Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-16 / 40. szám

CSALÁD - OTTHON Meghosszabbítható-e a fiatalkor? Az emberiséget már az ókorban, de a későbbi száza­dok folyamán is erősen fog­lalkoztatta a hosszú élet, illet­ve az ifjúkor kitolódásának titka. A római patriciusasszo- nyok szamártejfürdői, a kü­lönböző kenőcsökkel alkalma­zott masszázsok közismertek. FONTOS: A JÓ TESTI-LELKI KÖZÉRZET Napjainkban, új formában ismét az érdeklődés közép­pontjába került a szervezet öregedési folyamatának széles körű vizsgálata, a fiatalkor meghosszabbításának kérdése. Az a több évtizedes tanul­mány, amit a Szovjetunió és az USA nagy hírű tudomá­nyos intézeteiben végeztek, megállapítja: Minden hormo­nális kezelésnél, gyógyszeres adagolásnál többet jelent — a normális vérnyomás és az anyagcsere fenntartása, a fi­zikai mozgás, a sport, a rend­szeres, szexuális élet — és nem utolsó sorban a jó lelki közérzet, a kiegyensúlyozott idegállapot A STRESS­HATÁSKÖL Nem állítható, hogy az öre­gedési folyamat kizárólag tSstMrnitmmaimmmmmi i .........—■ ■* ■ ■■■ i n ■■■!-! ■■ ■> pszichológiai tüneteken alap­szik, mégis el kell fogadnunk Selye János professzor véle­ményét: — A stressz öregít, — a tel­jes tétlenség viszont beteggé tesz. Kerüljük a tétlenséget, a visszavonultságot, mindenek­előtt meg kell tanulnunk az alkalmazkodás művészetét Tény, hogy a stresst előidéző, lelki, illetve idegi változások, a tünetek összességében speciá­lis biológiai elváltozások oko­zót — A stress felismerése ne jelentse annak mindenáron való kerülését — hisz az élet savát-borsát jelenti. Ne felejt­sük, nemcsak a váratlan rossz hír, de az örömteli pillanatok is stresshatást idéznek elő. A KORAI ÖREGEDÉSI FOLYAMAT MEGÁLLÍTHATÓ Érdekes megállapításokat közöl a „Science et Vie” fran­cia tudományos folyóirat Is­mert tudósokat szólaltat meg e témában. Leonard Hayflick prof.: igaz, hogy az ember sejtjei csupán ötvenszer regenerálód­nak, de ez még nem ok az öregedésre. Dr. Thomas H. Holmes, a washingtoni orvosegyetem ta­nára szerint egy középkorú ember alkalmazkodási képes­sége mintegy 200 pontban je­lölhető meg. Ennek túllépése betegséghez vezet, meggyorsít­ja a degeneratív tüneteket, — s ez már maga az öregedés. A fejlett ipari országok or­vosai és szociológusai szerint a túl korai Öregedési folya­mat — éppen ezekben az or­szágokban — gyakori. Logi­kus, hogy a túlzsúfolt nagy» városok zaja és szennyezett levegőbe, továbbá a gépesítés nagy foka, amely ugyan meg­kímél bennünket a megerőlte­tő fizikai munkától, — a hely­telen táplálkozás, külön-kü- lön és együttesen előidézői a civiUzációs betegségeknek. Ezek ped'g az öregedési folya­mat velejárói. A mai gerontológiára vár a feladat: segítsék az egyént életútjának megválasztásában, túl élete delelőjén. S a kérdés már azért is Indokolt, mert nem egy iparilag fejlett or­szágban, a nyugdíjazás után, az emberek a tétlenség és a magány következtében a „fé­lig meghalás” állapotába ke­rülnek. G. MOLNÁR EDIT Megyénk 30 éve 10 fordulós felszabadulási rejtvénypi../ázatunk har­madik keresztrejtvényét közöljük. E rejtvényekben megyénk felszabadulás utáni harminc esztendejé­nek jelentősebb eseményeit elevenítjük fel. A megfej­téseket a tizedik forduló végén együttesen kérjük beküldeni. A helyes meg­fejtést beküldők között a szerkesztőség 12 db 100 Ft- os könyutalványt sorsol ki. 1Í51—1953 VÍZSZINTES I 1. A Gör­dülő Opera társulata D.3. május 2--én adta elő Szck- szárüon, fővárosi művészek felléptével ezt a lUozart- operát (zárt betűk: SZ, fc, L). 16. Hitka női név. 17. A középkor egyik leg­híresebb egyetemi városa. 19. Az asztácium vegyjc.e. 20. Vendégéül lap (lord.). 32. A tetejére jegyez. 23. Kedvelt német indiánre­gény-író (Kari). 21. Taszít. 26. Púpostulok. 29. A mangán vegyjele. 30. Ket­tőzve: seb, a kicsinyek szavával. 32. Nagyobbodik. 33. Lágy fémmel bevon. 35. Doboz alakú göngyö­leg. 37. KövesZtett. 40. Ket­tősbetű. 41. Aki szeszt gyakran és sokat fogyaszt. 43. Elszámolási cédula boltban (névelővel). 45. Szelíd erdei állatok. 46. Reped, hasad. 48. Nem va­lódi. 50. Női becenév. 51. Gombafajta. 52. Falra ve­títhető állófilm. 54. Ma­gvar és német gépkocsik betűjele. 55. A radon vegyjele. 56. Solohov írt erről a folyóról. 57. A kará­csonyt megelőző négy hét. 59. Indulatszó (várjunk csak!). 61. Ezen a napon. 62. Város Floridá­ban, az USA leglátogatottabb üdülőhelye. 63. Forrasztó alkal­matosság. 64. Tv-bemo.ndőnő be­ceneve. 66. Eltávozni készülő. 70. Beosztásjelző. 71. „Március../* (közepe). 73. Tartozását még nem rótta le. 74. Téli sportot űz. 76. Visszaűz! 78. Kiejtett mássalhang­zó. 79. Pick up (röv.). 81. Idegen férfinév. 83. Magasztal. 84. Ki­ejtett kettősbetd. 89. lutrik"» sze- reo az Othelló-ban. 88. I.Ü. 90. Avasodul kezd! 91. Halak fon­tos belső szerve. 95. ..Két szék k«zill a...”. 97. Sportöltözék. 98. 1452. augusztus 20-án nvflott meg Pzekezárdon ez a ne-v Je'-ptd- sézd kulturális Inté-ménv. Ke-eg állománya húszezer kötet volt (zárt betű: ö). FÜGGŐLEGES: S. Férflöltőzék. 3. Kicsinyítő képző. 4. Trinitro­toluol (rőv.). 9. Kukoricát gyom- talanlt. 8. Kettőzve: edzőtáborá­tól ismert városunk. 7. A kén és a hidrogén vegyjele. 8. AER, 9. Thaiföld másik neve. 10. Ma­napság gyakori női név. II. Tűz­hely része. 13. Lásd a 48. sor­ban. 13. Józsa Béla névjele. 14 Az 1848—49-es szabadságharc le­gendás tábornoka (József). 15. Kikötőváros Algériában, lt. 1951. augusztus 19-én nyitotta meg ka­puit Szekszárdon megyénknek ez a büszkesége (zárt betűk: H, U). 18. E községben kultúrházat avat­tak 1952-ben (zárt betű: ti). 21. Köveszt. 25. Knock but (röV.). 27. Megrekedt. 28. ... Jürgens. 30. Az ország első amatőr, ál­landó lellegű Ilyen Intéménvét nyitották meg 1951. szeptember l-én, Bonyhádon. 31. Gyorsan párolog. 34. Rizsből készült édes­ség. 36. Névelő. 38. Helvhatáfozői rag. 39. Község Komárom me­gyében. 42. Ilyen mezőgazdasági oktatási Intézmény létesült 1953- ben Lengyelen, a volt Apponyl- kastélyban. 44. Állat „fegyvere”. it. 1951. december 23-án megyénk­nek ebben a községében adták át a forgalomnak a folyón át­ívelő hidat (sán betű: F). 49. Női név. 51. Igen-Igen meleg éghajlat jelzője. 53. Színművész (utónevének kezdőbetűjével á végén). 53. Erre a másik helyre. 60. Eszes. 65. Kis értékű pénz az ókori Rómában. 17. Ugyanaz, rö­vidítve. «3. CDE. ss. Végzet. 1». Ide-oda (...szaladgál). 73. A ten­ger szintjének csökkenése. 75. Csacsihang. 77. ...kő: nem olyan nagy baji 35. Ugyebár. *3. A hivatásos nehézsúlyú ökölvívó világbajnok régebben használt neve (Cassius Marcellus...). 85. Azonos mássalhangzók. 86. dm Is, hallgató Is Van Ilyen. *7. Odahív egynemű betűi. 39. Üd­vösség. 93. Malom része! 93. A hélium vegyjele. 94. Gépkocsi, rövldftvt. 95. A foszfor és * nit­rogén vegyjele. 9*. AT. Beküldendő « vissz. 1., s függ. It., it.. It., 43. és «7. so­rok megfejtése, együtt a többi forduló megfejtéseivel, a tizedik forduló során közölt határidőig. SZEREK Hosszú, kötött mellény A modell 75 deka, Kófőm­űin ű vékony fonolbóil készült. A fonalak azonos merwiyissgűek, barna, piros, aranysárga és 3-as tűvel dolgozunk. A minta leírása : 1. tot: 2 fordított, 1 sima. 2. sor: 2 sima, 1 szemet főhajtás­sal együtt simán lekötjük, a 2. és a 3. sort ismételjük. Munkán­kat a hátrésszel, 137 szemmel kezdjük. 2 em-t kötünk a fenti minta szerint, s azután a színén fordítottan, a bal oldalán simán kötünk. A karöltő kezdése előtt 2 cm-től mintáson kötjük az összes szemet ét szabásminta szerint alakítjuk a derékvonalat, a kardiját, a vállfogyasztást és a nya lejkerekítést. Zsebek kötése: két azonos da­rabot kötünk 54 szemmel 30 cm magassággal, a leírt mintává'. A bal elejét kötjük először, a mintás résszel 82 szemmel kezd­jük és 2 cm után a színén for­dítottan, a bal oldalán simán kötünk. A mintával tovább köt­jük a gombolás! pánt 7 szemét. A ka-öltő kerekítése előtt 2 cm-lg, tltetve a hátával azonos magasságig és tovább a mintás kötéssel dolgozunk. Koröltőt, vál­lalat a hátával azonos módon fogyasztva, a nyakát pediq mé­lyebben kerekítve. Ha készen vagyunk, akkor a gombok helyét bejelöljük (a másik elején, an­nak megfelelően a gomblyuka­kat menetközben már belekötjük a gomboláspántba.) Az ujjakat szintén 2 cm-es mintás résszel kezdjük, majd a színéin fordítot­tan, a bal oldalán simán kötve szaporítunk a szabásminta sze­rint és a kerekítés kezdése előtt 2 cm-re ismét a mintás kötéssel dolgozunk. A csecsemő fürdetése Néhány jó tanács fiatal szülőknek ii. fürdetés módja Amilcor a fürdetéshez min­dent gondosan előkészítettünk, még levetkőztetés előtt meg­tisztíthatjuk a csecsemő sze­mét, orrát és fülét. A szem tisztogatását borvízzel vagy kamillateával megnedvesített vattával végezzük úgy, hogy a külső szemzugtól a belső felé haladva simítjuk végig. Mindkét szemhez külön, tiszta vattát használunk. Az ormyílás környékét é« a fülkagylót kívül-belül gyak­ran váltott olajos vattával tisztítjuk meg. Sem az orr­nyílásba, sem a hallójáratba nem szabad semmivel bele­nyúlni, még keményre sodort vattával Vagy kendő sarká­val sem. A vattázott pálci­kák használata egyenesen ve­szélyes. A csecsemő száját nem szabad sem tisztogatni, sem kimosni. Belenyúlni sem szabad. A szem, orr és fül tiszto­gatása után vesszük le a csecsemőről az ingét, rékli- jét Olajos vattával megtisz­togatjuk elöl és oldalt a nyak ráncait, hónalját, könyökhaj­latát, tenyere ráncait és uj- jai közét. Ezután teljesen lemeztele­nítjük, de felsőtestét kezdet­ben ingével vagy egy tiszta pelenkával betakarjuk, amíg az alsó testét tisztogatjuk. Az alsó végtag tisztogatását az ujjak közével és a talp rán­caival kezdjük. Ezután tisz­togatjuk meg a boka-, térd­ét lágyékhajlatot, a fiúknak á nemi szervek körüli redő- ket (a leányok nemi szervét nem tisztogatjuk, belenyúlni nem szabad), legvégül a vég­bélnyílás környékét (leányok­nál a gáttól hátrafelé haladó mozdulattal, nehogy szennye­ződést sodorjunk a szemé­remnyílásba). A csecsemő arcát nem kell szappannal mosni, csak vizes mosdókesztyüveL Ezután jól benedvesített és beszappano­zott mosdókesztyűvel beszap­panozzuk a pólyázón fekvő csecsemő fejét, nyakát, kar­ját, kezét, mellkasát, hátát (ehhez kissé oldalra fordít­juk), lábát, hasát, nemi szerve környékét, legvégül a vég­bélnyílás táját. Ezután óva­tosan a vízbe emeljük: fejét, nyakát bal alkarunkkal alá­támasztjuk, bal vállát bal ke­zünk ujjaival átkulcsoljuk, jobb kezünkkel az ülepét tá­masztjuk meg. A vízben bal kezünkkel változatlanul fog­juk, csak egy kicsit lazítunk a fogáson. Jobb kezünkkel ugyanabban a sorrendben le­öblítjük a gyerek testrészeit, ahogy beszappanoztuk. Ilyen módon nem kell a vízben megfordítani, sem egyes test­részeit kiemelni a vízből. Ki­emelésnél ugyanúgy fogjuk mint a behelyezésnél, majd a fürdőlepedőre terített tiszta pelenkára fektetjük, s mind­kettőbe bebugyoláljuk. Először a fejét dörgöljük szárazra. A többi testrészéről inkább felitatjuk, szárítjuk a vizet, semmint töröljük. Kü-. Ionosén a ráncokat, hajlatokat itassuk szárazra. A leszárítás sorrendje ugyanaz, mint a tisztogatásé és szappanozásé. Közben vigyázzunk, hogy a még nedves testrészek min­dig maradjanak betakarva. A felső test leszárítása után feladjuk az inget-réklit, az alsótest leszárítása után az orvos előírásának megfelelően használjunk olajat, kenőcsöt vagy hintőport. Sok csecsemő bőre akkor is szép, ha sem­mivel sem kenjük vagy szór­juk be, de semmiképpen se használjunk hintőport, olajjal vagy kenőccsel együtt Dr. Fáik Judit (Vége) 1975. február 16. i

Next

/
Thumbnails
Contents