Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
Üj feladatok a népi ellenőrzés előtt Előtérbem s> kongresszusi irányelvek — Nyilatkozott dr. Tóth Bálint, as megyei NEB elnöke — Tizenöt és Jél évi társadalmi munka egy esztendő alatt Vizsgálják földkéreg szerkezetét Magyar geofizikusok is (észt sesznek abban a nemzetközi kutatómunkában, amely a földkéreg szerkezetét vizsgálja, hogy az adatok összefüggéseiből a Hegységek, medencék, mélytörések keletkezését megismerjék, és megállapításaikat a tudománynak, s közvetve a további energiaforrások felkutatásának szolgálatába óHítsák. Hazánk nemcsak képzett geofizikusai és korszerű műszerei révén tölt be fontos szerepet a közös munkában, hanem az ország földrajzi fekvése miatt is, hiszen az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák között meghúzódó Kárpát-medence geológiai különlegesség, s így a hegységek alatti kéreg kutatása a hazai vidékeken is szükséges. Az Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet jelenleg hat úgynevezett szelvény kutatásában vesz részt. A szelvény a földnek a felszínétől átlag 30 kilométer mélységig húzódó kérgét országhatárokon, hegyen-völgyön keresztül nyomon követő mérések láncolata. Az egyik leghosszabb szelvény Kijevtől az Adriáig húzódik, s a térképen jelölt sáv mentén a magyar kutatók mellett szovjet és jugoszláv geofizikusok vizsgálják a felszín alotti kőzetek összetételét Egy másik szel- vény az Alpok vonulatát követve Franciaországtól Ausztrián át Magyarországon ér véget. Az Intézet geofizikusai készülnek, hogy ennek kutatásához még idén Vés megyében végezzenek méréseket, vizsgálva az Alpok magyarországi nyúlványait. A méréseket a föld felszíne közelében végrehajtott robban. Sósak keltette rezgéshuiiámok re- gisztrqlqsgvql végzik, A geofizikai intézet a közelmúltban olyan különleges szeizmikus műszert és eljárást dolgozott ki, amellyel — elektronikus számítógép segítségével — az eddigieknél nagyobb mélységből lehet információt szerezni a robbantás okorta rezgéskeltés útján. A* új módszerrel Karcag közelében végzett kísérleti mérés során elsőként magyar kutatóknak sikerűit a földkéreg alatt húzódó felső köpenyből rezgéseket rögzíteni. 96 kilométer rekordmélység- ből fogták fel a rezgéseket, most folyik az adatok számítógépes értékelése. . Jelentettük, hogy • Tolzse megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Barinkat Oszkárnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagjának, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesének. Somi Benjáminnak, a megyei pártbizottság titkárának, valamint Horváth Jóasefnek, a megyei tanács elnökhelyettesének részvételével értékelte tavalyi munkáját. Erről, valamint az idei tervekről nyilatkozott lapunk számára dr. Tóth Bálint, • megyei NEB elnöke. — Hogyan alakult megyénk csaknem másfél ezer népi ellenőrének tavalyi sumiája? — érdeklődtünk — 1974-ben százharminchárommal több népi ellenőrt volt alkalmiunk foglalkoztatni, mint az előző évben — válaszolta dr. Tóth Bálint — A vizsgálatokra csaknem hatszáz nappal többet fordítottak tavaly népi ellenőreink, mint 1973-ban. Az elmúlt évben vizsgálattal töltött napok száma nem jár messze a négy és fél ezertől. Kétszáznyolcvan muníknapot számítva egy esztendőre, ez hozzávetőleg tizenöt és fél évi társadalmi munkát jelent. Amint ismeretes, munkatervünket a megyei párt- és állami szervektől történt előzetes véleménykérés alapján állítottuk ö6sze, úgy terjesztettük jóváhagyás végett a megyei tanács elé. A megyei NEB valamennyi tervezett vizsgálatát elvégezte. A járási- városi NEB-ek által végzettekkel együtt a tavalyi vizsgálatok száma hárommal haladta meg az előző évit, csaknem •lérve a százat A témák között — megyénk jellegére tekintettel — első helyen a mezőgazdaság állt, huszonkét vizsgálattal; ezt egyenként tizenhárommal követte a helyi- ipar és a kereskedelem. —. Milyen eredmények rejlenek ezek mögött a figyelemre méltó számadatok mögött? — A realizálásban szintén megmutatkozik a fejlődés. A tavalyi kilencvenhat vizsgálat megállapításai alapján még abban az esztendőben kétszáztíz, ebből húsz felsőbb szintű realizálásra került sor. Megyénk lakossága munkánk nem kis hányadával ismerkedhetett meg, hiszen azt tavaly csaknem félszáz újságcikk és tv-ad ás tárta az érdeklődők elé. Ezeken kívül nyilvános tájékoztatókra is sor került; ezek résztvevőinek száma csaknem háromezer volt. A megyei NEB-bel egyetértésben értékelem úgy, hogy a közvélemény kedvezően fogadta a népi ellenőrzéssel kapcsolatos ismertetéseket, tájékoztatókat — Úgy tűnik, egyre kevesebb a KNEB által megadott témák száma. Mi okozhatja •zt? / — Az ok többrétű. A helyileg kiválasztott témák gyakran egybeesnek a központi munkatervi feladatokkal; másrészt előtérbe nyomult a megyei, járási, városi . kérdések vizsgálata. Ugyanez a tendencia érvényesül a megyei NEB, valamint a járási-városi NEB-ek vonatkozásában. Ezzel a munkamódszerrel lehetővé válik, hogy vizsgálati anyagaink a konkrét, realizáláson túlmenően, eredményesen érvényesüljenek a megyei vezető szervek munkájának elősegítésében, hogy forrásanyagul szolgáljanak, konkrét helyt intézkedésekre adjanak alapot. Rendszeressé vált gyakorlat, hogy a megyei tanács vb napirendjére tűz egy-egy ellenőrzési anyagot; az is, hogy a NEB kiegészítő feljegyzést készít a vb valamelyik napirendi pontjához. A tárgyilagosság kedvéért jegyzem meg, hogy a végrehajtó bizottság gyakran hasznosítja határozatai meghozatalában a népi ellenőrzés észrevételeit, javaslatait. — Széles körben ismeretes, hogy a népi ellenőrzés munkája segítő szándékú ugyan, egyesek számára azonban a Könyvbizományos a kórházban örülöttünk könyvek tar- ■*v ka sokasága, Csizmazia Alajosné otthonosan mozog köztük, mosolyogva ajánl könyvet a kíváncsiskodóknak. Sokan nem mennek el üres kézzel. Amikor kettesben maradunk, bemutatja könyvállományát, aminek 20 százaléka orvosi szakkönyv, 60 százaléka szépirodalmi alkotás, a maradék 20 százalék gyermek- is ifjúsági mű, kertészeti és vasas szakkönyv, de van itt térkép is. A pavilon évi forgalma 240—250 ezer forint. — Mióta dolgozik bizományosként? — Elmúlt már 11 esztendeje, hogy ennek a pavilonnak a vezetője vagyok„ Szeretem, mert magam is könyvszerető ember vagyok. Családi örökség. Az édesapám hosszú téli estéken, amikor nem volt munkája, vagy a ház körül befejezte tennivalóit, elővette a könyvet és felolvasott belőle nekünk. Legtöbbet Jókaitól. Később ő szerettette meg Mikszáth és Gárdonyi írásait is velünk. Az írott szó szeretete felnőtt fejjel még erősebb lett bennünk. A testvéreim is mind szívesen for na* iák n könyv>et. Mi havonta 200 fo untot költünk könyvekre. He van szabad időm és nincs ad tninisztrációs munkám, szívesen olvasgatok itt is. — Naponta hányán keresik fel? — Előfordul amikor tO—IS ember tér ide be, zömmel a, kórháziak, akik elsősorban szakkönyvet szeretnének vásárolni. Sajnos egy-egy könyvből 2—3 darabot kapok, ennek az az oka, állítólag, hogy nem érkezik elegendő. A látogatási napokon akad vevő a beteglátogatók közül is. Csak az első három év volt a nehéz, addig, amíg kialakult a vevőköröm a kórházban dolgozó orvosok, ápolónők, meg az itt megfordulók köréből. — Mennyi idő alatt, lesz valakiből rendszeres könyvvásárló? — Az a vevőn múlik. Ha nem csak egyszer vesz nálam könyvet, hanem többször, akkor két hónap elég ahhoz, hogy állandó vásárlónak tekintsem. Van olyan, aki minden hónapban itt hagy 300 forintot. Arra mindig gondolok és ha az érdeklődésének megfelelő olvasnivaló vagy szakkönyv érkezik és úgy gondolom szüksége van rá, félreteszem és szólok neki. Sokan tudják öogy mit ok íic vá- f írolni, íc szoJc',Jc ,uért tőlem tanácsot is kérni. Ezeket a vásárlókat kifaggatom, mégis mit szeretnének, és csak azután ajánlok, rendszerint azokból a könyvekből, amit már én is elolvastam. Az elmúlt évek során néhány új vevőt nyertem, így közöttük sok olyat, aki ezelőtt semmit sem olvasott, most pedig állandó vásárló. Ennek tudok a legjobban örülni. — Milyenek a vásárlók? — Mindenféle van közöttük. Nézeteltérésem még nemigen akadt senkivel sem. Akik tőlem vesznek könyvet, azok szeretik is. Van persze olyan is, aki lakásdísznek veszi a könyvet, főleg a drága, szép borítójú reprezentatív kiadványokat, Azoknak a száma a több azonban, akik tudják, hogy a könyv nagy érték és értékét elsősorban nem az ára, hanem a tartalma adja. A könyv véleményem szerint sokkal tovább él, mint ahogy elolvassák — mondja és közben két ápolónőt szolgál ki. A vendégek távoznak, hónuk alatt egy-egy kötettel. Beszélgetésünk végén hozzájuk hasonlóan én is könyvvel távoztam a szekszárdi kórház kis nav'' 'l, ahol a szíré ak nem leh( rí it i.ui *». — veress — vizsgálatok olykor kellemetlen következménnyel járnak— — Az utóbbi esztendőkben némi emelkedést mutat az afféle sajnálatos esetek száma; azoké, amelyeknél a vizsgálatot követően különféle fegyelmező jellegű Intézkedések indítványozása vált szükségessé. E nagy körön belül a büntető, a fegyelmi, a kártérítési, a szabálysértési eljárásra gondolok. Az eljárások kezdeményezésének alapja zömmel a társadalmi tulajdon dézsmálása, a hűtlen és a hanyag kezelés alapos gyanúja volt. Sajnos, nemritkán tapasztaltuk, hogy egyesek legálisnak tűnő módon, ám jogellenesen különféle előnyök megszerzésére törekedtek; nem riadtak vissza seim kötelességszegéstől, sem munkaköri szabálytalanságoktól. Ami — úgy vélem — számos, felügyeleti és ellenőrzési joggal rendelkező szerv részére elgondolkodtató lehet, a következő: Az immorális jellegű esetek többségére jellemző, hogy a népi ellenőrzést megelőzően az adott szervnél már történt ellenőrzés, hibákat is feltárt, szabálytalanságokra is bukkant, „csak” éppen nem intézkedett hatékonyan. Az okok elemzése meghaladná e beszélgetés kereteit; de annyit meg kell jegyeznem, hogy közöttük a személyi elfogultság, a problémák elbagatellizálására irányuló törekvés is észlelhető volt, — Miként alakult a különféle fegyelmező jellegű intézkedések száma 1974-ben? — Büntetőeljárást, összesen majdnem háromszázezer forinttal kapcsolatban a népi ellenőrzési bizottságok öt esetben kezdeményeztek. Az általuk kezdeményezett fegyelmi ős kártérítési eljárások száma ennek csaknem tízszerese, majdnem ötven volt. Az efféle eljárás alá vont személyek mintegy kétharmada volt különféle szintű vezető. — Maholnap befejezzük a negyedik ötéves tervet. Kérjük, a népi ellenőr szemével tekintsen vissza erre a búcsúzában lévő ciklusra. — A témavizsgálatokat alapjában véve a X. kongresz- szus határozataira támaszkodva végeztük. Munkamódszerünk lényege azóta sem változott, hiszen az idei munkaterv elkészítése idején a XI. kongresszus irányelveire tekintettünk mint iránytűre... Nos, visszapillantva: a munka- és üzemszervezés vizsgálatakor úgy találtuk, hogy a vállalati vezetők egy része akkor még nem ismerte fel eléggé a feladatok lényegét, és hogy nemritkán késnek, hézagosak a központi útmutatások. A felügyeleti és belső ellenőrzés vizsgálatánál igen nagy fejlődést tapasztaltunk; főként a minisztériumi iparban, az állami építőiparban és az állami gazdaságokban. E tényekkel ellentétben nem öröm azokról a jogos észrevételekről szólnom, amelyekkel a lakástulajdonosok az éoítőioar munkáját bírálják. Vizsgálataink csaknem mindannviszor azt tárták fel, hogy a hibákért a tervező, a beruházó, a kivitelező együttesen felelős. A műszaki ellenőrzés gyakran nem több formalitásnál; és ami egészen elkedvetlenítő; olykor alku tárgya, mégpedig a lakástulajdonos kárára. — --érint at ntább: ->stí '"u-n is a .»iőg ág érdekében dolgozott a legtöbbet a népi ellenőrzés. — A mezőgazdaság mindig kiemelt fontosságai volt számunkra. A több lápesőben tervezett vizsgálatok leginkább az állattenyésztésre, a takarmány- termesztésre, a zöldség- és gyümölcstermesztésre, valamint a folyékony üzemanyaggal történő gazdálkodásra irányultak. Nem vitás, hogy megyénk mezőgazdasága dinamikusan fejlődik, de az sem, hogy a különben örvendetes fejlődés ugyanakkor feszültségeket, ellentmondásokat is szül. Ezek feloldására alkalmasnak tapasztaltuk a visszatérő jellegű utóvizsgálatokat. Az utó- vizsgálat a népi ellenőrzés részére szinte mindig hasznos. — Kérnénk ízelítőt a megyei NEB 1975. évi munkatervéből. — Már az első félévben végzünk olyan vizsgálatot, amely a helyes anyaggazdálkodást hivatott segíteni. A takarékosságot tekintve rokon ezzel a korszerű fuvarszervezési módszerek alkalmazására tervezett vizsgálatunk. Utóvizsgálat keretében elemezzük a vetőmag- teivnelés, -forgalmazás, -ellátás helyzetét. Megvizsgáljuk, hogy a párt és a kormány határozatai, intézkedései eredményeként mennyivel lett szebb, könnyebb a nagy családok élete. Egyaránt sokakat érint majd az árhatósági munkára vonatkozó utóvizsgálatunk, valamint tapasztalatok gyűjtése arról, hogyan hatott az ellátásra a kereskedelem átállása a negyvennégy órás munkahétre. Lesz gyermek- ég ifjúságvédelmi, szociális-kulturális témájú vizsgálatunk is. Remélem, öregnek, • fiatalnak egyaránt előnyére szolgál majd megvizsgálnunk, hogyan érvényesülnek a korszerű táplálkozás követelményei a gyermek- és üzeméltílmezésben, a vendéglátóiparban. — Ha szabad köznyelven megfogalmaznunk végső icérdé- désünket; mennyire „szent- írás" a megyei NEB munkaterve? — Beszélgetésünk folyamán említettem, hogy a munlcaterv a XI. kongresszus irányelveinek alapos figyelembevételével készült. Nyomatékosan hangsúlyozom: mi, népi ellenőrök igen sokat várunk a ikongresz- szustól; egyebek között azért is, mivel az irányelvek kiemelten foglalkoztak az ellenőrzési munka fejlesztésével és a népi ellenőrzés feladataival. Mi, népi ellenőrök a kongresszus által meghatározandó gazdasági, szociális, kulturális célok elérése érdekében kívánunk, sőt akarunk dolgozni. A kongresszusi határozatok lesznek azok, amelyek megadják végső tartalmát és jellegét mind az idei év, mind a következő esztendők népi ellenőrzési munkájának. Végezetül szeretném megemlíteni, hogy a múlt év novemberében számot adtunk a pártnak a végzett munkáról. A párt megyei végrehajtó bizottsága elismerését és köszönetét fejezte ki a népi ellenőröknek önzetlen és lelkiismeretes munkájukért, amit ezúton is szeretnék tolmácsolni — fejezte be lapunknak adott nyilatkozatát dr. Tóth Bálint, a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. BORVÁRŐ ZOLTÁN 19 i5. február 18.
