Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDD 1975. jan. 7. XXV. M. 5. szóm. AKAi o.9o n Munkahelyi hírek Politikai elvárás, hogy a dolgozók az üzemi demokrá­cia leglényegesebb elemét gyakorolva érdemben szólja­nak bele munkahelyük ügyei­be, dolgaiba, hasznos észre­vételekkel, javaslatokkal kö­rültekintő, megalapozott bí­rálattal segítsék a vezetést Nyilvánvaló azonban, hogy az ilyen elvárásnak elsősorban az az ember képes megfelelni, aki elegendő információval rendelkezik, a helyi esemé­nyeket, híreket átfogóan is­meri, szóval üzemi méretekben is jól tájékozott A munkahelyi hírek közvetí­tésének, továbbításának leg­régebbi eszköze a faliújság. Csakhogy a faliújság kevés. Éppen ezért mind több üzem, havonta, negyedévenként je­lentést híradót beszámolót vagy üzemi újságot ad ki, s juttat el dolgozói címére. Otthon aztán van idő gondo­san áttanulmányozni, meg­rágni, elemezni, értelmezni, esetleg családi körben akár megvitatni az „anyagot". A formának gyakorlatikig nincs jelentősége, hiszen a várongi közős gazdaság n»- gyedévenként megjelenő, gép­pel írt gazdasági beszámoló­ja ugyanazt a funkciót tölti be, mint a MEZŐGÉP üzemi híradója, a Szekszárdi Álla­mi Gazdaság, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat a Szekszárdi Szabó Szövetkezet a faddi Lenin Tsz üzemi lap­ja. Tájékoztat és ilyenformán érvel, agitál, tehát politizál egyik is, másik is. Sokkalta nagyobb a jelentősége a fel ismerésnek, annak, hogy a rendszeres tájékoztatás előse­gíti a tartalmasabb, a gyü­mölcsözőbb együttműködést a dolgozók és a vezetők között, jobban feltárhatók a rejtett tartalékok, mindezeken túl könnyebben felszámolhatók a rossz közérzetet, a rossz mun­kahelyi légkört szülő kósza hírek, gyanakvó feltételezések. Az informáltság azt jelen­ti, hogy a várongi tsz-tagok túllátnak saját munkaterüle­tükön, ismerik az üzem egész tevékenységét, s ilyen módon felkészülten képesek megítél­ni észrevételezni az elképze­léseket, az intézkedéseket, a terveket Tartalmasabb az úgynevezett „beleszólás". A tulajdonostudat erősítésében is felbecsülhetetlen a híradók, a tájékoztatók, az üzemi la­pok szerepe. Negatív oldalról megközelítve, a tapasztalatok azt mutatják, ahol még nincs valamilyen írásos tájé­koztató, ott bizony sok a fél­reértés, gyakran üti fel fejét a gyanakvás, a bizalmatlan­ság. A hírszegénység főleg és elsősorban ott okoz galibát, ahol három-négy, vagy még több község gazdái tömörül­tek egy tsz-be. Egy dolog bizonyos; a munkások, a tsz-tagok igény­lik a munkahelyi híreket, ese­ményeket, ismerni akarják mindazt, ami az üzemben történik. Ez az igény Jogos igény. Sx. P. A SZOT elnökségének ülése Napirenden: az újítómozgalom vállalati irányítása és a szakszervezeti vezető szervek újjáválasztása Január l-én lépett életbe az új újítási rendelet, amelynek végrehajtására a vállalatok­nak, szövetkezeteknek újítási szabályzatot kell kidolgozni­uk. A szabályzatok elkészíté­sére, s általában az újító­mozgalom vállalati irá­nyítására az Országos Talál­mányi Hivatal elnöke a SZQfT- tal és a szövetkezetek érdek- képviseleti szerveivel közösen irányelveket bocsát ki. Ezek­ről az irányelvekről tárgyalt hétfői ülésén a SZOT elnöksé­ge­Az irányelvek részletesen foglalkoznak az újítás fogal­mával, az újítási javaslatok bejelentésének, nyilvántartásá­nak, elbírálásának rendjével, az újítók erkölcsi és anyagi el­ismerésével, az újítások érté­kesítésével. A többi között kimondják az irányelvek; a vállalati szabá­lyozások akkor rendelkeznek helyesen, ha a pénzben kimu­tatható nyereségnövekedés mellett hasznos eredményként veszik figyelembe azt is, ha a javasolt újítás kimutatható nyereségnövekedéssel nem jár ugyan, de elősegíti példáid, hogy a vállalat az állandóan növekvő műszaki színvonallal lépést tartson, vagyis kiküszö­böli, vagy csökkenti a műsza­ki elmaradásból adódó veszte­ségeket Az irányelvek értelmében a vállalati újítási szabályzatban meg kell jelölni, hogy az újí­tási javaslatokat a vállalat mely szervénél, hol, mikor és milyen formai kellékekkel el­látva lehet benyújtani. Bizto­sítani kell a javaslatok gyors, akadálytalan bejelentésé^ nyilvántartásba vételét A kormányrendelet kimond­ja, hogy a pénzben mérhető hasznos eredmény esetén az újítási díj legkisebb mértéke általában a hasznosítás első éve alatt keletkezett eredmény kettő, beruházási újítás ese­tén egy százaléka. Az irány­elvek rámutatnak, hogy ez csupán a minimális újítási díj. Az újító és a vállalat megál­lapodhat több év alatt kelet­kező haszon alapján történő díjazásban, illetve nagyobb százalékarányú újítási díjban is. Igen fontos annak helyes szabályozása, hogy a vállalat mikor, milyen feltételek alap­ján tesz javaslatot a Kiváló újító kitüntetés adományozá­sára. (E kitüntetést, amelynek arany-, ezüst- és bronzfokoza­ta van, a kormány alapította.) Az Irányelvek kimondják, hogy a kitüntetésre való elő­terjesztés alapja a rendszeres és eredményes újítótevékeny­ség. Célszerű ugyan, ha általá­ban például az egymillió, az 500 ezer, illetve a 250 ezer fo­rint körüli újítási eredmény esetén terjesztik fel az újítót a kitüntetés arany-, ezüst, illet­ve bronzfokozatára, az ilyen értékhatárokat azonban nem szabad mereven kezelni. Fi­gyelembe kell venni a- újító emberi magatartását a mun­kában, a munkatársaihoz való viszonyában. Nem szabad ki- rekeszteni a kitüntetés lehető­ségeiből például azokat a fő­ként fizikai dolgozókat, akik nagymérvű pénzbeni megtaka­rítást nem érnek ugyan el újításukkal, de rendszeresen újítanak, hasznos javaslataik­kal állandóan segítik a vállalat eredményes gazdálkodását, vagy akik pénzben nem mér­hető, de igen hasznos újításo­kat dolgoznak ki a munka- és egészségvédelem javítására. A kormányrendelethez kap­csolódva az irányelvek azt is kimondják, hogy a vállalatok vezetői, a szövetkezetek veze­tőségei rendszeresen, de leg­alább évente egy alkalommal újítási feladattervet kötelesek készíteni, illetve pályázatot kell kiírni. Az Irányelveket kidolgozó szervek célszerűnek tartják, ha a vállalati újítási szabály­zatokat az 1975—80-as évekre legkésőbb 1975. március végé­ig mindenütt elkészítik. További napirendi pontként az elnökség a szákszervezeti vezető szervek újjáválasztásá- rói hozott határozatot. Esze­rint 1975-ben újjá kell válasz­tani az összes választott szak- szervezeti szervet és tisztség­viselőit a szakszervezeti bizal­miaktól a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsáig. A szakszervezeti szerve­ket és a választott tisztségvise­lőket közvetlen módon tag­gyűlésen, vagy kétszakaszos választás keretében, Illetve közvetett módon bizalmi kül­döttértekezleten, megyei szak- szervezeti szerveknél küldött- értekezleten, országos szervek­nél kongresszuson választ­ják. Taggyűlésen kell megválasz­tani a vezető szerveket minde­nütt, ahol annak feltételei biztosítottak. Bizalmi küldöttértekezleten olyan helyeken kell a válasz­tást teljes egészében lebonyo­lítani, ahol a tagság közvetlen részvételét a választásokon biztosítani nem lehet. Ilyen értekezleteken bizalmiak és küldöttek vesznek részt még­pedig oly módon, hogy a bizal­miakat is küldöttként kell megválasztani. Küldöttértekezleten kell megválasztani a megyei szak- szervezeti szerveket, kong­resszuson választják az ipar­ági-ágazati szakszervezetek központi vezetőségeit és a Szakszervezetek országos Ta­nácsát, valamint • számvizs­gáló bizottságot. Nem kell újjáválasztani a társadalmi bíróságokat, a szakszervezetek kereskedelmi társadalmi ellenőreit, a kultu­rális intézmények vezetősé­geit. E szervek választásáról a SZOT külön intézkedik. A SZOT elnöksége megtár­gyalta annak az előadói be­szédnek a vázlatát is, amely az MSZMP 11. kongresszusa irányelveit tárgyaló SZOT-ülé- sen hangzik majd el. (MTI). Mai számunkból: jó TELÜNK VAN (3. old.) VEZETŐI MAGATARTÁS (3. old.) NÉPFRONT- KULDOTTSÉGUNK KARL-MARX-STADT MEGYÉBEN (3. old.) FEHÉRJE CUKORRÉPALEVÉLB0L (3. old.) A FIÜ MEG A KATÓNAK (4. old.) VERES PÉTER CSODÁJA (4. oldj MEGLÁTOGATTA ÓHAZÁJÁT 180 EZER HONFITÁRSUNK (4. old.) MŰVELTSÉG IS KÖZNAPI TUDAT (5. old.) TANULÁS, TAKARÉKOSSÁG A BŐRDÍSZMŰNÉL (5. old.) MEGKEZDŐDÖTT A MÁSODIK FÉLÉV AZ ÁLTALÁNOS £S KÖZÉPISKOLÁKBAN (5. old.) A SZÉN ÉS A SZÉNBÁNYÁSZAT JELENE ÉS JOVŐJi (6. old.) NÉGY ÉV ALATT 27,5 MILLIÁRD FORINT JUTTATÁS A GYERMEKES CSALÁDOKNAK a óid.) ÉRZÉKENYEK VAGYUNK (7. oldj Czinege Lajos Moszkvába átázott Hétfőn a Varsói Szerződé« tagállamai honvédelmi minisz­terei bizottságának soron lévő ülésére Moszkváiba utazott Czinege Lajos vezérezredes honvédelmi miniszter. Búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Csórni Károly altábornagy, honvédelmi ál­lamtitkár, Oláh fetvún altábor­nagy, vezérkari főnök, minis»- tenhelyettes, va’ - n* B. P. Ivanov veeénezre. az ideig­lenesen Magyarországon állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoka, V. K. Andrjuscsenfco altábornagy, * Varsói Szerződés egyesített fegyver« erői főparancsnok­ságának magyarországi képvi­selője, és D. L Gsszadcsij ve­zérőrnagy, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ka­tonai és légügyi attaséja. A polgári védelmi kiképzés békében is társadalmi érdek A megyei tanács szekszárdi járási hivatala hétfőd osztály- értekezletén Lehőcz János, a polgári védelem törzsparancs­noka számolt be összefoglaló jelentésben arról, hogyan haj­tották végre a járásban az el­múlt évre esedékes polgári védelmi határozatokat. A végrehajtás megítélése: — Megszilárdult a szakszol­gálatok, szakszolgálati alaku­latok, önvédelmi szervezeti rendszere, hatékonyabb volt a kiképzési feladatok végrehaj­tása. — A sziakiszolgáliaitoikíiál — elsötétítő, óvóhely, valamint a riasztó alegységekben — ered­mény« volt az általános és szakkücépzcs. — A szakszolgálati alakula­toknál — az állat- és növény­védelemben, a műszaki-mén- tSknél, «z egészségügyieknél, a vegyvédelmieknél — hason­lóképpen eredmény« vott an általános ás a ezakkiképzés, elsajátították a szükséges is­mereteket — A mezőgazdasági szövet­kezetek, az ipari szövetkezetek, ÁFÉSZ-ek önvédelmi alegysé­geinek szakikiképzése ugyan­csak eredmény« volt, az em­lített alegységek parancsnoki állományának törzsfoglalkozá- sai arról tanúskodtak, hogy a beosztottal: értik feladataikat, azokat tudják alkalmazni min­denféle rendkívüli viszonyok között. Ezeken a törzsfoglalko- zásokon kitűnik, hogy a hely­zetelemzésben jártasabb, és az intézkedésekben határozottabb az asz üzemi vezetőgárda, amelynek tagjai rendszeres részvevői más, honvédelmi jellegű képzésnek. (Például, tartalékos tiszti oktatásnak.) Szóba került a munkavi­szonyban nem álló lakosság polgári védelmi kiképzése is: agnely a tamegtájéknatató közökön — újságokon, a tele- víaián, & túdÉŐBi —— toarogaftül történik. Néhány szakszolgálati ágban a rendkívüli körülményeket előidéző mezőgazdasági mun­kák miatt elmaradtak a terve­zett kiképzések. Ezeket most, év elején pótolják, hiszen a polgári védelmi kiképzés nem­csak háborús körülményeikre vonatkozik, hanem természeti csapások idejére te. Az elmúlt évek tiszántúlid árvizei szol­gáltak példákkal, hogy az egészségügyii, a műszaki-men­tő, mentesítő alakulatoknak, egységeknek békés körülmé­nyek között is adódik tenni­való, feladat. Ezekből következnek az idei feladatok. A szekszárdi járási pv. pa­rancsnokságnak — mán* az osztályértekezlet megállapítot­ta — tovább kell javítani • szervező, mozgósító munkát; javítani a községi parancsnok­ságok ellenőrző hatáskörét minden területen, erősíteni az együttműködést az alárendelt­ségben nem lévő üzemekkel kiképzésiben' és gyakorlatban, tovább javítaná a kiképzés anyagi-technikai előkészíté­sét. György József, a járási hJ-> vatal elnöke az osztály érte­kezlet részvevőit áriról tájé­koztatta, hogy január másodi­kéin ez a téma szerepelt a párt járási végrehajtó bizott­ságának ülésén is. A beszá­moló után a járás) párt-vb. elismerését tolmácsolta mind­azon állami, gazdasági veze­tőknek, dolgozóiknak, akik az elmúlt évben a polgári védel­mi kiképzés valamely ágában elismerésre méltó munkát vé­B. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents