Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 23. szám

Februárban kezdődnek a pártértekezletek Községi pártértekezletek megyénkben A Magyar Szocialista Mun­káspárt alapszervezeteiben or­szágszerte lezajlottak a párt XI. kongresszusát előkészítő tanácskozások; a beszámoló taggyűléseken — még tavaly november-decemberben — megvitatták a pártalapszerve- zetek elmúlt négy esztendei te­vékenységét. Ez év januárjá­ban pedig a Központi Bizott­ság kongresszusi irányelveit és a párt szervezeti szabályzatá­nak módosítására vonatkozó ja­vaslatot - tűzték napirendre, továbbá újjáválasztották az alapszervezeti, illetve legtöbb helyen a csúcsvezetőságeket, s küldötteket választottak a fel­sőbb szervek pártértekezletei­re. A pártértekezleteket meg­előző fontos eseménysorozat ta­pasztalatairól dr. Péter János, az MSZMP KB párt- és tö­megszervezetek osztályának helyettes vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. — Az alapszervezeti tanács­kozások egyértelműen bizo­nyították, egész párttagságunk és a párton kívüli dolgozók bíz­nak az MSZMP politiká­jában, egyetértenek a pártnak a szo­cialista társadalom továbbfej­lesztése érdekében kifejtett te­vékenységével, bizalommal és várakozással tekintenek a kongresszus tanácskozásai elé — mondotta bevezetőben de. Péter János. — A taggyűlések a párttag­ság nagy érdeklődése mellett zajlottak le, a részvétel körül­belül 85—90 százalékos volt. A viták élénkségét mutatja, hogy a megjelenteknek több mint egyharmada szólalt fel. A vélemények kifejtésére sokoldalú lehetőség kínál­kozott. A beszámolók ugyanis foglal­koztak a pártvezetőség, a párt­csoportok munkájával, a tag­felvétel kérdéseivel, a pártok­tatás helyzetével, megtárgyal­ták az adott munkahely ter­melési, gazdasági problémáit, a szocialista brigádmozgalom eredményeit, a tömegszerveze­tek tevékenységét stb. Tapasz­talataink szerint a beszámoló­taggyűléseken reálisan számba vették: hogyan sikerült mun­kájukban érvényesíteni a X. pártkongresszus határozatait, összegezték az eredményeket, de önkritikusan foglalkoztak a politikai munka hiányossá­gaival is. Számot adtak a párt belső életének, az alapszerve­zeti munka továbbfejlesztésé­nek helyzetéről, a párt tömeg- kapcsolatainak növeléséről, az ideológiai, a gazdaságpolitikai, valamint a város- és a köz­ségpolitikai munka fő vonásai­ról. Megvizsgálták, hogyan si­került valóra váltani a Köz­ponti Bizottság határozatait, köztük a nők, az ifjúság érde­kében született párthatároza­tokat. — Helyzetünk reális és pon­tos felmérése a kongresszusi előkészítő munka legelső sza­kasza volt: a második taggyű­lésen, pártcsoport-értekezlete- ken a kongresszusi irányelve­ket érdemben megvitatták. A kongresszusi irányelvekről folytatott eszmecserék, viták háromnegyed millió párttag számára tették lehetővé, hogy közvetlenül beleszóljanak a párt politikájának alakításába. — A kongresszust előkészítő munka fontos és felelősségtel­jes hivatása a párt különböző irányító szerveinek újjáválasz- tása az alapszervezetek veze­tőségeitől egészen a megyei, budapesti pártbizottságig. Mint ismeretes, a pártalapszerveze- tek második, — januárban le­bonyolított — taggyűlési soro­zatának egyik fő témája a pártvezetőségek újjáválasztása volt. A tapasztalatok szerint a taggyűléseken gondos mérlege­lés, a javasolt személyek szakmai munkájának, politi­kai rátermettségének, emberi magatartásának alapos vizsgá­lata után döntöttek arról, hogy az elkövetkező években kik vezessék az alapszervezeteket. Ilyen körültekintő mérlegelés alapján országosan mintegy 24 ezer alapszervezeti titkárt, és több mint 70 ezer vezetőségi tagot választottak meg. Az új pártvezetőségek az alapszerve­zetek túlnyomó hányadában hűen tükrözik a párttagság összetételét, megfelelnek az adott vállalat, üzem, intéz­mény jellegének. A választásokon fontos tö­rekvésként nyilvánult meg, hogy a pártalapszervezetek ve­zetőségeiben növekedjék a fi­zikai dolgozók és a nők ará­nya, s jelentős számú fiatal is helyet kapjon az alapszerveze­ti, illetve a csúcsvezetőségek­ben. — A vezetőségválasztások le­zajlása a kongresszusi előké­születekben újabb, fontos idő­szak kezdetét jelenti: a követ­kező napokban, hetekben sor kerül az MSZMP felsőbb irá­nyító szerveinek pártértekezle­teire. A járási és városi párt- értekezletek zömét február kö­zepén bonyolítják le. A fővá­rosban február 7. és 16. között zajlanak majd le a kerületi pártértekezletek, összesen 22 kerületi és három kerületi jo­gú pártértekezletet tartanak. A kerületek kommunistáit 600 küldött képviseli majd a már­cius 1-én és 2-án sorra kerülő budapesti pártértekezleten. A kommunisták megyei szintű tanácskozásait országszerte február 22—március 9. között tartják meg. — A kongresszust előkészí­tő tanácskozássorozat nem ki­zárólag a párttagság ügye: a pártonkívüliek számára sem közömbös. milyen mérlegről adhatnak szá­mot a kommunisták, ho­gyan értékelik a pálrtmun- ka fejlődését, milyen új feladatok megoldására mozgósítanak céljaink ma­radéktalan megvalósítá­sáért. Pártunk, mint a magyar tár­sadalom eszmei, politikai veze­tője, feladatát a munkásosztály a nép érdekeinek hű szolgá­latában látja. A közvélemény nagyon jól tudja, hogy a szo­cialista társadalom felépítése nem szűk pártérdek, még csak nem is egyedül a munkásosz­tály érdeke, hanem az egész társadalom érdeke, és csak az egész nép műveként valósulhat meg — mondotta végezetül dr. Péter János. (MTI) Az alapszervezeti vezető­ségválasztó taggyűléseket kö­vetően megkezdődtek a köz­ségi pártértekezletek is. Me­gyénkben eddig a bátaszéki, a tolnai, a gyönki és a ta­mási községi pártértekezlet­re került sor, valamint a dombóvári MÁV-pártbizott- sághoz tartozó alapszerveze­tek küldötteinek pártértekez- ltetére. Valamennyi helyen megvi­tatták a négyéves munkát, továbbá a kongresszusi doku. mentumokat. A pártértekezle­A címben szereplő kérdést Keresztes Jánosnak, a Szek- szárd városi KISZ-bizottság titkárának tettük fel. — Az ifjúsági park nem lett sehova, jelenleg is van, de még inkább: lesz. Mindeneset, re nem árt tisztázni, hogy melyik parkról is van szó. Mert valamikor a hatvanas évek elején a régi megyeháza külső udvara szerepelt ifjúsági parkként, de ezt a területet rövid idő után lezárták. Je_ lenleg folyik a felújítása és valószínűleg a legközelebbi szüreti napokra nyitják meg, de nem mint ifjúsági parkot: tehát fiatalok és idősebbek egyaránt sétálhatnak, pihen­hetnek majd a Pollack Mi­hály által tervezett patinás épület falai alatt. A Keres­kedelmi Szakközépiskola KISZ-esei vállalták, hogy se­gítik a költségvetési üzem itteni munkáját. — Mi a helyzet az »igazi" ifjúsági parkkal? — A hatvanas évek köze­pén vetődött föl a javaslat, hogy a Kálvária-oldalt ala­kítsuk ki ifjúsági parkká. Ezen a területen később meg is kezdték a fiatalok a társa­dalmi munkát. Hamarosan ki­tek állásfoglalást fogadtak el a dokumentumokkal kapcso. latban és megválasztották a pártbizottság tagjait és tiszt­ségviselőit. A bátaszéki köz­ségi pártbizottság titkárává Végh Józsefnét, a tamási köz­ségi pártbizottság titkárává Rigóczky Zoltánt, a gyönki községi pártbizottság titkárá­vá Szabó Antalt, a tolnai pártbizottság titkárává Szau- ter Józsefet választották, a dombóvári MÁV-pártbizott- ság titkára Tóth Ferenc lett, derült azonban, hogy néhány száz fiatal, bármilyen lelke­sen dolgozik is, képtelen a feladattal megbirkózni. _ A földmunkákat és az erdősítést így a Bajai Állami Erdőgaz­daság gépei, szakemberei vé­gezték el. Pillanatnyilag ez a helyzet A megnyitással és a további munkával várni kell addig, míg az erdősítés „ba nem áll” — tehát a tölgy- és fenyőcsemeték meg nem erősödnek, el nem érik a megfelelő magasságot. Sajnos ez a két fafajta meglehetősen lassan növekszik, így néhány esztendei „türelmi időre" szükség lesz. Az 1980 körüli esztendőkre tehető az az idő­pont, amikor majd elkészül a park, és sor kerülhet a hegytetőn a kilátó, a presszó megépítésére és az oda vezető út kialakítására. — És addig? — No ez nem jelenti azt, hogy addig várniuk kell a szekszárdi fiataloknak, hiszen ott a Sötétvölgy,, meg a Sió csárdával szemközti területi Ez utóbbi rendezése egyéb­ként most folyik. Mindkét hely kiválóan alkalmas rövi- debb gyalogtúrára, kirándu­lásra — egyszóval testi-lelki felüdülésre, pihenésre. Hétfői kérdésünk: Hoya lett a szekszárdi ifjúsági park? Egy bonyhádi kezdeményezés Megfogni az elguruló forintokat Sorozatban gyártják a „gázkutyát” Már a kísérleti gyártás ide­jén országos elismerést szer­zett a vegyipari üzemeknél'' a Nehézvegyipari Kutató In-, tézet gázérzékelője, népszerű nevén a „gázkutya”. A kü­lönböző üzemekben felszerel­ve biztonságosan jelzi a leg­kisebb gázszivárgást is, sőt nagvobb koncentráció esetén kikapcsolja a gázszolgáltatást. Az új konstrukció sorozat- gyártását ebben az évben kez­dik meg. A gázérzékelő sike­re után most újabb, veszélyt jelző készülékkel jelentkezett a Nehézvegyipari Kutató In­tézet. Olyan berendezést ké­szítettek, amely képes arra, hogy többféle gáz jelenlétét jelezze, de csak akkor, ha azok mennyisége meghaladta a megengedett koncentrációt. 1975. január 28. A takarékosságról napjaink­ban egyre többet beszélünk. Mert mind többen érzik, értik meg, hogy a gazdasági fel­emelkedésnek, amely az ( el­múlt három évtized alatt vég­bement, korántsem velejáró­ja a pazarlás. S az, hogy nap­jainkban mégis úton-útfélen láthatjuk, hogy emberek szór­ják, különféle formában a fo­rintokat, az ésszerűtlenség, fe­lelőtlenség, nemtörődömség következménye. A távfűtéses házakból az állandóan nyitva lévő ablako­kon engedik ki a meleget, az égve hagyott villanyok, feles­legesen járó villanymotorok, értelmetlenül, indokolatlanul pusztítják az áramot. S a gép­kocsiknál nem csupán a rosz- szul beállított adagoló porlasz­tó okoz országosan százezer literekre rúgó többletfogyasz­tást, hanem az üresen, vagy negyedig, félig rakottan szá­guldó teherautók is. Ez utóbbit ismerték fel a kö­zelmúltban a Bonyhádi Ruhá­zati Szövetkezet vezetői, mikor kezdeményező felhívással for­dultak a bonyhádi üzemek, vállalatok, szövetkezetek veze­tőihez. Idézet a levélből: „Egy-egy tehergépkocsi, sze­mélygépkocsi sokszor kihasz­nálatlanul, vagy éppen üresen teljesít távolsági fuvart. Véle­ményünk szerint a helybeli gépkocsi-előadók együttműkö-_ désével ez elkerülhető, de mindenképpen csökkenthető lenne. Javasoljuk, hogy gépko­csi-előadóját szíveskedjék el­küldeni egy közös megbeszé­lésre, melyen a bonyhádi gép­kocsi-előadók vennének részt és a javaslat lehetőségeit, an­nak megvalósítási módját be­szélnék meg, melyet döntés céljából ön elé terjeszte­nénk.” A megbeszélést azóta meg­tartották. A tárgyaláson részt vett a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet, a BONY Cipőipari Szövetkezet, a Bonyhádi Cipő­gyár, a Bonyhádi Ruházati Szövetkezet, a ZIM Bonyhádi Gyára, a Szekszárdi Mezőgép bonyhádi gyáregysége és a Bonyhádi Építőipari Szövet­kezet gépkocsi-előadója. Megfo­galmazták az együttműködés szabályait. Megállapodtak, hogy minden reggel telefonon beje­lentik a másnapra tervezett fuvarokat a hét céget képvise­lő diszpécsernek, aki déli egy órára összehangolja a gépko­csik útjait. Gondoskodik arról, hogy a lehetőségekhez mérten maximálisan kihasználják a személy- és teherautók kapa­citását. Bár receptet adni nem szok­tunk, most mégis részleteseb­ben ismertetjük a megállapo­dást. Tesszük ezt azért is, mert a javaslat, a kezdeményezés példaként szolgálhat a megye többi vállalata, szövetkezete számúra. A közös fuvarozásban részt vevő cégek egységesen a „C”- menetlevelet rendszeresítik, s fuvardíjként órakiiométer díjat számláznak. Távolsági fuvar esetén a felrakott áru bizton­ságos, sérülés nélküli szállítá­sáért minden esetben, kölcsö­nösségi alapon, a fuvarozó ra­kodója a felelős. Helyi fuva­rok esetén a fuvaroztató gon­doskodik rakodókról. A sze­mélygépkocsik igénybevétele kölcsönösségi alapon történik, ezért egymásnak fuvardíjat nem számolnak fel. A jobb' koordinálás érdekében pedig tervbe vették egy Pest kör­nyékén lévő közös raktár bér­lését is. Ezek az elgondolások ma még javaslatként szerepelnek, s a vezetők az elfogadásról a hónap végén döntenek. Ha ek­kor igent mondanak, február első napjaitól az elmélet gya­korlattá válik, s jóval keve­sebb lesz a Bonyhádról induló, Bonyhádra érkező üres, vagy félig megrakott autó. A kezdeményezés hasznos­ságát, a közös szállítás ered­ményeit pontosan lemérni csak hónapok múlva lehet. De biz­tos, hogy akkorra sok százezer forinttal csökkenni fog a szál­lításra fordított összeg. S ha a kezdeményezés túllép a nagyközség határain, követők­re talál megyeszerte, minden bizonnyal sok-sok millió fo­rinttal gazdagabbak leszünk. — szepesi — Takarékossági mozgalom a Taurusnál A szegedi Taurus Gumigyár dolgozói az idén is sok millió méter szállítóhevedert, gumi­szőnyeget víz. és olajvezeték­tömlőt, olajbányászati mély­fúrótömlőt és más hasonló ipari és háztartási cikket gyár­tanak, amelyekhez nagy mennyiségű nyugati import­anyagot használnak fel. Első­sorban ezek arányának csök­kentésére irányul a gyár ta­karékossági tervezete, amelyet a műszakiak dolgoztak ki a szocialista brigádokkal. A ter­vezett intézkedések nyomán az idén mintegy 6 millió fo­rint értékű devizamegtakarí­tást érnek el. Sok területen vezetnek be anyag- és ener­giamegtakarítást eredményező módszereket. A szocialista bri­gádok új versenyformát kez­deményeztek: „ki tesz többet az anyagtakarékosságért” cím­mel. Az év végéig 11 millió forint értékű anyag- és ener­giamegtakarítást vállaltak a gumigyár dolgozói. (MTI).

Next

/
Thumbnails
Contents