Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

Te mi leszel f Az én szakmám: fémszerkezet-lakatos Tóth Imre harmadéves szakmunkástanuló, pár hónap választja el attól, hogy kezében le­gyen a szakmunkás-bizonyítvány. Februárban zajlottak le a megyei szakmai versenyek, ahol első helyezést ért el, és az 505. számú Szak­munkásképző Intézetet képviseli majd a szak­munkástanulók országos tanulmányi verse­nyén, a fémszerkezet-lakatos szakmában. — Hogyan lattal (émn«rkaial-lakata»t — Amikor befejeztem a nyolcadik osztályt, először nem is akartam tovább tanulni, de az­tán meggondoltam magam és autószerelőnek vagy karosszérialakatosnak jelentkeztem. Egvik szakmában sem fogadták el a jelentke­zésemet. így a .fémszerkezet-lakatos szakma mellett döntöttem, mert a barátaim, akik eb­ben a szakmában dolgoztak, ezt ajánlották. Felvettek ipari tanulónak az 505 számú Szak­munkásképző Intézetbe, és a tanúim InVaim alatt a gyakorlati anyag elsajátítására a Mezőgép Vállalathoz kerültem. — Mibál áll ai a »laknia? — A sokfajta munka, sokoldalú embert kí­ván. Acélvázakat, kapukat, szekrényeket, nyí­lászárókat készítünk, de szórófejeket is sze­relünk. Az első évben mérőeszközökkel, da­rabolási műveletekkel ismerkedtünk Megta­nultuk a gáz- és az elektromos ívhegesztést és természetesen elméletben is elsajátítottuk azt, amit a gyakorlat megkíván tőlünk. — Milfon a ónunkat — Változatos munkát végzünk. Fizikailag sem nehéz. Fűrészelünk, reszelünk, faragunk. Sohasem lehet megunni. A nagyobb fém- szerkezeteket hidraulikus emelődarukkal moz­dítjuk el. Egyes feladatokat többen végzünk el. ez megköveteli a közös munkában való részvételt és az alkalmazkodni tudást. — A tanulmányi idl alatt milyen segítséget kaptatok? — A vállalat elvitt bennünket a BNV-re, az tekolától pedig az eredményeinktól függően ösztöndíjat kapunk 180—540 forintot. A má­sodik félévtől már teljesítménybérben dolgo­zunk, mi végzősök. így 1000 forintot keresünk. Ha „felszabadultunk”, 13—14 forint órabérrel is kezdhetünk. — Milyen terveid vonnak? — Minden héten csütörtökön bennmaradok a műhelyben és készülök az országos szak­munkásversenyre. Ha sikerül a verseny, és szén eredményt érek el ekkor szeptemberben beiratkozom a szakközépiskolába és leérett­ségizem. — Szüleid mit szélnek tn elképzeléseidhez? — Nem szólnak bele az életembe, csak azt kérik tőlem hogv maradiak a szakmában, ne legyek hűtlen hozzá Nekem még nem fordult meg a fejemben, hogv megváljak a szakmám­tól. — veress — Jubileumi rendezvények a szakmunkásképzésben Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és a szocialista szakmunkásképzés 25 éves ju­bileuma alkalmából számos rendezvény zajlik le országo­san Is és megyénkben is eb­ben a tanévben, a szakmun­kásképzéssel kapcsolatban kö­zülük kiemelkedik az „Alkotó Ifjúság” jubileumi pályázat és kiállítás, valamint a szakmun­kástanuló-napok jubileumi ta­nácskozásai. Az „Alkotó Ifjúság” jubileu­mi pályázat és megyei kiállí­tás a szakmunkástanulók ju­bileumi pályamunkáit mutat­ja be. Sok segítséget nyújt a pályaválasztó általános iskolai tanulóknak. A kiállítás helye az 505. sz. Ipari Szakmunkás- képző Iskola, Szekszárdon. Ideje: 1975. március 10—22. Megnyitás 10-én 10 órakor. A megyei kiállítást iskolai bemutatók előzték meg. Az országos kiállítás 1975. őszére várhatói A szakmunkástanuló-napok jubileumi tanácskozásai során a KISZ Tolna megyei Bizottsága mozgalmi tanácskozást szer­vez Szekszárdon, 1975. márci­us 15-én. Kiemelt téma: Az iskolai és az üzemi KISZ- szervezetek kapcsolata, to­vábbfejlesztésük lehetőségei. A megyei tanácskozást iskolai tanácskozások előzték meg. Megyei szakmai tanácskozást szervez a Tolna megyei Ta­nács VB. művelődésügyi osztá­lya Szekszárdon, az alábbiak szerint: Ipari szekció március 10„ építőipari szekció márci­us 11., mezőgazdasági szekció március 12., kereskedelmi- vendéglátóipari szekció márci­us 13. Fő téma: A szocialista szakmunkásképzés 25 éve és jövője. Előzőleg iskolai ta­nácskozások voltak. Klubpresszó, Szekszárd Vezetőség — Öniamereii vitakör — Klubrádió A „Babits Mihály” megyei művelődési központ klubpresz- szójában üldögélünk. Beszélgetőpartnerem Herczeg István, 24 éves fiatalember, február 1-től a klubpresszó vezetője. — Milyen reformokat tervezel? — Szeretném kialakítani a klubéletet — vezetőséggel, ak­tív klubtagsággal. A vezetőség munkájára támaszkodva szeretnénk beindítani a klubrádiót, rendszeres jelentkezés­sel Hetente egy alkalommal zenés, játékos táncdélutánt ter­vezünk a város ifjúsági klubjainak bevonásával. Szeretném ha a többi, havi kötött program — előadások, filmvetítés, vetélkedők — színvonalas és összekovácsoló erő lenne a klubélet kialakítására, önismereti vitakör beindítását ter­vezzük fiatal orvos, pszichológus és pedagógus vezetésével. — Mi a véleményed a mostani társaságról? — Meglátszik rajtuk, hogy senki nem szervezte őket ed­dig aktív klubéletre, itt a presszóban. Vegyes összetételű- ek, a züllés határán állóktól az értékes emberi tulajdonsá­gokkal rendelkezőkig, minden típus megtalálható köztük. Közös jellemvonásuk, hogy látszólag mindent közömbösen fogadnak, ritkán zökkennek ki saját gondolatmenetükből, szokásaikból. Járnak-kelnek, nem érzik, hogy egy nagysze­rű lehetőségekkel rendelkező klub látogatói. — Hallottam, hogy klubrádiót indítasz. Mit vársz tőle? — Csodát nem. Csak annyit, hogy segítsen tükröt tartani önmagunknak, íme ilyenek vagyunk. Remélem segít a klub­élet kialakításában Is. — Szerinted mennyire fog kicserélődni a társaság, ha a reformok sikerülnek? — Nem a kicserélődés a fontos, hanem a magatartás­változtatás. Ez viszont mindenképpen be kell, hogy követ­kezzen, ha klubélet alakul ki. — Mennyi támogatást kap a klubpresszó a művelődési ház költségvetéséből7 — Ha egy konkrét összeget mondanék, az nem tükrözné teliesen a támogatás mértékét. Annyi biztos, hogy minden szükséges kiadásra van fedezet. SZABÓ ZOLTÁN Értünk, rólunk Februárban jelent meg elő­ször a KISZ Tolna megyei Bi­zottságának tájékoztatója, az „Értünk—rólunk”. Most bemutatjuk azoknak, akik nem ismerik. Piros fej­léce van, négyoldalas, újság formájú. Oldalain képeket is találsz. Célja, feladata, hogy a mozgalom eseményeiről, fel­adatairól tájékoztasson, a KISZ-munkához segítséget nyújtson. Az első számban olvashat­tok a Forradalmi Ifjúsági Na­pok idei terveiről. Ebben a cikkben szó esik a FIN előké­szítésének konkrét formáiról, • kiemelt rendezvényekről és megemlékezésekről, a kulturá­lis és sportrendezvények programjáról. Közli a tájékoz­tató a KISZ Tolna megyei Bi­zottságának 1975/76-os mozgal mi évi akcióprogramját Kép és riport mutatja be * megye egyik legeredményesebb ifjú­sági klubját, a hasábjainkon is gyakran szereplő FTJK-ot. Az utolsó oldalon sok rövid infor­mációt olvashatsz. A kiadvány szerkesztői szívesen fogadják beszámolóitokat, írásban és képben, az alapszervezetek, a helyi KISZ-élat —eményeirói. r e o Ec M. Érdi Judit rajza. Ka szól az iskolarádió 3. Figyelem! A felvétel indul Ha már megvan a szükséges technikai berendezés és akusz­tikailag megfelelően kialakí­tott helyiség, akkor a prózai felvételek lehetőleg itt készül­jenek. A beszélő és a mikrofon normális esetben 0,5—0,8 m távolságra legyen egymástól. Amennyiben két vagy több mikrofon van felállítva, egy­szerre is használhatjuk eze­ket, ha a szereplő személyek többen vannak vagy távolabb ülnek a mikrofonok egyikétől. Ilyenkor azonban keverő köz- beiktatása is szükséges és ügyelnünk kell arra, hogy egy­szerre csak egy személy be­széljen. RIPORT­FELVÉTELEK A felvétel helyét kellő kö­rültekintéssel kell megválasz­tani, annak szem előtt tartá­sával, hogy a zajok ellen nem lehet minden esetben védekez. ni. Bizonyos értelemben pedig a külső hangforrások elen­gedhetetlen kellékei az élethű riportnak, helyszíni felvétel­nek. Mindenképpen törekedni kell, hogy a beszélő partner közel álljon a mikrofonhoz. Ilyen esetben megengedhető 20—30 cm, túl zajos környezet­ben 5—10 cm. A meghatároz­ható eredetű zajforrásnak mindig háttal álljon az, aki a mikrofont a vele szemben álló beszélő felé tartja. Ha szabad­ban készül a riport, szeles idő­ben vigyázni kell arra, hogy a mikrofon ne álljon a széllel szemben, mert az erős sustorgó hangzást eredményez a felvé­telen. Riportok készítésére renge­teg alkalom kínálkozik, iskolai rendezvényeken lehetőleg mindig legyen ott a rádió mikrofonja. Sportesemények hangulatait érdemes hangké­pekben lerögzíteni, ez mara­dandó emlék és egyben izgal­mas műsor lehetőségét adja. Az iskolai diákéletet legjobban a tanulókkal készített riportok­kal lehet tükrözni, észrevéte­leiket, javaslataikat hallgas­suk meg és tegyük közkinccsé. A ZENE A műsorok jellegének egyik dig az alkalomnak megfelelő, a műsor témájához illő zene­anyagot használjunk. Történel­mi — megemlékező — műsor­hoz a kor dalait, indulóit ke­verjük be. Vegyük figyelembe iskolatársaink igényeit, kíván­ságait. A MŰSOR Nagyon sok fajta (zenei, prózai megemlékező, kíván­ságműsort készíthetünk. A prózai adások készítésekor szá­molhatunk be az iskolai, moz­galmi életről, sportesemények­ről, egyéb hírekről. Zené-11 kössük össze a szövegeket. Lé­nyeges szempont, hogy a ze­nei műsorok belső aránya is arányban legyen a diákok ér­deklődésével. A felsorolt mű­sorlehetőségeken kívül szám­talan programot állítha­tunk össze. A műsorokat kezd­jük szignállal, ez jellegzetes­séget ad adásainknak és fel­hívja rá a figyelmet DEBRECENI SÁNDOR A befejező rész következik.

Next

/
Thumbnails
Contents