Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-10 / 8. szám
Az elmúlt esztendő a rekordok évének számított a vasúton. Országosan is, de a Pécsi Vasúti Igazgatóság területén különösen, havonta újabb és újabb szállítási csúcsok születtek. Szinte minden hónapban több árut szállítottak a szerelvények, mint a szintén „leg”-nek számító 1973-as év azonos periódusában. December utolsó napján a pécsi igazgatóság túllépte a nyolcvanas évekre tervezett 17 millió tonnát. Ezzel tizenkét hónap alatt egy és háromnegyed millió tonnával több árut szállítottak, mint egy esztendővel korábban. Mikor dr. Párkányi Ferenccel, az igazgatóság kereskedelmi osztályának vezetőjével az év mérlegét állítottuk össze, szóba került — szóba kellett, hogy kerüljön — a kocsiállásidő. Ezen a téren az első tíz hónapban nagymérvű romlás következett be. Szeptemberben például 78 százalékkal több ideig vártak a rakodókra a vagonok, mint 1973-ban. De az esztendő végén — mikor a szállítási csúcs minden elképzelést felülmúlóan magas feladatokat rótt a vasútra — a kormány intézkedése nyomán jelentős változás következett be. Szám szerint, decemberben már 89 százalékkal csökkent a be- vagy kirakásra sokáig váró kocsik száma. Nagymértékben emelkedett azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek száma, amelyek dolgozói a hét végén is rakodtak. A rekorderedmény a vasutasok kiváló munkáját is dicséri, akik kongresszusi munka verseny-felajánlásaikban vállalták, hogy a lehető leggyorsabban, s legpontosabban végzik a szerelvények továbbítását. így az a lendület, mely tavasszal megjelent versenyfelhívás hatására érződött a termelés minden területén, Jó munkájuk eredményeként vált teljessé. A több termék elszállításáról ők gondoskodtak. Az idei esztendő az elmúlthoz hasonló feladatok elé állítja a vasutasokat. Ennek zökkenőmentes megoldása érdekében már az elmúlt évben megkezdték a szervező munkát. Január elsejétől ugyanis az ország legnagyobb vállalatánál, a MÁV-nál is bevezették a 44 órás munkahetet. Ez azonban nem érződhet a szállításban. A Jobb munkaszervezés mellett a vasút további fejlesztése is napirenden szerepel. Most készülnek az idei tervek, melyek szerint várhatóan, az Igazgatóság területén, 1978-ben félxnilliárd forintot fordítanak a pályatestek, biztosítóberendezések korszerűsítésére, üzemi és szociális létesítmények építésére. A legnagyobb ősszeget ebből a dombóvári vasúti csomópont Diesel vontatási telepének továbbfejlesztésére f ordít jak. Nem szerepel ebben az ösz- szegben a mozdonyok, s vasúti kocsik számának növelése Köztük annak a tíz korszerű Diesel-mozdonynak az ára, melyek hamarosan megkezdik az igazgatóság területéről induló szerelvények továbbítását A belső szervezés, a technikai feltételek javítása mellett a vasút szállító partnereivel is javítja eddigi kapcsolatát. Például a napokban kötnek szocialista szerződést a Mecseki Erdő- és Fagazdasággal. Ebben az erdőgazdaság ígéretet tesz, hogy az exportra küldendő fanyagot szeptemberig feladják. Az igazgatóság pedig irányvonatokat állíttat össze, melyekkel a küldeményt a legrövidebb idő alatt eljuttatják a címzetthez. Az év első negyedében a Pécsi Vasúti Igazgatóság előszállítási akciókat szervez. Ezen belül a később felhasználandó követ, kavicsot, salakot szállítják a megrendelőknek. így az aránylag gyérebb forgalmú hónapokban előnyre tehetnek szert, ami enyhíti az év későbbi időszakában a szállítás rohamos növekedéséből adódó gondokat. — « 1 «— Minisztertanácsi határozat a szakmunkás-képesítésű fizikai dolgozik ielsőiakú tanulmányairól A Magyar Közlönyben megjelent a Minisztertanács határozata a szakmunkás képesítésű fizikai dolgozók felsőfokú tanulmányairól. A határozat — az eddigi kedvező tapasztalatok alapján — többek között kimondja: biztosítani kell, hogy a példamutató magatartást tanúsító fiatal, szakmunkás-képesítéóű fizikai dolgozók, az erre a célra szervezett előkészítő tanfolyam sikeres elvégzése alapján felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán olyan esetben is továbbtanulhassanak, ha középiskolai érettségi vizsgát acm tettek. A fiatal szakmunkások felsőfokú továbbtanulásának rendszerét elsősorban azokon a területeken kell továbbfejleszteni, ahol a végzettség megszerzése után a dolgozóén vállalat (szövetkezet) tovább foglalkoztatja. Az olyan jellegű képzésnél, ahol erre nincs lehetőség, a továbbfejlesztés fokozatosan történjék — ft végzettség utáni megfelelő foglalkoztatás biztosítékainak megteremtése mellett. A jelentkezők a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt előkészítő tanfolyamon vesznek részt. Itt — általában 12 hónapos — résziben levelező rendszerű, részben egész napos intenzív jellegű oktatás folyik. Gondoskodni kell arról, hogy a továbbtanuló fizikai dolgozók az előkészítő tanfolyam Idején megfelelő tanulmányi kedvezményekben, majd az azt ikövertő felsőfokú tanulmányok egész Ideje alatt átlagkeresetükhöz igazodó, tamul1975. január 10. mányi eredményük és szociális helyzetük szerint differenciált pénzbeli támogatásban részesüljenek, illetve a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagok részesedést kapjanak. A pénzbeli támogatást a tanulmányok ideje alatt a hasonló munkakörben dolgozók átlagkeresete, illetve átlagjövedelme emelkedésének megfelelően emelni kelb A felsőfokú tanulmányok folytatása Idején megfelelő szakmai támogatást, valamint a végzettség megszerzését követő munkába lépést a tanulmányi szerződési rendszer ke- ssortééboQ feeU (biztosítani. • Szőke Sándor, az MTI hírmagyarázója írja: Alapvető társadalmi szükséglet, hogy a munkásosztály vezető szerepének hatékonyabb érvényesülése érdekében növekedjék a munkások műveltsége, ideológiai, politikai felkészültsége, szakmai tudása. Az ennek érdekében született különböző intézkedések sorában egyik legjelentősebb az a több mint egy esztendeje megkezdett kísérlet volt, amely azt célozta: az érettségivel nem rendelkező legrátermettebb szakmunkás fiatalok a műszaki egyetemek, főiskolák nappal! tagozatain továbbtanulhassanak. A kísérlet Jó tapasztalataikat hozott, s e rendszer más területekre történő kiterjesztése nyomán közvetlenül a munkásosztály soraiból kerülhetnek majd lat mérnökök, közgazdászok, jogászok, mezőgazdászok és más szakemberek az ipar, a mezőgazdaság, a kereakedelem és az államapparátus különböző területeire. Egyúttal könnyebbé válik a munkások vezető funkcióba állítása is. A „kísérleti” 1973—74-os tanévben a Budapesti Műszaki Egyetemen szervezett előkészítő tanfolyamon öt minisztérium felügyelete alá tartozó 42 vállalat 205 fiatal szakmunkása kezdrté meg tanulmányait. Mindegyikük nagyüzemi munkás, s 90 százalékuk fizikai dolgozó gyermeke. Az átlagéletkor 24 év volt. A tanfolyam befejezését követően vizsgát .tett 176 hallgató közül 160 -an bekerültek a különböző felsőoktatási intézményekbe. (A sikeres tanfolyami vizsgát tett hallgatók mintegy harmada egyetemre, kétharmada pedig műszaki főiskolára került) g SÜD Dl |Qg|D fij 17 ösztönös politizálás -tudatos cselekvés Amikor egy ember gyárban, vagy üzemben dolgozni kezd, még szó sincs arról, hogy ezzel egyszeriben munkássá is vált Érkezése az iskolapadból, vagy termelőszövetkezetből, a műhelybe lépése még csupán találkozás a munkásosztály nagy közösségével. A munkássá válás, munkássá érés ez után következhet, mert ez a meghatározás lényegesen mást, többet kíván, mint egy egyszerű gyári belépőt. A munkássá érés első fázisának kialakult hagyományai, szokásai vannak. Az új embert megtanítják dolgozni, tisztelni-szeretni a szakmát és ezzel el is érkezik arra a fokra, amikor már jól érzi magát a műhelyben, a munkásközösségben. Előbb-utóbb rájön, hogy az üzemi munkában egymagában keveset ér az ember. Aztán jön a továbblépés. A jó közösségben a segédmunkás mielőbb szeretne gépre kerülni, egy- egy szakmai fogást megtanulni. A betanított munkás is többre vágyik: szakmára. Több tudásra, amely nemcsak több pénzt, hanem tekintélyt, rangot is jelent a kis közösségben. Ez tulajdonképpen a munkáspálya vonzóereje. Az MSZMP Központi Bizottsága márciusi irányelveiben a következőképpen fogalmazott: „EJ kell érni, hogy a munkáspálya egész életre szóló érdekeltséget, vonzóerőt, megbecsülést és előrejutási lehetőséget biztosítson”. És, hogy ez így legyen, egyaránt van tennivalója az üzem, a brigád közösségének, de a munkásosztály egye* tagjainak is. Egyszerű lenne, ha csupán ennyi lenne a feladat: megtanulni szeretni a munkát, akarni az előbbrejutást A munkássá válás folyamatában ehhez az alaphoz nélkülözhetetlen a közéletiség, a mindennapi tevékeny politizálás. Annak az útnak a végigjárása, ahogy a tudatosan cselekvő, munkáját végző új munkás ösztönöse» politizálni kezd. Természetes, hogy a nagyüzemekben alakultak ki a követésre méltó, jő módszerek. Azok, amelyeket érdemes követni, meghonosítani. A szakszervezet, az ifjúsági szövetség és a szocialistái brigádmozgalom tehet sokat az új munkások formálásában, nevelésében. Azzal is, ahogy az új embert társukká fogadják, magukkal hívják egy-egy kommunista- szombatra, társadalmi munkára, ahol ezernyi alkalom adódik a közösségi élet alapos megismerésére. Elmegy munkatársaival a szolidaritási gyűlésre, a termelési tanácskozásra, s megszokva ezek légkörét, maga is cselekvő, véleményt mondó közösségi emberré válik. Ösztönös még ez a politizálás, hisz legtöbb esetben a vita, beszélgetés a mindennapi munka körül forog, de ez is magában hordja a politizálás magját. Később előbbre viszi a kis közösségek ügyét: segít a környék iskoláinak, óvodáinak, majd véleményt mond a gyáron belüli tennivalókról. Ez mind része a »nagy politikának”. Megteremti a lehetőséged a tudatos cselekvéssel párosuló ösztönös politizálásra— erre minden munkahely alkalmas. A társadalmi szervezetek a vöröskereszttől a szakszervezetig, sokat tehetnek a cselekvő erő és készség kihasználására. Persze, ez a tevékenység még nem gördül olajozottan ott, ahol az ipart még nemrég telepítették, ott ahol a gyárba, üzembe kerülő új munkást az alapokról kell elindítani, ahol a munkássá válás, a mindennapi politizálás ABC-jét kell elsajátíttatni. Ezeken a helyeken különösen rendkívüli szerep vár a pártszervezetekre, a szocialista brigádokra, a társadalmi szervekre. Nem csupán arról kell gondoskodnia, hogy az új dolgozókból jó gyári-ipari munkást formáljanak. Olyan munkássá keli alakítandók őket, aki tudatosan vállalja a munkás- osztály politikáját, kész ezért cselekedni. S ez a kialakuló, kezdetben ösztönös politizálás később már tudatosan és eredményesen segíti a mindennapi helyi és az országos politikát egyaránt. Aki ilyenné lesz, az munkássá vált, s egyszersmind a szocializmus tudatos építőjévé. E. Gy. Bonyhád határában Üj házsorok Bonyhád Pécs fe lé eső részén. JFeiá; GottvaM A túváiyi szállítási rehord utam Nagy feladatok megoldására készül a MÁV
