Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-04 / 29. szám
Olvasókészülék vakok számára Amerikai kutatók „Opticon" néven olyan olvasókészüléket szerkesztettek, amellyel a vakok átírás nélkül is olvasni tudják a nyomtatott vagy géppel írott szövegeket. (Eddig ugyanis csupán a hat domború pont kombinációjából álló Braille-írással papírra vetett szövegeket tudták elolvasni, ujjheggyel való letapogatással.) Az „Opticon” olvasófejét végig kell csúsztatni a betűsorokon. Az olvasófej optikai rendszere az egyes betűk képét fotocellákra vetíti, amelyek különbséget tesznek a sötét és világos részek váltakozásai között. Az így keletkező jeleket a gép elektronikus egysége rezgésekké alakítja át: ezeket érzékeli a vak ember az ujjai hegyével. Az egyes betűk a rezgések erősségéből és időtartamából, illetve e tényezők kombinációiból ismerhetők fel. Az eddigi tapasztalatok szerint kb. 60 órai gyakorlás kell ahhoz, hogy valaki percenként 30 szót el tudjon olvasni e készülék segítségével. A látó emberek kb. 200 szavas percenkénti sebességgel olvasnak, amit e készülékkel másfél évi használat után érhet el a vak ember. Szovj et—argentin napkutatás Közös napkutatási megállapodást kötöttek a szovjet és az argentin csillagászok. Ennek alapján. a krími csillagászati megfigyelőállomás és a Sierra de Cordoba kutatóközpont tudósai kicserélik azokat a fényképeket, amelyeket az idén — május 11-én — bekövetkező napfogyatkozáskor készítenek. A Föld különböző pontjain egyidejűleg készülő felvételek lehetővé teszik, hogy a tudósok újabb adatokat kapjanak a Napról. A tudományos anyagok másolatát rendelkezésére bocsátják annak a nemzetközi tanácskozásnak, amelyet júniusban Buenos Airesben tartanak és amely a naptevékenység előrejelzésével foglalkozik. A harmadik az Angarán A szibériai Angara folyón épül a világ egyik legpagyobb erőműve, a 4 millió 300 ezer kilowatt teljesítményű, Uszty- Ilimszki Vízierőmű. Az anga- rai vízlépcső hat vízierőműből áll majd. Az Irkutszki és a Bratszki Vízierőmű — amely a világ második legnagyobb létesítménye — már üzemek Idén megindul az Uszty- Ilimszki Vízierőmű tervezett tizennyolc áramfejlesztője közül három. Egyenként 240 000 kilowattot termelnek. A műszaki újítások következtében u uszty-ilimszki áramfejlesztők a Bratszki Vízi erőmű hasonló gépcsoportjaival szemben 7 százalékkal termelékenyebbek, bár itt a víz nyomása 30 százalékkal kisebb. A harmadik angarai vízierőmű építői csupán 1074-ben 1 300 00o köbméter betont építettek be a 105 méter magas duzzasztógátba. Októberben kezdődött az új, 1873 négyzetkilométer vízfelületű víztároló feltöltése, A* CTszty-TEmszM Vízierőmű elkészülte után évente 21,6 milliárd kilowattóra elektromos energiát ad, KORUNK Az utóbbi években nagyot javult a hazai gépkocsiállomány műszaki állapotának a színvonala, (meglátszik, hogy sok új autó állt forgalomba. Ennek következtében, no meg a háromévenkénti szigorú vizsga eredményeként, viszonylag kevesebb „lerobbant” gépkocsit lehet látni az utak mentén, mint régebben. Azért persze elkerülhetetlen, hogy ne legyenek segélyre szoruló járművek, mint ahogy összeütközések is — sajnos egyre növekvő számban — előfordulnák. Ilyenkor a jószerencsére vannak bízva a gépkocsik gazdái, a kárvallottak és a sebesültek: segítséget nyújt vagy hoz-e a legközelebb arra haladó jármű vezetője, mennyi idő múlva ér oda a szerelő, a rendőrség és a mentő. A motorizáció előretörése az úthálózat korszerűsítését kívánja meg. Az eddiginél szélesebb, jobb vonalvezetésű, biztonságosabb utakra van szükség, netán több sávos autó- utakra és autópályákra. Az utóbbival ma még csak egy meglehetősen rövid szakaszon rendelkezünk. Budapest és Székesfehérvár között. Az M7-es út tulajdonképpen az elmúlt év során vált igazi autópályává, amikor gazdát, karbantartó útügyi szervezetet kapott a nagy költséggel megépített létesítmény, és amikor 1974 decemberében átadták rendeltetésének a 35 millió forint költséggel kiépített segélyhívó rendszert. OSZLOPOK — KÉT KILOMÉTERENKÉNT Az autópálya mentén két kilométerenként mindkét oldalon fényvisszaverő festékkel sárgára mázolt, korláttal körülvett oszlopokat állítottak fel. Az oszlopok mindegyükébe egy-egv telefonkészülék van beépítve, amely kábelen keresztül kapcsolatban áll az éjjel-nappal ügyeletét tartó marton vásárj központtal Ha valaki bármiféle segítségre szorul az autópályán, maximálisan egy kilométer távolságot kell megtennie a legközelebbi segélykérő telefonig. Ott nem kell mást tennie, mint az oszlopon lévő gomb megnyomása után közölni a jelentkező központtal, hogy milyen jellegű segítséget óhajt. Előfordulhat, hogy valaki súlyosan megsérül, vagy rosszul lesz, és csak any- nyi ereje marad, hogy a jelző- gombot megnyomja. Ilyenkor Is azonnal segítséget lehet küldeni a helyszínre, hiszen a központ pontosan meg tudja állapítani, hogy melyik oszlopról .tehát az autópálya melyik .pontjáról érkezik a hívás. A központban ülő diszpécser szükség esetén össze tudja kapcsolni az út menti állomást a mentőállomás orvosával, aki a helyszínre érkezésig utasítást adhat a legfontosabb teendőkre. A martonvásári segélykőz- pontot tehát akkor kell a sztrádatelefon útján felhívni, ha .baleset történik, vagy valakinek a kocsija elromlik és annak megjavításához kér segítséget. Akkor is lehet, sőt kell telefonálni, ha valaki olyan rendellenességet észlel az 'autópályán, amely zavarja, veszélyezteti a forgalmat (pl. egy teherautó rakományából lehullott, nehezen eltávolítható tárgyak borítják az utat, vagy pedig nagy kiterjedésű olajszennyeződés van az útfelületen.) Mindenesetre a központ a mentőket, a tűzoltókat, a műszaki segélyszolgálatot, a rendőrséget egyaránt mozgósítani tudja. MI VAN AZ OSZLOPBAN? A segélyhívó rendszer csak akkor töltheti be hivatását, ha az út menti készülékek mentesek lesznek az erőszakos rongálástól (ennek megakadályozása minden autósnak érdeke !) Az idő viszontagságai ugyanis aligha teszik tönkre őket, erre ugyanis gondoltak a tervezés során a rendszert konstruáló és szállító holland Philúps-oég szakemberei., Ä furcsa alakú, kétoldaít előrenyúló „fülekkel” ellátott oszlopokban egy érzékeny, süly- lyesztefct mikrofon helyezkedik, at, és jobbről-bairől egy-egy hangszóró. Azok a bizonyos „fülek” arra szolgálnak, hogy egyfajta árnyékoló hatást fejtsenek ki, így az autópályán elhaladó járművek zaja kevésbé zavarja az oda-vissza beszédet. Az M7-es út 52 kilométernyi szakaszán létesített segélyhívó rendszer berendezései Európában a legkorszerűbbek közé tartoznak. A Hiili-ps-cég az eddigi nemzetközi tapasztalatok felhasználásával alakította ki a konstrukciót. KÉTOLDALÚ ÖSSZEKÖTTETÉS Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy -kát kilométerenként miért egymással szemben helyezték el az autópálya mentén a segélyhívó telefonokat, miért nem inkább kilométerenként felváltva az egyik, majd a másik oldalon. Hiszen így felényire — 500 méterre — rövidülne az a távolság, amit a segélyt kérőnek meg kell tennie. Nos, egyszerűen azért, mert gyalogosok nem haladhatnak át az autópályán, hiszen előfordulhatna, hogy a segélyhívó oszlophoz igyekvőt elgázolja egy ott nagy sebességgel elhaladó jármű. Mivel az út menti telefon ée a központ között kétoldalú az összeköttetés, a központ maga is kijelezhet az egyes állomásokra, s így .például rövid úton utasíthatja a segélynyújtásra kiküldötteket, hogy egy időközben befutott másik kívánságnak is tegyenek eleget „menet közben”. Bizonyára megdöbbentette az olvasót, hogy milyen magas összegbe — 35 millió forintba — került ennek a segélyhívó- rendszernek a kiépítése. Hiába ez ma már korszerűségi követelmény a lakott területeket messze elkerülő autópályákon, tehát mindenképpen szükség volt rá. Az M7-es fit további szakaszain már jóval mérsékeltebb lesz a telepítés költsége, hiszen csupán a már eddig kiépített hálózathoz kell majd csatlakozni. & £ ' A fáraó sírját radarral keresik Meteorológiai állomás a Marson 1975. augusztusára tervezik az első meteorológiai állomás elindítását a Mars felé, egy Viking típusú űrhajó fedélzetén. Az űrhajó a tervek szerint 1976. július 4-én száll le a Marsra. Az állomás célja, hogy legalább 90 napig mérje a Mais felszínén a síél sebességét, frányát és légköri hőmérsékletet Á’ kísérlettől azt várják, hogy a Mars légköre megismerésével közelebb jutunk a Föld légköri viszonyainak jobb megismeréséhez. A tudományos program irányítója ugyanis azon a véleményen van, hogy a „Mars légköre a földi légkör egvszerűbb váltoKheops fáraó fiának, Khep- ren-nek a sírját a mai napig nem tudták megtalálni a régészek. Khepren i. e. 2500-ban piramist építtetett apjáé mellett. Ez kisebb volt mint Kheops-é, nyilván az apa iránt érzett tiszteletből épült ilyen méretre. A régészek fantáziáját ez a piramis nagyon izgatja. A Berkeley Egyetem (USA) munkatársai évek óta sikertelenül röntgenezték kozmikus sugarak segítségével a piramist. Nem találták meg a sír- kamrát. Ez a kudarc azonban nem bátortalanította el a tudósokat, akik most a „Stanford Research Institute* munkatársaival új technikai módszerrel folytatják a kutatást; rövid hatósugarú radarral dolgának. A berendezést a halotti kamrának vélt helyiségben helyezték el és innen próbálják végigpásztázni és felderíteni a további kamrákat és járatokat. A jelenlegi halotti kamrában sajnos nem találtak rá az egykori fáraó tetemére. A régészek szerint ez csalétek kamra volt, amelyet annak idején a sírrablók félrevezetése céljából építettek Ez magában is jelentős régészeti felfedezés és remélhető hogy a radarsugarak segítségével további eredmények születnek az évek óta húzódó kutatómunka területén. 1973. február 4» Telefon az út mentén