Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-08 / 6. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MftOYAR SZOCIAlIfiTJt MUHKÁBPART TOLKfl MEOYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZERDA 1975. jan. 8. XXV. évf. 6. szám. ARA: 0,80 Ft Simontornyai szocialista brigádok — Simontornyáért Púja Frigyes Belgrádiján Milos Minies külügyminiszter meghívására Belgrádba érkezett Púja Frigyes külügyminiszter. Képünkön: külügyminiszterünk vendéglátója társaságában a belgrádi pályaudvaron. Simontornyán szép tervek készültek arra, hogy a község szebb, gazdagabb legyen — jórészt saját erőből. Köztudomású, hogy megyénk e fontos ipari községét az elmúlt évtizedekben nem halmozták el forintokkal, hogy itt a fejlődés más hasonló lélekszámú településekhez viszonyítva lassúbb. Ne keressük annak okát, hogy miért, inkább örüljünk annak, hogy a községben most valami új kezdődött. Nem sokat beszélnek róla, többet tesznek inkább: az ipari üzemekben a szocialista brigádok — lényegében a község lakói — segítségére sietnek a tanácsnak, hogy gazdagabbá, szebbé tegyük községüket. A tanács vezetői nem egy alkalommal tárgyaltak az üzemekben: sok bírálat éri a községet, piszkos, rendetlen utcák, vakolatlan, meszeletlen házak, gazos parkok, a házak előtt nem virágos, hanem gazos kertek „díszlenek” — segítsenek az üzemek dolgozói, ügy látszik a kérés meghallgatásra talált. A községi pártbizottság is szervezi a kommunistákat, hogy a nagyon kevés költség- vetési pénz ellenére is — ezt jól használják fel — több értéket tudjanak egy évben a községben létre hozni. A községrendezési terv elkészült, most jóváhagyás előtt van. Várható, hogy kisebb módosításokkal elfogadják, és megvalósítását az egész község egységesen elősegítheti. Annál is inkább, mert e tervet tanácstagi beszámolókon, tanácsüléseken is megvitatták a lakossággal. Jónak, megvalósíthatónak ítélte a község lakossága a tervet. Nyilván ezért is oly sokan jelentkeznek a kétkezi munkára. A lakossági munkát elsősorban a Petőfi- park létesítésére veszik igénybe. Itt szabadtéri színpadot, sétányokat, virágágyásokat stb. alakítanak ki, és máris sok azon brigádoknak a száma, amelyek feliratkoztak és munkát is végeztek. A községi tanács irányítása alatt a SIMOVIL szövetkezet építőrészlege, a Bőr- és Szőrmeipari Vállalat és a bőrgyári brigádok az ősz folyamán sok-sok órát dolgoztak a Petőfi-parkban. A termelőszövetkezet vállalkozott arra, hogy a parkban a földmunkát gépeivel elvégezteti, Halász István szocialista brigádja parkosításra vállalkozott. Aranyosné brigádja, ugyancsak a tanácsi vállalattól, szintén dolgozott már a parkban, de ők i£ alig várják a tavaszt, hogy vállalásukat teljesíthessék. A bőrgyár Zsolnai Ferenc vezette szocialista brigádjának tíz tagja, Kőber- ling József hattagú brigádja, fákat ültetett, rendezte a díszcserjéket, az utakat. Nyirati Alajos szocialista brigádja — a SIMOVIL dolgozói — pedig elkészítik a park kerítését. A Bőr- és Szőrmeipari Vállalat Tyereskova brigádja az őszszel a november 7-i ünnepségek idejére a szovjet hősök temetőjét parkosította. A községért dolgozó szocialista brigádok nemcsak a park létrehozásában segítenek, hanem a karbantartásban is. Például a bőrgyári asztalosbrigád arra vállakozott, hogy nemcsak felállítják a parkban a padokat, hanem azokat rendszeresen festik, karbantartják. A SIMOVIL egyik brigádja pedig a park világítására ügyel majd. A tavasszal várható, hogy a tanács kezdeményezésére még többen dolgoznak nemcsak a Petőfi-parkban, hanem a község más területén is. így például a járdák, • árkok rendbetételére tudják hasznosítani a szocialista brigádok munkáját. A közületeket felszólítja a tanács, hogy rendszeresen tatarozzák, meszeljék a házakat, az üzletek portálját. A kommunisták példamutatása nyomán pedig elérik, hogy a ma még igen sok elhanyagolt családi ház kerítését felújítsák, a házakat pedig tatarozzák. Simontornyán egy-egy évben nem nagy összeg áll a községi tanács rendelkezésére. Ez az összeg is sok-sok éves mulasztásokra kell: vízvezeték, csatornázás szükséges például, hogy a községrendezés elkezdődhessék. A lakossági társadalmi munkát — tavaly majdnem elérte ennek értéke a kétmillió forintot — pedig pluszként, szinte terven felül fordítják a község csinosítására. I<rv kerülhet majd sor a Vak Bottyán lakótelepen a járdák elkészítésére előbb, mint azt a községi költségvetés lehetővé tenné. így jut majd előbb vízműhöz a község Sió bal parti része is. Simontornyán a tanács a lakossághoz fordult, hogy összefogással gyorsítsák a község fejlesztését. A szocialista brigádok nemcsak felajánlásaikkal, hanem két kezük munkájával sietnek a tanács segítésére, otthonuk, környezetük szebbé, gazdagabbá tételére.- Pj- Nyárádi Róbert, az MTI tudósítója jelenti; Púja Frigyes külügyminiszter, aki Milos Minicsnek, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács alelnökének, külügyi titkárnak meghívására hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett, kedden koszorút helyezett el az Ismeretlen Katona belgrádi emlékművén. Kedden délután megkezdődtek a külügyminiszteri megbeszélések. Az első eszmecserén a két fél értékelte a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődését, és elégedetten állapította meg, hogy az együttműködés a Kádár János és Jo-’ szip Broz Tito találkozóin meghatározott elvek szellemében, pozitívan fejlődik. A tanácskozáson ezenkívül szó volt még időszerű külpolitikai kérdésekről, mindenekelőtt az európai helyzetről és más nemzetközi problémákról. A külügyminiszteri megbeszélések szerdán folytatódnak. Milos Minies kedden este á szövetségi végrehajtó tanács új-t>elgrádi székházában díszvacsorát adott magyar vendéi ge tiszteletére. (Folytatás a 2. oldalon) tjj, jelentős szociális létesítménnyel gyarapodott a hátai „November 7” Termelősziivetke- zet. Január másodikétól műkő dik a közös gazdaság 1,2 millió forintos beruházással létrehozott üzemi konyhája, amelybe11 egyszerre háromszáz személy részére tudják elkészíteni az ebédet. Gáz- és villanyfűtésű tűzhelyek, sütő, ételmelegítő, hatalmas hűtőszekrények, mosogatóberendezések, automata konyhai gépek segítik a konyhai személyzet munkáját. A termelőszövetkezet tagjai az áihlában kétfogásos ebéd anyagköltségét; nyolc forintot fizetnek egy ebédért, a többit a téesz fedezi, a tervek szerint a rászoruló téesz-járadékosok számára is lehetővé teszik az üzemi konyhán történő étkezést, indokolt esetben ingyenesen. Ugyancsak tervezik, hogy a mezei munkák megindulása után a határban dolgozóknak helybe viszik az ebédet. Fotó; k. z. Tanácskozás a vaskohászati termékek gazdaságos felhasználásáról Csikós Nogy Béla a termelői árintézkedésekről és az ellenőrzés fokozásáról Vaskohászati termékeket legnagyobb mértékben felhasználó és értékesítő vállalatok vezetői és az érintett minisztériumok vezető munkatársai kedden a Nehézipari Minisztériumban megvitatták a takarékos gazdálkodással járó feladatokat. Dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke részletesen elemezte a világpiacon végbemenő inflációs folyamatot, az árarányváltozásokat, s hangsúlyozta: az árproblémát hazánkban sem lehet megkerülni. A kiadott rendelkezések közül néhányra külön is felhívta a figyelmet az államtitkár. Mindenekelőtt a január 1-én életbe lépett részleges termelői árrendezésre, amely közelebb hozta a belföldi termelői árakat a külkereskedelmi árakhoz. Uj alapokra helyezték az exportbevétel-elvonás és -támogatás rendszerét is. Azokban az esetekben, amikor a külkereskedelmet kétoldalú államközi megállapodások szabá- lyozsál^ n gxport£ároc£sg6ás csak a megállapodásokban rögzített kontingensekre érvényes. Kontingens feletti exportnál a támogatást külön kell kérni, és azt egyedileg bírálják el. Külön listába foglalták azokat' az importanyagokat, amelyeknél a belföldi ár nem követi a külkereskedelmi ár mozgását. Az ilyen anyag feldolgozásával gyártott exporttermékeknél 1975-től időről időre megszabják, hogy a felhasznált' anyagok forintban kifejezett belföldi értékének hány százalékát kell a költségvetésbe befizetni. Ezt az intézkedést egyrészt az indokolja, hogy árpolitikánk nem kíván a világpiaci inflációhoz igazodni. Az import- drágulás költségvetési semlegesítését, mint a viszonylagos árstabilitás módszerét a jövőben is alkalmazni kívánjuk. Csak a tartós világpiaci árarányváltozásokat szándékozunk időről időre részleges termelői árrendezésekkel figyelembe venni. Másfelől az importdrágulást exportdrágítással lehetőleg vissza kívánjuk hárítani. (Folytatás a 1 oldalon) Meie« étel a téesztagoknak
