Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-21 / 17. szám
Korszerűbb termelési szerkezet — hatékonyabb munka Hétfői kérdésünk: Megyénkben általános-e már az egészségügyi dolgozók általános munkaidő-csökkentése? r „Egész gazdasági tevékenység ürtke-t a társadalmi termelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növelésére alapozzuk. Ez megkövetelj a termelési szerkezet további átgondolt korszerűsítését, a műszaki-tudományos haladás gyorsítását, új technológiák bevezetését, a jövedelmezőség javítását, a belső és külső erőforrások jobb felhasználását" (Az MSZMP kongresszus irányelveiből) Látszólag sem a követelmény, sem a megfogalmazás nem új. Napjainkban mégis más hangsúllyal kerül mindez szóba. A világgazdaságban jelenleg végbemenő folyamatok ugyanis sok ^szempontból új helyzetet teremtenek. A kiéleződött nyersanyaga és energiahiányt, illetve a nagy arányú árváltozások hatását szocialista tervgazdaságunk bizonyos mértékig kivédi ugyan, de teljesen nem függetlenítheti magát a világgazdaságban végbemenő folyamatoktól. Felülvizsgálni és igazodni így a termelés szerkezeti átalakításának követelménye sem a régi jelszó egyszerű ismétlése. Többről és másról van szó. Az új helyzet szükségessé teszi a korábban kialakított gazdaságfejlesztési irányok és arányok felülvizsgálatát és az új helyzetnek megfelelő módosítását. A szerkezeti változások, a népgazdasági, az ágazati és a vállalati fejlesztések irányát például határozottan kialakulóban lévő és tartósnak ígérkező új nemzetközi érték- és cserearányokhoz, a szigorúbb piaci feltételekhez szükséges igazítani. Vagyis a termelés szerkezeti átalakítására irányuló erőfeszítéseket a meglévő nyersanyag- és energiaforrások — a hazai termelés és az importle- hetőségek — ésszerűbb, takarékosabb, hatékonyabb hasznosítására indokolt összpontosítani, úgy, hogy mind a központi, mind a helyi fejlesztések valamennyi piacon versenyképes és jövedelmező végterméket eredményezzenek, gazdaságosabban elégítsék ki a hazai szükségleteket, csökkentsék az egyre dráguló tőkés importot, s így végeredményben a társadalmi terme, lés hatékonyságának fokozását, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását szolgálják. Fokozni a hazai természeti erőforrások kiaknázását A termelés szerkezeti átalakításának legfőbb eszközei jelenleg is, a jövőben is a központi fejlesztési programok. Befejeződik a közúti jármű- gyártás, illetve a ruházati ipar rekonstrukciós fejlesztési prog_ ramja. Továbbra is megkülönböztetett módon fejlesztik a vegyipart, ezen belül a petrolkémia hazai bázisát. S a központi erőforrásokból nagyobb eszközöket összpontosítanak a hazai természeti kincseink kiaknázására. Fokozzák például legjelentősebb ásványi kincsünknek, a bauxitnak ipari feldolgozását a kitermelés növelésével és a timföldgyártás termelékeny eb. bé tételével, gyárak rekonstrukciójával. De az egyéb hazai természeti források teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására szintén új, átfogó tervek készülnek. A régi alacsony olaj- és földgázárak mellett például a szénbányá. szat csak korlátozott mértékben, s nagy állami támogatással fejlődhetett. A szénhidrogének ugrásszerű áremelkedése viszont növelte a szén versenyképességét, felhasználási körének bővítési lehetőségét. Ennek megfelelően nemsokára új ligniterőmű építését kezdik el Bükkábrányiban. Ezenkívül az idei, majd az 1976—1977. évi népgazdasági terv a termelés hazai nyersanyagbázisát bővítő, már folyamatban lévő kiemelt beruházások üzembe helyezési hatar.dejét is előbbrehozza, így a hazai földgáz- és olaj- termelést, illetve -feldolgozást a Dunai Hőerőmű, valamint a Székesfehérvári Köny- nyűfémmű bővítését, az ózdi acéltermelés fokozását célzó beruházások kivitelezését gyorsítják meg az eredeti tervekhez képest. (További két beruházás — a dunaújvárosi Hullámpapírgyár, illetve a gyulai Húskombinát — határidejének előbbrehozása a tőkés import csökkentését, illetve a dollárbevételek fokozását szolgálja) Régi feladat, új követelmények A feldolgozott késztermékek áremelkedése nem követte a nyersanyagok és az energiahordozók költségnövekedését. Miután az ipari késztermékek kereslete is mérséklődött, kiéleződött a verseny a tőkés piacokon. így a világpiaci változások legérzékenyebben a hazai feldolgozó- ipart érintik. A feladat — a korszerű kereslet és jövedelmező termékek gyártási arányának növelése, s a nem gazdaságos termelés kiszorítása — valójában a régi. De az előrehaladás eddigi szerény üteme napjainkban már teljességgel tarthatatlan. Már az idén és a jövőben azok az üzemek és vállalatok fejlődhetnek gyor1974. októberében a Nép- szabadság hasábjain megismerkedhettünk olyan szovjet elvtársakkal, akik 30 évvel ezelőtt hazánk felszabadításában mint harcoló katonák vettek részt, jelenleg pedig a szovjet tudományos élet kimagasló alakjai. E sorozatban október 25-én az említett lap bemutatta Szergej Sztyepanovics Szerge- jev professzort, a moszkvai Tyimirjazev Akadémia Statisztikai Tanszékének vezetőjét, a mezőgazdasági tudományok kandidátusát. A cikkben szűkebb hazánkat, Tamásit is megemlítette, mint az általa vezetett egységek felszabadítási úvonalát. Valamint arról is tudomást szerezhettünk, hogy 1975 elején a Gödöllői Agrártudományi Egyetém vendége lesz. A Kapos-Koppányvölgye Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és az egyetem kösabban, amelyek megértik a kor parancsát és növelik a korszerű, a keresett, a jó minőségű, a divatos, vagy formatervezett cikkek részarányát termelésükben Mások a tavalyinál szerényebb termelésnövelésre, esetleg stagnálásra, sőt visszafejlesztésre számíthatnak. Kik számíthatnak támogatásra ? Az állami támogatások lehetősége korlátozott, a helyi erőforrások pedig nem mindig elégségesek ahhoz, hogy a megrekedt vállalatok kimozduljanak a holtpontról. Hitel- nyújtásra, központi támogatásra elsősorban azok az üzemek számíthatnak, amelyek gyorsan megtérülő fejlesztésekkel, minden piacon kedvezően értékesíthető termékekkel képesek előállni. Mindenekelőtt a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyülése, az integrációs folyamatok kibontakoztatása útján. Ez ugyanis lehetővé teszi a feldolgozó — köztük mindenekelőtt a gépipari — üzemek számára a termékösszetétel határozottabb átalakítását, a profil szűkítését mind a végtermékek, mind az alkatrészek és részegységek gyártásában. A hazánkban készülő kb. egymillióféle terméket — ennek mintegy a fele a gépipar produktuma — fizikai képtelenség korszerűen előállítani. Márpedig ami nem megy, kár erőltetni. Meglévő erőforrásainkat a lehető legésszerűbben kell hasznosítanunk. Korunk világgazdasági változásai éles reflektorfénybe helyezték a termelés szerkezetének, összetételének, a gazdálkodás, az irányítás módszereinek fogyatékosságait. A tennivalók elől nem lehet kitérni. Az idei esztendő váljon tehát a távlatokat mérlegelő, határozott cselekvés időszakává. zött fennálló szoros kapcsolat következtében az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy Szergejev professzort Tamásiban üdvözölhettük. Kolozs István, a szövetség titkára és munkatársai tájékoztatták Szergejev elvtársat a szövetségi munkájáról és ezen keresztül a szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek szervezeti felépítéséről, gazdálkodási eredményeirőL Bessenyei Zoltán, a szakcsi Üj Élet Termelőszövetkezet elnöke, a szövetség elnökhelyettese pedig konkrétan az Űj Elet Tsz munkáját és eredményeit ismertette. A baráti hangú eszmecserét külön hangulatossá tette a Tamási Általános Iskola úttörőinek köszöntése. A köszöntés a 30 évvel ezelőtti harcok résztvevőjének szólt és az úttörők által feltett kérdésekre Szergejev professzor röviden felelevenítette a dunántúli harcok egyes mozzanatait. A kérdést munkatársunk dr. Horváth Jenő főorvosnak, a Tolna megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya vezetőjének tette föl néhány nappal azután, hogy az Orvos, Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Tolna megyei bizottságénak elnöksége megtárgyalta a munkaidő-csökkentés végrehajtásának helyzetért. Az elnökség ezt megelőzően tájékoztatót hallgatott meg arról, hogy ebben az esztendőben mire telik az egészségügy költségvetéséből. Az ágazat 1974. évi költségvetése 253 770 000 forint volt, s ebből a béralap 112 400 000 forintot tett ki. Az idén majdnem millióval magasabb az egészségügyi ágazat költségvetése és mi sem természetesebb, mint az, hogy növekedett a bénalap is, ami megközelíti a 120 milliót Ez utóbbi növekedésben nem kis szerepe volt és van a munkaerő visszapótlására központilag biztosított forintoiknak. Mint erről jóval a munkaidő-csökkentés bevezetése előtt már hírt adtunk, az általános munkaidő-csökkentés végrehajthatóságát biztosítandó 55 főleg ápolónői státust kaptak megyénk fekvőbeteg-intézetei és a szociális otthonok. Mint azt a megyei főorvos elmondotta, az érd ékelt intézményiek időben készítették el az Egészségügyi Minisztérium irányelvei alapján amunfcaidő- csöKkentés végrehajtásának helyi felkészülési terveit. A tervezéshez mintául szolgálhatott az 1969-es — részleges munkaidő-csökkentést célzó — tervezés is. A nagy köriiHe&intésael elkészített terveknek tulajdonítható — hallhattuk —, hogy zökkenőmentes volt a munkaidő-csökkentés bevezetése a megyei, a bonyhádi, valamint a pincehelyi kórházban, továbbá néhány szociális otthonunkban. Az intézmények közül a megyei kórház 30 tan- folyamos ápolónővel töltötte be munkaerő-visszapótlásra kia- pott státusát. A nővérek képzése máris megkezdődött, ők munka mellett szerzik meg képesítésüket. A bonyhádiak szerencsések voltak, mert hat A professzort elsősorban az általa művelt szakterülettel kapcsolatos kérdések érdekelték; a számvitel, az információáramlás, a közgazdasági szabályzók érvényesülése és új státusukra hat szakképp zett nővért sikerült beállita- miok. Pincehelyen két szakképzetlen nővér állt munkába, míg a szociális otthonok plusz hat státusát oly módon sikerült betölteni, hogy a felvetteknek — kettő szakképzett kivételével — el kell végezniük az e hónapban indított szociális gondozónői tanfolyamat. Az általános munkai dőcsötakentés végrehajtását szabályozó miniszteri utasítás a végrehajtás határidejét 1975 első negyedévében határozza meg. így megyénkben azokban a kisebb egészségügyi intézményekben, ahol még nem sikerült érvényt szerezni az intézkedésnek, az év három első hónapjában esedékes a munkaidő-csökkentés alkalmazása. Ez évben további 33 státust tudunk egyéhként biztosítani középfcáder szinten, 13 főt vehetnék föl az intézmények a takarítónők munkaerő-visszapótlására. Pillanatnyilag két ponton problematikus az általános munkaidő-csökkentés végrehajtása. Az egyik a járó- beteg-eliátás, pl. a bőr- és nemibeteg-gondozás, vagy a paksi rendelőintézet, — ahol létszám- és béralapkihatáea a munkaidő-csökkentésnek nincs. — A másak neuralgikus pont a bölcsődék hálózata, mivel egész rossz ezeknek a gyermekintézményeknek a létszámellátottsága. — Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy rosszul állunk a végrehajtással, ami nemcsak a már említett irányelvek, a helyi körülmények hatására is lépcsőzetességet követel. Egy bizonyos, az egészségügy általános munkaidő-csökkentésének bevezetésére központilag biztosított pénzeszközeinket eddig még a jó végrehajtás érdekében használtuk föl. Ez a kezdet arra kötelez bennünket, hogy hasonló módon járjunk el az első negyedév még hátralévő hónapjaiban is, ahhoz, hogy az általánosnak szánt intézkedés valóban általános legyen az egészségügy háza táján, Az érdekeltek régóta vártak kormányzatunknak erre az intézkedésére, meg is érdemlik a könnyítést — mondotta végül dr. Horváth Jenő főorvos. ezekkel összefüggésben a sző-' vétség és a termelőszövetkezetek kapcsolata. A baráti eszmecsere a késő délutáni órákban ért véget, amikor szívélyes búcsú után vendégünk és kísérője továbbutazott a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemre. Köszönjük akkori helytállását és mostani látogatását Tar — Schiszler KOVÁCS JÓZSEF Harminc éve a felszabadításunkért harcolt —* most vendégünk volt
