Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

A fekete kontinens konferenciája Kedd esti kommentárurűtc Addis! Abebában folytatódik az Afrikai Egység­szervezet miniszteri konferenciája. Az ASSZ a fekete­kontinens országainak fontos, az idők változását jól tükröző szervezete. 1963 májasában Irta alá Etiópia fővárosában három uralkodó, több köztársasági elnök és miniszterelnök az alapítóokmányt, az úgynevezett chartát. Ennek lényege, hogy az ASSZ a legsötétebb gyarmatosításból ezernyi gond között kilábaló Afrika érdekvédelmi és koordinációs tömörülése. A charta hangsúlyozza, hogy valamennyi tagál­lamnak kötelessége támogatni a földrész felszabadító mozgalmait és küzdeni a gyarmatosítás afrikai marad­ványai ellen. A szervezet ülésein az első pillanattól kezdve egyenjogú tagokként vehettek részt a portugál gyarmatok felszabadító szervezeteinek delegátusai. Pe­dig tizenkét esztendeje a gyartnatok függetlensége még meglehetősen távolinak tűnt. A jelenlegi ülésen nyilvánvalóan szó esett arról, hogyan hat majd Afrika déli részére a hatalmas Angola novemberben kikiál­tandó függetlensége, milyen segítséget nyújthatnak a már független Bissau-Guinea népének és hogyan aka­dályozhatnák meg, ha kell, közösen, Mozambikban és másutt a gyarmattartók esetleges reakciós kísérleteit. Szorosan ezzel függ össze, hogy — éppen a vál­tozások hatására — Vorster, a dél-afrikai apartheid- rezsim kormányfője is taktikát változtatott. Hajlan­dónak mutatkozik komolyai, tárgyalni Délnyugat- Afrika jövőjéről és a jelek szerint elhatározta, hogy feláldozza a rhodesiai Smith-rezsimet — ha mindezért fekete Afrikától megfelelő „ellenszolgáltatást" kap. Bár ezt a kérdést érthetően zárt ajtók mögött vitat­ják meg, aligha lehet vitás, hogy az úgynevezett mVorster-terv" a jelenlegi AESZ-értekezlet egyik fon­tos témája. Maga a színhely is jól érzékelteti, milyen nehéz a fekete kontinens útja az igazi felemelkedéshez. Mi­közben a miniszterek üléseznek, Addisz Abebában az új vezetés olyan kérdésekről tanácskozik, mint a föld­reform-intézkedések meggyorsítása, és az eritreai sze­paratista mozgalom elleni katonai nyomás fokozása. Ha ehhez a malgasi fejleményeket, a kontinens orszá­gait is sújtó nyugati gazdasági pangás kihatásait fi­gyelembe vesszük — nem is beszélve a kontinenst közelről érintő közel-keleti kérdésről —, eleve bizto­sak lehetünk abban, hogy a konferencia enyhén szói­pa nem szenved témahiányban. A XI. YÍT színhelye i Havanna Kedden hazaérkezett az a magyar ifjúsági delegáció, amely február 13—15 között Berlinben részt vett a XI. vi­lágifjúsági és diáktalálkozó nemzetközi előkészítő bizott­ságának alakuló ülésén. A de­legáció vezetője, Borbély Gá­bor, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára megérkezésük után nyilatkozott az MTI raimlratársánaiSr. — A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség nemrégiben Várnában tartott közgyűlésén javasolta: a XI. vllágifjúsági és diáktalálkozót a szocialista Kubában rendezzék meg. Az indítványt támogatta a Nem­zetközi Diákszövetség is. A ja­vaslat sorsáról most döntött a VIT nemzetközi előkészítő bi­zottsága: a XI. világifjúsági találkozót 1978-ban Kuba fő­városában, Havannában ren­dezik meg. Úgy vélem, hogy az előkészítő bizottság berlini ülése eredményes munkát végzett, ez nyilvánul meg már abban Is, hogy a minden ed­diginél szélesebb nemzetközi részvétellel megtartott ta­nácskozásra 62 ország ifjúsági és diákszervezete, valamint 14 fiemzetközi szervezet küldte el képviselőit A nemzetközi helyzet, az ifjúsági yilágmoz- galom kedvező irányú fejlődé­sét, a fesztiválmozgalom nö­vekvő népszerűségét igazolja, hogy a tanácskozáson — első fzben — részt vettek a szociál­demokrata, kereszténydemok­rata és keresztény ifjúság nemzetközi szervezeteinek képviselői is. — A tanácskozáson értékel­tük az 1973-ban Berlinben megrendezett VIT eredménye­it, majd záróközleményt és két nyilatkozatot fogadtunk el. A két nyilatkozatban az ülésen részt vevő szervezetek szoli­daritásukról biztosították a vietnami és a chilei népet, — zárta nyilatkozatát Borbély Gábor. (MTI) Lissabon A portugál fegyveres erők mozgalmának közgyűlése Harminc éré alakult meg az M1NDSZ Születésnapra, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége megalakulásának 30. évfordu­lójára emlékeztek kedden azon az ünnepségen, amelyet a Hazafias Népfront budapesti bizottsága rendezett a Vasas­szakszervezet központi székhá­zában. Az egykori alapító ta­gok közül is sokan eljöttek az eseményre, amelyen felidéz­ték, hogy az MNDSZ egykori nemes céljai — a nők minden rétegének összefogása, demok­ratikus nevelése, politikai, gaz­dasági, társadalmi és szociális tevékenységének előmozdítása, segítése — a felszabadulás óta eltelt évtizedekben megvaló­sultak. Kelen Béla, a Budapesti Pártbizottság Végrehajtó. Bi­zottságának tagja, országgyű­lési képviselő, az ünnepi ösz- szejövetelen mondott beszédé­ben hangsúlyozta: — A társadalmi haladásban, a munkáshatalom megterem­tésében és megvédésében nagy szerepe volt a nőmozgalomnak. Részt vett e mozgalom is az asszonyok csatasorba állításá­val a szocialista tulajdonviszo­nyok kialakításában, a tsz-ek megteremtésében, a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­be». A portugál fegyveres erők mozgalmának (MFA) közgyű­lése befejezte munkáját, és megbízta a mozgalom legfel­sőbb tanácsát, hogy tárgyaljon a politikai pártokkal az MFA intézményesítésének módoza­tairól. Vasco Lourenco százados, az MFA hivatalos szóvivője ked­den kijelentette, hogy a moz­galom továbbra is tevékeny részt vállal az ország politikai életében. A forradalmi demokratikus jellegű katonai mozgalom po­litikai szerepének pontosabb körülhatárolását firtató tudó­sítói kérdésekre válaszolva, a szóvivő hangoztatta, hogy az MFA nem fogja beérni a pusz­ta megfigyelő szerepével, és inkább a demokratikus átala­kulás motorja, mint a politikai erők mérkőzésének döntnőke kíván lenni. Megjegyezte, hogy az MFA — a nemzet meg­teremtésének tanácsába, az államtanácsba delegált tagjai­val, és az ideiglenes kormány­ban részt vevő katona minisz­terekkel — már most is jelen­tős befolyást gyakorol az or­szág politikai életére. „A portugál forradalom sa­játossága főleg abban áll — hangsúlyozta egy lisszaboni tö­meggyűlésen hétfőn Jaime Serra, a Portugál KP Politikai Bizottságának tagja —, hogy az MFA mint forradalmi erő, részt vesz az egész folyamat­ban, amely a népet elvezeti a szabad és demokratikus Por­tugáliához.” Vasco Lourenco, az AP tu­dósítása szerint, a sajtóérte­kezleten megjegyezte, hogy a közgyűlésen elfogadták azt az elvet, hogy a fegyveres erők „garantálják” a demokráciát Portugáliában. A közgyűlés köreiből szár­mazó hírek szerint az MFA intézményesítésének pontos modelljét most nem dolgozták ki, és esetleg a választások utáni időre halasztják. 1975. február 19. Barátsági nagygyűlés a magyar—szovjet barátsági, epitmííkidési is kölcsönös segítségnyújtási egyezmény megkötésének 27. évtordníóján A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége, az MSZMP X. kerületi Bizott­sága és az Egyesült Villamos­gépgyár , párt-, gazdasági és társadalmi vezetősége kedden barátsági nagygyűlést rende­zett a Magyar Népköztársa­ság és a.Szovjetunió barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezménye megkötésének 27. évfordulója tiszteletére. Az ÉVIG művelő­dési házában megtartott ünne­pi gyűlés elnökségében helyet foglalt Grósz Károly, az MSZMIP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, Marjai József, külügyi államtitkár, Király Andrásné, a Budapesti Pártbizottság titkára, s Kőbá­nya politikai és társadalmi életének képviselők Az elnök­ség tagja volt továbbá F. K- Iscsenko altábornagy, az ide­iglenesen hazánkban állomá­sozó szovjet déli hadseregcso­port parancsnokságának kép­viselője és V. V. Orosz, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa. A magyar és a szovjet him­nusz hangjai után dr. Bara­nyai Pál, a X. kerületi párt- bizottság titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Nagy Mária, az MSZBT főtitkára mondott ünnepi beszédet. A többi kö2őtt kiemelte: a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási egyezményének aláírása óta eltelt esztendők a tények sokaságával igazolták: a magyar és a szovjet nép ba­rátsága, együttműködése, test­véri kapcsolata kiállta az idők próbáját, mindenben megfelel népeink kölcsönös érdekeinek. Beszéde után V. V. Orosz, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa köszöntötte meleg szavakkal a nagygyűlés részvevőit Méltat­ta az egyezmény jelentőségét; amely — mint mondatta — fontos szerepet játszott a szovjet—magyar és az egész szocialista közösség kapcsola­tainak fejlesztésében és erő-, sütésében. j. j> MOSZKVA Genfben kedden hivatalosan bejelentették, hogy március 4-én felújítja munkáját a le­szerelési bizottság. Az időpont­ban a bizottság tagjaival foly­tatott konzultációk után a bi­zottság szovjet és amerikai társelnöke állapodott meg. HANOI Bensőséges ünnepségsoro­zattal emlékeztek meg a VDK fővárosának dolgozói Buda­pest felszabadulásának 30. évfordulójáról. Egy héten át szinte minden napra jutott egy-egy baráti találkozó, han­gulatos rendezvény. Hétfőn délután, a Budapest- napok méltó záróakkordjaként Tran Duy Hung főpolgármes­ter és Némety Béla nagykö­vet, fővárosunk fejlődését, színeit felvillantó fotókiállítást nyitott meg Hanoi belvárosá­ban. LONDON Henry Kissinger kedden el­utazása előtt ismét találkozott CallaghannáL „Úgy véljük — mondotta sajtóértekezletén az amerikai külügyminiszter —, hogy Harold Wilson miniszter- elnök moszkvai látogatása rendkívül sikeres hozzájárulás volt a feszültség enyhítéséhez, beleilleszkedve a szövetségesi barátság és szolidaritás kereté­be”. „Az 1976-ös év — mon­dotta ugyanezen a sajtóérte­kezleten Callaghan — talán az enyhülés újabb előmozdí­tásának, a különböző politikai és gazdasági rendszerekben élők újabb találkozóinak ta­núja lesz.” PÁRIZS Gerald Götting, az NDK'né- pi kamarájának elnöke ked- ken több napos látogatásra a francia fővárosba érkezett. A repülőtéren Edgar Faure, a francia nemzetgyűlés elnöke fogadta. BUKAREST Todor Zsivkov, a BRP KB első titkára, a bolgár államta­nács elnöke a tiszteletére Buka­restben adott ebéden rövid pohárköszöntőt mondott, amelyben — mint ismeretessé vált — elmondotta, hogy a megbeszélések során létrejött megállapodás szerint évente kétszer találkozni fog Nicolae Ceausescu román államfővel, az RKP főtitkárával, és már a közeli hónapokban párt- és kormányküldöttség élén hiva­talos látogatást tesz Romániá­ban. Todor Zsivkov és Nicolae Ceausescu pohárköszöntőik­ben hangsúlyozták, hogy a tárgyalások középpontjában a két ország gazdasági kapcsola­tainak erősítése állt A kül­politikai kérdések közül ez eu­rópai biztonság kérdéseivel, a balkáni problémákkal és a je­lenlegi ciprusi helyzettel fog­lalkoztak. Todor Zsivkov ro­mániai látogatása hétfőn zá­rult | RÓMA 1 Magyar Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: A milánói törvényszék kei­den megkezdte a tárgyalást annak a fasiszta terroristának a perében, aki 1973. május 17- én a milánói rendőrkapitány­ság előtt kézigránátot hajított a tömeg közé. A merényletnek — mint emlékezetes — négy halálos és 46 sebesült áldoza­ta volt. A kapitányság udva­rán azon a napon avatták fel az egy évvel korábban meg­gyilkolt calabresi rendőr­felügyelő szobrát A terrorista merénylő cselekménye az ün­nepségről éppen távozni készülő Rumor akkori belügy­miniszter és Zanda-Loy or­szágos rendőrfőnök ellen irá­nyult. WASHINGTON Lloyd Bentsen, Texas állam szenátora kedden bejelentette, hogy megpályázza a demokra. tapárti elnökjelöltséget. Az 54 éves Bentsen milliomos üz­letember. 1970-ben választot­ták meg szenátornak, ö az ötödik demokratapárti pályá­zó, aki hivatalosan bejelen­tette igényét a párt elnökje­löltségére. ,

Next

/
Thumbnails
Contents