Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

A kazán mellett Garay Gimnazista Ahogy a Déli fűtőműhöz kö­zeledünk, már messziről lehet látni a harminchat méter ma­gas kéményeket és a hatalmas olajtartályokat. Belépve a kazánházba, me­leg és nagy zaj fogad bennün­ket. Búgnak az olajégők és ventillátorok, morognak a kü­lönböző típusú és rendeltetésű szivattyúk. Nagyüzem. A „fél város” kapja innen a meleg­vizet és a fűtést. Ez Szek- szárd „nagy családi tűzhelye”. Itt dolgozik Cseszák József segédfűtő. Vele beszélgetünk. — 1966-ban szabadultam, mint fűtésszerelő. Az ÁÉV-nél dolgoztam legelőször, aztán Budapestre kerültem a „Cső- szer”-hez, majd 1969-ben visz- szajöttem Szeleszárdra, a Vá­rosgazdálkodási Vállalathoz. Ezidáig központifűtés-szerelő­ként dolgoztam az üzembizto­sító csoportban. — Főleg kazánházakba jár­tunk, szereltük, javítottuk a kazánokat. Megszerettem eze­ket az energiaátalakító beren­dezéseket, ahogy hivatalosan nevezik őket. Több mint egy hónapja in­dult egy fűtőtanfolyam az ipari iskolában. Jelentkeztem, szeretném letenni a fűtő vizs­gát. A kazánokat jól ismerem, a fűtésszerelő szakma biztosít­ja azt, hogy szerelhetem, de hogy kezelhessem is, külön vizsgát kell tennem. — Beszélj a munkádról! — A vizsgáig mint segéd­fűtő dolgoztam. Már egy hó­napja vagyok itt a „Déliben”. Nagyon kellemetlen, és nagy anyagi károkat okozhat egy kazánrobbanás. Éppen ezért a legfontosabb a biztonságos üzemeltetés. — A segédfűtő feladata je­lenleg a lágyvíztermelés is. Azt szokták mondani, hogy a lágyvíz a kazán „lelke”. Na­gyon sok függ attól, milyen Vizet táplálnak be a víztérbe. — A nyersvíz hosszú folya­maton megy keresztül. A víz­lágyító lényegében ioncserélő­készülék. A henger, melyen a víz átfolyik, műgyantával van feltöltve. Ez megköti a kalciu­mot, és helyébe nátrium lép. A gyanta regenerálása sóoldat­tal történik, melyet szintén én csinálok. — A kazán indításánál, és az üzemelés más szakaszainál is segédkezem. Minden mű­Visszhang Miér! vili rövid a Ili? A művelődési házaikban nem kötelező és nem törvény a szil­veszteri mulatság megrendezése. Ha az igények mérlegelése utón, minden önzéstál mentesen, úgy dönt a vezető, hogy igen, legyen meg az év utolsó napján is a fiataloknak ez a lehetősé­gük, akkor nem olyan hátsó gondolattal teszi, hogy tizenegy felé úgy is lesz egy kis „csetepaté’' és be lehet fejezni, nem azért szaladgál zenekar után, engedélyekért, jegyekért, nem azért csi­náltat öles plakátokat Az elmúlt évben 18 ifjúsági táncos rendezvényünk volt vere­kedés nélkül. Az utolsó bál alkalmával sem számítottunk vere­kedésre. Ha fél tizenegykor nem állítjuk le a rendezvnéyt, esetleg megérhettük volna a tömegverekedés utáni perceket is. Csodálkozom, hogy a kedves levélíró fiatal (M. A.) feltételezi, hogy miután a csupa vér, összerúgdosott „részeg fiatalt” _ első­segélyben részesítettem, saját ruhámból is kimostam a vért, az összetört sörösüvegeket, neoncsöveket, ablaküvegeket összeszed­tem, a rendőrséggel a hivatalos részeket lebonyolítottam — a jól végzett munka elégedettségével — bekapcsoltam a tv-készüléket a magam gyönyörűségére. Az igazság az, hogy a fél tizenegykor kezdődött kis csete­paté számomra éjjel két órakor ért véget. A szaladgálásban nem vettem észre mikor volt éjfél, és sok-sok év után először nem hal­lottam a Himnuszt és azok a bálozák sem, akik számára ki­készítettem a lemezt , Magam is sajnálatosnak tartom, hogy néhány renrtenskedo miatt sok rendesén viselkedő fiatal szórakozását kellett megsza­kítani. Elégedetlenségüket azonban nem mindenki fejezte ki olyan szépen, mint a. levélíró, voltak akik a művelődési ház ablakainak betörésivel törlesztették le 25 forintért vásárolt jókedvük el­Vesr* Solymár Ottóné igazgató, művelődési ház, Bátaszék Kirándulás Budapestre Ä szekszárdi Babits Mihály művelődési központ „Húszon felüliek” klubjának és a Tar- tsay lakótelep ifjúsági klubjá­nak tagjai, szombaton és va­sárnap Budapestre kirándul­A „Meggyleves”, a piros szí­nű busz, pontosan délben ka­nyarodott ki a művelődési ház elől. Budapesten a Lidó Szállodá­ban kaptak szállást. A szom­bat este fő programja színház- látogatás volt. A Vígszínház­án Csehov Cseresznyéskert­jét nézték meg. Az előadás itán a társaság nagyobbik ré­sze belevegyült a budapesti éjszakai életbe. A különböző bárok, pressók ^kipróbálása” után a többség megelégedett a Telefon-bár nyújtotta műsor­ral és a nem éppen gyors, de méregdrága felszolgálással. Másnap reggel városnézésre Indult a kis turistacsoport. Délután jó páran múzeumba látogattak. Volt aki a Nemzeti Galériába, mások a Szépmű­vészeti Múzeumba mentek el. Mindenképpen hasznos időtöl­tésnek bizonyult. Este hat óra­kor, mielőtt a klubtagok vég­leg búcsút intettek volna a fő­városnak, felmentek a Szabad­ságszoborhoz és gyönyörködtek Budapest csodálatosan szép es­ti fényeiben. )*1 szakban le kell engednem a kazán alján összegyűlt iszapot, és a vízállásmutatót gőzzel ki kell fuvatrrom. — Ha majd fűtő leszel, ez a munka mennyiben módosul? — A fűtő lényegében a ka­zán kezelését, magát az üze­meltetést végzi. Az indulástól a teljesítmény fokozásán át egészen a leállásig. A fűtő felügyel a kazánra, kezeli a vezérlőpultot, a kapcsolóter­met. Felel a kazánért, a min­denkori vezetőfűtő pedig az egész üzemért felelősséggel tartozik. — A kazánok automaták, kezelésük, egyszerű, csupán felügyeletet, figyelmet igényel­nek. Ha valami baj van, fel­zúg a sziréna. Akkor megin­dul a hiba elhárítása. Van amikor nyugodt a nap, de többször is előfordult, hogy óránként megszólalt a sivító hang. — Szereted a munkád? — Igen. Jó itt dolgozni. NAGY VENDEL EGY JÁRÁS __— EGY TALÁLKOZÓ^ M inden járási klubíanács ren­dez egy megyei találkozót eb­ben az esztendőben — hatá­rozták el a megyei klubíanács legutóbbi ülésén. Az összejö­vetelek ünnep! alkalmakhoz kapcsolódnak. Megjelent a szekszárdi Ga­ray Gimnázium KlSZ-szerve- zetének lapja, a „Garay Gim­nazista”. A szerkesztőség ter­vei szerint a lap az iskola, a KISZ-szervezet életével, prob­lémáival foglalkozik majd, ko­moly és humoros formában egyaránt. Egyébként ezt a célt az első számban sikerült elér­— Filozóficszakkör alakult a dombóvári „Gyenis Antal” Kö­zépiskolai Fiúkollégiumban. A szakkör célja, hogy a kollégiu­mi tanulók megismerkedjenek a dialektikus és történelmi mate- rializmus alapfogalmaival és alapvető összefüggéseivel, to. vábbá, hogy a megszerzett is­meretek birtokában eredménye­sebben készüljenek fel a Világ­nézetünk alapjai című tantárgy tanulására és az érettségire, és hogy elősegítse korszerű világ- szemléletük kialakítását. A szak­kör anyagának néhány előadásá­ra a helyi Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetem tanárait kérj fel a kollégium. A szakkör veze­tője: Nagy Tibor, a kollégium igazgatója, magyar—történelem —filozófia szakos tanár. — Ugyancsak megalakult in­tézményünkben a Szegedi „Jó­zsef Attila” Tudományegye­tem, az egyetem „Móra Fe­ni, és remélhetőleg csak kit'd* Iáit a sztori, amit az iskola­újságból idézünk: Két elsős beszélget: — Megvan a Garay újság legújabb száma? — Meg. — És mi van benne? — A töpörtyűm. renc” Kollégiuma és a dombíW vári „Gyenis Antal” Középis­kolai Fiúkollégium hallgatói­nak, illetve tanulóinak baráti köre, melynek célja, hogy na­gyobb számban jelentkezzenek fiútanulók az egyetem bölcsé­szettudományi karára. Az in­tézmények kölcsönös látogatá­sai alkalmával a kollégium ta­nulói az egyetemről, az egye­tem képviselői, illetve hallga­tói pedig a középiskolai kollé­giumról kapnak tájékoztatást. A baráti kör tervei szerint időközönként kölcsönös tájé­koztató cikkek jelennek meg Szegeden és Dombóváron az elvégzett konkrét tevékenység­ről. A szegedi egyetemi hallga­tók körében főleg azok között váltott ki érdeklődést a bará­ti kör megalakulása, akik kol­légiumi nevelőtanárként sze­retnének az egyetem elvégzése után elhelyezkedni. (G. Sz.) Hírek a kollégiumból Lohom@tít>ék Imhol a környék tizenéve­seinek a java, aki épkézláb, jegyhez jutott és zsigereit bi- zsergeti a popzene, mind itt nyüzsög. Jön és megy, hangos­kodik és nevetgél, kiabál és visong. Izgatott. Mert ugye nem akármi következik, nem bármi készülődik a szekszárdi művelődési ház elegáns falai között: Nagy Koncert lesz. A Nagy Zenekar játszik majd — most először — itt! A szerény kezdet: Tolcsvay Béla társaival. Meglepetés: a plakátok a Pege-együttest ígé­rik. Tolcsvayék és Pegéék — ugye mondani sem kell, egész más. Nem baj, ez is tetszik, legszebb számuk — Kádár Ka­ta balladája — erőst (hogy stílszerűek legyünk) sikeres! És a vége felé — minden. Me­legít a közönség, Tolcsvayék boldogok. Béla még integet is, csendesebben gyerekek; nem tudjuk túlénekelni a visíto- zást. ~ Na, majd Lokomotlvék! A csodálatos, fantasztikus hang- falaikkall Irtó hosszú szünet. Túl hosszú. Nagyon hosszú. Szere­lő egy (szeges farmerban), sze­relő kettő (piros trikóban) szerelő három (kopasz, szakál­lal) rohangál, irányít, keresz­tülnéz. Szerkentyűk csillog­nak. A közönség türelmetlen. Kis szőke fiú álmodozva, hogy Tolcsvay Bélának baja volt a „gé”-vel, kék-sárga pulóveres divatfiú ki-be, hatszor. Sötét: szervusztok, kérek egy kis fényt! Fény, fény, fény! Imhol, imhol a LOKOMOTIV GT, nem csalás, nem látomás, ugyanők, akik Amerikában pompázkodtak! (Egy kivétellel, Barta Tamás, a szép Krisztus­fejű nem használta fel vissza­A sztár: Presser Gábor az együttes orgonistája, énekese és zeneszerzője — egy személyben. Fotó; kz útra a retúrjegyét, most új fiú a helyén, szeme a „nagyokon” csügg.) Soha nem látott csoda­dob, rengeteg lámpa, műsze­rek, dobozok rengetege, elra­gadtatott sikoly. Zene. „Ez a hangerő elég lenne a kisstadionban.” Igaza volt. Hála a hatalmas és csil­logó szerkezeteknek, mégis tiszta a hang. És Laux, Pres­ser, Somló no meg a „kis” Karácsony is, virtuózok. Vir­tuózok, virtuózkodnak, közben meg megy a szerelgetés, han­golás. Sebaj, a lelkesedés nem hagy alább. Mögöttem, a sor szélén kislány, úgy néz a#~ mint akinek a legnagyobb örö­me, ha anyukája rábízza a pi-' pereholmik vasalását, feltartja' az ujjait, háromra vékony ka-\ maszhangja felszirénázik. Lokomotlvék higgadt ele­ganciával tudomásul veszik, a , szirénázást, tapsot, örömöt, et közben igazán megteszik a magukét. Vagyis működnek. Egészen addig, amíg vége szakad a zenének, és haza­mennek. .. a legények, leér. nyok. Ok nem, még lesz egy előadásuk. Virág F. Éva

Next

/
Thumbnails
Contents