Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók, 71.

Új híd lesz 1975-ben

Nagy Sándor Högyési, Arany J. u. 95. szám alatti olvasónk írta: „Két éve gondot jelent az Arany J. utca lakóinak az árkot összefogó híd, amely a mi utcánkat a Fő utcával köti össze. A híd nagyon megrongálódott, az átjárás életveszélyes, csak a gyerekek tudják magukat rajta áttornászni, az idősebbek és a kisgyerekes anyák számára járhatatlan. Akik munkahelyükre utaznak, naponta ezen a hídon kellene átmenniük, hisz a buszmegálló szemben van vele. Sokat fejlődött a községünk, de úgy érezzük, hogy a tanácsnak erre a hídra is gondot kellene fordítania."

A kérdésire Trick Feremc, hőgyészi tanácselnök válaszolt:

— Az Arany J. és a Fő

utca közötti híd valóban romos, használa ta szinte lehetetlen. Ez a híd nekünk is nagy gondot okoz. A híd 1938-ban épült, tégiabolto- zatú, öt tonna teherbírású. Lovas kocsik számár^ építették annak idején. Az utóbbi időben azonban a tilalom ellenére nagy terhelésű járművek ds rámentek. Ezen szállították az építőanyagot az építkezésekhez.

— A körzet tanácstagja 1971-iben jelentette, hogy az összekötő híd szerkezetében rosszabbodás tapasztalható. A tanács szakemberekkel megvizsgáltatta a hidat és ezután kisebb javíttatásokat végeztettünk rajta. A forgalmat megfelelő korlátozásokkal ismét engedélyeztük. 1971 nyarán váratlanul nagy f-eülhőszakadás zúdult községünkre. Az ár elvitte a hidat. A tanács azonnal hozzákezdett a híd helyreállításához és anyagi erejéhez mérten tahidat építte- tet. Az említett felhőszakadás következményeként megrongálódott a hőgyészi malom kijáirati hídja is. Ennek helyreállítása halaszthatatlan volt 160 000 forintért megépíttettük az új malomhidat. Bár az Arany J. és Fő utcát összekötő hidat is heűyreállíttalt- tuik, végleges megoldásnak ezt nem tekintette a tanács. 1973-ban ismét felhőszakadás volt és összedőlt a híd. A vízmosás nagy kárt okozott a partoldaűaklban, a két szilárd partoddal mintegy tizennégy méterre került egymástól. Ennek átívelésére teljesen új szerkezetű hidat ke® támfialas formáiban megépíttetnünk. A hídlkárt azonnal felmértük és kértük a megyei tanács vb. ÉKV-osztályától a pénzügyi támogatást. A megyei ÉKV- asztály javaslatára a megyei tanács vb. az 1975. évi tartalékkerete terhére Hő- gyész 100 ezer forintot kapott az Arany J. utcai híd újjáépítésére. A híd tervei elkészültek. A tanács az éoítési kapacitást 1975-re lekötötte. A 'kivitelezési szerződésre 1975. január- februárban kerül sor.

— A tanács vezetése ismerte és tudja, hogy a jelenlegi helyzet igen sok gondot okoz a környék lakosságának, elismeri kérésük jogosságát, de kéri a

türelmüket. 1975-ben megépül az új híd.

Házvétel — bosszúsággal

Bredák Józsefné szekszárd- palánki olvasónk leveléből idézünk: „Lakásunk régebben cselédház volt, javításra szoruló építmény. Ezeket a lakásokat a rendben tartás érdekében az állami gazdaság megvásárlásra ajánlotta fel a bennük lakóknak. Az adásvételi szerződést már többen meg is kötötték, a felmérés folyamán azonban csalódás érte őket, a lakásokat ezért többen meg sem kívánják venni. Az történt ugyanis, hogy — bár a lakások nagysága és a velejáró terület egyforma — mivel nem a lakással „egyenesben" van a mérés, különbségek keletkeztek. Jómagunk a lakást már megvettük, és most elkeserítenek találjuk, hogy a hozzá járó területet nem nekünk, hanem a szomszédunknak mérték ki. Az egyenlő területek kimérésére kérelemmel fordultunk a Földhivatalhoz, megígérték, hoav kijönnek, de nem jöttek. Az OTP-nél is azt mondják, nem lehet ezen már változtatni. Nem tudunk belenyugodni, hogy a kör így záruljon le. Kell, hogy valaki rendbe tudja tenni — nagy jószándékkal, hozzáértéssel — ezt az elrontott dolgot, hisz az ügy jó néhány családot érint, összekuporgatott pénzüket csakugyan hasznosan szeretnék kiadni,”

A kérdésre a következő választ kaptuk Simon Jánostól, a Tolna megyei Földhivatal osztályvezető jótól:

— A volt szolgálati lakások megosztását, illetve a hozzá tartozó terület parcellázását a Szekszárdi Állami Gazdaság rendelte meg a hivataluniktól. A megrendelésnek 1973-ban, a gazdaság képviselőjének helyszíni tájékoztatása alapján a hivatal eleget tett és a munkarészeiket megküldte a megrendelőnek. E munkarészek alapján történt a kérdéses ingatlanok eladása, a tulajdonjogom ’bejegyzése. Bredák Józsefmé véleménye alapján viszont a jelenlegi használat és a rögzített földrészlet határa a természetben éttér egymástól. Ennek rendezése már meghaladja a Földhivatal jogkörét. A határvonalok módosítását nem kezdeményezhetjük.

— Két út járható. 1. A panaszosok polgár; peres eljárás során, birtokháborítás címén kérik a határvonalak' kiigazíttatósát. 2. Kölcsönös megállapodás atlapj>án — jegyzőkönyvbe foglalva és valamennyi érdekelt áltál aláírva — kérík a Földhivataltól a jogerős határvonalak kiigazíttatását. A megállapodás elkészítéséhez javasoljuk az állami gazdaság jogtanácsosát is meghívni.

Hol, müven hétvégi házat lehet építeni?

Kecskés József Szekszárd, Bartina u. 20. szám alatti olvasónk kérdezte: „Szekszár- don, a város különböző területein — Baranyavölgy, Botikereszt, Remete, Hosszúvölgy, Bagóvölgy, stb. helyeken — milyen hétvégi házat lehet t építeni?”

A kérdésre Sztárcsevity Ervin, a Szekszárd városi Tanács V. B. műszaki osztályának megbízott osztály- vezető főmérnöke válaszolt:

— Az említett területek különböző építési övezetbe esnek. (Ugyanis megkülönböztetünk belterületet, külterületet és zártkertet.) Ba- ranyavölgy — részben zárt- kert, részben külterület, Bati-kereszt — (külterület — Remete — részbon belterület, részben zártkert — Hosszúvölgy — részben belterület, részben zártként — Bagóvöilgy — zártkert.

— Az építési övezetekben való elhelyezkedés, valamint a terület nagysága és a tulajdonos főfoglalkozása (mezőgazdasági főfoglalkozású, vagy sem) határozza meg az építendő létesítmény jellegiét és nagyságrendjét. Mivel nincs konkrét megjelölés a levélben (történetesen, hogy hol kíván éoíteni) hosszú lenne felsorolni az idevonatkozó s a különböző építési övezetekkel foglalkozó rendelkezéseket. Inkább javasoljuk, hogy keresse fel a városi tanács vb. műszaki osztályát. Osztályunk rendelkezésére álltnak a különböző övezetekben létesíthető épületiek típustervei. Szívesen adunk tájékoztatást az érdeklődőknek, s a típusterveket tanulmányozásra rendelkezésre bocsátjuk. Fogadóóráink: hétfő, szerda,

szambáit 8—12 áráig.

Rossz a tv-antenna

Király Sándorné Szekszárd, Mészáros Lázár u. 7. szóm alatti olvasónk igy kezdte a levelét: „A szekszárdi Mészáros Lázár u. 7. sz. alatti lakásokban (toronyház) két hónapja rossz a központi tv- antenna. Az adás élvezhetetlen, velünk együtt 27 család számára. Bejelentettük a GELKÁ-nál, ott panaszunkkal nem foglalkoztak, mondván, hogy a házfelügyelőnek kell intézkednie. A házfelügyelő bejelentését sem fogadták el, mivel a Városgazdálkodási Vállalatnak kell a bejelentést megtennie. Ez is megtörtént, azonban a GELKA mind a mai napig nem végezte el a szükséges javítást. Tudjuk, hogy a Városgazdálkodási Vállalat azóta is többször sürgette a GELKÁ-t, de eredménytelenül. Két kérdésünk van: Miért van kiszolgáltatva iWen körülményeknek 27 család a GFLKA jóvoltából? Ha pediq a központi tv-antenna megjavítását nem vállalják, . megjavithatotlansáoáról mié-t nem érteik a Városqazdál- kodási Vállalatot azzal a Javaslattal, hogy a lakóknak engedélyezz« saját antenna felszerelését?"

A kéttiőosei Tóth Józsefet, a GET .KA Tolna megveí kirendeltségének vezetőjét kérettük fel, aki a következőket válaszolta:

— Joees a Mháborodás és a kritika. E rendkívül kritikus és páriáit ritkító esetet több sajnálatos körülmény idézte elő: Nem volt kefilőén tisztázva a Vá- rasmzdálkodási Vállalat és a GELKA-szerviz között a

garanciális központi tv- antenna bejelentés nyilvántartása és annak visszaigazolása, illetve ellenőrzése. A garanciális Javítás esetén csak a Városgazdálkodási Vállalat írásos megrendelésére javíthatunk. Sajnálatos, hogy Király Andrásné névre nem volt írásos bejelentés. 1954. szeptember 21 -én ugyan kaptunk megrendelőt a Városgazdálkodási Vállalattól, de ez általában a Mészáros L. u. 7. számú házra vonatkozott, ahol végeztünk is javítást. Ezt a sajnálatos és visszás helyzetet a írét vállalat azóta tisztázta és olyan rendszert vezettünk be a lakossági ügyek intézésében, amely egyértelmű, konkrét, kiküszöböli az ilyen félreértést. Ugyanis a hiba alapvető oka ez volt.

— A Mészáros L. u. 7.- ben — ahol több helyen is rossz a tv-antenna —, azért nem tudtuk megjavítani, mert az érintett lakosokat egy időben, ^többszöri írásos és szóbeli kérésünkre sem sikerült összehozni. Erre pedig nagy szükség lett. vrflm. Ha szabad lenne: kérnénk a lakóktól is egy kis megértésit, támogatást a munkánkhoz.

— A folyamatos javítási munkánkat nehezítette, hogy ebben az időszakban a háromtagú ontennaszerelő brigádból kettő hiányzott. A folyamatos karbantartási munkákat — anyaghiány is gátolja.

— Etek az okok együttesen idézteik elő,' hogy késve javítottuk meg a tv-antennát. Ezért ezúton is elnézést kérünk. A jövőben .mindent elkövetünk, hogy ilyen és ehhez hasonló eset ne forduljon elő.

Út, járda, villany

Özemmel Józsefné Decs, Haladás út 2. L em. 1/C épületben lakó olvasónk irta: „1974. szeptember 6-án adták át Decsen a Haladás utca 2. számú C épületet. Társasházunk tizennyolc lakásos, benne húsz kisgyermek és hét terhes kismama, akiknek szintén hamarosan gyerek-, illetve gyerekkocsigondjuk lesz. Gondunk abból adódik, hogy a korábbi ígérgetések ellenére, most már Ígéret sincs az utunk és a járda elkészítésére. Épületünket teljesen körülszántották, akkora gödrök vannak, hogy egy felnőtt guggolva meglapulhat benne. Esős napokon és azt követően a házból kilépni szinte lehetetlen. Gyerekeinket ölben visszük ki az útig, Hogy iskolába jussanak, ölben hozzuk őket haza is. A babakocsit az ismerősök segítségével tudjuk átcipelni a sáron, egyedül egyetlen anyuka sem boldo- aul. Hogy ide esetleg mentő jöjjön a kismamákért, vagy hasonló jármű közelítse neq a házat tüzelővel, egyébbel, az lehetetlen.

Azt sem értjük, hogy a községi tanács miért nem hat oda, hogy például a DÉDÁSZ az utcai világítást ne csak bejelentés után hat héttel javítsa meg — félig. Három oszlopon nem égett ugyanis a villany. Most már égvén ég. Hogv meddig kell várni a másik kettőre, nem tudni. Nehéz így élni, higgyék el.”

A kérdésire ;a decsi Nagyközségi Közös Tanács elnöke, Kovács i Sándor válaszait:

Czemmel Józsefné 1974. szeptember 5-én került. a társaisiház jelzett épületébe, mint társasház-tulaj dános. Decsen a tizennyolc Lakásos többszintes tánsasház egyedülálló. A közúttól, járdától hatvan méter távolságra van. A Mialakult társas- h iztelepon az építkezések még nem fejeződtek be, tehát folyamatban lévő tele- pülésről van szó. A társas- ház előtt végighúzódó Haladás utca útépítési munlKí- laitait a nagyközségi tanács már ebben az éviben megkezdte. Az út két ütemben készül. Az első ütemben, az idén, a földmunkáikat végzik el, a jövő évben pedig szilárd burkoliettot kaip. A táirsasház-telopülésrsek tehát jövőre nemcsak iközútja, hanem kitérő parkolója és beikötőjárdája is lesz.

— Tény, hogy az útépítési munkálatok miatt a társasházihoz vezető út esős időben kátyús és rossz. A lakók kérelmének megtele- lően átmenetileg salak töltést attaatimazunik. A lakókkal az üggyel kapcsolatban szermélyesen ás beszéltünk. Amikor a tájékoztatást megkapták a parkosításról, az épülő útról, .a parkírozása lehetőségekről, a társas- ház további kiépítésének lehetőségeiről — megértéssel fogadták a tanács törekvését.

— A DÉDASZ-nak felügyeleti hatósága nem vagyunk. A meghibásodott közvilágítást a bejelentés után kéthetenként szokták ki javítom. Ez történt a jelzett három oszlopon is.

Miért fütyülnek a vonatok?

Udvardy Sándor Szekszárd, Toldi u. 10. szám alatti olvasónk kérdezte: „Fontos-e a szekszárdi vasútállomásra érkező vonatoknak — a motorosok kivételével — teljes gőzzel, vészhangon fütyülniük, már a sorompótól a megállásukig? Nem elég, hogy a személyvonatoknál így van ez, a tehervonatok is nappal, s főleg éjjel tolatás közben, minden megmozdulásuknál fütyülnek. Különösen a délutáni fél hármas vonat zavaró.”

A kérdésre Kovács Zoltán főtanácsostól, a szekszárdi vasútállomás főnökétől kaptunk választ:

— A szeipélyvonatdk. érkezésikor az utasok megvédése érdekéiben fütyülnék. Sajnos az utasok a vonat érkezéseikor a vágányok meUett állnak, hagy (helyet biztosítsa Ttok maguknak. Mi mindem vonat érkezése előtt felhívjuk az utazóközönség figyelmét, hogy ne tartóz - kodjamak a vágányok mellett. A felhívásra sajnos nem nagyon reagálnak. A mozdonyvezetőnek 'az F. 1. számú utasítás előírja a figyelj jelzés adását. Tolatáskor a tolatásban részt vevő dolgozók életét és testi épségét védi a sípjel. A mozdonyok tehát a balesetmentes szolgálat, az utasok testi épségének, életének a megvédése érdekében sípolnak.

Telefonszámaink: 129—01, 123—61.

Ml VÁLASZOLUNK