Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-21 / 17. szám
Jk z ember azt gondolná, mi sem természetesebb, mint hogy a könyvtár és az iskola szoros kapcsolatban van- nak. Egyik is, másik is a tudás, a tudomány forrása. A felismerés valóban nem új keletű. Mégis, egészen a közelmúltig úgy tervezték és építették az iskolát, hogy azokban legfeljebb egy kamra maradt könyvek számára. Vagy az sem, és csak valamelyik tanteremben, egy-két lelakatolt szekrényben tárolódtak az iskolai könyvtár kötetei. Gyarapításuk sem megalapozott szakmai elvek szerint történt, csak úgy, hogy melyik család milyen könyveket ajánlott fel az évenkénti gyűjtés alkalmából. .. Ekkoriban még voltak olyan hangok, amelyek kifejezetten ellenezték az iskolai könyvtárak alapítását: menjen a gyerek nyilvános könyvtárba, ha kölcsönözni kíván.» Válton nak a% idők Ma már nem vita tárgya az iskolai könyvtárak jelentősége. A legújabb tervek má' valóságos művelődési komp - lexumokról álmodtak: iskola könyvtár és művelődési hí együtt, egymástól elválaszthr tatlan egységben. Ilyen intéz mény hazánkban még nine — Somogybán fogják felépíts ni az elsőt — de máshol igekedvező tapasztalatokat sze reztek róla. Az új iskolákba- azonban mindenhol kialakíta nak könyvtári helyiséget, ahol lehetőség van rá, a régi épületekben is. így történt ez Dombóváron, a Gőgös Ignác Gimnáziumban. Az iskolában eddig is volt könyvtár, de használatának feltételeit meg kellett javítani. A gimnázium vezetősége az elsők között ismerte fel megyénkben, hogy az első lépés szakképzett könyvtáros alkalmazása, Gelencsér József Igazgató mondja: Nem kell a szomszédka menni Könyvtár az iskolában — Másfél esztendeje v*» szakképzett könyvtárosa az iskolának. Ennek hatását a könyvtár munkájában csak egy adattal jellemzem; addig harminc beiratkozott olvasó volt, azóta több mint kétszázan — az összes tanuló fele — látogatják az iskolai könyvtárat. Az elsősök az év elején, magyarórán osztályonként keresik fel a könyvtárat, ahol a könyvtáros megismerteti őket a könyvtárhasználat módjával. Szünetben, délután aztán bemehetnek, hogy utánanézzenek a szakirodalomnak, a kötelező OlvasmányGelencsér József nak. Ä tanárok munkáját is segíti a könyvtáros, mentesíti őket az irodalomkeresés, az ajánlójegyzék-készítés munkái tóL Ugyanígy a gyerekeknek is sok segítséget nyújt a felkészülésben a könyvtár. Gáspámé Takács Magda, a könyvtáros: i , j nács támogatásaként kaptuk meg az egész összeget... Az új könyvtár öröméhez még egy járul: 1975-ben már tizenötezer forintot költhet az iskola könyvekre. Ez a keret hét éve még ötezer, tavaly tízezer forint volt™ Időt, energiát Gáspár né Takács Magda — Az Iskolai könyvtárak elsősorban azokat a könyveket tartják, amelyekre a tanulóknak az iskolai munkában szüksége lehet Kötelező és ajánlott olvasmányokat, olyan szakirodalmat, amely szakkörökben vagy dolgozatokhoz a témafeldolgozást segíti. Szép- irodalom kevés van, de ez itt kevésbé fontos. Ezeket nem is nagyon keresik a gyerekek itt. Viszont azokból a könyvekből, amik a tanuláshoz kellenek, találnak, mert több példányban vásároljuk meg ezeket. Jelenleg tizenkétezer-kétszáz kötetünk van. Egy része az állománynak »hóit anyag”, olyan könyvek, amelyek csak könyvészeti szempontból érdekesek. De a többi hozzáférhetőségét Is nehezíti, hogy még nem készült el teljesen a katalógus. ........ A könyvtárakban órák alatt csend van, csak néhány fehér köpenyes — tanárok — néznek be egy pillanatra. Szünetben a kinti élet ide is behömpölyög, a polcok mellé állnak, az asztalhoz telepednek, a könyvtárossal konzultálnak a lányok, fiúk. Csengetéskor aztán futnak megint kátéié, órára. Otthonosak a könyvtárban, a fiatal könyvtárosnővel tege- ződnek. Úgy tűnik, jó a kapcsolatuk vele is, és a könyvekkel is. Niki Olga Niki Olga az egyik .törzslátogató”, negyedikes. A szünetben A megye legkorsxerű bb iskolai könyvtára Hamarosan — talán egy hónap múlva — a Gőgös Gimnázium rendelkezik majd a megye legkorszerűbb Iskolai könyvtárával. Az egykori igaz. gatól lakás helyén — az épület egyik szárnyában — csaknem kétszáz négyzetméter alapterületű, minden igényt kielégítő könyvtári helyiséget alakítottak kL Helye lesz a nagy olvasóterem mellett egy kisebb folyóirat-olvasónak és dolgozószobának is. Gelencsér Józseffel a még félig kész falak között nézelődve hallgattuk a terveket — X nagyteremben órákat is tarthatunk, éppen ezért felszereljük a könyvtárat epidiaszkóppal, magnetofonnal és más technikai eszközökkel. A falakat körben polcok borítják majd, ezeket a faipari ktsx készíti. Nagyon szépnek ígérkezik a polcrendszer, és ráadásul a készítők lemondtak nyereségük egy részéről, így tizenötezer forinttal olcsóbban kapjuk meg. Az egész könyvtár háromszázezer forintba kerül — a megyei ta— Érettségire készülök, és egyetemre, a kertészetire jelentkezem. Elsősorban a biológia és a fizika érdekek Ezért járok a könyvtárba is. Lehet, hogy ez furcsa, mert az emberek inkább a szépirodalom kedvéért szokták felkeresni a könyvtárakat™ A városi könyvtárba én is azért járok — most ritkábban, sok a ta- nulnivaló — az iskolaiba viszont tényleg szakkönyvekért, példatárakért Illeszkedik az itteni kölcsönzési .rend a mi szükségleteinkhez, nincs háromhetes határidő, és például folyóiratokat is haza lehet vinni™ Én negyedikes vagyok, így emlékszem rá, hogyan épült be az Iskola életébe egyre erősebben a könyvtár. Azt hiszem, az a legnagyobb erénye, hogy Időt, energiát spórol meg nekünkAz Iskolai könyvtár Időt, energiát takarít meg a diákok számára, és es a tanulók túlterheltségének idején nem is kis dolog. Ahogy fontos az is, hogy részt vesz az oktatásban, a nevelésben. Nem „iskolás” módon, — vonzóan. V. F. fi. Fotó: komáromi Kis településeink nagy gondjai Megyénk települései közül kilenc tart fenn fejlesztési, felújítási, karbantartási és kommunális szolgáltatási feladatok házon bélüli ellátására költségvetési üzemet Bár az üzemek működésének nagyobb hányadát az építési jellegű tennivalók alkotják, az elmúlt évben többnél is szükség volt a tevékenységi kör bővítésére. Tolnán például a zöldterület-gazdálkodás, a köztisztasági feladatok ellátása is a 'költségvetési üzemhez került vagy; Dunaf oldva rótt a zöldterület-gazdálkodás, köztisztaság ellátásán kívül az ingatlankezelés munkája is. Bővítés jellemezte a paksi és bonyhádi üzemek tevékenységi körét, és nem nehéz arra következtetni, hogy a költségvetési üzemmel rendelkező településeken ez a folyamat még ezután szélesedik ki igazán. A helyzet bonyolultabb és problematikusabb kisebb telepiüléseinken, ahol ninc^ költségvetési üzem és a* kommunális szolgáltatási feladatok ellátása a tanácsokra háruL E feladatok ellátását illetően már a kis településeken is tapasztalható volt az elmúlt években javulás, bár a feladatok nagyságrendje miatt a kis községekben inkább a tanácsok hatósági jogköre érvényesül, míg a kommunális ellátási feladatok megszervezése a szükséges eszközök hiánya miatt ütközik akadályokba. E településeken a tanácsi kezelésben lévő bérlemények száma megközelíti az ezret, ebből lakásbérlemény 812. Nem beszélhetünk rendszeresen megszervezett ifcöztiszbasáigi tevékenységről, helyenként *— sajnos — még arról sem, hogy a köztisztasági szabályrendeletének betartására nagy gondot fordít a tanács. Ezenkívül, 737 000 négyzetmétert tesz ki a kis települések parkterülete. Ebből mindössze 294 a belterjesen gondozott, de e gondozást is csak úgy tudják biztosítani a helyi tanácsok, hogy esetenként egy-egy Sőt alkalmaznak mapszámbérbem. Ez elég szegényes "tehetőséget biztosít csak, így nagyon indokoltan került be az 1975. évi költségvetésbe a kommunális ellátási feladatok ellátására szánt létszámbővítés, mely szerény ugyan, de megkönnyíti az érintett települések dolgát, bár közel sem oldja meg végérvényesen a pillanatnyi gondokat. Változatlanul számolnunk: kell tehát azzal, hogy a költség- vetési üzemmel nem rendelkező községeikben lassúbb lesz a kommunális ellátás fejlődése és elsősorban a szükséges munkaerő és gépi felszereltség hiánya miatt A zöldgazdálkodási feladatok megszervezése azonban még így sem olyan reménytelen vállalkozás, mint amilyennek néhol mondják. Sok tapasztalat bizonyítja ugyanis, hogy a lakosság kész lakóhelyének rendben tartására, szépítésére, ha közreműködését a helyi tanács kéri. 1975. Január 2L
