Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-23 / 19. szám
fiatalok fiatalok fiatalok kíuö Szekszárdon: Volán-klub Komputer a zsebben KAMASZOK Te mi leesel? Az én szakmám: gépmester H Alig néhány hónapos, és máris rendkívül népszerű a Volán fiataljai között a klub. Bizonyára nem lehet véletlen, hiszen saját maguk hozták létre, saját maguknak. Liszicza István üzemszerve* zővel beszélgetek a Volán egyik Irodájában. 0 a klub vezetője. — Tulajdonképpen hogyan alakult meg a klubotok, hol és mit csináltok? — Az igények már régóta megvoltak, csak helyiséghiány- nyal küszködtünk. A vállalatnak egyetlen nagy terme van. Ez az ebédlő. Itt nem lehetett kialakítani a klubos hangulatot. A művészmozi oldotta meg a gondunkat Az ott lévő pinceklub szerda kivételével üresen állt. így mi elkértük minden keddre. Azóta tartjuk ott e. klubestjeinket A mozitól „cserébe” havonta háromszáz forint értékben mozijegyet veszünk. Négyen összeültünk, s így rajtam kívül még Horváth Mónika, Pál György és Kugrik László ötlete alapján -összeállítottuk az első programokat ’Aztán lassan beindultunk, a fiatalok szívesen jöttek. A célt elértük. Kimozdítottuk otthonról az embereket, hogy végre ismerjék meg egymást, a munkatársaikat. Sajnos szomorú tapasztalataim varinak e téren. Sokan nem ;s tudják milyen munka folyik kint az üzemekben, műhelyekben, és viszont — Néhány szót mondjál a programról is. — A program összeállítása körülményes dolog. Ugyanis két műszakban dolgoznak nagyon sokan, és így tulajdonképpen egy programot két alkalommal kellene bemutatni, hogy senki ne maradjon ki. Ez még megoldható pl. lemez- bemutatónál, de előadás esetében nehezebb. Az elkövetkezendő időszakra terveink nagy vonalakban a következők: Helyi élsportolókat szeretnénk meghívni élménybeszámolóra. Egy-egy munkacsoport életének, munkájának vidám bemutatását tervezzük a jobb megismerés reményében. Könyv- ismertetést is műsorra tűzünk. Meghívjuk a FŰK néhány tagját útibeszámolóra, klubéletük és színes diabemutatójuk érdekel minket. Szeretnénk a Kísérleti Színpadot is klubunkban üdvözölni. Szeretünk játszani is, irodalmi zálogosdit, és más tréfás feladatokat. Ezek a programok a későbbiek folyamán még bővülni, színesedni fognak. — Más Hubákkal milyen a kapcsolatotok? — Sajnos az az Igazság, hogy nem nagyon ismerjük a városban működő klubokat A FUK- kal már kialakulóban van egy jónak ígérkező kapcsolat Külföldi útjainkat, belföldi kirándulásainkat szeretnénk közösen lebonyolítani. Még nincsenek végleges döntések, fix időpontok, de talán hamarosan megszületnek. — A jövőre nézve milyen terveitek vannak? — Az 1975-ös évi tervben szerepel egy klubkönyvtár felépítése és megnyitása, melyben szeretnénk md is helyet kapni. A moziban májusig leszünk, nagyon jól felszerelt üdülőnk van Damboriban, és nyáron oda fogunk (kiutazni. — Problémátok? — Természetesen, mint minden klubnak, olyan programjaink is vánnak, amihez. lányok is kellenek. Pl. tánchoz, vagy vetélkedőkhöz. Sajno6 ők igen kevesen vannak. A másik probléma: milyen pénzből gazdálkodjunk? A pénzt ez idáig a KISZ-szervezet adta. Most tervezzük tagsági könyvek (kiadását. A tagdíj húsz forint lesz egy idényre. Ebből a pénzből játékokat, és más szükséges tárgyakat veszünk. Tehát a klub saját magára költi a tagdíjak összegét. HAGY VENDEL A lányom, aki a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója, mondta el a következőket: Annak az ‘évfolyamnak, ahová ő is tartozik, 270 tanulója van. Mivel ennyi hallgató sem oktatás, sem ellenőrzés szempontjából egy helyiségben nem tartózkodhat, tíz tankörbe vannak beosztva. Az ó csoportja 24 főből áU. Ezek a tankörök aztán (mérnökjelöltekről lévén szó) logarléc segítségével szinte naponta írják a különböző tantárgyakból a nem éppen köny- nyű zárthelyi dolgozatokat. Ezek sikeres megírásától függ (egy tárgyból többször is van), hogy a hallgató a fél- évenkénti vizsgákon megjelenhet-e, avagy sem. Természetesen a továbbhaladás szempontjából a szóbeli vizsgáknak is sikerülniük kell. Nos, most jön a meglepetés: A zárthelyi dolgozatok írásakor feltűnt, hogy egy-két hallgató az egyébként nehéz feladatokat feltűnő gyorsasággal megcsinálta. A „vizsgálat" kiderítette, hogy ezek a hallgatók a tologatás logarléc helyett a zsebükben hozott mini-számítógéppel dolgoztak. — Miből áll ez? — kérdem « lányomtól. — Ezek a számítógépek „tudják” az alapműveleteket, négyzetgyökvonást stb. Tehát a „mellékszámításokat”, amelyek a végeredményhez szükségesek, az eddigi „hagyományos” módszerek alkalmazásánál igénybe vett 20—30 perc helyett, egy perc alatt elvégzik, A számításokon felül még 3—4 adatot is „elraktároznak”. — Hogyan, hát nem egyformák ezek a „tudós” gépek? — Némi különbség van közöttük, árban is és teljesítményben is. A Videoton számítógép nyolcezer forint, de a külföldiek 33—40 ezer forintért korültek gazdájukhoz, — fi* mit szólnak a profesZ- tzorok? — Akiknek van, engedik, hogy használják. Kivéve a mechanika-professzort. O egyelőre nem engedi, hogy egyesek „szüleik jóvoltából" jogtalan előnyhöz jussanak. — És hány tanulónak van már ilyen gépe? — A mi tankörünkben négynek, de az évfolyamtársaim közül legalább 40—50-nek. Ki hitte volna még egy-két éve, hogy maszek diáknak ilyen készüléke leszl Ha nem a lányom mondta volna, én még ma sem hinném. —O. —S. Mi a véleményetek a zsebkomputerek vásárlóiról, használóiról, a jelenségről? Helyesnek tartjátok, hogy számítógépet használnak a kivételes helyzetű diákok, és hogy ezt engedélyezik számukra? Írjátok megl . -1-. -------• R áth-Végh István: Szerelem, házasság című könyvének színes illusztrációi készülnek a gépen. A kész lapok szemet gyönyörködtetnék. A munka nagyon változatos. A gép beállításához, helyes működtetéséhez jó gyakorlati, műszaki érzék szükséges. A színes nyomás jó színlátást, a színkeverés pedig a festékek ismeretét kívánja. Ahhoz, hogy a gépmester eredményes, jó munkát végezhessen, nyugodtan, kiegyensúlyozottan kell dolgoznia. Lovas Imre sfknyomó (ofszet) gépmester, a Szekszárdi Nyomdában dolgozik. Zomba— Szentgál pusztáról hozza-viszi az autóbusz a megyeszékhelyre. A nyomdában két műszakban dolgozik. A szakmájáról szívesen beszél: — Az általános iskola után autószerelőnek akartam tanulni, de nem vettek fel. Gimnáziumba jelentkeztem, és amikor leérettségiztem, tanuló lettem a nyomdában. A barátaimtól hallottam először a nyomdász szakmáról és ezen belül a sfknyomó gépmester munkájáról, akinek a nyomtatás előkészítésével és kivitelezésével karvsolatban sokféle feladatot kell elvégeznie: a nvomóformákat a nyomási sorrend szerint előkészíti, rögzíti és a génbe helyezi. A sfknyomó gép először gumihengerre, onnan lemezről és egy több színű, képekkel kombinált szöveget nyom a papírra. A gép sebessége magas, 8 ezer ív óránként Ezt persze elméleti oktatáson tanultuk meg. — Az első évben Pesten jártam iskolába, a gyakorlati időt a Zrínyi Nyomdában töltöttem. Az iskolától a tanulmányi eredményemtől függően, a vállalattól pedig társadalmi ösztöndíjat kaptam. A második évben hazajöttem Szek- szárdra. — Közelebb akartam lenni a szüléimhez, a lakóhelyemhez. A nyomdával is akkor akartam megismerkedni, amikor még tanuló vagyok, mert később, amikor dolgozni kell, sokkal nehezebb. Reméltem, hogy kapok egy gépet, amin egyedül dolgozom. A második évben kiemeltek, félévtől már tanulóórabérben fizettek. Az iskolát négyessel végeztem, 8 forint 60 filléres órabérrel szabadultam. A havi átlag- keresetem jelenleg 2500 forint. Már tanulóm ds volt, akivel foglalkoznom kellett... Elméleti oktatásra az 505. Szakmunkásképző Intézetbe járt. — Milyen a kapcsolat™« a gépeddel? — Nagyon megszerettem és meg is ismertem ennyi idő alatt a gépet, a kezelését, minden kis a/oró rejtett hibáját ismerem és nem cserélném el még modernebb, szebb génért sem. Bár ez is egészen űj, kétéves. Komolv értékű, 800 ezer forintba került. — Mi a szép ebben a munkában ? — Látványos. Elsőnek én látom meg azt, amit készítettem, akár könyv vagy naptár, esetleg színes illusztráció. Ugyanakkor eljut másokhoz is, akik elolvassák, és ez külön öröm számomra. Egy nyári alkotótársaság A Szekszárdi Amatőr Filmstúdió pillanatnyilag á stagnálás állapotában van. Hogy miért? Erre válaszol Fekete Mihály stúdiótag. — Az amatőrfilmes mozgalmat a kifejezés szabadsága és a kötetlenség jellemzi. Ezt éreztük az 1972-ben megrendezett dél-dunántúli amatőrfiilmszemlén. Iránymutatónak jó volt, hozzáfogtunk a stábszervezéshez. 1973 nyarára öttagú alkotó- tánsaság alakult. — Milyen aikalmofofc volt a nyilvánosság előtti bemutatkozásra? — Még 1973-ban részt vettünk a dec6i néprajzos gyűjtőtáborban, ahol elhatároztuk, hogy játékfilmekre specializáljuk magunkat. Ekkor született az Egy lány múlt időben című alkotásunk. 1973 őszén ismét résztvevői voltunk a dél- dunántúli amatőrfiimszemlének Dombóváron. Előbb; filmünkre operatőri díjat kaptunk a zsűritől. Lábasjószágok tartása Decsen című filmünk dokumentációira Dombóvár város díját kaptuk. Ekkor jöttünk rá, hogy az önkifejezés nem csupán időtöltés. És akkor született az És akkor, az 1919-es Tanács- köztársaság dokumentumaiból és eseményeiből összeállított dokumentumfilmünk terve, Hazafi József: Bertókné című novelláját átírtam forgatókönyvvé, azonban a film elkészítése elmaradt. 1974 nyarán részt vettünk az ibafai néprajzos- táborban, ahol három filmünk született: ibafai pipamúzeum. Délzselici viseletek és Délzselici lakóházak. «— Miért nem készült el az „És akkor”? — Egyrészt szervezési problémákon bukott meg a film, valamint elmaradt a megígért megyei támogatás. — Mik a stáb legközelebbi célja«? — A mi stábunk még a nyáron felbomlott. Most mindenki a saját elképzelései szerint igyekszik haladni. Az eltelt idő jó volt arra, hogy az ember rájöjjön, hogy nem elég filmezni, hanem e’őtte alapos technikai és művészet-esztétikai ismeretekre kell szert tenni. ins január 23. — verem —• 1
