Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

Megmentették a kendert Felelősséggel — önállósággal A pártvezetőségek újjáváiasztása mindig jelentős esemény volt az alapszerveze- tek életében. Nem mindegy, hogy az elkövetkező időszak­ban milyen vezető testülettel és hogyan oldják meg felada­taikat, hiszen a párt politiká­jának végrehajtása, az ered­mények és gondok nagyban függnek majd a megválasztott új pártvezetőségek munkájá­tól. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a párttagság a fentiek tudatában már most, á jelölő bizottságok megvá­lasztásakor igyekszik elősegí­teni az eljövendő választás si­kerét. Olyanokat választanak e bizottságokba, akik jól isme­rik a párt káderpolitikáját, akikben bíznak, akik a lehető legjobb vezetőség kialakításán fognak majd fáradozni. 1 A megválasztott jelölő bi­zottságok akkor járnak el he­lyesen, ha azonnal munkához látnak, hiszen nagy feladat áll előttük. Rájuk hárul a .vá­lasztás jó káderpolitikai elő­készítése. Olyan feladat ez, amelyben a párt káderpoliti­kai elveinek és azok gyakor­lati megvalósításának kell öt­vöződnie. A feladatok jó végrehajtá­sához adottak a feltételek: elegendő az idő a jelölő bizott­ságok munkájához és minde­nekelőtt biztosítottak a szük­séges politikai feltételek is. A Központi Bizottságnak a ká­der- és személyzeti munkáról, a nő- és ifjúságpolitikai fel­adatokról szóló határozata, s nem utolsó, sorban a március 19—20-i irányelvek a munkás- osztály társadalmi szerepének fejlesztéséről világosan meg­szabják azokatsá követelmé­nyeket és tennivalókat, ame­lyek iránymutatásként szolgál­nak. A határozatok végrehajtása során megnőtt azoknak a fizi­kai munkásoknak a száma a pártban, akik különös ér­deklődést tanúsítottak a köz­ügyek iránt, érett politikai érzékkel, közösségi szenve­Akik a szekszárdi vasútállo­másról, vagy az autóbusz­pályaudvarról befelé tartanak a városba, már jó ideje válto­zások tanúi lehetnek. A nyá­ron magyar és szovjet fiatalok dolgoztak itt a régi művelődé­si ház épületének bontásán. A háznak már csak hült helye van sőt nem is annyira „hült”, hiszen az építők hatal- rr^s gödröt ástak és kezdődik az alapozás. Varjas Jánost, a KISZ megyei bizottságának első titkárát kérdeztük, hogy milyen lesz az ideépítendő megyei úttörőház? — Teljesen alápincézett, két­szintes — válaszolta. — Ter­veit a Tanácsi Tervező Válla­lat mérnöke, Lőrinczi Gyula készítette, a kivitelezésre a megyei Állami Építőipari Vál­lalat szerződött. Beruházó, a KISZ KB jelentős anyagi hoz­zájárulásával, a megyei tanács. Az épület földszintjére 124 négyzetméteres aula kerül, to­vábbá két 50—50 négyzeteiéte­. 1974. december 10. déllyel képviselik a párt poli­tikáját, s ezenkívül a termelő- munkában is példamutatónk. Felvetődhet a kérdés, nem túlzás-e a jelölő bizottság sze­repét ennyire hangsúlyozni, hiszen végső soron a párttag­ság egésze választja a vezető­séget? Semmiképpen sem túl­zás! A jelölő bizottság ugyanis több vonatkozásban nagyon is fontos „bizalmi” fel­adatot lát el. Eleget kell ten­nie többek között a párt álta­lános káderpolitikai követel­ményeinek; olyan vezetőséget kell javasolni a választó tag­gyűlésnek, melynek tagjai a párt politikáját értik és végre is tudják hajtani. A tagok megítélésénél tehát elsődlege­sen és döntően a politikai szempontokat kell figyelembe venni. Azok kerüljenek a ve­zetőségbe, akik élvezik a párt­tagság és a többi dolgozó bi­zalmát,Bakik elvi alapon tud­nak dolgozni és szoros kap­csolatot kialakítani a dolgo­zókkal Olyanokat javasolja­nak a bizottságok, akik eddigi tevékenységükkel is bizonyí­tották a politikai, mozgalmi munkára való készségüket. Mértéktartó, józan gondolko­dású párttagokat javasoljanak, akik képesek a feladatok ki­alakítására, megmagyarázásá­ra, s akik a kitűzött célok megvalósítására magukkal tudják ragadni a dolgozókat. Az emberi jellemvonások, a személyi kvalitások számba­vétele során lényeges figye­lembe venni az életmódot, a munkához való viszonyukat, a szavak és a tettek egységét, mert a vezetőség tagjainál különösen fontos a megfelelő példamutatás. Nem statisztikai, hanem politikai kérdés a veze­tőség megfelelő összetételének alakulása. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy híven tükrözze az adott terület párt­tagságának társadalmi össze­res klub és egy 47 négyzetmé­teres játékterem. A földszin­ten lesznek az irodák és a szolgáltató helyiségek is. A tervek úgy készültek, hogy egybenyitásokkal az aula 300 személyes befogadóképességű lesz. a földszintről lépcsők ve­zetnek az emeleti galériába. Itt összesen 300 négyzetméte­ren kap helyet 11 szakköri szoba, ugyanolyan bővíthető, egybenyitható megoldással, mint azt a földszinttel kapcso­latban már említettem. Az épület UNIVÁZ szerkezetű, mintegy 14 millióba kerül majd és elkészítésének határ­ideje 1975. december 31 — Mennyit segít ez a város úttörőéletében? — Mondjam azt, hogy szin­te mindent megváltoztat? Is­meretes módon zsúfolt, két műszakban tanító általános iskoláinkban nagy nehézséget okoz az úttörő-foglalkozások megszervezése. Nem jóakarat, hanem hely hiányában. Az új megyei úttörőház 7300 légköb­métere egészséges körülmé­nyeket biztosít, majd és meg­felelő helyet ahhoz, hogy új szakköröket is indíthassunk. O. I. tételét. Természetesen nem va­lamiféle mechanikus tükröző­désről van szó. De a termelő területeken működő pártszer­vezeteknél például magától ér­tetődő, hogy a termelőmunká­ban részt vevők legyenek több­ségben, mint ahogy az iskolai pártszervezetekben elsősorban a pedagógusok kerüljenek a vezetőségbe. Az is természe­tes, hogy a fiatalok és a nők is a jelenleginél nagyobb kép­viseletet kapjanak. A jelölő bizottságnak az előkészítés egész folyamatá­ban úgy kell dolgoznia, hogy minden párttag élhessen a Szervezeti Szabályzat által biztosított jogokkal, a pártde­mokrácia adta lehetőségek­kel. Szorosan összefügg ezzel — külön is hangsúlyozzuk —, hogy a jelölő bizottság nem a régi vezetőség bizottsága. Miután a tagság megválasz­totta a bizottságot, annak nem egyes személyek igényeinek, hanem a párttagság egészének, az alapszervezettel szemben támasztott követelményeknek megfelelő vezetőség kialakítá­sán kell fáradoznia. Hogyan tud eleget tenni a felsorolt követelményeknek a jelölő bizottság? Mindenek­előtt tájékozódjon az alapszer­vezetet irányító pártbizott­ságnál, hogy hány tagú veze­tőséget kell választani és, hogy a jelenlegi vezetőség munká­ját, tevékenységét azok hogyan ítélik meg. Ezek ismeretében azt tanácsoljuk, hogy a koráb­bi helyes gyakorlat szerint osszák fel maguk között a párttagságot és türelemmel hallgassák végig minden párt­tag véleményét a még funk­cionáló vezetőség munkájáról, az új vezetőségbe javasolt párttagokról. Az irányító vp^r; több éves munka ismeretében tett személyi javaslata csupán Iránymutatás, amelyet haszno­sítani lehet és kell a végleges javaslat kialakításánál. Ezzel összhangban az irányító párt- szervek törekedjenek arra, hogy segítségükkel ne csorbít­sák az alapszervezetek önálló­ságát, hanem az segítse elő a pártdemokrácia érvényesülé­sét Nagyon lényeges az is, hogy a jelölő bizottság alaposan fel­készüljön javaslatának meg- indoklására, hogy a párttag­ság megfelelő információval rendelkezzen a jelölés elfoga­dásához, majd bizalommal ad­hassa szavazatát a javasoltak­ra. Elképzelhető, hogy a jelölő bizottság jelöltjei közül a nyílt szavazáskor nem kerül fel mindenki a jelölőlistára. Ezért szükség szerint újabb javaslat­tal kell, hogy éljen a bizott­ság. Erre az eshetőségre is jó előre fel kell készülni. Bizonyára lesznek olyan pártvezetőségi tagok, akik kü­lönböző okok — betegség, idős kor, fáradtság — miatt azt kérik majd, hogy ne válasszák őket újra. Ez esetben célszerű­nek tartjuk, ha már a beszél­getések során megkérdezik őket, hogy a jövőben milyen pártmunkát végeznének szíve­sen. Az így összegyűjtött véle­ményeket bocsássák az új pártvezetőség rendelkezésére. Sok múlik a jelölő bizottsá­gokon. Ne sajnálják tehát az erőt és fáradságot, mert rövid idő alatt végzett tevékenysé­gükkel több évre szólóan ala­pozhatják meg az alapszerve­zet vezetését, munkáját. MARKOVICS FERENC A rendkívüli időjárás a rost­iparban is jelentős kárt oko­zott. Az eddigi felmérések sze­rint a megtermett kender mintegy harminc százaléka ment tönkre, illetve csak si­lány minőségű fonalat lehet belőle gyártani. A Tolnané- medi Kendergyárban tizenhét­ezer mázsa kenderkórót ve­szélyeztetett a Sió és a Kapos magas vízállása. A sok eső, valamint az alacsony talajszir.t miatt az ázott kóró szárítóte­rén fél méternél magasabb volt a víz, úgyhogy a szárításra kiteregetett, sátorozott ken- derkóró tovább ázott, vesztett minőségéből. A gyár vezetősége két hétre leállíttatta a termelő-, rostfel­táró munkát, hogy a kendert a vízből kimentsék. A gépekkel nem túdtak a szárítótérre be­hajtani, hiszen az egész terü­letet víz borította. Így kézben hordták ki a munkások az eg3r- szer már szakszerűen megázta- tott, majd az eső miatt kéhy- szer-ázott rostkenderkórót. A munkálatokban részt vettek a tamási ipariskola diákjai is. Naponta ötven-hatvan szak­munkástanuló segített a gyá­riaknak megmenteni a ken­dert. A tizenhétezer mázsa kenderkóró értéke, mintegy tízmillió forint volt. Képeink a kendermentés pillanatait örökítették meg. i — Pj — Fotó: Gk. Amikor lehúzódott a víz, még akkor is ilyen volt a szárító­tér. A magasabban fekvő részekre hordták kézben a kórót, s in* nen szállították gépekkel el a kazalozási helyekre. A kazalokat már gépek segítségével rakják. A nagyfokú gépesítés, a jól szervezett munka, a dolgozók szorgalma eredményeként nem keletkeze tt olyan kár, mint azt a rend­kívüli helyzet indokolta volna. Hétfői kérdésünk: Mikor és milyen lesz a megyei úttörőház Szekszárdon ?

Next

/
Thumbnails
Contents