Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

mfóEgOtETimfr SSTfiStfeJETaft TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG I ft WAOYÄB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSAcAWRK LAPJA KEDD 1975. febr. 4. XXV. évi. 29. szánk ARA: 0.90 FI A háztáji Toina megye mezőgazdasá­gért jegyzik, eredményeit or­szágszerte ebsmeafc. nagyra becsülik. Méltán, mivel oz adottság óikba I, a lehetőségeik­ké) jói sáfárkodva a isz-ek és az állami gazdaságok évek óta kiváló terméseredménye­ket produkálnak, s biztosít­ják Tolna helyét a három leg­jobb búza-, kukoricatermelő megye között. Az eredmények orra kötelezik a mezőgazda­sági üzemek dolgozóit, veze­tőit, hogy minden területen tortsáík a színvonalat, érjék utol a jókat, a legjobbakat, legyein szó akár a tejterme­lésről, akár a háztáji gazda­ságokban rejlő lehetőségek fokozottabb kihasználásáról. Tejtermelés tekintetében a szomszédos Fejér megye a rivális, s ami a háztáji gaz­daságokat illeti, itt Tolnának önmagát keH utolérnie, mint­hogy tavaly óta — főleg a sertés-, a koca tartásban —a visszaesés jelei mutatkoznak. Maradjunk ezúttal a háztáji probléma körében. A vissza­esés azért is szembetűnő, mert több termelőszövetkezet­ben évek óta a nagyüzem egyik üzemágának tekintik a háztájit, s ennek megfelelően segítik, támogatják, ösztönzik az ott foéyó árutermelést. Be­bizonyosodott, egyáltalán nincs igazuk azoknak, akik attól tartanak, hogy a háztá­ji befolyásolja, vagy éppen hátráltatja a közös munkát. Oöbrőköz, Szőke s, Pu szita - henose és még jó néhány köz­ség bizonyítja a bonyhádi, a paksi, továbbá a szekszárdi járásban, hogy a közöst egy­általán nem keíl félteni a ház­tájitól. Ellenkezőleg. Még hosszú évekig változatlanul feladat a háztáji gazdaságok segítése, támogatása, hiszen nemcsak gazdasági, sokkal in­kább politikai kérdésről von szó. ■Egyáltalán nem titok, hogy a háztáji gazdaságok adják a baromfi, a tojás, a hízott sertés zömét, s ebből következik, hogy szerepük a közelhatás­ban nélkülözhetetlen, egysze­rűen pótolhatatlan. Rengeteg pénzre lenne szükség ahhoz, hogy pótoljuk o háztáji gaz­daságokban meglévő álakat, istállókat, gazdasági épülete­ket. De ez csak az egyik szempont. Az is nagyon lé­nyeges, hogy a körösből szár­mazó jövedelmet jól kiegészí­ti a hizlalásból, a baromfi­tartásból származó bevétel. Időnként tehát újból és új­ból hangsúlyozni szükséges a háztáji gazdaságok szerepét, jelentőségét. Egyáltalán nem véletlen, hogy az MSZMP Központi Bizottság irányelvei a pánt XI. kongresszusára megállapítja: „Az állami gaz­daságok és a termelőszövet­kezetek általános fejlesztése mellett ezután is számolunk a háztáji, a kisegítő gazdasá­gok termelési lehetőségeivel.” Év elején a háztáji bizott­ságokra vár az idei lehetősé­gek jobb kihasználásának fel­mérése, a támogatás miként­jének, a segítség mértékének megállapítása, a különböző akciók megszervezésének le­bonyolítása. Tanácsülés Szekszárdon s Felelősséggel a Tárosért Az idei költségvetést vitatták meg a tanácstagok — Mikor jogos az igény? Több jelenlévő szerint az in­fluenza tói tarolt volt a tegna­pi városi tanácsülés Szekszár­don. A 70 tanácstagból húszán hiányoztak ugyan, de a hatá­rozatképes létszámot biztosító jelenlévők pergő, élénk, olykor éles vitát folytattak a napi­rendre került kérdések felett. A tanácsülésen részt vett és az elnökségben helyet foglalt Szabópál Antal, a megyei ta­nács elnöke. A Császár József városi tanácselnök által, a le­járt határidejű határozatokról ftZÓlÓ jelentés az 1973/74-es nmükéről szóló beszámolót vitatták meg a tanácstagok. A szokás sze­rint mindenkinek már előre írásban rendelkezésre bocsá­tott anyaggal kapcsolatban az első kérdés az üdülő- és telek- tulajdonnal kapcsolatos ren­delet végrehajtására vonatko­zott. Ezt a vb. már tárgyalta, a NEB is vizsgálta, rendben folyik. A csak egyes körzete­ket érintő részletekről a leg­közelebbi tanácstagi híradóban az illetékesek számot adnak, így az esedékes tanácstagi be­számolókon a választópolgárok megnyugtató választ kapnak majd. A lapunkban is szere­pelt Mészáros Lázár utcai A/2-cs toronyház elhúzódó átadása joggal közbe­széd tárgya. Tóth Miklósné ta­nácstag kérdésére Császár Jó­zsef közölte, hogy az eredeti 1974. szeptember 30-i határidő az alvállalkozó és a liftszere­lés többszöri késése miatt csú­szott. A beköltözés e hó első felében megkezdődik. (Az, hogy ez nem a tanács hibája, vé­leményünk szerint nem nyug­tatja meg a lakókat.! A ha­sonló késések — fiatalok—öre­gek garzonháza, melynek használatba vétele március ele­jén esedékes — kemény mun­kát jelentenek majd az idei tervek teljesítésekor. Fontos, mondotta Császár József, hogy a beruházók és alvállalkozók között jobb legyen az együtt­működés. Hiszen végtére is az effajta „ostor” a lakásra Várók hátán csattan. A tanácsülés — csekély módosítással — elfogadta a városi tanács és vb idei mun­katervét, majd rátért a költségvetés tárgyalására. Ezzel kapcsolat­ban Ribling Ferenc, a szám- vizsgáló bizottság előterjeszté­sét ismertette. A költségvetést reálisnak ítélte. Utalt a 13 szá­zalékos költségvetési növeke­désre és a takarékosság foko­zott fontosságára. A költségve­téssel kapcsolatban kialakult — szinte már interpelláció jel­legűvé vált — vita során Fü­zek Árpád tanácstag elismerte ugyan az eredményeket, de úgy vélte, hogy a Déli Kertvá­ros szennyvízelvezetése „örök­zöld téma” marad. A költség- vetésben nem szerepelnek a szárnyvezétékek, bár ezzel kapcsolatban már nem is egy ígéret hangzott el korábban. Szabó József tanácstag, peda­gógusként is hangot adott ag­gályának, hogy a nyári idő­szakban a napköziseknek és általában az úttörő korosztá- lyúaknak a lehetségesnél ki­sebb összeg jut. Tokaji Ferenc tanácstag éles hangon vetette fel a Béke telepiek útproblé- máit és azt, hogy a vásározók gépkocsikkal teszik tönkre: — a járdákat, mert máshol nem tudnak közlekedni. Nem első ízben figyelmeztetett egy ve­szélyes gyalogátkelő rendezé­sének szükségességére. Ko­vács Lajos tanácstag a koráb­ban jól bevált interpellációs keretet hiányolta a költségve­tésből. Goóts Kálmán tanács­tag egyetértőleg csatlakozott a Déli Kertvárossal kapcsolatos felszólaláshoz, Gilice Józsefné tanácstag pedig az Özsák- pusztaiak és Anna-majoriak jogos igényeiről beszélt. A vitában Császár József ta­nácselnök kifejtette, hogy egy olyan városban, ahol az utak fele még mindig nem szilárd burkolatú, súlyozni, mérlegel­ni kell a beruházásokat. Úgy vélte, hogy a Déli Kertvárost idáig is kiemelten kezelték, a lehetőségekhez mérten. Egyet­értve Szabó József véleményé­vel, emlékezetbe idézte, hogy az iskolák önállóan gazdálkod­nak és a tanácstag helyes szempontjait magukévá tehe­tik. A város egyébként 270 ezer forinttal járul hozzá az idén a gyerekek üdültetéséhez Dom bori ban és Magyaregre- gyen. A jövőben valószínű egy balatoni tábor létesítése, is. Az interpellációs keretre szánt ko­rábbi összeg az idén is ren­delkezésre áll, mintegy 2 mil­lió forint, csak ágazatonkénti bontásban került a költségve­tésbe. A tanácselnök válaszát nem fogadta el illetve azt módosította Füzek Árpád tanácstag és Tokaji Ferenc. Füzék Árpád feleleve­nítette, hogy az általa említett szennyvízelvezetési problémá­val kapcsolatban a tanácsülés már 1972-ben és 1973-ban ha­tározatot hozott, majd a ko­rábbi két határozatra hivat­kozva fevaly egy harmadikat is. Ismét utalva a lehetőségek­re, ezzel kapcsolatban a városi tanács elnöke most már a mű­szaki osztály konkrét intéz­kedését ígérte. Tokaji Ferenc és a tanácselnök közt kiala­kult vita során végül is Sza­bópál Antal, úgy is mint a vá­rosi tanács tagja, összegezte azt az álláspontot, melyet a jelenlévők (az érdekelt tanács­tag is) egyöntetűen elfogadtak. E szerint, más szavakkal sum­mázva a lényeget, aki a köz asztalára letesz valamit, az kérhet és onnan. Ahogyan a városi ta­nács elnöke mondotta, az anyagi lehetőségek végesek. Senki, Tokaji Ferenc se tu­dott konkrét javaslatot tenni azzal kapcsolatban, hogy hon­nan — netán fontosabb hely­ről — vegyenek el, más javá­ra. Az élesen felszólaló ta­nácstag körzete a későbbiek­ben szóba került társadalmi munkák lajstromán semmivel sem szerepelt A tanácsülés időbeli sorren­diségét megszakítva, utaljunk itt valamit arra, hogy a ké­sőbbi interpellálok (a maguk körzetében nagyon fontos, a város egészét, az annak másik végén élőket csak alig-alig érintő közgondokat szóvá té­ve) kérésüket, óhajukat kí­vánságukat mindig a társadal­mi munka tényeivet tatotok alátámasztani. A tanácsülés a „Tiszta, virá­gos Szekszárdért” mozgalom értékelésével is foglalkozott Mivel a jutalmak átadására később kerül sor, ennek rész­leteire a későbbiekben még visszatérünk. (ordas) Súlyos provokációk a HEFB ellen Mini orról korábban hírt ad­tunk, januárban a saigoni ható­ságok nyílt vagy leplezett támo­gatásával számos szervezett pro­vokáció történt a Nemzeti'* özi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság és ónnak néhány helyi csoportja ellen. A Nemzetközi Ellenőrző és Félügyelő Bizottság képviselői diplomáciai mentességeinek és kiváltságainak legsúlyosabb meg­sértése január 10-én Xuain Lóé­ban következett be. Botokkal és kövekkel felfegyverkezett csőcse­lék behatolt a helyi ellenőrző cso­port területére azzal a céllal, hogy a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság képviselőit eqy, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormányát elítélő nyilatkozat aláírására kényszerítse. A Nemzetközi El­lenőrző és Felügyelő Bizottság — és annak minden küldöttsége — méltán elvárhatta volna, hogy a saígonj adminisztráció köz­ponti és helyi hatáságai, a pá­rizsi egyezményben foglalt köte­lezettségeiket teljesítve, elejét veszik ilyen és hasonló jellegű okolóknak, illetve haladéktaTamul véget vetnek a bizottság ellen irányuló kampánynak. E helyett a saigoni hatóságok kísérletet tettek arra, hogy a provokációt, a tényeket meghamisítva, saját propagandacéljaikra felhasznál­ják. A magyar küldöttség vezetője ez év január 28-án levelet inté­zett Hiep tábornokhoz, a sajgón i adminisztrációnak a két fél ka­tonai vegyes bizottsága mellé delegált küldöttsége vezetőjéhez. A levélben tiltakozott a delegá­ciók diplomáciai mentességeinek és kiváltságainak megsértése miatt. Biztosítékokat követelt ar­ra nézve, hogy hasonló provoká­ciókra nem kerül sor: bejelentet­te, hogy a magyar fél ideiglene­sen visszavonja személyzetét a Nemzetközi Ellenőrző és Felügye­lő Bizottság Xuon Loc-i ellenőrző pontjáról, továbbá, hogy fenn­tartja magának a ioqat a diplo­máciai mentességek és kiváltsá­gok, valamint a Nemzetközi El­lenőrző és Felügyelő Bizottság személyzete biztonsága 'érdeké­ben általa szükségesnek tartott lépések megtételére — beleértve személyzete azonnali visszavoná­sát mindazokról a helyi ellenőr­ző pontokról, ahol hasonló ve­szély fenyeget. (MTI) Losonczi Pál fogadta a francia parlamenti delegációt Losonczi Pál, a Népköz rsaság F.lnj... _ .... ül­nöke hétfőn hivatalában fogadta a Francois Le Douú. ;nck, a Francia Köztársaság nemzetgyűlése alelnökének vezetésé­vel hazánkban tartózkodó parlamenti küldöttséget. Képün­kön: Losorczi Pál és a francia delegáció vezeíöje, Francois Le Douarec, a nemzetgyűlés a lein oké.

Next

/
Thumbnails
Contents