Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-06 / 285. szám
9 i *> f I Dombóvári változások jövő találkozása a városi ta nács épületének környékén. Taggyűlés eíőíf a párftítkárraí Kollektív előkészítés és végrehajtás Taggyűlés a BHG szekszárdi gyárában Múlt és jelen, Ue mis inkább a IL A régi közmondásnak, mely szerint „Ember tervez, isten végez”, ma már édeskeveset hiszünk, de tervezni ettől függetlenül se könnyű. Amíg valaki csak a saját családi házát készül megvalósítani, még viszonylag nem nehéz a helyzete. Az esetleg sikerületlen szobabeosztást nem sínyli meg más, mint ő maga, szűkebb környezet és az utódai. Ugyanez városi léptékben évtizedekre, tízezrek életét teheti könyel- metlenné, kellemetlenné. Emellett egy családi házhoz elég összehordani a megfelelő mennyiségű téglát, cementet, homokot, faanyagot és lehet elkezdeni felhúzni a falakat. A várostervező, olyan kor számára is dolgozik, melynek ő már egész bizonyosan nem lesz részese. Ki gondolt tizenöt évvel ezelőtt Outinord-rendszerű házakra? Ki mondja meg, hogy újabb tizenöt év'múlva milyen új technológia alkalmazása lesz a legcélszerűbb és az mennyibe kerül majd? Dombóvár általános rendezési tervét már 1968 júniusában jóvá hagyta a nagyközségi tanács. A részletes elkészítése sokáig húzódott, részben anyagi okoból is, hiszen a tervezőirodák ismeretes és érthető módon nem ingyen dolgoznak. Az idén készült el, a sikeres korábbi tervekre alapozták és szeptemberben fogadta el a városi tanács. Erről beszélgettünk Csillag Lászlóval. a tanács műszaki osztályának vezetőjével. A jövőt megidéző beszélgetés így ösz- szegezhető: 1 A részletes rendezési terv mintegy 150 méter mélységig kiterjed az Ady és Népköztársaság utcák északi oldalára, valamint a Bartók, Eajcsy- Zsilinszky, Jókai és Lenin utcák által határolt területre. Az e területen kialakítandó tíz tömbben 2569 lakás lesz, tehát több mint a fele annak, amennyi 1970 -ben Dombóvá- rott összesen volt. A szanálási arány rendkívül kedvező, mindössze 355-öt kell lebontani a jelenlegi lakások közül, 423 pedig megmarad. Az Ady Endre és a Népköztársaság utca északi oldalán, a tíz tömbön kívül, további 649 lakás épül, közülük 245 bontás nélkül. A lakás azonban nem minden. Létre kell hozni 47 általános iskolai, 40 középiskolai tantermet, 50 óvodai, 120 bölcsődei és 470 kollégiumi férőhelyet. Több ezer négyzetméterrel kell bővíteni a boltok, területét és biztosítani a közlekedést. Az úthálózat körvonalai már kialakultak. Ezen belül a Népköztársaság útján, a Kölcsey, Jókai és Bajcsy- Zsilinszky utcában 30 méter szélességben 2x2 nyomsávot lehet kialakítani. A Hunyadi téren és a Teleki utcában ugyanennyi nyomsávhoz 40 méter széles lehetőség adott, míg a Gyár utcában lxi nyomsáv biztosítható. A személygépkocsik egyre fenyegetőbb méretben öntik el általánosan szűk útjainkat, utcáinkat. a terv lakásonként egy személygépkocsival számol és ezek 30 százalékát nagy garázsban, 20 százalékát k[§ garázsban, 10 százalékát az épületek földszintjén kívánja elhelyezni, míg 30 százaléknak csak parkolóállás és ío százaléknak útszegély jutna. A tervezési területen majd élő több mint 11 ezer lakos vízigények kielégítésére a kertvárostól keletre újabb víztornyot kell emelni, a keletkező napi 3000 köbméter szennyvíz elvezetéséhez pedig a jelenlegi szennyvíztelep és átemelő bővítése szükséges. A fűtőmű építésével kapcsolatban a tervező és a tanács között vita volt. Utóbbi álláspontja tűnik a helyesebbnek, mely szerint az új fűtőművet nem bontások árán kell felépíteni, hanem a II. sz. téglagyár kibányászott és közterületnek visszaadandó részén. Ez távolabb van ugyan, viszont iparvágánnyal ellátott és mert nem lakott terület, nem szükséges magas kéményt építeni. A legtöbb gondot, éppúgy mint tegnap és ma, valószínűleg holnap is a-z utak elmaradottsága okozza. A osztályvezető úgy véli, hogy ezen a helyzeten központi segítség nélkül nem lehet változtatni. Sorozatunk első részében említettük már, hogy Dombóvárnak 1870-ben 3397 lakosa volt. Száz évvel később 16 670. A tervezők azzal számolnak, hogy 1980 85 között éri el azt a lélekszámot, amilyen Szek- szárdnak az utolsó népszámláláskor volt, a körülbelül 25 ezer lakost, a demográfusok és távlati település tervezők különböző kategóriákat ismernek. Országos központ természetesen csak egy van, a főváros. Kiemelt felsőfokú központ öt, felsőfokú központ hét, részleges felsőfokú központ tizenegy (köztük Szekszárdi. A középfokú központok közé negyven város tartozik, az egyik Dombóvár. Ez azonban nem minden. A városi létnek vannak egyéb kritériumai is. Foto: Gottvald Károly ORDASIVÄN (Folytatjuk! 3.974. december fi. A párttitkár le sem tudná tagadni, hogy fáradt, ellenben szinte rendhagyóan is nyu- godtnak látszik. Pedig délután háromkor beszámoló taggyűlés lesz, ahol a vezetőség megbízásából ő ad számot a hatvankét fős alapszervezi» nek, s ilyenkor nemcsak indokolt, de természetes is a lámpaláz. Amint a későbbiekből majd kiderül, a lámpaláz ellen a legjobb orvosság az alapos, jó felkészülés, de a legeslegjoijb a kollektív munka. Baka Istvánnal beszélgetünk, a szekszárdi vasipari vállalat párttitkárával. (Legújabb neve szerint BHG kapcsológépgyára.) — Először ne a beszámolóról beszéljünk, hanem annak előkészítéséről. — Baka István mindenekelőtt a kollektív munkát hangsúlyozza. Az alapszervezet vezetősége, egyetértésben a tagsággal munkaprogramot dolgozott ki a taggyűlés előkészítéséről. Azonban itt feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a munkaprogram nemcsak és főleg nem egyedül a beszámoló taggyűlésre való felkészülést kívánta szolgálni, hanem kijelölte az üzem legfontosabb feladatait — elsősorban a politikai munka ve- tületében, amely azonban elválaszthatatlan a gazdasági tevékenységtől. Idézet a munkaprogramból: „A XI. pártkongresszus tiszteletére, felszabadulásunk 30. évfordulójának méltó megünneplésére indított szocialista munkaverseny-mozgalmat fel kell használni gazdasági eredményeink fokozására ... Az év végéig be kell fejezni a gyár átszervezési feladatait.” Kérdezem a párttitkárt: — Hogyan álltok? — Azt válaszolja: Teljesítjük. Üjabb idézet: „A X. kongresszus határozatainak végrehajtásáért folyó következetes munka gyárunkban is kedvező politikai légkört teremtett. A fejlődés érdekében szükséges a munkahelyi demokrácia további szélesítése, a vállalások és a munkavégzés feltételeinek biztosítása, a menet közbeni rendszeres, konkrét ellenőrzés és elismerés.” Mindehhez kapcsolódik egy ütemterv, ami már a gyakorlati munkára, a mindennapi tennivalókra vonatkozik. Ha már az idézeteknél tartunk, ragadjunk ki egyet a beszámolóból, amely nagyon sokat mond. „A kongresszusra való felkészülés politikai akció, s a párt életében most ez a legfontosabb, de ezt a mindennapi munka mellett kell elvégezni, annak tudatában, hogy az ott jelentkező feladatok jó megvalósítása elősegítse a kongresszus előkészítését is”. Az idézet önmagáért beszél. Baka Istváné, pontosabban a vezetőségé a szó. — Az alapszervezet taglétszáma az 1970, évi taggyűlésen 50 volt. A jelenlegi taglétszám 62. A pártvezetőség az elmúlt négy év alatt nagy gondot fordított a tagság összetételének, munkás jellegének javítására. Az alapszervezet jelenlegi létszámának 52 százaléka fizikai dolgozó, a nők aránya 10’ százalék, a KISZ-korú fiaatalokó pedig 16 százalék. ■— Az elmúlt négy évben nyolc tagot vettünk fel alapszervezetünkbe, négy új tagnak a KISZ-szervezet volt az ajánlója. Megint idézni kell, mert egy jelentős kérdésről van szó a továbbiakban; „A pártvezetőség a tagság aktivitásának javításán is munkálkodott. Elsősorban a pártcsoportok munkáját szorgalmaztuk úgy, hogy a taggyűléseket megelőzően pártcsoport-értekezleteken megismerték a taggyűlés napirendjét, annak főbb tartalmát, s így a pártcsoport bizalmija, vagy annak egy tagja el tudta mondani a taggyűlésen észrevételét, javaslatát”. Mennyire jó lett volna — de hely hiányában erre nincs lehetőség — ismertetni a BHG szekszárdi gyárának eredményeit, gondjait, annyit azonban el kell mondani, hogy nincs oka szégyenkezni a pártvezetőségnek, de a gazdaság- vezetésnek sem. Itt csak any- nyit jegyeznénk meg, amit a beszámoló is hangsúlyozott: A pártszervezet termeléssegítő é§ ellenőrző munkájában jelentős volt az, hogy a gazdaságvezetés és a pártvezetőség kapcsolata állandóan fejlődött, megszilárdult — jónak értékelhető. Inkább az előbbiekről szólunk befejezésül, mivel az értékelés tény, vitatkozni lehet rajta, de egy adott állapotot rögzít, objektiven, a határozatok azonban majd végérvényesen a taggyűlés végére születnek meg. Gondoskodni kell arról, hogy a XI. kongresszus majdani határozatait az alapszervezet maradéktalanul megvalósítsa. Addig is mindent meg kell tenni a X. kongresz- szus határozatainak érvényesítéséért és a két kongresszus között megjelentek megvalósításáért. A végrehajtás biztosítása érdekében javasolja a vezetőség a taggyűlésnek, határozza el: hogy évente legalább egyszer felül kell vizsgálni a határozatok megvalósításának helyzetét. Tovább kell lépni a munka kollektivitásának fejlesztésében, a pártcsoportok hatékonyságának növelésében, valamint az üzemi és munkahelyi demokrácia fejlesztésében. Baka István titkár elégedetten mondja: — a városi párt- bizottság értékelése szinkronban van a mi vezetőségi beszámolónkkal. Talán — teszi hozzá — túl jó is az értékelés. A cikk írásának időpontjában a taggyűlés még folyik. A jövőben feltehetőleg lesz még alkalom visszatérni a vitára. L, Gy„ i Sorházak Űjdombóvárott.
