta, hogy a tejkezelés nagyfokú tisztasága már évek óta megoldott kérdés a közös gazdaság telepein. Nem saj­nálta a termelőszövetkezet a költséget a tejkezelő berende­zésekre, ugyanakkor gondos­kodott arról is, hogy a dolgo­zók anyagilag is érdekelve le­gyenek a tejtisztaság megóvá­sában. Dömötör Lajosné, a kisgyaláni termelőszövetkezet állattenyészetének vezetője el­mondotta, hogy a Szorgalom elnevezésű szocialista brigád asszonyainak lelkiismeretes munkájának az eredménye, hogy mióta a versenyt a Tolna megyei vállalat meghirdette, mindig az első tíz gazdaság között szerepel a büssüi tehe­nészeti telep. Folytatják a versenyt A tejhigiéniai verseny vég­ső győztese azonban a fogyasz­tó — állapította meg több szakember a tegnapi értékelés alkalmából. Az ipar vezető szakemberei elmondották, hogy az utóbbi években egyre jobb minőségű tej érkezik a gazda­ságokból, és ebből a kiváló alapanyagból jó minőségű ter­méket tudnak gyártani. így például a főváros trappista- sajt-szükségletének egyharma- dát a Tolna megyei üzemek adják. Az eidámi sajt egyedüli szállítója a fővárosnak, ezen­kívül Borsod, Győr, Fejér és részben Hajdú megyének. Ta­valy közel száz vagon étkezési túrót szállítottak a fővárosba. A Tolna megyei Tejipari Vál­lalat eredményei alapján az ország tizennégy vállalata kö­zött az első három között ta­lálható, aminek erkölcsi elis­merése minden bizonnyal a kongresszusi verseny értékelé­sekor megtörténik. A tegnapi versenyértékelő értekezleten a résztvevők elhatározták, hogy a tej minőségének javítása ér­dekében folytatják a versenyt 1975-ben is.- Pj ­A pontos intőn» is takarékosság A Pénzügyminisztérium Be­vételi Főigazgatósága Tolna megyei hivatala rendezésé­ben az elmúlt napokban mun­kaértekezleten vettek részt a vállalatok és szövetkezetek számviteli és pénzügyi veze­tői. A termelőszövetkezetek, a kereskedelmi és szolgáltató vállalatok, az ipari vállalatok és szövetkezetek érintett dol­gozói külön-külön értekezlet keretén belül tárgyalták meg az év végi mérlegkészítés fon­tosságát, a zárszámadások ala­ki és tartalmi kellékeit és az ezek precizitásának lényegét. A takarékosságról sok sző esik napjainkban. Egyre töb­ben érzik és értik meg, hogy a takarékosság a gazdasági felemelkedés lényeges része, a pazarlás elítélendő. Köztudott, hogy a vállalati mérlegbeszá­molók, a szövetkezeti zárszám­adások amellett, hogy belső információt adnak, a fel­sőbb szintű ^ vezetést szolgál­ják. Nem sokkra, február 20- ával a Pénzügyminisztérium gépparkjában megkezdődnek az országos szintű összesíté­sek. A mérlegbeszámolók, zár­számadások nem előírásszerű kitöltésé miatt, összefüggés nélküli, vagy hibásan gépelt, rosszul összeadott számadatok miatt, hibakeresés címén a géppark leáll és sok-sok dol­gozó munkaidejét arra kell felhasználni, — pedig lehetne egyéb, hasznos dologra is, — hogy az egyezőséget megte­remtse, nem is beszélve a géppark kihasználatlanságé, ról, ugyanis a felsőbb szintű torz informálás felelősségét senki nem kívánja átvállalni és ez érthető is. A hiba pedig kezdődik az adatszolgáltatónál és ez lénye­gében elkerülhető, minimumra csökkenthető lenne több fi­gyelmesség, kellő munkaszer­vezés, a kitöltési utasítás ala­pos áttanulmányozása esetén. Megjegyzem a megye szö­vetkezetei, vállalatai ebben a vonatkozásban a minimumnak mondható szint felett dolgoz­nak. i A szövetkezet tagsága, veze­tősége megkívánja és joggal, a pontos információt, hisz sok­szor az anyagi jövedelem, vagy annak jövőbeni alakulása íügg ettől, vagy a jövőbeni célra­vezető és szükséges intézkedé­sek irányát határozza meg. Még inkább fontos ez népgaz­dasági szinten. Pazarlásnak tekinthető, ha a gép nem dolgozik, nem hasz_ nos munkára fordítják a dol­gozók az energiájukat. A be­számolók pontos kitöltése a fentiekből követően hozzájá­rulhat a takarékosság kérdé­séhez. Az értekezleten elhangzott hozzászólásokból, érdeklődés­ből és kérdésekből az derült ki, hogy jobban akarjuk csi­nálni, csökkenteni kívánjuk a hibaszázalékot, mert ha ez nem így van, ez is a forintok szórása. Várjuk az ered­ményt. SÜBAI IMRE PM. Bev. Főig. megyei hivatal 1975. február 5.

Next

/
Thumbnails
Contents