Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

Vtt.X<2 PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSAcAHAK LAPJA KEDD 1975. }an. 21. XXV. évL 17. szán. ARAI 0.90 Ft A kongresszusi előkészületek jegyében Megkexdädtek a munkdaőregység-gyűlééek A munkásőrtestület évről évre ismétlődő ünnepélyes, nagy eseménye az a számve­tés, amelyet az év elején, egységgyűléseken végeznek. Ezeken az ünnepi egységgyű­léseken a parancsnokok be­számolnak az előző évben vég­zett munkáról, és körvona­lazzák a kezdődő új ér felada­tait. Tolna megyében a hét végén a szekszárdi és a tamási mun- kásőregység tartotta meg ün­nepi gyűlését. Szekszárdon a megyei mű­velődési ház adott helyet as ünnepélyes eseménynek, ame­lyen részt vett, Sörfőző István, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka, Bolvári József né, országgyűlési képviselő, Ta­tár Lajos, a járási, Rúzsa Já­nos, a városi pártbizottság el­ső titkára, a társ fegyveres tes­tületek képviselői, és a ha­zánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet déli hadsereg­csoport egyik alakulatának parancsnokai. Az egység­gyűlés elnöki tisztségét Szabó László, járási-városi rendőr- kapitány töltötte be. Gál Antal parancsnok arrő! számolt be, hogy a szekszárdi városi-járási egység hogyan tett eleget a párthatározatok­nak, as országos parancsnoki. megyei parancsnoki paran­csoknak, intézkedéseknek, uta­sításoknak. — Jelentan a pártnak, elöljáró parancsnokainknak, hogy az egység teljesítette múlt évi feladatait — jelen­tette, majd részletesen beszá­molt arról, hogy az illetékes pártszervek, pártszervezetek, üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények pártszervezetei, gazdasági vezetői hogyan segí­tették a munkásőröket önként vállalt társadalmi feladataik teljesítésében. — A múlt évi feladatok tel­jesítését a XI. pártkongresz- szusra készülés jellemezte, ez vezérelte a munkásőrök testü­leti, és munkahelyi munkáját, a szocialista versenyben való részvételét. A politikai fel­készülést jellemzi, hogy az egységnek 162 tagja vesz részt politikai oktatásban, ti­zennyolcán pedig állami okta­tásban. A felszabadulás tiszteletére, az országos parancsnokság ál­tal meghirdetett járőrverseny­ben csaknem a teljes állomány indult, s az egység legjobb ra­jának a tolnai, V. szakasz L raja bizonyult. Ez a raj érde­melte ki a kiváló raj címet is. A beszámolóból kitűnt: az egység már évek óta eredmé­nyesen működik együtt a rendőrséggel, a honvédséggel, az MHSZ-szel, és az ifjúsági szervezetekkel. A megyében elsőként a szekszárdi járásban alakultak meg az úttörő-mun- kásőrszak aszok. A parancsnoki beszámoló végül meghatározta az 1975-ös feladatokat: a politikai isme­retek bővítését, a vezetői­szervezői ellenőrző munka to­vábbi javítását A harckészült­ség fokozását. Ezután Sőrfőző István, Ta­tár Lajos, és Gál Antal a ki­tüntetéseket, a kitüntető jelvé­nyeket adta át Tizenöt év utáni Szolgálati Érdemérmet kapott tizenhárom munkásőr, tíz év utánit kilenc, kiváló pa­rancsnoki jelvényt három, ki­váló munkásőr jelvényt nyolc munkásőr. Tíz tartalékba vo­nuló, illetve leszerelő kapott emlékérmet, hatan az ötéves szolgálat utáni emlékjeivényt Tatár Lajos, a járási párt- bizottság első titkára értékelte ezután az egység műit évi munkáját, majd a csapatzászló előtt húsz új munkásőr tette le az esküt. (Folytatás a X oldalon) Aláírták Magyarország ás az NDK 1975. évi árucsere-forgalmi megállapodását Hol kezdődik? Nem véletlen, hogy az utób­bi időben a közéletben gyak­ran kerül szóba a takarékos­ság. Bárki könnyűszerrel meg­állapíthatja otthon, a háztar­tásán is „lemérheti”, olykor bizony túlságosan könnyelmű­ek vagyunk, elfelejtjük, sok ki­csi sokra megy, s bizony szór­juk a forintot. Másfél hónap­pal ezelőtt a Népszabadságban egész oldalas cikk jelent meg a népgazdaságban fellelhető — mondjuk ki — pocsékolásról. Az írás az állampolgárok fele­lősségére apellálva meghök­kentő tényanyaggal bizonyítja, 'hol, hogyan, s miként fogha­tunk meg országos méretek­ben milliárdokaí. Mélysége­sen elgondolkodtató és igaz az a megállapítás: az energiata­karékosság gyakran nem is pénz, hanem csupán figyelem, gondosság kérdése. „A szigeteletlen vagy rosz- szul szigetelt vezetékek, a gondatlan tárolás, a terhelés nélkül futó gépek, vagy feles­leges világítás, ha esetenként bem is számottevő, de népgaz­dasági méretekben ugyancsak sok energiát pocsékol el." «— írja a Népszabadság cikkíró­ja, majd a* anyagtakarékos­ságról szólva megállapítja egy százalék anyagmegtakarítás csak az iparban 2,8 milliárd forinttal csökkentené a nép­gazdaság — jórészt a tőkés fi­zetési mérleg — terheit. 2,8 mil­liárd forint óriási összeg, érdé. mes jól megjegyezni, hogy ez a rengeteg pénz egyszázalékos anyagmegtakarítás. Mindösz- tfcgy százalék. Teljesen egyértelmű, hogy a takarékoskodás a munka­helyeken, a munkapadoknál, az egyes emberek lelkiismere­tes, felelősségteljes gazdagon­dosságával kezdődik. Jó példa erre a Paksi Állami Gazda­ság biritói kerületében a gépműhely 32 tagú szocialista brigádja. Rövid néhány hónap leforgása alatt alkatrész-fel. újítással megtakarítottak 75 ezer forintot. Érdemes ezt a gondolatot továbbvinni. Nyil­vánvaló, ha a megye üzemei­ben működő szocialista bri­gádok mindegyike alaposan körülnéz a háza táján, akkor ez 1975-ben millókat, tízmil­liókat jelent. Ehhez azonban valóban arra van szükség, hogy váljék a takarékosság társadalmi üggyé. Olyan köz­hangulatra van szükség, amely nemcsak elítéli, hanem meg Is akadályozza a pazar­lást és tisztelettel övezi azo­kat, akik ötleteikkel, javasla­taikkal, tetteikkel óvják és gyarapítják a nép vagyonát. A biritói gépműhely szocialis­ta brigádjának a tagjai mind­ezt immár hónapok óta a gya­korlatban alkalmazzák. Példá­jukat érdemes követni. Amennyiben megállapítják, hogy az erő. vagy a munka­gép a traktoros gondatlansága miatt szorul javításra, javas­latot tesznek az okozott kár megtérítésére. s ez már azt jelzi miként válhat a dolgo­zók akaratából társadalmi Üggyé a takarékosság. Dr. Orbán László Moszkvába utazott Dr. Orbán László kulturá­lis miniszter Pjotr Gyemicsev- nek, az SZKP Politikai Bizott­sága póttagjának, a Szovjet­unió művelődésügyi miniszte­rének meghívására hétfőn Moszkvába utazott Búcsúzta­tásán a Keleti pályaudvaron megjelent dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár és Ga- ramvölgyi József kulturális miniszterhelyettes. Ott volt V. L. Muszatov, a budapesti szov­jet nagykövetség tanácsosa, Tegnap' délelőtt Szekszár­don a régi Vármegyeháza nagytermében a megye keres­kedelmi, vendéglátóipari és szolgáltató vállalatainak, szö­vetkezeteinek vezetői és párt­titkárai tanácskoztak az el­múlt években végzett munká­ról, s az idei feladatokról. Bucsi Eleknek, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztálya vezetőjének meg­nyitó szavai után Korsós Ist­ván, Tolna megye Tanácsa VB. kereskedelmi osztálya ve­zetője tartotta meg beszámoló­ját. Értékelte a negyedik öt­éves terv eddigi eredményeit s beszélt az MSZMP KB 1973. november 28-i és 1974. decem­ber 5-i ülésén hozott határo­zataiból adódó feladatokról Baczoni Jenő, külkereske­delmi államtitkár és Gerhard Nitzschka az NDK külkeres­kedelmi miniszterhelyettese hétfőn Budapesten aláírta az 1975. évi magyar—NDK áru­csere-forgalmi jegyzőkönyvet Az új jegyzőkönyv, az 1974. évi áruforgalomhoz viszonyít­va, 1975-re mintegy 15 száza­lékos emelkedést irányoz elő, amely jelentősen meghaladja a hosszú lejáratú megállapo­dás 1975. évre vonatkozó elő­Az osztályvezető elmondta, hogy a tervidőszak idejére ki­tűzött évi 7,7 százalékos növe­kedése helyett a kereskedelmi forgalom Tolna megyében évenként átlag 8,8 százalékkal emelkedett Az elmúlt évben pedig a kiskereskedelem az 1973-as évinél 12 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le. A vásárlások összege az ta­valy meghaladta a négy és egynegyed milliárd forintot. Csökkent a falusi és városi táplálkozási szokások közötti különbség, s nőtt a vásárolt tartós fogyasztási cikkek mennyisége. Lényegesen ja­vult a húsellátás is a megyé­ben, mióta a pécsi helyett a kaposvári húsüzem látja el a kereskedelmet áruval. Gyara­Irányzatát és megközelíti a 804 millió rubelt Az emelkedő áruforgalom a két ország kormányfője által 1974-ben meghatározott irány­elveknek megfelelően biztosít­ja a gazdasági együttműködés aktív fejlődését és hozzájárul a KGST-országok komplex programja által kitűzött fel­adatok teljesítéséhez. Ez tükröződik a két ország közötti kooperáció kibontako­zásában is. Az áruforgalom­podtak a kulturált kiszolgá­lást elősegítő gépek, berende­zések. A tervidőszak eddig eltelt eszitendeiben a kereske­delmi egységek alapterülete közel 18 ezer négyzetméterrel növekedett, s az idén még másfél ezer négyzetméterrel tó. Az idei feladatok az orszá­gos átlagnál dinamikusabb fejlődést tesznek szükségessé. Ennek megvalósítása érdeké­ben javítani kell a munka- és üzemszervezést, fokozni kell a belső tartalékok hatékonyabb kihasználását. Az előadó szólt még az ésszerű takarékosság fontosságáról, majd kihang­súlyozta a gondosabb árúbe­Ssál jut—4 A négyszázaik kor után Horváth Béla, az MTI tudó­sítója jelenti; Hétfőn reggel Alekszej Gu­barev és Georgij Grecsko szov­jet űrhajósok befejezték ki­lencedik munkanapjukat a Szaljut—4 jelzésű tudományos űrállomáson. Az űrhajósok e munkanapjuk folyamán a röntgensugarak egyik legna­gyobb kozmikus forrásának jellegét tanulmányozták. Gu­barev maga irányította az űr­állomást, míg Grecsko a spe­ciális teleszkóppal dolgozott. Az űrhajósok világűrben tar-: tózkodásuk folyamán immár másodszor kapcsolták be az úgynevezett röntgenteleszkóp pót Ez a kísérlet lényegét te­kintve hasonlít az előzőre, ugyanakkor feladatköre széle­sebb volt. Most már egyidejű­leg vizsgálták a különböző jel­legű s erősségű röntgensuga­rak forrásait. Gubarev és Grecsko hétfőn reggel kezdték meg „éjszakai" pihenőjüket, s az intenzív munka után mély álomba me­rültek. Az űrállomás magyar idő szerint hétfőn délben be­fejezte a 400. kört a Föld kö­rül. Az űrrepülés folytatódik, Az űrhajósok jól vannak. ban — exportban és Import-: ban egyaránt — jelentős he­lyet foglalnak el a közúti jár­műipar termékei. 1975-ben erőteljesen fejlődik a mező- gazdasági gépgyártásban ki­alakított kooperáció. Ennek keretében — magyar közre­működéssel — mezőgazdasá­gunk számára igen értékes modern gépeket kapunk. (Ga­bonakombájnok, rendrearatók, járvaszecskázók stb.) (Folytatás a 2. oldalon) 1 szerzés és ä körültekintőbb áruterítés jelentőségét Végezetül méltatta a szocia­lista kollektívák kiemelkedő eredményeit. A hozzászólók között Bucsi Elek a párttitkárokhoz szólva a gazdasági vezetők munkájá­nak segítésére, a beszámolta­tások fontosságára hívta fel a figyelmet. Dr. Kálmán. Gyula, az MSZMP Tolna megyei V. B. tagja, a. MÉSZÖV elnöke a szövetkezetek előtt álló gazda­sági és mozgalmi feladatokról beszélt A tanácskozás -Horváth Jó­zsefnek, a Tolna megyei Ta­nács elnökhelyettesének zár­szavával ért véget A megye kereskedelmi vezetőinek tanácskozása Szekszárdon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents