Tolna Megyei Népújság, 1975. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
A kongresszusi irányelvek tükreként A szocialista tervgazdálkodás eszköze Megkezdődtek a pártértekezletek Tolna megyében (Folytatás a 1. oldalról) A felszólalások többsége a gyakorlat oldaláról vizsgálta az elmúlt időszakot A járási pártbizottság a jövőre vonatkozóan sok segítséget kapott az elhangzott hozzászólásokból. Felszólalt Szerényi Sándor, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja is. Rámutatott arra, hogy az országos politika eredményes végrehajtásának elengedhetetlen feltétele a párt vezető szerepének erősítése minden szinten. „A politika milliók sorsa” — hivatkozott Lenin mondására. Milliók érdekében tevékenykednek a kommunisták és ilyen méretű feÁllami építőipari vállalat Ezen a napon került sor a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál is a pártértekezletre. Az értekezlet elnökségében foglalt helyet és felszólalt Rúzsa János, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára is. A bészámoló kiemelte, hogy a négyéves munka értékelésében a pártbizottság irányítása alatt lévő valamennyi alapszervezet, de úgyszólván valamennyi párttag részt vett. Megtörtént a beszámoltatás a végzett munkáról, és ugyanakkor a párttagság hangot adott annak a véleményének, hogy egyetért a párt politikájával, helyesli azt és tenni is kész érte. A kongresszusi dokumentumok a legteljesebb egyetértéssel találkoztak, s hangsúlyozA belügyi pártszervezetek küldöttértekezlete Varsó 'Budapesti nspok lelősség kell hogy áthassa cselekvésüket. Nagy figyelmet kell arra fordítani — hangsúlyozta Szerényi Sándor —, hogy : párttagjaink megfelelj enek a - szocialista erkölcs követelményeinek, a szocialista erkölcsi normák szerint éljenek és dolgozzanak, mert csak így tudnak példát mutatni népünknek. A vita után került sor a 49 tagú pártbizottság megválasztására. A pártbizottság első ülésén megválasztotta a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot és a tisztségviselőket. A járási pártbizottság első titkárának Tatár Lajost, titkárának Szakái Lászlót választotta, ták a vállalat kommunistái, nogy pártunk politikájának megvalósítása, valamint a kongresszusi irányelvek sikerre vitele valamennyiünk legfontosabb feladata, mert ez 'egyet jelent nemcsak az egyéni érdekek kibontakoztatásával, hanem a vállalati érdek sikerre vitelével is, és így szolgálja az egész társadalom továbbfejlődésének ügyét; A vitában nyolcán szólaltak fel. A pártértekezlet tisztség- viselői elvégezték munkájukat A küldöttek megválasztották a 29 tagú pártbizottságot és az öt küldöttet a városi pártértekezletre. A pártbizottság ezután saját soraiból megválaszt tóttá a héttagú végrehajtó bit zottságot, s annak titkárát Ru~ bányi János elvtársat. A küldöttek elismeréssel szóltak a pártbizottság tevékenységéről, egyetértésüknek adtak hangot pártunk politikája iránt. I A pártértekezlet megválasztotta a 29 tagú pártbizottságot, majd a pártbizottság saját kebeléből a héttagú végrehajtó bizottságot, A BM-pártbizott- ság titkára Balogh István elvtárs lett. A feladatokat, bármilyen oldalról közelítjük is meg, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a világgazdaságban jelenleg végbemenő folyamatokat. Az ellentétesen ható és egymást felerősítő kedvezőtlen hatásokat. Azt, hogy egyrészt a növekvő nyersanyag- és energiaárak tovább emelik a hazai termelés nem éppen alacsony költségszínvonalát. Másrészt a tőkés válságjelenségek és importkorlátozások hatására mind nehezebbek a verseny, az értékesítés feltételei. „A gazdasági munka 1975. évi fő feladata a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása” — hangsúlyozza az idei tervről szóló kormány- határozat első mondatä. S ez a kiindulópont. A konkrét téma pedig: hogyan szolgálhatja az egyensúlyi helyzet javítását hatásosan a gazdaság- irányítás rendszere? „A bevált alapelveket érvényesítve gazdaságirányításunkat — mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét — jobban mai és holnapi feladataink, céljaink szolgálatába állítjuk; működését javítjuk”. E megállapításokat már az MSZMP kongresszusi irányelveiben olvashatjuk. A gazdaságirányítási rendszer, lényegét tekintve, tehát nem változik sem az idén, sem a jövőben. A részletek, a módszerek, a hangsúlyok azonban időről időre fejlődnek, változnak. Azért, mert semmiféle irányítási rendszer nem lehet tökéletes és befejezett. Hiszen az ismeretek, a tapasztalatok gyarapodnak, a szabályozó eszközök, az irányítási ' módszerek a gyakorlat próbakövén csiszolódnak. De a feladatok szintén változnak, más és más követelményeket támasztva. Az új és tartósnak 'ítélt külgazdasági helyzetben pedig a régi feladatok is más megvilágításba kerültek. A gazdaságirányítás reformját követően helyesen hangsúlyoztuk a minőségi változást, a hatáskörök decentralizálását a vállalatok megnövekedett anyagi érdekeltségét és önállóságát. S úgy tűnt, hogy a gazdasági szabályozás, a vállalatok érdek- ütközése révén a helyi törekvések szinte automatikusan a központi akarat, a népgazdasági célok szolgálatába állíthatók. Később — sorozatos erőfeszítések nyomán — nyilvánvalóvá vált. hogy ez nem is olyan egyszerű feladat. De végül is sokat javult a terv- szerűség. A népgazdaság egységes irányításának erősítésére létrehozták az Állami Tervbizottságot, megalkották a tervtörvényt, s az irányítási rendszer tovább fejlődött. Az elért szinttel azonban nem lehetünk elégedettek. Ismét az MSZMP kongresszusi irányelveit idézzük: „A népgazdaság fejlesztésében a szocialista tervszerűség érvényesítése alapvető jelentőségű feladat. Ezért a központi tervező szervek és a vállalatok tervezésének erősítésére, az érték- és meny- nyiségi mutatók, valamint a tervcélok és eszközök teljesebb összhangjára van szükség.” E megállapítások időszerűségét nem egyszerűen a készülő új ötéves tervek adják, hanem az új helyzetből adódó feladatok is. Közismert, hogy napjainkban és a következő években sem a nyersanyag-, és energia-, sem a fejlesztési források nem buzognak olyan mértékben, mint korábban. Csak a nagyobb tervszerűség . biztosíthatja . a korlátozott lehetőségek optimális hasznosítását, a dinamikus gazdasági növekedést, az életszínvonal folyamatos emelését. így már 1975-ben H“1*: tézkedések szolgálják a kiemelt állami nagyberuházások tervszerű megvalósulását, illetve közülük kilenc létesítmény határidő előtti üzembe helyezését, valamint a termelési készletek csökkentését. A vállalatok, a szövetkezetek, intézmények széles körét érinti a szigorú anyag- és energiatakarékosság. Ez részben önkéntesség, a február 15-ig kidolgozásra kerülő helyi intézkedési tervek alapján valósul meg. De új termékforgalmazási intézkedések, kontingensek révén központilag is gondoskodnak arról, hogy az energia- és anyagimport ne haladja meg a tervezett mértéket. A termékforgalmazási intézkedéseket és a kontingenseket, a fizetési mérleget leginkább befolyásoló üzem- és fűtőanyagokra, kohászati, papíripari, vegyipari termékekre dolgozták ki. A felhasználástól, az árviszonyoktól, az időjárás alakulásától függően az irányító szervek központi operatív intézkedéseire is sor kerülhet az esztendő folyamán. Bár a gazdaságirányítás rendszerében változatlanul a közvetett .módszerek, a szabályozó eszközök a meghatározóak, de vitathatatlanul növekszik a közvetlen irányítás szerepe, az operatív beavatkozás lehetősége. Igaz, meghatározott célokkal, és korlátozott körben, ám több vállalatnál és szövetkezetnél mégis a gazdálkodás lényegét, egészét érintve. S mindezt nem valamiféle szubjektív megfontolás sugallja, hanem az ésszerűség, a gazdasági szükségszerűség. A népgazdasági célkitűzések valóra váltása, a szocialista tervgazdálkodás erősítése ugyanis a közvetett és közvetlen irányítási módszerek rugalmas kombinációját igényli a jelenlegi gazdasági helyzetben. Milyen legyen a vállalatok, a szövetkezetek magatartása? „Arra kell törekedni, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállósága és ezzel járó felelősségük a népgazdasági érdekeknek megfelelően fejlődjék” — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsága az 1974-ben kialakult helyzetet értékelő és az idei feladatokat körvonalazó december 5-i határozatában. E megállapítások az öntevékeny, kezdeményező és felelős szocialista vállalati magatartást, gazdálkodást szorgalmazzák. A fokozott hatékonyság az ésszerű takarékosság, a nagyobb rugalmasság követelményei csakis helyi öntevékenységgel elégíthetők ki. Az energia- és anyagkontingensek, illetve a termékforgalmazás központi előírásai is elsősorban az önálló vállalati és szövetkezeti döntéseken keresztül befolyásolhatják a gazdálkodás célirányosságát. Úgy, hogy minél kevesebb anyag- és energiafelhasználással minél több kiváló minőségű, valamennyi 1 piacon versenyképes termék készüljön. A követelmények szinte egyik napról a másikra, ugrásszerűen növekednek. Mind | a vezető, mind a munkás I csak új módszerekkel és új I szemlélettel képes csak felzárkózni hozzájuk. A helyzet- felismeréshez és a határozott j cselekvéshez impulzust, bátorítást adhatnak a központi irányítás felerősített elemei, megelőzve, kivédve az utólagos kényszerű intézkedések káros hatását. KOVÁCS JÓZSEF 1975. február 2. A belügyi pártbizottság irányítása alá tartozó alapszervezetek küldöttei is tegnap tartották értekezletüket. A küldöttek tanulmányozták a párt- bizottság négyéves beszámolóját, megvitatták a végzett munkát és a tapasztalatokból levonták a szükséges következtetéseket. A pártértekezleten részt vett és az elnökségben foglalt helyet Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára. Február 10 és 16 között „Budapesti napokat” tartanak Varsóban. Ezzel a lengyel fővárosban is megkezdődnek a hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére szervezett rendezvények. A . gazdag kulturális műsort az operettszínházban magyar művészek felléptével sorra kerülő gálaest nyitja meg. A lengyel állami zsidó színházt- ban két estén Darvas Iván felléptével előadják az „Egy őrült naplója” c. Gogol-íhono- drámát. A fővárosi kultúrház- ban ünnepi előadás keretében Radványi Géza „Valahol.. Európában” című játékfilmjét vetítik. A varsói magyar intézetben költészeti és zenei estét tartanak. A történelmi múzeumban „Budapesti képek, utcák és emberek” címmel művészeti kiállítás nyílik. A . „Budapesti napokon” részt vesz a budapesti FővárQsi Tanács küldöttsége is. Szerelik a vásárcsarnokot A szekszárdi piac korszerűsítését öt évvél ezelőtt kezdték. Az első ütemben elkészítették a Teszkerv áruházát, s tavaly ősszel a második ütemhez fogtak. Eszerint itt egy köny- nyűszerkezeíes csarnokot építenek. A mült héten megkezdték a csarnok vázának összeszerelését, majd ez után a falazást végzik el, ugyancsak új építési-szerelési anyagokkal. Végül, a piac rendezésének harmadik ütemében a pavilonsorok végleges elhelyezése, felépítése következik. Úgy hogy ez év végére a szekszárdi piac végleges formája kialakulhat.
