Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám

ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szokszórd, Postafiók 71. A Corvina jubileuma Fiafal gépjárműbarátoknak Kiss László szekszárdi (Prantner J. u. 25.) olvasónk írja: „Az MHSZ-nél azzal a szándékkal jártam, hogy go­kart- vagy cross-szakkörre je­lentkezzem. Azzal utasítottak el, hogy ilyen szakkörök nem működnek, mivel nincs irán­tuk érdeklődés. Furcsálltám a feleletet, mert az én tapaszta­lataim szerint a hozzám ha­sonló korú fiatalok körében van érdeklődés. Ezért hatá­roztam el, hogy megszervezek ilyen csoportot, és az majd az MH5Z-en belül mű­ködik. De ha ezt nem lehet, alakítunk önálló csoportot." Takács László alezredes, a Magyar Honvédelmi Szö­vetség Tolna megyei titká­ra válaszolt: „Az MHSZ szervet és klubjai 1967 óta nem foglalkoznak motor­sporttal. Ez a sportág köz­vetlenül az MTS-hez tarto­zik. Tudomásom szerint me­gyénkben semmilyen motor­sport-szakosztály nem mű­ködik. Töhbek között azért nem, mert 14—17 éves fia­talok számára, akik élet­koruk miatt nem kaphat­nak vezetői engedélyt, ilyen szakosztályt létesíteni nem lehet. Az MHSZ gépjárműisko­lája Szekszárdon, kirendelt­ségei a járási székhelyeken foglalkoznak a fiatalok technikai ismereteinek bő­vítésével. A 18 év alatti fia­talok részére az általános és középiskolákban, a szak­munkásképző intézetekben — megfelelő számú jelent­kező esetén — az iskola, il­letve kirendeltségei szer­veznek, működtetnek gép­járműbarát szakköröket. Ezekben a szakkörökben a fiatalok elsajátítják a kul­turált közlekedés szabályait, megismerkednek a belső égésű motorokkal; sőt, ha igénylik — koruktól füg­gően — segédmotoros ke­rékpár, motorkerékpár, autó vezetésére jogosító igazol­ványt szerezhetnek. Tehát azok a fiatalok, akik érdeklődnek a gépjár­műtechnika iránt, bekap­csolódhatnak a gépjármű- barát szakkörök munkájá­ba.” A szerkesztő megjegyzései Kiss László olvasónk akti­vitása dicséretes. Reméljük, hogy őt is, barátait is ki­elégíti Takács László al­ezredes válasza. Önálló cso­port szervezését kevés si­kerrel kecsegtető vállalko­zásnak tartjuk. A magyar törvény biztosítja ugyan az egyesülés jogát, de azt — természetesen — feltételek­hez köti. Ilyen feltétel — többek között — a legalább tízfőnyi alapító tagság, az egyesület célját ismertető, működési módját meghatá­rozó alapszabály, belügymi­niszteri engedély. Gyermek ápolójának táppénze Domokos Lajos (Bonyhád, Árpád út 14.) olvasónk a kö­vetkező panasszal fordult szerkesztőségünkhöz: „Felesé­gem 8. hónapos gyermekünk­kel gyermekgondozási segé­lyen van. 1974. december 25­é*i azonban befektették « bonyhádi kórházba. Kivizs­gálás után január 6-án epe­kővel megműtötték. Szüléink más vidéken élnek, nincs aki a gyermekre vigyázzon. A kórházban adtak igazolást, azt mondták, azzal a körzeti orvos táppénzre vesz engem a gyerekkel. Csakhogy a gye­rekorvos elutasított, mert a gyerek nem beteg." Nagy Zoltán, a Társada­lombiztosítási Főigazgatóság Tolna megyei Igazgatóságá­nak vezetője válaszolt a kérdésre: A fennálló rendelkezések értelmében az anyát, vagy az anya kórházi ápolása miatt egyedülállónak minő­sülő apát az illetékes orvos a gyermek betegsége esetén veheti keresőképtelen állo­mányba, tehát gyermekápo­lási táppénz kizárólag a be­teg gyermek ápolása idejé­re jár. A közölt levélrész­let szerint felesége kórházi ápolásának ideje alatt gyer­mekük nem volt beteg, te­hát a gyermekszakorvos és a körzeti orvos önt a kór­házi ápolás idejére nem vehette keresőképtelen ál­lományba. Mivel az érvény­ben lévő társadalombizto­sítási jogszabályok nem ad­nak lehetőséget arra, hogy felesége kórházi ápolása idejére egészséges gyerme­kük gondozása miatt táp­pénzben részesüljön, ezért javasoljuk, hogy e rendkí­vüli körülményeire való te­kintettel egyszeri segély iránti kérelmével forduljon munkahelye szakszervezeti bizottságához.” Egy munkahelyen sok beosztásban Jakab Benjaminné (Len­gyel, Dózsamajor 10.) olva­sónk az alábbi panasszal for­dult hozzánk: „Nehéz mun­kakörben, a Lengyeli Szak­munkásképző Intézet tangaz­daságának tehenészetében dolgoztam 1959. február 2-től, négygyerekes anya létemre 15 évet. Megsínylette az egészségem, könnyebb mun­kát kellett vállalnom, így megkaptam 1400 forintért az intézet konyháján egy moso­gatólányi beosztást. Csakhogy — mivel ennél az intézetnél rokkantam meg, és a fizeté­sem nagyon kevés lett emiatt — jól jönne ilyen címen bér- kiegészítés is. Kérem, írják meg, jogosult vagyok-e ezt is kérni." A kérdésre Fodor János, a Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igazgatója válaszolt: — Jakab Benjaminné va­lóban a Lengyeli Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Intézet Tangazdaságában dolgozott 1959—1974-ig, kü­lönböző beosztásban. Mun­kájával a gazdaságvezetés általában meg volt eléged­ve, magatartásával azonban nagyon sok probléma volt. Ezért változtattuk munka­körét többször. 1974-ben is növendékmarha-gondozó munkakörben dolgozott, olyan istállóban, amelyben korábban kisebb méretű tej­konyha ás működött. A tej­konyhából fürdő-zuhanyo­zót készített a gazdaság traktoros szocialista brigád­ja azzal, hogy azt használ­ják az állatgondozók is és a traktorosbrigád is. Jakab Benjaminné a fürdő­zuhanyozó helyiséget csak saját részére szerette volna kisajátítani és mivel ehhez a gazdaságvezető nem já­rult hozzá megsértődött, és a tőle mér korábban meg­szokott hangnemben mond­ta el véleményét, majd 1974. július 16-tál írásban felmondott, arra hivatkoz­va, hogy tőle megvonták a tisztálkodási lehetőséget. A gazdaság vezetősége fel­mondását elfogadta és írás­ban közölte Jakab Benja- minnéval, hogy munka­könyvét „munkaviszonya megszűnt” bejegyzéssel ki­adja. A felmondási idő le­járta előtt 1974. július 20-án, nevezett férje kérte a gaz­daság vezetőségét, hogy fe­lesége felmondását tekint­sék semmisnek. A gazda­ságvezetés közölte Jakab Benjáminnál, hogy felesége munkakörét már betöltöt­ték, de ha írásban vissza­vonja felmondását úgy más munkakörben foglalkoztat­ja a gazdaság, mivel férje is a gazdaság dolgozója. Jakab Benjaminné 1974. jú­lius 24-én felmondását írás­ban visszavonta, a gazda­ságvezetés pedig még az­nap írásban közölte neve­zettel, hogy a gazdaság magtárában tud munkát biztosítani részére. Nevezett a beosztást elfogadta, majd 1974. szeptember 15-én szó­ban isimét felmondott. Fel­mondásához a gazdaság- vezetés hozzájárult Jakab Benjaminné ezt követően jelentkezett a szakmunkás- képző intézetnél felvételre, az iskolavezetés közölte ve­le, hogy konyhalány mun­kakörben van felvétel, ne­vezett a munkakört elfogad­ta és azóta itt dolgozik. Eb­ben a munkakörben többet az iskola vezetősége nem tud fizetni, de nem helyez­te őt senki ebbe a munka­körbe, hanem a fentiekben közöltek alapján került oda. Áthelyezik a buszmegállót Szeidl László (Várdomb, Kossuth u. 110.) olvasónk az alábbi gondjával kereste meg szerkesztőségünket: „Önökön keresztül arra kérem az illeté­keseket, hogy a házam előtti buszmegállót feljebb, a bódé­val szembe tenni szívesked­jenek. Komoly indokom, hogy felháborító módon a házam elejét a várakozók lepiszkít- ják, a szennylé udvaromba folyik. Most tataroztattam a házat és máris lerúgdosták a falat, stb. 84 éves beteg em­ber vagyok, ennek ellenére hajnalban és késő este is za­varnak pihenésemben." Pech József, a Volán 11.' számú Vállalatának forg. kér. igazgatóhelyettese vá­laszolt: — Várdomb központjá­ban kiépített autóbusz­megálló használatát a me­gyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lya egy irányba közlekedő autóbuszok használatára korlátozta. Az ellenkező irányba (Szekszárd felé) közlekedő járatok megálló­ját pedig a Kossuth utca 110. számú ház kapualji bejárónál jelölte meg. Az utasokra kedvezőtlen, új megállóhely megszüntetésé­nek, illetve a megálló régi helyére történő visszahelye­zésének intézését illetékes­ségből — a Bátaszék nagy­községi Tanács végzi, Ki utazhat Jugoszláviába? Imre József (Szekszárd, Tán­csics u. 1.) olvasónk külföldi utazási lehetőségeiről érdek­lődik: „Bent jártam az IBUSZ- irodában Szekszárdon, meg- érdeklődni, hogy részt vehe­tek-e családommal idén ju­goszláviai társasutazásban, mivel már tavaly is nyugati társasutazáson voltunk, Olasz­országban. Az IBUSZ-nál nem kaptam felvilágosítást, azt mondták, fizessem be, és vagy sikerül, vagy nem." t Kérdésére Szőke Albert, az IBUSZ Szekszárdi Uta­zási Iroda igazgatója vála­szolt: A jugoszláviai turista- utazásokra (egyéni és tár­sas) vonatkozóan az IBUSZ Igazgatóság Belföldi Keres­kedelmi Főosztálya 1/1975. számmal körlevelet adott ki, melyből a társasutazá­sokra vonatkozó részt ki­vonatosan közöljük: „Jugo­szláviába irányuló turista­utazások (egyéni, vagy cso­portos) kötött legalább egy naptári évnek kell eltelnie, amelyben az utazni kívánó magyar állampolgár magán céllal (egyéni vagy csopor­tos turistaként, illetve láto­gatóútlevéllel) konvertibilis elszámolású országokba nem utazott. 1975-ben nem igé­nyelhet jugoszláv turista­utazáshoz valutát, aki 1973 vagy 1974-ben turistaként Jugoszláviában vagy tőkés államban, másik évben Ju­goszláviában volt turista- útón, továbbá az, aki 1974- foen tőkés országban volt turistaúton." A fentiek sze­rint tehát, aki 1974-ben nyugati országban járt tu­ristaúton, fixre nem jelent­kezhet IBUSZ jugoszláviai társasutazásra, de feltételes­ként igen. Ezért adtunk mi ilyen módon tájékoztatást. Mindenesetre; ilyen esetben csak azoknak ajánljuk a feltételes jelentkezést, akik csak a jugoszláviai társas­utazásihoz ragaszkodnak és más országba ez évben semmiképpen nem utazná­nak. így Imre Józsefnek azt javasoljuk, hogy biztos­ra inkább valamelyik szo­cialista országba irányuló társasutazásra jelentkezzék. Külföldön járva nagy örömí megpillantani a könyvesboltok kirakataiban egy-egy olyan könyvet, amelyen a cím, vagy a szerzői név — esetleg mind­kettő — magyar, amelynek borítólapján hazai tájat, vagy ismert képzőművészeti alko­tást fedezhetünk fel. De nem­csak nekünk öröm ez, — öröm és tanulság sok ezer ér­deklődő külföldinek is, hiszen szerte a világon, nagyon so­kan vannak, akik szívesen is­merkednek Magyarországgal. Elsősorban könyvek segítségé­vel, mert általában a könyv az ismerkedés első lépcső­foka. Azoknak a könyveknek, amelyek a hazánkkal való is­merkedést segítik, túlnyomó többségét a húszéves fennál­lását most ünneplő Corvina Kiadó jelenteti meg. Érde­mes röviden szemügyre venni ebből az alkalomból, mit vég­zett a húsz esztendő óta a ki­adó. 1955 — alapításának éve — óta a Corvina több mint 2900 művet jelentetett meg. Az összpéldányszám meghalad 1 a a 22 milliót- Az első eszten­dőben már lemérték, hogy a külföldi érdeklődés igen nagy; s az 1955-ös 51 művel szem­ben 1958-ban már 130-at ad­tak ki. A kiadó, fennállásá­nak első évtizedében összesen csanem ezer könyvet jelente­tett meg német, angol, orosz, francia, spanyol és még tizen­hét más nyelven. A kiadónak eddig 25 ország mintegy 200 könyvkiadójával volt együttes 1 akciója, köztük világszerte ismert jeles cégekkel, Zavarba ejtően gazdag az a címlista, amelyből — akár csak vázlatosan is felidézni a kiadó tevékenységét — válogathat­nánk. Janus Pannoniustól kezdve József Attiláig a legm fontosabb magyar klasszikus sok több nyelven, több ki-1 adásban. Külön kötetekben a mai magyar próza és költé­szet színe-java. Ismeretter­jesztő — elsősorban művészeti ismeretterjesztő művek. An­tológiák, összeállítások, úti­könyvek; nagy értékű kódex­kiadványok; magyar tudósok, művészek munkái. Külön kell szólni a Corvina művészeti sorozatairól, amelyek nagyon! fontos szerepet játszanak as magyar művészeti nevelésben és a műkincsek széles körű külföldi megismertetésében- Keresik külföldön a magyar tájakat bemutató fotóalbumom kát, a zenei könyveket kim váltképpen a magyar zenem pedagógia világszerte nagyra- becsült módszertanát tartal-i mazó alkotásokat —, a sza­kácskönyveket, sportkönyve­ket A Corvina-kiadványok: rendszeresen részt vesznek a nagy külföldi könyvkiállítá­sokon és elmondhatjuk, hogy előkelő helyezést érnek el a világranglistán. Számtalan külföldi sajtóor­gánum foglalkozott az évek: során a Corvina tevékenysé­gével; munkájában igen sok: tanulmány írója példát lát arra, hogyan kell egy kis nép kultúráját, történelmét, szel­lemi értékeit, mai, szocialista valóságát bemutató alkotásait színvonalasan, egyetemes ér­deklődést keltve a világ elé tárni. Magyar és idegen nyel­vű kiadói tevékenysége ran­got szerzett a Corvinának, •— s ennek a rangnak köszönhe­tő, hogy kiadványait mind nagyobb figyelem kíséri itt­hon és külföldön. Telefonszámaink: 129—01, 123—61. VÁLASZOLUNK 1975, január 29,

Next

/
Thumbnails
Contents