Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

ON KÉRDEZ

Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Posta fi ók 71

Szanálják az utcát

Szabó Imre Szekszárd, Kossuth L u. 58. szám alatti olvasónk írta: „A mi utcánk úgyszólván senki utcája, ki-ki azt tesz benne, ami jólesik. Az 56-os számú ház előtt, a gyalogátkelőhelyen naponta több száz diák menne át, ha tudna. Lefolyóárok itt egyáltalán nincs, az út magasabb, mint a járda, minden csupa sár. Tanácsülésen már felszólaltam az ügyben, ígéretet is kaptunk, de senki nem tesz semmit. Kérem segítsenek."

A kérdésre a városi tanács vb. műszaki osztályának megbízott oszályvezető- főmérnöke, Sztárcsevity Ervin válaszolta a következőket:

— A Kossuth Lajos utca és környéke Szekszárd város jóváhagyott rendezési terve szerint szanálásra kerül. Az utca egész területére építési tilalom van elrendelve. A fentiek következtében nem készült el az utcában a szilárd burkolatú út és a későbbiek során sem készül el. Az utca burkolattal ellátott szakaszán — a Marx ucától a Kossuth közig — a meglévő burkolatot tavaly felújítottuk. Az utca szilárd burkolattal nem rendelkező szakaszán a csapadékvíz-elvezetést a Dorogi közön keresztül megoldjuk, valamint a földe6Út karbantartására a későbbiek sora« több gondot fordítunk»

Javaslat’ az autóbusz- pályaudvar bővítésére

Barát István nyugdíjas, Bonyhád, Perczel Mór u. 2. szám alatti olvasónk leveléből vettük a következő részletet: „A szekszárdi autóbusz-állo- Hiást épp most hozzák rendbe. Ez alkalomból, ha a zsúfolt autóbusz-pályaudvart megtoidanák, jó célt szolgálnának. Erre alkalom kínálkozna, ha felüljárót létesítenének a pataknál, mint példám! Pécsen."

Erre a kérdésre Is Sztárcsevity Ervintől késtünk és kaptunk választ:

— Barát István Javaslatával kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást adjuk. Szekszárd város részletes rendezési terve az autóbuszpályaudvar bővítését a mostanitól északi irányban Javasolja, mégpedig n Fasor, Pollack Mihály utca; Séd-patak és a Tompa Mihály utca által határolt területre. 1076-ban a Mut- sdhenbacher ház és a Vasúti vendéglő szanálásával megkezdjük e terület feltárását. Várhatóan még 1976-ban megkezdődik a KÉV és a KFM telephelyének kiköltöztetése is. Tehát a következő évtől lehetőség nyílik a pályaudvar bővítésére. Az áj pályaudvar várhatóan a következő ötéves tervben fog elkészülni. A levélíró által javasolt megoldással nyert terület nem áll egyenes arányban a ráfordítandó költségekkel — előrebecslések szerint a patak lefedésének költsége 100 folyóméterenként 12—15 millió forint — és a távlatokban szűknek bizonyult»- _

így látja olvasónk

Pécsi Benjámin Szekszárd, Pollack utca 22. szám alatti olvasónk a közlekedéssel kapcsolatban tett észrevételt. Ezt irta: „Szekszárdon a Keselyű- si úti vasúti sorompó előtti útkereszteződésben (Pollack u.—Hunyadi utca—Tarstay utca) a múlt év nyarán a forgalom rendjét ésszerűen elhelyezett útburkolati jelekkel és táblákkal szabályozták. Ennek a rendezésnek az egyik célja az volt, hogy a Pollack utcából a Hunyadi utcán át a Tartsay utcába először jobbra, majd rögtön balra való kanyarodást záróvonal elhelyezésével megtiltsák, a kereszteződés forgalmát gyorsabbá és biztonságosabbá tegyék. Ez az intézkedés meghozta a várt eredményt, mert a nagy testű járművek a Pollack utcából a Tartsay utcába való bekanyarodási szándékukkal addig nagy mértékben fenntartották a Pollack utcából a Hunyadi utcába jobbra bekanyarodni szándékozó járműveket, másrészt zavarták a Hunyadi utcában haladó forgalmat. Az ősz folyamán az autóbusz-pályaudvaron folyó építkezés miatt a Pollack utcának a vasútállomástól a fenti útkereszteződésig tartó részét elzárták a forgalom elől. Az építkezés befejezése után nemrégiben ismét megnyitották a forgalmat a Pollack utcán át, de a közben eltelt több hónap alatt a kereszteződés forgalmát szabályozó útburkolati jelek csaknem láthatatlanná váltak. E körülmény miatt most csaknem teljesen visszaállt, vagy még bizonytalanabbá vált a szabályozás előtti forgalmi rend, hiszen az elmosódott útburkolati jeleket az veszi figyelembe, aki akarja, akinek az úticélja ezt kívánja meg. Ez a helyzet a gépjárművezetők között gyakran vitára ad alkalmat, indokoltnak tartanám mielőbbi rendezését. Engem például naponta feltartanak a Pollack utcából a Hunyadi utcára való jobbra- kanyarodásban az ugyaninnen a Tartsay utcába balra kanyarodni szándékozók (főleg tehergépkocsik és személygépkocsik, ritkábban autóbuszok). Sok gépjármű- vezető nevében javaslom az illetékeseknek a fenti útkereszteződés útburkolati jelétnek sürgős felújítását (ex egyébként Szekszárd más helyein is indokolt lenne). Egében arra is szerelnék választ kapni, hogy ez az intézkedés, illetve a forgalmi rend újabb szabályozása mikor fog mey történni ezen a helyen?"

A Szekszárdi Városi és Járási Rendőrkapitányság közlekedési előadója, Pintér bajos így kezdte válaszát:

■— örömmel vettük tudomásul, hogy napjainkban a közlekedő emberek egyre jobban érzik a közlekedéssel járó gondokat, 6 nekünk gondjainkban segíteni akarnak» Pécsi Benjáminnak igaza van, a Hunyadi, Tartsay, Pollack utca kereszteződésének forgalmi szervezése 1974 évben megtörtént A szervezéssel egyértelműbbé tettük a csomópont forgalmát. Igazolja, hogy a szervezést megelőzően itt sok volt a baleset, míg a szervezés után baleset nem történt A ,pályar

udvar rendezése, illetve az időjárás viszontagságai az útburkolati jeleket megrongálták. Jelen pillanatban csak a jelzőtáblák irányítják a járművezetőket. Nagyon örülnénk, ha a járművezetők ezeket tiszteletben tartanák. Gondolunk itt a Pollack utcában elhelyezett „elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblára, a Tartsay utcában elhelyezett „bekanyarodni tilos” táblákra és még sorolhatnánk a többit. A pályaudvar még csak ideiglenesen lépett be a forgalomba, annak teljes átadása nem történt meg. Amennyiben ez bekövetkezik — ez várható márciusban — abban az esetben a csomópontban a korábban kialakított forgalmi rendnek megfelelően az illetékesek — KPM — fényvisszaverő festéssel felfestik az útburkolati jeleket, más forgalmi szervezést nem tervezünk. Köszönjük Pécsi Benjámin észrevételét

Ki szállítsa a szemetet ?

Zsolnai Lajosné Simontor* nya, Vak Bottyán lakótelepi olvasónk kért választ a következő problémára: „Lakótelepünkön 4 KISZ-, 4 OTP-lakás van, bennük 40 család lakik. Jelenleg van átadás előtt újabb 3 darab 6 lakásos OTP-ház. Lakótelepünk tehát terebélyesedik, nincs viszont megoldva a szeméttárolásunk. Az épületektől 30—40 méterre hordják a lakók, a szél visszafújja az épületek közé. Az OTP szeméttárolót nem épít, mert nagy költséggel járna. Gondunkkal a tanácshoz fordultunk, de elutasítást kaptunk. Pedig úgy gondoljuk, <e szemételhordás biztosítása a tanács feladata lenne. Kérem, adjanak tanácsot problémánk megoldására.”

Schmidt Ferenc, a si- montomyai tanács vb. szak- igazgatási szervének vezetője adott választ a kérdésre:

— A nagyközségi közös tanács erőfeszítéseket tesz községünk szépítése, a kulturált életkörülmények biztosítása érdekében. Ennek egyik kezdő lépése volt a lakótelep kijelölése, az építési terület biztosítása, majd ezt követte a terület villamos energiával történő_ ellátása. Következő lépésként a lakóterület házi szennyvizének elvezetése került sorra. Ezt a munkát a kivitelező még ebben az évben megkezdi. A munkák elvégzéséhez a tanács 1975. évben 3 150 000 forintot biztosított fejlesztési alapjából. A lakóterület további közművesítésében még az ivó- vízellátást is biztosítanunk kell. Simontornyán még nincs szervezett szemétszállítás. Ennek oka az, hogy a tanács a szervezett szemét- szállítás megvalósításához sem anyagi sem tárgyi feltételekkel nem rendelkezik. Ennek megoldása a következő ötéves tervidőszak feladatai közé tartozik. Amíg a tanács a rendszeres szemétszállítás feltételeit a községben megteremti, addig a 9/1970. (IX. 5.) Eü.

M.—ÉVM. számú együttes rendelet mellékletét képező Köztisztasági Szabályzat

előírásai, valamint a Nagyközségi Közös Tanács 1/1973. számú Tanácsrendelete — a Köztisztasági Tanácsrendelet — előírásai a kötelező és mindenkire kiterjedő magatartási szabályok. Ennek megfelelően a „rendszeresen szemétszállításba be nem vont területen keletkezett háztartási szemetet a tulajdonos köteles elszállíttatni, vagy annak gazdasági felhasználásáról, illetve megsemmisítéséről (elföldelés, elégetés, 6tb. útján) gondoskodni.” Javasoljuk, mint azt már több ízben javasoltuk a lakótelep lakóinak, hogy — a rendszeres szemétszállításba való bevonásig — állítsanak be olyan edényeket, melyekben á keletkezett házi szemetet tárolni tudják, és azt esetenként szállíttassák el.

Ismételten hangsúlyozni szeretném, községi tanácsunk elhatározása, hogy a házi szemét elszállítását meg kell oldani. A következő ötéves terv feladatai között ezt kiemelten kezeljük. Amennyiben költség- vetési üzemünkön keresztül a rendszeres szállítást megoldjuk, elsődlegesen a lakótelep házi szemetét szállítjuk eL

Úgy tudom, hogy...

Sárközi Gyuláné Szekszárd, Kossuth u. 17. szám alatti olvasónk lakásügyben kért tanácsot. Lakásüggyel nem foglalkozunk, de ebben uz esetben, mivel többeket érdeklő kérdésről van szó, kivételt teszünk. Sárközi Gyuláné ezt irta: „Úgy tudom, hogy kormányrendelet írja elő a nagy- családosoknak mielőbbi lakáshoz juttatását. Három gyermekem van: 12, 9 és 6 évesek. Hat éve élünk jelenlegi lakásunkban, előtte évekig albérletben. Égy egészségtelen, romosnak is nevezhető kis szoba és köves konyha az otthonunk, melyre senki nem költ Tavaly a lakáshivatal azt mondta, hogy esetleg 1976- ban kaphatunk lakást, de lehet, hogy akkor sem. Egy kis szobában három iskolás korú gyermek tanulását biztosítani lehetetlen. Nem értem, mi miért nem élvezhetjük a nagy- családosoknak biztosított előnyöket?"

A kérdésre a Szekszárd városi Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetőjétől, Pétertfy Kálmántól kaptunk választ:

— A Minisztertanács 1/1974. (I. 9.) számú rendeleté, mely a lakások elosztásáról szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet módosításáról szól, úgy intézkedik, hogy a három-, vagy ennél több gyermekes család esetében a bérlő kérelme a lakáskiutalási névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesíthető. E rendelkezés alapján a Tolna megye} Tanács elnöke szabályozta a sokgyermekes családok lakásigényének kielégítését. A szabályozás értelmében azokat a nagy- családos igénylőket, akik lakásigénylés iránti kérelmüket 1973. december hó 31-ig beadták. 1975 év végéig kell lakáshoz juttatni, akik pedig ezt követően adtak be kérelmet, a kérelem beadásától számított két év alatt. Tekintettel arra, hogy a Sárközi család 1974 évben adott be, mint háromgyermekes lakásigénylő, lakásigénylés iránti kérelmet, így annak kielégítésére 1976. évben kerülhet sor. Tájékoztatásul közlöm, hogy 1973 év végéig beérkezett kérelmek közül még 29 nagycsaládos igénylőt kell ez évben lakáshoz juttatnunk, így kérelmének j teljesítésére csak 1976 évben kerülhet sor.

Útprobléma Tolnán

Fruzsina Jánosáé Tolna, Diófasor 3. szám alatti olvasónk igy kezdte a levelét: „Nemcsak a mi gondunk, hanem a környékben sok-sok családé, hogy a községnek ezen a részén akkora a sár, gyerekeink bokáig tapossák, babakocsival közlekedni pedig lehetetlen. Nem is valamiféle betonúira meg járdára gondolunk, csak hogy egy kis kővel és salakkal járhatóvá tennék az utaL”

Kun János, a tolnai Nagyközségi Közös Tanács elnöke válaszolt a kérdésre:

— A kérdésre a következőket tudom válaszolni. Az idei költségvetésben községeink földútjainak javítására nagyobb összeget terveztünk. Terveztük az újon- I

nan kialakult lakótelepek |

járdáinak építését is. A testületi döntéstől függően elképzelhető, hogy a Pru- zsina Jánosné által említett I út, illetve járdaszakasz Is ■megépül.

Jogosan járt-e el a vállalat ?

Kovács János Fadd, Rózsa utca 16. szám alatti olvasónk kérdése ez. Az eset a követ- kező: „Általános híradós tanfolyamra köteleztek. Három műszakban dolgozom a tolnai textilgyárban. Délutános héten nem engedtek el a tanfolyamra. A vizsga-előkészítésre is két nap szabadságot kellett kivennem. Vizsgát tettem, bevittem az igazolást, és kértem, hogy a napomat igazolják. Erre azt a választ kaptam, hogy az idei szabadságomból levonnak egy napot.

Ez pedig azt jelentette, hogy az idézésre is csak szabadságom terhére engedtek el. Szeretném tudni, szabályosan jártak-e el velem szemben?”

A kérdésre Murzsa András, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági bizottságának vezetője válaszolt:

— A vállalat nem járt el jogellenesen akkor, amikor Önnek az általános híradóstanfolyamra külön szabad időt nem biztosított és akkor sem, amikor 1974. december 6—7-én a vizsgára való felkészítésre nem biztosította a fizetett szabadnapokat. Az MHSZ-főtitká- ri intézkedések a tanfolyamon való részvételt biztosítják a sorköteleseknek, de ezek elvégzését nem írják elő kötelező érvénnyel.

— A vállalat helytelenül járt el önnel szemben akkor, amikor 1974. december 9-én — a vizsga napján — nem biztosította a fizetett szabadnapot. Miután önt a vizsga napjára „katonai felhívással” rendelték be az Mt V. 37. §. (2) és a 7/1967.

(X. 8.) Mü. M. sz. rendelet j értelmében erre a napra az átlagkeresete iUeti meg.

Telefenszá maink: 129—01, 123—61.

MlYÓLflSZOLUNK