Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
Változó feltételek változó szabályozók A KÖZGAZDASÁG! SZABÁLYOZÓKNAK as a szerepük és feladatuk, hogy a vállalatok tevékenységét, gazdálkodását a népgazdasági tervcélokkal összhangban befolyásolják, azok teljesítésének szolgálatába állítsák. Éppen ezért a szabályozók bizonyos részét évről évre a népgazdasági tervben megfogalmazott konkrét feladatokhoz igazítják. Ebben az évben, — a korábbiakhoz képest — a köz- gazdasági eszközökkel való szabályozás szélesebb területén léptettek életbe módosításokat. Ennek alapvető indokai: ár- renszerünkben érvényesíteni kellett a tartós jellegű világpiaci anyagár-emelkedéseket; 1975-ben a fő feladat a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, takarékosság az energiával, az anyaggal, a pénzeszközökkel, a devizával. A változásokat áttekintve a termelői árrendezéssel kell kezdenünk a sort Egyrészt: a termelői árak is szabályozók, másrészt: a változások jelentős része az árrendezéshez kapcsolódik. A részleges termelői árrendezéssel csupán a hazai árarányokat módosítottuk, a nyersanyagok új árai többnyire így is alacsonyabbak a világpiaci áraknál. Az árrendezéshez kapcsolódó első számú módosítás az eszközlekötési járulékfizetés újbóli szabályozása, amelynek eredményeként 12 milliárd forinttal csökken a vállalatok járulékfizetési kötelezettsége. Uj, s valószínűleg csak átmenetileg alkalmazandó pénzügyi szabályozó az anyagárkülönbözeti termelési adó. A belföldi és a külföldi anyag- és energiaárak közötti különbség az elmúlt évben visz- szás helyzetet szült: az anyag- igényes termékek tőkés piacokon való értékesítése magas nyereséget biztosított a vállalatok számára. Az ilyen —• népgazdasági szinten veszteséggel, ráfizetéssel járó — export lehetőségét az új termelői árak sem küszöbölték ki, ezért került sor a már említett terra&eä&Ä sw® Hs«E*2eJés&», lepnek lényege, hogy egyes anyav- gok — színes és vaskohászati termékek, szerves és szervetlen vegyipari anyagok, köny- nyűipari alapanyagok, — valamint az azokból készített termékek kivitele esetén a világpiaci és a belföldi ár különbségét — illetve annak meghatározott részét, — termelési adóként kell befizetni. Ennek az intézkedésnek csak másodlagos célja a vállalatok munkájuktól függetlenül keletkezett nyereségnek részbeni elvonása, alapvetően arról van szó, hogy mentesítsük a népgazdaságot attól a veszteségtől, amely a belföldi árak szintentartásá- hoz, a szükséges támogatásból adódhat A HATVANAS ÉVEK VÉGÉN — másmilyen anyagárak és beszerzési lehetőségek közepette — jelentősen szűkítettük a központi gazdálkodás keretébe tartozó termékek körét Most, függetlenül az árrendezéstől, indokolt volt ezt ismét bővíteni, s ily módon is rábírni a vállalatokat a takarékos gazdálkodásra, anyagfelhasználásra. így például módosult a termékforgalmazás rendje a kőolajtermékeknél — az Országos Anyag- és Árhivatal meghatározta az egyes ágazatok beszerzési kontingenseit, a vegyipari termékeknél, és a vaskohászati termékeknél, amelyeket a felügyeleti szervek osztanak fel vállalataik között. Egyrészt felül vizsgálják a felhasználó ágazatok, vállalatok, 1975. évi vaskohászati termékigényét, másrészt egyes vaskohászati termékek — a hiánycikkekről van szó, melegen hengerelt áru, idomacél, acélcső, hegesztett cső, ötvözött és ötvözetlen lemez és szalag — többletfelhasználásáért 10 százalékos mértékű eszközlekötési Járulékoótlékot kell fizetni. Ez is átmeneti „szabályozó". A készleteazdál- kodás javulása és a világpiaci helyzet normalizálódása automatikusan szükségtelenné teszi majd alkalmazását. MÓDOSÍTÁST JELENT AZ SS, hogy megdrágul a pénz, pontosabban a hitel. Köztudott, hogy a tőkés pénzpiacokon jelentősen emelkedett a kamatláb. Ennek konzekvenciáit a belföldi hitelezésben is érvényesíteni kellett. Az állami kölcsönök és a beruházási hitelek kartlata változatlan maradt, a forgóeszközhitelek kamatlába azonban 1,5 százalékkal magasabb lett, hasonlóképpen azoké a beruházási hiteleké, amelyekkel konvertibilis devizát igénylő gépvásárlásokat finanszíroznak. Az eddig ismertetett intézkedések a szabályozórendszer korábban is alkalmazott elemeit, eszközeit módosítják. A ®/1975. PM. számú rendelet, amely a tartalékalapból történő egyszeri befizetésről intézkedik, nem sorolható az előbbiek közé. A népgazdaság gondjainak, problémáinak jelentős része a költségvetésre nehezedik, s az 1974. évi nyereségből kötelezően képzendő tartalékalap elvonásának nyilvánvaló célja a költségvetés pozíciójának javítása, bevételeinek növelése. A RÉSZLEGES TERMELŐI ÁRRENDEZÉS, az eszközlekötési járulék módosítása, az anyagár-különbözeti termelési adó, a kamatlábemelés, a tartalékalap egyszeri elvonása nem érinti közvetlenül a vállalati jövedelemszabályozás rendszerét, azzal csak áttételes kapcsolata van. A vállalati jövedelem- és bér- szabályozás előírásai nem változtak. Az előzetes számítások szerint az ipar társadalmi termékének értéke ebben az évben folyó áron kb. 13 százalékkal, a nyereségé mintegy 12 százalékkal nő, a keletkező részesedési alap az iparban lehetővé teszi az átlagbérek és a közvetlen személyi jövedelmek — népgazdasági tervvel összhangban lé * vő — növelését GARAMVÖLGYI ISTVÁN Text?! és kerámia As élet értelme Munkáit legutóbb s „Sárközi cserépedények” kiállításán láttuk. O is ott volt a művelődési központ kiállítótermében, látogatóként. öt és fél éve dolgozik a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat kerámiaüzemében. így részese annak a törekvésnek, ami amellett, hogy a sárközi népi kézművesség motívumainak megörökítését tekinti egyik fő céljának, a mindennapi életben használatos tárgyakon próbálja megörökíteni azt. Bíró Annamária már kicsi korától rajzott. Az iparművészeti gimnázium kerámia szakát 1969-ben végezte Szegeden. Először Becsre került, ahol a Háziipari Szövetkezetben megtanult szőni. Bonyai Bözsi néni avatta bele a főkötőminták titkaiba. 1910-ben részt vett a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére meghirdetett ifjú népművész pályázaton. Sárközi mintás stóla, ruha, táska és két szőnyeg képviselte Annamáriát és jól, mert elnyerte az ifjú népművész címet. Mint minden fiatal, ő is másolással kezdte. Régi mintákat rajzolt mai használati eszközökre, például mokkáskészletre. Elképzelése szerint jó lenne, ha funkciót kapna mindennapjainkban az, amit őseink csak a „tiszta* szobába tettek. Iparművészeti végzettségű társai közül saját bevallása szerint csak ő maradt meg a szakmábanA nyíregyházi országos fazekaspályázaton, a zsűri harmadik díját, az Aranyaimét kapta. A Népi Iparművészeti Tanácsnak is küldött zsűrizendő anyagot. Részt vett a fiatal népművészek kiálli- _ tásán, szerepelt a Tolna megye fazekasai cí- ’ mű kiállításon is. Népmüvésztábor van nyaranta Domb őri- ■ ban, legutóbb Tokajon, ahol a fiatal népművészek alkotóházát rendezték be. Szüleivel szövetkezeti lakásban lakik. Mi- dta as épületet bekapcsolták a tivhőellitáaba, a fűtő korábbi pihenőjét használhatja „műteremként”. A miniatűr 2x2 méteres helyiségben minden megvan, ami egy keramikusnak szükséges, Az agyagot és festékeket kedvezményes áron kapja. Fizetésének szinte minden fillérét erre költi. A lábbal meghajtott korongozót átépítette villanymotorosra. Egy zalaegerszegi ismerősének jóvoltából villanykemencéje is van már. Otthonában így ugyanazt meg tudja csinálni, amit az üzemben. Hogy mennyire szereti azt, amit csinál, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy saját költségén ment el Jugoszláviába Milán Szto- janovics keramikushoz Pirotba. Az olaszországi Fajenzában is járt. Eddig nem sikerült az iparművészeti főiskolára bejutnia. Most ismét megpróbálja. Újból szeretné zsüriztetni munkáit a Népi Ipar- művészeti Tanáccsal is. Dédelgetett álma a népi iparművész cím elnyerése. Ezen kívül indulni szeretne a Gerencsér Sebestyén emlékpályázaton. A kerámiaüzemben csoportvezetőként dolgozik. Munkáját megbecsülik, hangjának súlya van. A legszebb elismerés mégis az, hogy az üzemben kiállítósarkot rendeztek be, többek között az ő munkáiból is. Tíz évvel ezelőtt indult a Tolna megyei Epítőanyaqipari Vállalat kerámiaüzeme, az egyik legnagyobb sárközi fazekas, Tamás József szakmai irányításával. A tíz év alatt az üzem termelési értéke 50 ezerről 5 millió 200 ezerre nőtt. Hozzátéve az elmondottakhoz; az üzem elsősorban ipari kerámiát gyárt. A megnövekedett feladatok természetesen az üzem fiatal keramikusainak megterhelését is fokozták. Mégis helytállnak. Bíró Annamária a Sárköz mintáit örökíti meg és ez adja élete értelmét... Gyár Csibrákon A Kapós-völgyi lás községet néhány éve az elnéptelenedő falvak között emlegették. Az emberek sorra hagyták ott régi otthonaikat, s elköltöztek nagyobb településekre. Az utóbbi időben megváltozott a helyzet S ezt mindennél ékesebben bizonyítja, hogy sokan elkezdték régi házukat tatarozni, csinosítani. Az újraéledés Oka egy kis gyár, ami a falu közepén épült bővül. A Gyuloji Állami Erdő- és Vadgazdatág csibráki parkettaüzeme. Ma százöten dolgoznak itt Akik nem helybeliek, azokat busz viszi-hozza. S aki a faluból ide akar jönni dolgozni, tolói majd munkát Pálfalvi Pál. az üzem vezetője elmondta, tavaly 25 ezer négyzetméter parkettát gyártottak, de ennek többszörösét is el tudták volna adni. S a iából, amit az erdészet két közelben lévő feS rülétéből hoznak, parketta mellett sok egyebet is csinálnak. A kaposvári és mohácsi bútorgyár szárított bútorléceket vár tőlük, a gabonafelvásárlónak a korábban csak tüzelésre használt des?- kődarabokból tízezer, vagonajtó mögé helyezendő falapot készít»» nek. Három évvel ezelőtt tizeafcéS hónap alatt nyolcmiIIiónyi terméket állítottak elő, tavaly megközelítették a harminc mii báb Közben természetesen újabb éc nagyobb teljesítményű gépeke« állítottak munkába, s bővítettük e választékot is. A napokban végigjártuk « üzemet, s fényképezőgéppel megörökítettük, hogyan lesz a tölgy-, cser-, akác-, gyertyájából bútól» léc, parketta. A 7- w..».,.«» u yuncien loguiott nengerei viszik a fei-le mozgó fűrészlapok közé, a gép túloldalán már deszkák formájában ér ki a fa. A széles deszkákat tengő- és asztali fűrészeken vágják kisebb darabokra, s az asszonyok rögtön rakodólapokra rakják... ...ami csilléken kerül a jókora szárítókemencébe. A sokmázsás ajtót hetenként kétszer nyitják ki. Ilyenkor tolják ki a száraz deszkákat tartó csilléket, s teszik helyére 0 gépekről lekerülő parketta- és feúterféc-sskspanjfaseöí — ss 1 -r
