Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

Az ökölvívó vó'ogGtoR hétfőn o szaibadiágh&gyi íáibarbon megkezdte az előkészületeket az idei eseményekre, elsősorban a júniusban Katowicében aarra (terülő Európa -bajnokságra. A meghívottak, illetve a meg­szokott arcok közül hétfőn is, kedden is elég sokán hiányoz­tok. így Gedó, Tézsla, Badari, Banyi, Réder — és Papp László. A versenyzők — Sider kivételé­vel — igazoltan késtek, s a jel­zések szerint szerda-csütörtökre edzésbe állnak. A vezető edző, Papp László viszont nem megy vissza a válogatott kerethez.. . Az edzéseket Adler Zsigmond vezeti, segítőtársa Szakács Béla és Marosi Andor. ökölvívó berkekből már hetek óta hallatszott, hogy Papp el­kedvetlenedett és nem alkarja vállalni tovább a válogatott ed­zéseinek vezetését. Mindenki re­mélte azonban, hogy a három­szoros olimpiai bajnok a fel­vetődött kérdések rendezése utón újra kedvet kap és azon az úton viszi tovább a válogatottat, amelyen 1969 januárjában elin­dultak, és világraszóló sikereket értek et. Papp Lászlót a KGM (1. sz. sz. i.) Képíró utcai irodájában kereste fel Boskovics Jenő, az MTI főmu-nlkatársa. Mialatt Bo­tosék fát vágtak a Szabadság- Hegyen, Papp László barna munkaköpenyben foglalatosko­dott. — Életemben még nem adtam fel mérkőzést, ez az első eset — mondotta keserűen Papp, akit ezekben a napákban vá­lasztottak meg a lengyel sport­láp minden idők legjobb, leg­eredményesebb ökölvívójának. — Nagyon nehéz volt elhatá­rozásra jutnom, hogy lemondjak a válogatott vezetőedzői tisztsé­géről'. Életem nagy részét az ökölvívásnak szenteltem, ver­senyzőként és edzőként is min­den erőmmel, fáradtságot nem kímélve a magyar sikerekért dol­goztam. Ez a döntés egyébként már az 1973. évi belgrádi Euró­pa-bajnokság Idején érlelődött bennem. — Mikor jutott a végső el­határozásra, és miért? — A sikertelen havannai vi­lágbajnokság utón. Pedig már a bukaresti és a madridi EB-sikerek és a müncheni olimpiai érmek idején is hangoztattam, hogy sportágunkban közel sincs min­den rendben, sürgős intézkedé­sekre van szükség, s arra, hogy a célok megvalósítása érdekében minden edző egy sorban álljon. Nem történt azonban semmi. Folytatódtak a széthúzások, ás- kálódásak, az edzők nem haj­tották végre utasításaimat. így csak a bentlakásos edzőtáboro­zások alatt volt alkalmam saját elképzeléseim szerint dolgozni, ezért volt szükség hosszabb kö­zös felkészülésre. Természetesen 9i is ellenkezést váltott ki. — Mi lesz ezután? — Sokat őrlődtem, idegesked­tem, mindemképpen pihenőre van szükségem. Egyelőre csak a munkahelyemen dolgozom, nem tudom, hogyan alakul a jövő. Kubában vasárnap megkezdő­dött az 1975. évi egyéni és csa­pat ökölvívó-bajnokságo Az első k. o. -t Teofilo Steven­son, nehézsúlyú olimpiai és vi­lágbajnok kapta a rendezőség­től. A hazaiak üdvöskéjét, a ki 1969 óta nem kapott ki honfi­társaitól, kizárták a versenyből, mert nem volt hallandó kiállni az egyik kubai ökölvívó ellen. Stevenson váflfájdailmakra pa­naszkodott, de az orvosi vizsgá­lat semmilyen rendellenességet nem állapított meg nála­6 1975. január 8. A tamási járásban Simoníornyán, Pincehelyen és t amásiban lesz atlétikai szakosztály Csak 1976 végére adják át as új simoniornyai pálya területét Fél éve," hogy személyi csere t6r= tént a tamási járási sportfelügyelőség­nél: Kovács Józsefet Szarvas Antalné váltotta fel. Az új sportfelügyelő elő­zőleg mint testnevelő szakos tanított, tehát az új munkaterület csak részben volt ismeretlen számára. Vele beszél­gettünk az elmúlt félév tapasztalatai­ról, a járás sportjáról, és többek kö­zött arról, hogy az atlétika fejleszté­sére milyen távlati tervei vannak. — Mi jellemzi az elmúlt félévet? — Bár testnevelő szakos vagyok, mégis részben új ez a munkaterület számomra, hisz eddig nem ismertem a sportkörök ügyes-bajos dolgait, gondjait, problémáit, örömeit. Ma már elmondhatom, hogy többé-kevésbé megismertem a járás sportköreit, azok vezetőit, és kellemes tapasztalatokat kaptam arról, hogy a pártszervezetek és a községi tanácsok úgyszólván mindenütt nagy odaadással segítik a sportmozgalmat, a lehetőség keretén belül mindent megtesznek a fejlődés érdekében. A járásban az elmúlt évre sok sportlétesítményt terveztek, de ezek többségét nem fejezték be. A legtöbb helyen csak részben, vagy egyáltalán nem készek az öltözők. Van olyan hely, mint például Ireg- szemcse, ahol az öltöző ugyan kész, de nincs külső vakolás, villany és víz. Aztán van olyan ■hely is, ahol például tartalékolják hosszú hónapok óta a pénzt a villanybojlerre, mint Tolna- némediben és Nagyszokolyban, de ez az áru pillanatnyilag hiánycikk- mem kapható. — Várható, hogy az idei évben a létesítményekben döntő változóé áll be? — Ha dőntő változásról nem Is be­szélhetünk, de feltétlen korszerűsöd­nek a sportlétesítmények, a felszere­lések. Szakályban például a 20 év® készült öltöző már nem felel meg a követelménye kn eke ktcs!0 ©lavult. községi tanács bontási anyagot Ígért az új, nagyobb öltöző elkészítéséihez. Értesülésem szerint e KISZ helyi szer­vezeténél már nagy szómmal jelent­keztek szakmunkások, akik segítenek az építkezésben. Várható, hogy a ta­vasszal — vagy amint az idő engedi — már hozzálátnak a munkához. Ugyancsak Szakályban jelentkeztek a lányok azzal az igénnyel, hogy kézi­labdázni szeretnének, Ehhez azonban nincs pálya. Néhány éve a művelődési ház mögötti részen készült egy sport­udvar, de mivel azt nem használták, benőtte a gaz. A termelőszövetkezet megígérte, hogy a területet gaztól a- nítja és a nyáron kJ lehet képezni a kézilabdapályát, — Az atlétika fejlesztés évei kap“ csoiatos intézkedés hogyan valósuk meg a járásban? — Tamásiban a Jelenlegi atlétikai pálya rendkívül rossz állapotban van, de emellett korszerűtlen is. Még ugyan nincs végleges döntés, de úgy gondolom, amennyiben új pálya épül a járási székhelyen, az már az új sporttelepen lesz. A Jelenlegit — amennyire lehet, felújítjuk, és az ál­talános Iskolások használják. Rövide­sen a gimnázium is elköltözik, mór megkezdődött az új épület alapozása a Dóm Hotel mellett és a tervek sze­rint 1976 szeptemberében átadásra kerül. A gimnázium természetesen kap új, modern tornacsarnokot és szabad­téri bitumenes kézilabdapályát. SI- montornyán a jelenlegi füves pálya körül valamikor volt atlétikai pálya, azt kellene felújítani, bár a munka oly nagy, hogy Inkább megfelel új pálya építésének. Itt a sportkör ve­zetőinek az atlétikai pálya építésével párhuzamosan egyéb terveik is van­nak: a régi öltözőt akarják lebontani, c lelátó alatt új öltözőket, fürdőket, szertárt kiképezni, és felette fedett lelátó lenne. Bár nem tartozik köz­vetlen az atlétikai sportág fejlesztés séhez, de meg kell említeni, hogy Simontornyén az új labdarúgópálya terepének átadását a községi tanács csak 1976 december végére ígéri, és csak utána lehet füvesíteni. Könnyen előfordulhat, hogy az új atlétikai pálya nem a Jelenlegi füves pálya kö­rül, hanem a pillanatnyilag még mély talajú, méteres gazzal benőtt te­rületen épül majd meg. Pincehelyen a község központjában, a posta mel­letti területen van alkalmas terület, ahol az atléták majd megtalálják az edzési Jehetőséget. Január 1-éveI megalakult Pincehelyen az atlétikai szakosztály, és már épül a pálya. Természetlesen ez nem megy egyik hét­ről a másikra, ott árkot kell feltöl­teni, földet megmozgatni, és jó lesz, ha az év közepére elkészül. Ami biz­tató, a termelőszövetkezet vezetői ígéretet adtak a sportlétesítmény el­készítéséhez, sőt jelenleg is már ott dolgoznak a tsz-nek a gépei. Tehát a járásban Tamásiban, Simontornyán és Pincehelyen lesz a közeljövőben atlétikai szakosztály, és ehhez termé­szetesen megfelelő pálya. — Hogy lehet az, hogy Simon­tornyán ennyire eltolódik az új pá­lya átadása, holott köztudott, van egy rendelet, mely szerint meglévő sportlétesítményt csak akkor lehet elvenni, amennyiben már elkészült az új? — Igen, van ilyen rendelet, azon­ban itt előzőleq történtek szabályta­lanságok, tudniillik, az a terület, ahol a salakos kézilabdapálya volt, annak ellenére, hogy mindenki úgy tudta, nem volt a sportkör nevére telekköny- vezve. Jogilag tehát nem történt sem­mi szabálytalansáq, viszont a községi tanács — és talán ez így helyes — nem mond felelőtlenül olyan idő­pontokat, melyre a területet nem tudja átadni. A leendő új pálya any- nyira mély fekvésű, hogy oda közel egy méter földet kell hordani. — Mi az általános véleménye ® sportkörökről? — Az, hogy a labdarúgás nagyon sok energiát leköt. A sportköri veze­tők megértik, hogy a labdarúgás mel­lett más sportágat is kell segíteni, támogatni, azonban a jószándékuk kevés, mert anyagilag nem bírják. Ahol viszont mégis van pénz, ott szervezésben nem állnak feladatuk magaslatán. — Hat Hónap gyakorlati tapasz­talatszerzés után, mint testnevelő,, miben látja a sport felemelkedésé- oek útját? — Az általános Iskolában fceQ meg­szerettetni a fiatalokkal a sportot, mert sajnos előfordul, hogy 11—12 éves gyerekek vézna lábúak, korúak, mert nem kapták meg a megfelelő sportfog la Ikoztatást. Az a gyerek, aka megszereti az általános iskolában a sportot, továbbra sem szakad el at­tól, és menjen középiskolában vagy legyen Ipari tanuló, továbbra is igényli azt. Ha a járás valamennyi általános iskolájában megfelelő szin­tű lesz majd a testnevelés oktatása, néhány év múlva minden vonatkozás­ban érezteti majd — eredményekben hatását. Igaz viszont, hogy a jobb általános Iskola« sportfog la Hcoztatás- Hoz jobb ellátottság is keli, — Köszönjek a beszélgetést, és kívánjuk, Hogy eredményes sminkét érjen el Szarvas Antal né a tamási járásból^ Atlétika 1974 NŐI DOBÓSZAMOK * Az elért megyei csúcsok ellenére is atlétikánk gyenge pontjai közé tar­tozik. Ifjúsági és serdülő vonalon még „ponterősek” voltunk, de a felnőtt mezőnyben már nem voltunk „ver­senyben”. Súlylökésben Szekeres Klára előtt még nagy lehetőségek vannak és szorgalmával sincs baj. Sajnos, 74- ben nagyon beteg volt, és ez nagyon visszavetette formájában. Mögötte el­sősorban a serdülő Hammer fejlődött sokat és elsősorban tőle várunk 75-ben jó eredményt. Diszkoszvetésben Búzás azért nem fejlődött, mert komoly technikái hibái vannak és keveset versenyzett, 1975- ben Szekeres itt is meglepetést okoz­hat. Gerslyhajításban Torma Ibolya ala­posan megjavította a megyei csúcsot, de sajnos, legjobb eredményeit nem a fontos versenyeken érte el. Mögötte a nagymányoíki Wéber Éva (Bonyhádi Spartacus) az ’rfjúság-i válogatott ke­retnek is tagia lett, és ez maga he­lyett beszél. Általában a bonyhádi ge- relyhajítók fejlődtek sokat, de as országos bajnokságokon az összes ge­relyhajító közül csak Wéber volt ered­ményes. Reméljük, hogy 1975-ben már a dobók is eredményesebbek lesznek. Ehhez tehetségük van, edzés- körű Irrvényoik Jóka tóétól raméayfofc jOflOgp Súlylökés: 1. Szekeres Klára 12.40 (Szekszárdi Dózsa), 2. Búzás Erzsébet 11,83 (Szekszárdi Dózsa), 3. Hammer Mária 11,29 (Szekszárdi Sl), 4. Torma Ibolya 10,89 (Szekszárdi Dózsa), 5. Győri Anikó 10,50 (Dombóvár), 6. Vaszkó Judit 10,23 (Szekszárdi Dózsa), 7. Szabó Mária 10,21 (Dombóvár), 8. Szekér Klára 10,19 (Bonyhád), 9. Gal- lai Erzsébet 10,09 (Durtaföldvár), 10. Szabó Gizella 9,94 (Bonyhád). Diszkoszvetés: 1. Búzás Erzsébet 40,38 (Szekszárdi Dózsa), 2. Torma Ibolya 39,32 (Szekszárdi Dózsa), 3. Szekeres Klára 38,50 (Szekszárdi Dó­zsa), 4. Szabó Mária 35,94 (Dombó­vár), 5. Hammer Mária 35,28 (Szek­szárdi Sl), 6. Győri Anikó 32.22 (Dom­bóvár), 7. Bincsó Éva 31,90 (Bonyhád), 8. Cseh Éva 30,12 (Dombóvár), 9. Koncz Anna 30,04 (Szekszárdi Sl), 10. Góllal Erzsébet 29.60 (Dunaföldvór). Gerelyhajítás: 1. Torma Ibolya 47,10 (Szekszárdi Dózsa), 2. Wéber Éva 43,12 (Bonyhád), 3. Bincsó Éva 36,30 (Bonyhád), 4. Varga Mária 35.04 (Bonyhád), 5. Daradics Ibolya 33,60 (Bonkhád), 6. Höffler Erika 33,50 (Dombóvár), 7. Lipovszki Éva 33,34 (Szekszárdi Sl), 8. Gazdag Zsuzsa (Paks! Kinizsi), 9. Szomolcri Erzsébet 32,26 (Bonyhád), 10. Harajnteff Márki 9U54 (Szekszárdi S&, Változások az iskolában Ä változás alapja. Hogy a tonulók nagyobb része rendszeresen vesz részt az iskolai testnevelésben, illetve a tanórákon kívüli sportolásban. Csök­kenteni kell a testnevelési foglalkozá­sok alól felmentettek számát. Ez azt jelentené, hogy az alsófokú és közép­fokú intézményekben mindenki járjon testnevelési órákra, de ha felmen­tésre utalja az iskolaorvos, vagy as illetékes orvos, akkor valamilyen gyó* Igyító testmozgást folytasson Az Iskolai testnevelési órák másik alapvető és fontos funkciója, hogy megszerettesse a gyerekekkel a test­edzést és kialakítsa ennek egy egész életre szóló igényét. A cél az, hogy a sport legyen kiegészítője a testne­velési órának, főleg játékos formában fejlessze tovább egyrészt a fizika« képegeég«^ másrészt pedig ««rette»** meg a sportot és oz Igény ktoüakitá- sában játsszon döntő szerepet, Bebizonyosodott, hogy testnevelési órát nemcsak a tornateremben lehet tartani. Az iskolaudvarok sportudvarok legyenek, ne parkok. A gyerekeknek testmozgásra van szükségük, az órák közötti szünetekben is és az órák után is. Fel kell, hogy oldják az Idegfe­szültséget, amit a szellemi megterhe­lés jelent Feltétlenül szükséges az Is. hogy télen locsolják fel ezeket a pá­lyákat, korcsolyázzanak rajta a gye­rekek. Üdítsék fel magukat a téli szabadtéri sportolási lehetőségekkel Is. Támogatni ée szorgalmazni keN továbbra Is a diák-sportcenlrumok létrehozását Szükség van erre, hiszen vannak városok, ahol egy-egy Iskolá­sok nagyebfc sporttól«# építése le«*« lenne, sok pénzbe kerülne, azonban több Iskolának, több iskolai tanuló­nak együttesen egy-egy sportkombinát felépítése értelmes, hasznos dolog. A szemléletformálás a legfontosabb ezen a téren. Nem azért nem épült elegendő tornaterem, mert kevés volt a pénz, hanem elsősorban azért, mert a testnevelés megítélésében voltak alapvető szemléletbeli hibák, tévedések. E téren pozitív változás indult meg, amely már érezteti hatását. Mindenki elismeri már azt, hogy az egész jö­vendő nemzedék neveléséhez a testi nevelés szervesen hozzá tartozik. A testnevelés ott ér el megfelelő hatás­fokot, ahol nem szükséges rosszként, különböző rendezvények megtartásához legalkalmasabb időpontként kezelik a testnevelési órát, hanem megkapja rangján értékét a több? tantárgy kö­1 RÁDIÓ-TV KOSSUTH RADIO 3.22: Zenekari muzsika. Közbeni 9.00: Az elmés nemes Don Quijo­te de la Mancha. Cervantes regé­nye. XXIV. 10.05: „Nyltnlkék"- 10.40: Elfüstölt milliók. I. 10.50: Lantos István zongorázik. 11.30: A Szabó család. 12.35: Tánczenei kok­tél. 13.20: Népdalok. 13.52: Vála­szolunk hallgatóinknak. 14.07: Bal» ládáink világa I. 14.30: Nőkről —* nőknek. 15.10: Harson a kürtszói! 15.45: Honthy Hanna énekel. 16.00: Világgazdaság. 16.05: Kóruspó» dium. 16.19: Elfüstölt milliók. II«. 16.39: Régi magyar muzsika. 17.05:' * Külpolitikai figyelő. 17.20: Verseny- művek. 17.45: Elfüstölt milliók, ill., 18.00: Váci Mihály élete és költé szete. 18.20: A zongoraművészet első aranykora. 5: Nótcvest« 20.15: Mikrofonközeiben: Rafael, 20.53: Az év emberei. 21.23: örök­zöld dallamok. 22.20: Dzsessz,. 23.20: Pajkos diákok. 0.10: Éji zene PETŐFI RÁDIÖ 8.05: Népdalok, néptáncok. 9.03- Könnyűzene. 9.35: Megjelenés előtt* 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55:. Tudomány. 12.00: ■ Barokk-muzsika. 12.40: Házunk tája. 13.03: László Margit és Udvardy Tibor énekel,. 13.40: Orvosi tanácsok. 14.00: Ket­tőtől hatig. 18.05: Külpolitikai fi­gyelő. 18.20: A csodatevő. Meze? András regénye. 19.06: Glinka: Ruszlán és Ludmilla. Közben:' 20.25: Kis magyar néprajz. Közben-: 21.15: Garai Gábor versek, Hl. MŰSOR 18.05: Iskolarádió. 18.25: Uj ma­gyar zene a rádióban. 19.42: Kí- sértetiárás Magyarországon. Pándii Pál könyvét bemutatja Kulin Fe­renc III. 19.45: Romantikus zene. 21.07: Dzsessz. 21.38: KülföldP tu­dósoké a szó. 21.53; Hangfelvéte ' lek. PÉCSI RADIO 17.30: Műsorismertetés, huret. 17.35: Hét közben. Aktuális riport-' műsor sok zenével. Szerkeszti: László Lajos. 18.30: Dél-dunántúli híradó. 18.45: Paul Robeson éne­kel. 19.00: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. Vidám népdalok. Közben: Né­pi kincsek nyomában. Közreműkö­dik: Vujkov Bálint néorajzgyűjtő. — Szomszédaink életéből. ■— Zene ajándéktekercsrol. — Hírek. 19.30 - Német nyelvű műsor. Hírek. — A mesekőnyvben lapozunk. — Ifjúsági koktél. Hoffmann Antal műsoré 20.00: Műsorzárás, t MAGYAR TV 9.28: Delta. 9.55: Iskolatévé. Né­met nyelv (középisk. I—II—Ili—IV. „.oszt.) Péter beteg. 10.20: Tréfacsl- nálók. Magyarul beszélő angol film (ism.) 11.55: Játék a betűk­kel. (ism.) 12.20: Örökség (Színes). Magyar parasztbútorok (ism.) 17.23; Hírek. 17.30: Expedíció. A kőkor­szaki emberek nyomában. I. Do- kumentumfilm-sorozat. 17.55: Síp­pal, dobbal, énekszóval . . . (11)., 18.35: Hol vagytok ti régi játszó­társak? DokumentumfiIm-sorozaí„ 19.05: Reklámműsor. 19.10: Közön­ségszolgálat. 19.15: Esti mese.. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Száraz György: Vacsora a hadiszálláson.. (Színes). Tévéjáték. 21.45: Nyitott boríték» 22.25,: Tv-híradó 3-f: a. MOSOK M 20.00: Városok, művek. (Színes),’ Filmsorozat. I. Milánótól Bresciá^ ig. 20.30: Nézetek a gyermekneve­lésről. II. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15s Nyitott szemekkel álmodni (Színes); Könnyűzenei műcor. 21.45; Kislány1 a hintán. Film. (Színes)« JUGOSZLÁV TV 16.35: Magyar nyelvű ív-napló. 17.30: Távcső. 18.00: A Vajdaságon át, t8.15: Népi muzsika. 18.35‘i Tudományos stúdió. 19.15: Rajs- Film. 20.00: Szerelemből élni — jugoszláv játékfilm. 21.30: Arcké­pek: Skender Kulenovic. 22.30: h világ a háborúban — angol d<* bunentumsorozot, \ S. MOSOt 20.00: Amerre a vaddisznók jái* nak. Drámasorozat. (Ism.) 21.003 Huszonnégy óra. 21.15: Tv-tárca*. 21.45: Szomjas föld — filmsorozat 22.35: Kaméleon — balett, MOZI JANUAR ft, BONYHÁD: Tibb, és a szervezet (Amerikai film.) (Felemelt helyárra Hl ŰJDOMBÓVAR: A sípoló macskáké (Magyar film.) SZEKSZARD PANORAMA; Kettes, lányért. (Ro-mán film.) SZEKSZARD NAGYVILÁG; Docotva &■ i ai. Ouaosz)«, & lakj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents