Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-04 / 3. szám
L A gazdaság fejlődésének üteme, mértéke nem elhatározás kérdése; objektív feltételei és meghatározói vannak. Ezek a feltételek többnyire az országhatárokon belül, tehát a magyar gazdaságban találhatók. A gazdaság fejlődésének ilyen objektív jellegű feltételei — csak példaszerűen említve: a rendelkezésre álló nyers- és alapanyagok mennyisége, a termelésben felhasználható munkaerő, annak produktivitása, a korábbi beruházási tevékenység eredményeként üzembe lépő új termelési kapacitások, a gazdaság egyensúlyi helyzete, továbbá az a kereslet, amely a lakosság életszínvonalából, a társadalom közös fogyasztásából és felhalmozásából adódik. A gazdasági növekedésnek mindemellett országhatárokon kívüli, azaz külgazdasági tényezői is vannak — pl. a szocialista és az egyéb piacok kereslete, adott esetben külföldi erőforrások igénybevétele, általában a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel hatékonysága stb. Az 1974-es esztendő szemléltetően példázza a belső és külső tényezők szerepét. A tavalyi népgazdasági terv a korábbi esztendők — 1971—1973. — egyenletes gazdasági fejlődésének folytatódásával számolt, s a különböző gazdasági folyamatok növekedésének mértékét is a középtávú tervben szereplő éves átlagokban irányozta elő. (A nemzeti Jövedelem növekedésé minimálisan 5 százalék, az ipari termelésé 5,5—6,0 százalék, a mezőgazdasági termelésé 2,0—2,5 százalék, a lakosság összes fogyasRásának növekedése 5,2—5,6 százalék, felhalmozás 7—8 százalék.) Az I—III. negyedév gazdasági jelzőszámai egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a gazdasági fejlődés növekedési üteme gyorsabb a tervezettnél; az ipar termelése éves szinten kb. 7—8 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig — a mezőgazdaságot sújtó károk ellenére •*— mintegy 6 százalékkal lesz magasabb az előző évinél. A gazdasági fejlődés ütemének gyorsulásában ezúttal is objektív tényezőnek volt szerepe: az ipar 1973-ban készleteinek jelentős részét elfogyasztotta, s ez — továbbá a termelő fogyasztás reális szükséglete és a készletképzési törekvés — az ipar értékesítési lehetőségeit majd 11 százalékkal növelte. A termelő fogyasztás — a végtermék előállításához szükséges anyagok, félkész termékek és azok készletei — ugrásszerű növekedése — 1973-ban 5,3 százalékkal, 1974. I—III, negyedében 10,8 százalékkal emelkedett — ösztönözte, alapozta meg az ipari termelés tervezettnél erőteljesebb fejlődését. Jelenleg mindmáig soha nem tapasztalt módon és erővel hat a magyar gazdaság fejlődésére és helyzetére egy külgazdasági tényező: a tőkés gazdaságokban és világpiacon dúló infláció — az áremelkedés mértéke a legtöbb tőkésországban 10—20 százalék közötti, egyes országokban 20 százalék feletti —, a nyersanyagok, ipari késztermékek árarányainak gyökeres változása. Az infláció rekordmértéke, az árarányok módosulása nem a tőkésvilág magánügye, annak hatását mi is 1975. január 4, érezzük, órát pedig megfizetjük. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk áruösszetételét az jellemzi, hogy az import majd kétharmadát anyagok, félkész termékek alkotják, s ugyanezek az exportban kb. egyharmados aránnyal szerepelnek. Csupán ennek következtében is a világpiaci árváltozások hátrányosan sújtanak bennünket, rontják a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben a cserearányt. C zt már 1973-ban is érzé™ keltük, mert az importált termékek árszintje 16,5 százalékkal emelkedett, míg exportunk árszintje 13,6 százalékkal. Az 1974-es esztendő első felében a cserearány sokkalta nagyobb mértékben romlott: a nem szocialista országokból származó behozatal árindexe 142,8 volt, míg a kivitelé 124,4. Mindennek lényege: a behozatal ellenértéke fejében — abban az esetben, ha volumene, természetes mennyisége változatlan — több magyar árut kell adnunk, s ily módon a megtermett nemzeti jövedelem néhány százalékát a cserearány romlása fogyasztja el. Ez pedig gazdasági fejlődésünk ütemét csökkenti, a további fejlődés objektív lehetőségeit rontja. Az érem egyik oldala: a nemzeti jövedelem ugyan a tervezettnél nagyobb mértékben, kb. 7 százalékkal nő, de amikor annak belső felhasználására kerül sor ■— s ez az érem másik oldala — ezt a 7 százalékos többletet nem oszthatjuk el maradéktalanul a fogyasztás és a felhalmozás között, mert annak egy része már nincs az országban. Mindezek a körülmények a magyar gazdaság közeljövőbeni fejlődésének külső — és részben belső — feltételeit jelentősen módosítják. Bizonyosra vehető, hogy a tőkés világpiacokon végbement árarónyváltozá- sok stabilizálódnak, lehetséges, hogy a nyersanyagok és energiahordozók árai kisebb mértékben csökkennek, de mindenképpen a korábbinál magasabb árszinten állapodnak meg. Rövidesen sor kerül a KGST külkereskedelmi árainak rendezésére is, s ennek során a tőkés világpiac árarányváltozásait is figyelembe veszik. A KGST-or- szágokkai folytatott külkereskedelmünk áruszerkezetéből — a behozatal legnagyobb árucsoportját az energiahordozók és az anyagok alkotják, míg a kivitelben az ipari késztermékek dominálnak — szükségszerűen következik, hogy kisebb-nagyobb cserearányromlással ezen a piacon is számolnunk kell. A különböző közgazdasági ” szabályozók módosítása kapcsán az elmúlt esztendőkben — a változások lényegét érzékeltetve — gyakran utaltunk arra, hogy a vállalati gazdálkodás feltétel- és követelményrendszere másmilyen, szigorúbb lett. Az most a népgazdaság egészére adoptálható: megváltozott a magyar gazdaság fejlesztésének külgazdasági kapcsolatokban megtestesülő közege, feltétel- rendszere. A tények rögzítésénél, tudomásulvételénél sokkalta fontosabb a cselekvés, amely gazdálkodásunkat az új követelményekhez igazítja. GARAMVDLGYI ISTVÁN Bemutatjuk Mapospulát Emeletes házak, 300 méternyire Dombóvártól. 1975. január elsejével új, nekünk új, községek kerültek Tolna megyéhez. Néhány képpel és rövid írással igyekszünk érzékeltetni mindazt, amivel a megye gazdagodott Annak a látogatónak, aki életében először jár Kapospu- lán, könnyű szépet mondania. Dombóvártól — mértük a gépkocsi kilométeróráján — 300 méterre található egy település, amelyre csak azért nem lehet a „bolygóváros” kifejezést alkalmazni, mert nem az, hanem falu. Városiasodó falu, Dombóvárnak jelenleg is külvárosa. Jellemzői — ezt kevés községünkről lehet elmondani — az emeletes házak. Ez a falunak szinte városias külsőt kölcsönöz és a jómód külső jelének tűnik. A jel valós. Kapospula valóban jómódú, amit a község elsősorban lakói szorgalmának, de a terület adottságainak is köszönhet. Az idegent felvilágosítandó, Illés János, a helybeli Ezüstkalász Termelőszövetkezet elnöke nyilatkozik: — Kétségtelenül sokan járnak el tőlünk, elsősorban Dombóvárra, a MÁV-hoz, és az ipari üzemekbe is. Mégis, termelőszövetkezetünk a maga 1650 hektáros összterületével a megélhetés egyik fő bázisa. Dicsekedni nem szeretek, de azt hiszem szégyenkeznünk se kell. Nálunk 1959-ben kezdődött a termelőszövetkezeti mozgalom. 1962 óta élünk mi így együtt, amiben azt hisze~i z agvütt” szót külön súlyozni kell. Hiszen az egykori hosszúhetényi cselédek és a kapospulai parasztok eleinte csak összekoptak, később ösz- szeszoktak, ma pedig már nincs köztük különbség. A módban sem. Kádár János elvtárs 1967-ben járt először nálunk, majd 1972-ben visz- szatért és újabb látogatást ígért, őt is ez érdekelte elsősorban, és az emberi élet változásairól családlátogatások révén is meggyőződött. Mondjak számokat? Az elmúlt évben 1605 vagon búzát, 3000 hízó sertést, 200 hízott marhát, göbölyt adtunk a népgazdaságnak. 100 hektárról 274 mázsa húst sikerült értékesítenünk. a termelési érték egy hektárra vonatkoztatva, évek éta 32—35 ezer forint körül - Azt kérdezik, hogy mit éreznek ebből a tagok? Szeretném remélni, hogy sokat. 406 tagunk van, közülük ténylegesen dolgozó 230, ami egyúttal az elöregedésre is utal. Az utolsó zárszámadáskor az egy tagra jutó részesedés 30 025 forintot tett ki. Ezek nem megalapozatlan számok, a hivatalos statisztikával amúgy sem lehet tréfálni. 51 mázás búza-, 500 mázsás cukorrépa- és 283 mázsás burgonyatermésről tudok számot adni. Kapospula Attala felé eső részén, a Petőfi nevét viselő klubkönyvtárnál emléktábla hirdeti, hogy 1944. december 1-én itt fogadták a község dolgozói a felszabadító szovjet csapatokat. ORDAS IVÁN Fotó: Gottvald Károly A Paksi Konzervgyár dolgoz ái tavaly áprilisban az elsők kozott csatlakoztak az MSZMP XI. kongresszusa, s hazánk feiszaöcduia- - sónak 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverser.y- mozgalomhoz. Az eltelt tíz hónap során a gyár kollektívái teljesítették versenyfelajánlásaiiccit, s ez nagymértékben hozzájárult a vállalat gazdasági eredményeinek további javulásához. A konzervgyárban 12 százalékkal növekedett a termelékenység, amihez nagyban hozzájárultuk az újítások, s szintén jelentős mértékben segítette, hogy a vállalatnál a műszaki színvonal emelkedett. Jelentősen megköny. nyítette a munkát, s egyben növelte a termelékenységet az új, automata sterilizáló berendezés, amit a kongresszus tiszteletére határidő előtt üzembe helyeztek a dolgozók. Az újítások és az összehangolt szervezések tették lehetővé a csomagolás gépesítésének {okozását, ami ezen a területen 40 százalékos termelékenység-növekedést eredményezett. • A Tolna megyei Beruházási Vállalat dolgozói is tevékenyen részt vesznek a kongresszusi munkaversenyben. A brigádok közül a Pollack Mihály nevét viselő kollektíva is sokat tett a megyei beruházások üteme szerű megvalósítása érdekében. A brigád feladata a bér ruházások előkészítése. Egyik munkájuk a szekszárdi úttörőház építése. Itt a megbízóval, valamint a tervezőkkel kialakított szoros együttműködés eredményeként, több ésszerű javaslatot felhasználva, az előirányzott programnál több millió forinttal alacsonyabb költségből építhetik meg az úttörőházat. A brigád patronálja a Garay téri általános iskola József Attila raját.. A kisdiákok egy alkalommal meglátogatták a brigádot, mikor a felnőttek a város ifjúsági létesítményeinek terveiről beszélgettek velük. * A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakasz- mérnökségének dolgozói élen járnak a kongresszusi munka- versenyben. A múlt év során a felajánlások között első helyen a termelékenység fokozása szerepelt. Ennek megvalósításával érték el, hogy 92 százalékos létszámmal is maradéktalanul teljesítették éves tervüket. Kiemelkedő eredmények születtek az cnyagtakarékqsság terén is. Ésszerűbb munkavégzéssel jelentős mennyiségű fát, betont és egyéb építőanyagot takarítottak meg. Társadalmi munkában valamennyi brigád lakóhelyén segített a környék fejlesztésében. Több mint 1800 óra társadalmi munkában csatornázási, járda- és iskolaépítési munkát végeztek. * A szekszárdi MEZÖGÉP-nél az év első munkanapján teljes ütemben megkezdődött a termelés. Ezt az tette lehetővé, hogy az idei évet előkészítő szervező munka során, a kongresszusi munkaverseny tavalyi eredményei alapján, megteremthették a munka megindításának alapfeltételeit. A hónap közepén a vállalatnál termelési tanácskozásokat tartanak, melyeken a kongresszusi munkaverseny második fordulójára teszik meg felajánlásaikat a dolgozók. A felajánlások célja elsősorban az anyag- és Miergiatakarékosság, Gazdasági fejlNéslak áj fettételei Á változások lényege Ab Ezüstkulujz zeiiuciüszövet kezet egyik üzemegysége.
