Tolna Megyei Népújság, 1975. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

; Munkáslakás-ép£tf?s Szekszárdon

Dolgozz itibaíknni

Űj munkamódszer bevezetése . a BVK szekszárdi gyáregységében

A DH-munkaremdszer — helytelenül mozgalomnak mondták, — nem újkeletű az iparban. Több éve hangzott el az első felhívás. Néhány helyen bevezették, alkalmazták az új módszereket, másutt a kezdeti nehézségeknél megálltak, vagy éppen el sem kezdték a megvalósítást. Napjainkban a termelés korszerűsítése, a termelékenység növelése érdekében ismét napirendre került a feladat. A munkarendszer bevezetésén megyénkben, is több vállalatnál, üzemben fáradoznak.

Miből is áll ez? Ezzel kezdtük a beszélgetést Harsány» Ottóval, a BVK szekszárdi gyáregységének igazgatójával. Ebben a gyárban ugyanis már egy évvel ezelőtt hozzálát talc, hogy kiaknázva a lehetőségeket, ily módon is javítsák a gazdasági eredményeket. Segítséget jelentett számunkra, hogy kezdeményezésűje a vállalat , vezetőinél is támogatásra talált, sőt megbízták a szekszárdiakat, hogy a magyar vegyipar egyik legnagyobb bázisát képező BVK részére itt kísérletezzék ki a

munkarendszer bevezetését.

NEM KAMPÁNY- FELADAT!

A Dolgozz Hibátlanul nem mozgalom, nem kampány- feladat. Folyamatos munkát jelent, mely a későbbiekben állandó segítséget ad a gazdaságosabb termeléshez. Más is mint a munka- és üzemszervezés. Ott ugyanis a megoldással megbízott dolgozók kidolgozzák a javaslatokat, melyek végül vezetői utasításként látnak napvilágot. DH-rendszer- ben a kör bővül, s az ésszerű módosításokat a vezetők munkájában is meg kell valósítani.

Szekszárdon lassan egy év

telt el azóta, hogy a kezdeti lépéseket megtették. Az igazgatót az azóta végzett tevékenységről kérdeztük.

— Tavaly tavasszal a szocialista brigádok munkaverseny- felajánlásait követően vizsgáltuk meg, mit lehetne másképpen, jobban, csinálni a gyárban. A kezdeményezést a dolgozók segítő javaslatai követték. Természetesen először velük kellett megismertetni, mit is jelent az új munka- rendszer. Beszélgetések alkalmával filmvetítéseken magyaráztuk meg legszemléletesebben a feladatok lényegét.

A DOLGOZOK JAVASLATAI

Az elméleti előkészítés során a gyakorlati megvalósítás következett A műhelyekben kis füzeteket helyeztek el, melyekbe a dolgozók névvel, vagy név nélkül feljegyezhetik javaslataikat, a munkát segítő gondolataikat. Ezeket gyűj- tőládákba dobiák, miket a vállalat vezetősége rendszeresen kiürít, a javaslatok, észrevételek, az illetékesekhez kerülnek. November óta másfél tucat hasznos észrevételt kapott így a gyáregység vezetősége. Ezek alapján minden esetben megkezdték a szükséges intézkedések megvalósítását. Igen hasznos, hogy ez a munka nem csupán az irodák falai között történik. Faliújságon valamennyi intézkedést a gyár dolgozóinak tudomására hoznak. Ily módon a dolgozók egész sor hasznos tapasztalata megvalósult, vagy megvalósul a közeljövőben.

Alapelv a javaslatok elbírálásakor, hogy ha az hibákról ad számot, akkor sem a hibát elkövetők keresik, hanem a gondok megszüntetését kezdeményezik. így a dolgozók bátran fordulhatnak a vezetőséghez, szavaikat egyetlen egy esetben sem követi retorzió. Ez szükséges is, hiszen a gyáregység vezetői őszinte javaslatokat kértek a dolgozóktól, s hogy ez valóban így történjen, biztosítaniuk kell, hogy senki ne tartson attól, hogy emiatt később kellemetlensége legyen.

KÉRDŐÍV

A DOLGOZÓKHOZ

A DH-munkarendszer bevezetése kezdetén a BVK szekszárdi gyáregységében kérdőíves felmérést végeztek. Szinte valamennyi dolgozó választ adott a feltett 27 kérdésre. Ennek alapján a gyár vezetői a valóságnak megfelelő képet alkothattak a termelésről, s a termelést akadályozó gondokról, s értékes információt kaptak annak eldöntéséhez, hol kell a módszereken javítani. Ebben az évben a gyárban a tapasztalatok felhasználásával bevezetik a DH-rendszert. Változtatásokat hajtanak végre az anyagellátásban, a raktározás és az anyagmozgatás körülményeiben, módosítják a termelési feladatokat, s végleges módszert dolgoznak ki a dolgozók észrevételeinek értékelésére. A pontos program kiterjed, a gazdasági tevékenység minden területére. Az eredményeket félévkor felmérik, s akkor kapnak majd először hű képet a munkarend- szer bevezetésének hasznosságáról. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, a DH- mozgalom, melynek során a dolgozók javaslatai alapján kezdik meg a termelést akadályozó, vagy annak folyamatosságát nehezítő körülmények megszüntetését, már eddig is igen hasznos volt.

Névtelen levél Tabódról

A névtelen leveleket általában papírkosárba dobjuk. A Tabódi öreg Tehenészek levelével nem ezt tettük. Miért? Erre talál választ a Tisztelt Olvasó alábbi riportsorozatunkban.

Imit lehet és amit nem

A

AKIK ELMENTEK A GAZDASÁGBÓL mondogatják, elegük volt a vasárnapi szolgálatból, olyan munkahelyre távoznak, ahol szabad a szombat, meg a vasárnap is. A tehenészeti telepen soha nem lehet megszüntetni a vasárnapi munkát. A jószágnak vasárnap is kell enni, a gondozás sem maradhat el, és a fejés sem. A mezőgazdaság állat- tenyésztési ágazatában mindenütt gond a vasárnapi műszak. Tabódon előfordult, hogy egyik-másik dolgozó kétszáz forintot fizetett társának, hogy menjen be helyette vasárnapi műszakra. A kerület vezetősége a vasárnapi műszak ledolgozásáért külön kedvezményt is ad. A sok hiányzás, betegség miatt előfordul, hogy nem tudják a törvényben megszabott módon biztosítani a dolgozónak egy hónapban a három szabad vasárnapot. Az ilyen esetben, ha valaki vállal plusz egy vasárnapi műszakot, akkor két szabadnapot adnak az egy vasárnapért. Ezt a kezdeményezést a kényszer szülte, nyilvánvaló azonban, hogy a jövőben még más megoldásokat is kell keresni*

hogy a létszámhiányt valamiképpen pótolják. Tudomásul kell venni azonban, hogy vasárnap, ünnepen is kell a tehenészeti telepen dolgozni.

Ugyancsak a tehenészeti telep sajátos helyzete miatt szükséges a szigorú fegyelem, a technológia betartása. Nem szabad egy-két hangoskodó miatt a jól bevált termelési rendet felborítani. A hőgyé- szi gazdaság némelyik üzemében nem tejliter után fizetik a tehenészeket, hanem zsírkilogramm után. Ez az igazságosabb, jobb bérezés. A tabódi literfizetés is csak ideiglenes, mert itt is érdemesebb volna áttérni a zsírkilogrammos rendszerre. Az ellenállást — néha a tej vizezéssel növelt tejhozamot — le kell küzdeni. S ebben a kérdésben szigorúan ragaszkodni kell a technológiához. Az istállókból a fogyasztókhoz kerülő tej nem le. hét gyenge minőségű. Érdekes összehasonlításra nyílik lehetőség, ha a tormási telepet megnézzük. Ott a zsírszázalék a négy egész fölött van, Tabódon alig éri el a 3,9-et, és a tehenészek azonos bért kapnak mindkét telepen. Lehet-e engedményt tenni a tabódi aknák, a tormásiak, a dorogiak^ „rovására”? Nyilvánvalóan nem. i

A LÉTSZÁMHIÁNY ENYHÍTÉSÉRE a gazdaság vezetősége sokat tett. Nemcsak azok a tízezrek, amelyeket á helyi lakások korszerűsítésére, felújítására fordítottak, hanem a dolgozók utaztatási költségei is azt bizonyították, hogy Hőgyé- szen és Tabódon is a vezetők meg akarják szüntetni a létszámhiányt. A napokban járt Tabódon két mohácsi ember. Jönnének családjukkal együtt. Itt azonban nem tudnak részükre lakást adni, ugyanis akik a múlt évben elhagyták a telepet, még mindig a korszerűsített, jó szolgálati lakásokat foglalják el. Kisdorogról is

ígérkezett a múlt héten öt

ember. Fel is vették a munkát, de naponta kell őket személy- gépkocsival — GAZ-zal — utaztatni a hajnali és az esti műszakra.

A gazdaság igazgatója tár. gyal a bonyhádi tanácsi szervekkel, hogy az elnéptelenedett iskolát — körzetesítették Tabódot is — átalakíthassák lakásokká. Három lakást tudnak majd itt létesíteni. De nincs semmilyen lehetőség arra, hogy azokat, akik a szolgálati lakást elfoglalják, kilakoltassák. (Egyébként a gazdaság központjában, Hőgyészen hat olyan volt vezető beosztású ember lakik még ma is a szolgálati lakásokban, amelyeket sok tízezer forintokért építettek, korszerűsítettek, ezek az emberek termelőszövetkezetekbe távoztak nagyobb fizetés miatt.)

AZT KÉRTÉK A TEHENÉSZEK, hogy a gazdaság adjon részükre havi fix fizetést. Négyezer forintot kértek. Álról az emberek nem beszéltek, még a nagyhangúa* sern, hogy

A munkáslakás-építés eredményeiről, terveiről érdeklődve kerestük fel Szekszárdon a városi pártbizottság, az OTP, és a városi tanács illetékeseit. A következő kérdésünkre kértünk választ:

— A munkáslakás-építésnek milyen tervei és lehetőségei vannak 1975-ben Szekszárdon?

Bartos László, a városi párt- bizottság gazdaságpolitikai csoportvezető j e:

A munkáslakás-építési akció szűkebb és tágabb hazánkban a Minisztertanács 3/73. számú rendeletével indult. Üzemenként, vállalatonként felmérték a munkás igénylők számát és a lehetőségek szerint megpróbálták ezeket az igényeket kielégíteni. Az igénylőket üzemenként támogatja a párt-, KISZ-, szak- szervezeti és gazdasági vezetés, s ezek egyben meghatározó szerepet is játszanak a döntésekben. 1973-ban 62-en

jutottak Szekszárdon ily módon lakáshoz, 1974-ben pedig 71 igényjogosult kapott az akció keretében lakást. így a Szekszárdi Nyomda Vállalat dolgozói közül például tizenhárom munkás kapott lakást, a Volán 9 dolgozójának lakás- problémáját rendezte. Ehhez hasonló — de adott üzemben, vállalatnál egy bizonyos idő eltöltését teszi kötelezővé — az az akció, amely a törzsgár- datagság egyik elismerésének formájaként a TOTÉV-nél és az ÁÉV-nél vált be igen jól. Az előbbi 50, az utóbbi 40 lakást biztosított saját erőből ilyen alapon a dolgozóinak.

Az 1975-ös évben közel 100 újabb munkáslakással lehet számolni Szekszárdon.

Gál László, az OTP Tolna megyei Igazgatóságának lakás- építési és -értékesítési osztályvezetője:

— Az éves viszonylatban épített lakások 86 százaléka felett rendelkezik a tanács. A munkáslakások is ebből a 86 százalékból kerülnek ki. 1974mint munkavégzők mit adnak cserébe: hány liter tejet,

mennyi borjút, stb. A követe- lődzés, a fenyegetés nem járható út. A tejtermelés is iparszerű. Itt is megvan mindennek az ára. A gondozó, a ta- karmányos, a traktoros, az állategészségügyi szakkáder, a vezetők bére, a termelés egyéb költségei, stb. szabják meg, hogy egy liter tejért az adott munkaterületet hány fillér terheli, mennyit lehet adni az ott végzett munkáért. Demagógia, ígérgetés, hitegetés munkabér-kérdésben nem engedhető meg. Szigorú számítások alapozzák meg a . munkabér nagyságát is. A hat-, van tehén — a levélben „fejnek” egyébként csak hatvanat, hiszen a valóságban a telepen a tehénlétszám 560 és ezek kö~

. zül a hat fejőgulyás alig ötszázat fej naponta — fejésére elegendő a négy-négy munkaóra. Nem a könnyű fizikai munkák közé tartozik a fejés, de a rendelkezésre álló technológia, technika nem elvé- gezhetetlen feladatra kötelezi a munkásokat.

, Eddig jobbára arról volt szó, mit nem lehet a tabódi ügyben tenni. Szólni kell arról is röviden, hogy mit szabad és ajánlatos a vezetőknek és a1 dolgozóknak is tenni, hogy a kerületben a hangulat jó irányban változzék, megszűnjön a vezetők és munkások közötti felszínen és az az alatt lévő ellentét, hogy a termelési eredmények, a keresetek a munkásokat és a gazdaság

központját is kielégítsék.

többet kellene az

EMBEREKKEL BESZÉLNI a napi munkáról. a termelés kérdései ne kinyilatkozások, hanem a tárgyalások, a végrehajtás felkészülésének időszakában a megbeszélések tárben az egy lakásra jutó állami támogatás 64 000 forint, a munkáltatói kölcsön 43 000 forint volt. A szociálpolitikai kedvezmény lakásonként 61 700 forint. Az OTP által biztosított kölcsönösszeg pedig 128 000 forint lakásonként Az idén, 1975-ben 141 lakást értékesít Szekszárdon az OTP, ezek közül kerülnek ki a munkásla- kások is.

Kovács Béla, Szekszárd Városi Tanács közmű és közlekedési osztályának munkatársa:

— Nézzük meg először a tényeket a statisztika tükrében: 1873-ban 65, 1974-ben

184 munkáslakást adtak át, s ez évben a tervek szerint 89 kerül átadásra. Jelentős/ jelenleg még beépítetlen területek állnak rendelkezésre, így a közművesített Bottyán-hegy, a Bakta domboldal és a Séd völgye. A Minisztertanács és az MSZMP 1972. novemberi állásfoglalásának következményeként vállalatonként a rászoruló munkások lakásuk vásárlásánál vállalati támogatásban részesültek, mely a Városgazdálkodási Vállalatnál

1973-ban öt dolgozónak 222 000 forintot, 1974-ben hat dolgozónak 469 000 forintot jelentett és ez évben öt embert érint 360 000 forint összegben. A Szekszárdi Állami Gazdaságnál ugyanez így alakult: 1973- ban 300 000, 1974-ben nyolc

320 000. Az idei évre nyolc dolgozónak szintén 320 000 forintot irányoztak elő. Szekszárdon ez évben a nyomda 2, a MEZŐGÉP 4, az Országos Mentőszolgálat 2, a Balassa János Megyei Kórház és Rendelőintézet 15, a gabonafelvásárló 8, a Városgazdálkodási Vállalat 5, a DD-gáz 4, a TO- TÉV 20, a SZAG 8, a Patyolat 2, a Ruhaipari Vállalat 1/ a Volán 9, a Tejipari Vállalat 3, a Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat 3, az MMG 4, a BHG 8, valamint az óra-ékszer 3 lakást biztosít igényjogosult munkás dolgozóinak. Ez összesen 99 lakás. Szegyét képezzék. Közösen, munkások és vezetők tudják az ottani helyzethez igazítani a munkarendet, a vállalkozó- kedvet, a szocialista munkaversenyt. a telep előtt álló feladatok végrehajtása egységes cselekvést kíván. És ehhez az' is szükséges, hogy a tömegszervezetek a gazdasági vezetők „népszerűtlen” intézkedéseit is támogassák.

Nem lehet egy nap alatt,' egy hét alatt itt olyan változást elérni, ami egy korszerű tehenészeti telepen a rend, a fegyelem, a munkások aktivitása tekintetében elvárható. Rendkívül szívós munkára van szükség a vezetők részéről, hogy kiadott jó rendelkezéseiket következetesen hajtsák végre. Az üzemi demokrácia szélesítésének nem ott kell kiteljesedni, hogy egymás fejéhez gorombaságokat vagdosnak. A nyílt, őszinte vélemény, a kérdések nyílt színen való megbeszélése érdeke a dolgozónak, a vezetőnek.

De semmit sem ér az egyik, akarata, ha a másik folyton a kákán is csomót keres.

TABÖDRÖL KAPTUK A LEVELET, a Tabódi öreg Tehenészek véleményét, a vezetőkét összegeztük. Látható a helyzet nem olyan mérges, hogy közös akarattal ne lehetne a hangulatot jobbá tenni. A meglévő ellentétek — az egyébként a termelés során jelentkező természetes akadályok, súrlódások, félreértések/ hibák itt is éppúgy jelentkeznek, mint más üzemben — feloldhatók. Néhány «5ét múlva ismét ellátogatunk Tabód-' ra. Akkor majd arra keresünk választ, hogy a mostani intézkedések, megállapodások után miként változik meg a munkások hangulata, hogyan termelnek Tabódon.

PÁL&OYÁGS JENŐ i