Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

» \ V t llttörőparlament után Cél: az iskolák és az űttöröszervezetek teljesebb kapcsolata A Szaktanácsadás- • v .. szellemi energia Hogyan értékelik az V. Or­szágos Uttörőpariament ta­nácskozását, milyen tapaszta­latokat, tanulságokat adtak a legfiatalabbak küldötteinek fó­rumán elhangzottak? — erről nyilatkozott Nyilas Dezső, az Oktatási Minisztérium általá­nos iskolai osztályának veze­tője az MTI munkatársának. Az úttörőparlament munká­ja is igazolta a meggyőződést, hogy ez a nemzedék is mind­inkább élni tud az iskolai de­mokratizmus adta lehetőségek­kel. Javaslataik, vitáik azt bi­zonyították : a pedagógiai szük­ségszerűség, hogy a növendé­kek számára folyamatosan kell biztosítani a pozitív, alkotó tettek lehetőségét, a társada­lom érdekében végzett közös­ségi munka semmi mással nem pótolható örömét. Ugyanakkor az önkormányzati szervekben megfelelő fórumot kell terem­teni arra, hogy a gyermekek sokoldalúan megvitassák a kö­zösség és az egyének problé­Beszéljünk, mert mint azt nem is olyan régen Reményi Endre, a KIOSZ országos köz­pontjának vezető munkatársa, a megyei tanács vb-ülésén mondotta, hazai viszonylatban a kontárok száma megegyezik a legálisan működő kisiparosok számával. Alapos okkal gyanít­hatjuk, hogy ez a megállapítás házunk tájára is érvényes. Bár az az igazság, hogy ritkán ér­tesül a közvélemény a kontá­rok felelősségre vonásáról. Ar­ról hamarabb jön a hír, hogy a KIOSZ megyei, vagy helyi szervezetei ilyen meg ilyen számonkérést alkalmaztak ki­fogásolhatóan működő tagjaik­kal szemben. Noha az az álta­lános tapasztalat, hpgy a kis­iparosság túlnyomó többsége a jogszabályokban előírt köve­telményeknek megfelelően vég­zi tevékenységét. A porondon mégis ők vannak. Pedig alig­hanem sokat mond a szám, hogy a megye 2319 kisiparosa közül 45-öt „kellett szabálysér­téssel sújtani az elmúlt négy év során. Ipari tevékenységgel összefüggő bűntett miatt 5 kis­iparostól vonták vissza az ipar­jogosítványt. Határidő-elmu­lasztás, szakmailag kifogásol­ható munkáért négy év alatt 67 esetben kellett felelősségre vonást alkalmazni. Egyszóval a többség és a döntő, a meg­határozó többség kifogástala­nul látja el a szolgáltatások­ban a kisiparosságnak szánt szerepet. Pont ezért lenne kí­vánatos, hogy a ma is tisztes­nek nevezhető ipar gyakorlói­nak jó hírnevét rontó kontá­rok egészségtelen túlszaporö- dása megállna. Illetve, mivel ez a megállás nem következik be magától, határozottabbá, folyamatosabbá és komolyab­bá válna a kontárok felderí­tése, a kontárok felelősségre .vonása. A KIOSZ megyei szerveze­te — mely 9 alapszervezettel rendelkezik — évek óta kevés kontár megbüntetését kezde­ményezte. Ezt elég sokszor vetjük a KIOSZ szemére, hol­ott e feladat nem egyedül az övé. A kontárok nem kívána­tos szaporodásában, eseten­ként elszemtelenedésében tud­niillik, nem csak az engedély- lyel tevékenykedő kisiparosság érdekvédelmi szervezete ma­rasztalható el. Hogy akkor még kicsoda? A helyi tanácsok és nem is mellékesen 1 A magánkisipar a szakigaz­gatás hatáskörébe tartozik. A kisipari szolgáltatások szerve­zése, ellenőrzése mint feladat olyannyira a községi tanácso­méit, elmondhassák igé­nyeiket, elgondolásaikat, kri­tikájukat; hogy javaslato­kat tehessenek a közös­ségi élet fejlesztésére, a gyer­mek személyre szóló megbíza­tásaira, segítésére. írj alapokra kell tehát helyezni a tanárok és a diákok közötti viszonyt. Ebben az összefüggésben olyan partnerkapcsolatot kell kiala­kítani a gyakorlatban, amely­ben természetesen a fejlettebb személyiségé — a pedagógusé — a vezető szerep, de a munka stílusát a legteljesebb bizalom jellemzi —, hiszen csakis ez a szocialista pedagógiai módszer eredményezheti a fiatalok közéleti aktivitásának kitelje­sedését is. — Természetesen az úttörő- parlamenteken elfogadott ha­tározatokat, javaslatokat a mi­nisztérium is, a pedagógusok is megvitatják, és határozatot hoznak saját munkájuknak, az egyes pedagógusok tevékeny­ségének továbbfejlesztésére, amely előmozdíja a nevelők és ké, hogy például a kisipari el­látással is érintett lakosság és a kisiparosok számának há­romnegyedére nézve a lakóhe­lyen történik az ügyintézés. A helyi tanácsok közigazgatási, igazgatási munkája ellen főbb vonalakban nincs is kifogás. Hatósági feladataikat kétség­kívül jól látják el. De ... nem kielégítő a községi tanácsok ellenőrzése sem a legális, sem az illegális iparűzők vonatko­zásában. Pedig, a helyi viszo­nyokat jól ismerő tanácsok, szakigazgatási szervek léphet­nének fel leghatásosabban a kontárok ellen, lévén, hogy minél kisebb a település, annál köztudottabb, hogy kik azok, akik jogosítvány nélkül végez­nek kisipari munkákat. Az elmúlt négy év során nevetségesen kevés kontárnak kellett a zsebébe nyúlnia me­gyénkben azért, hogy kifizesse a rá kivetett szabálysértési bír­ságot. Országosan sem különb a helyzet, kivált ha meggon­doljuk, hogy vannak lefülelt kontárok, akik többször is szerepelnek a bírságolandók listáján, mint megrögzött visz- szaesők. Pedig nem egyszer és nem is kétszer történik meg, hogy a helyi tanácsokkal együttműködő KIOSZ közösen próbálja meg az ismert Ille­gális iparűzőket rábeszélni a jogosítvány kérésére, figyel­meztetve őket arra, hogy amit művelnek az törvénysértés, de mivel szakmai képzettségük van, a lakosságnak is szüksége van szolgáltató tevékenységük­re, használják ki a legalizálás lehetőségét! Az eredmény nem valami reménykeltő, pedig a lehetőség a legalizálásra szin­te tálcán kínálja magát. A megyében ma működő 2319 kisiparos 28,5 százaléka mun­ka- és szövetkezeti tagsági vi­szony, illetve a nyugdíj mel­lett dolgozik. Az ipargyakor­lásnak ez az útja sokkal nyi­tottabb, mint ahányan járják! — Jó lenne közüggyé ten­ni ezt a kérdést — mondotta nem is olyan régen egy, köz­életi szereplése révén is köz­ismert és mert ilyen, köztisz­teletben álló kisiparosunk. Igaza van. Node közüggyé csak akkor tud felnövekedni valamely tennivalónk, ha az ügyben hivatali hatáskörüknél fogva elsőrendűen érdekelt szervek következetesebbek az ellenőrzésben, a kisipari ellá­tás szervezésében és a kontá­rokkal, jogtalan ipargyakorlók­kal szembeni fellépéseikben! ~ ód. — az úttörőcsapatok együttműkö­dését. Az országos úttörőparlament ösztönözte az oktatásügy veze­tőit arra is, hogy megvizsgál­ják: milyen újabb lehetősége­ket kínál a gyermekeknek a közművelődési intézményháló­zat az órán kívüli közös isme­retszerzésre, nevelő munkára. Mindenütt napirendre kerül a tavaly elkészített iskolai házi­rendek ügye is, amelyekkel kapcsolatban megnézik, ho­gyan váltak be, kellőképpen tükrözik-e a fiatalok igényeit, s megfogalmazzák-e például a gyermekek jogait és felelőssé­gét. Egészében tehát az V. Orszá­gos Uttörőpariament is hozzá­járult a közösségi élet gazda­gításához. Az oktatásügy ve­zetői és a nevelőtestületek számba veszik a felvetett or­szágos és az egyes iskolákban megoldandó problémákat. Ter­vet készítenek a parlament ja­vaslatainak megvalósítására. (MTI) Három műszak Tolnán A Tolnai Építőipari Szövet­kezet dolgozói jelentős értékű munkafelajánlásokat tettek az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Éves tervüket, munkaverseny-vál- lalásuk teljesítése során, öt­millió forint értékű termék előállításával teljesítik túl. A munka jól halad', csupán az okozott korábban gondot, hogy egyes munkafolyamatokat a megfelelő gépi kapacitás hiánya miatt nem tudták a gyártás többi fázisának meg­felelő Ütemben elvégezni. Ezt látva a dolgozók felajánlot­ták, hogy azokon a gépeken, melyekből kevés van a szövet­kezetben, a termelés folyama­tossá tétele érdekében, három műszakban dolgoznak. Az éj­szaka folyamán így elegendő alkatrészt állítanak elő, s a nappali két műszakban nem áll le egy percre sem a ter­melés. A szövetkezetnél ko­rábban szokatlan harmadik műszakban, részt vesznek a vezetők is. Az éjszakai órák­ban ők irányítják a munkát. Tegnap délelőtt a Babits Mi­hály megyei művelődési köz­pontban Baranya, Fejér, So­mogy és Tolna megye szak­propagandistáinak, információs szakembereinek és szaktanács- adóinak napját tartotta a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let információs és szaktanács­adási szakosztálya, valamint a MAE Tolna megyei szervezete. Keserű János, az Állat­tenyésztési Kutatóintézet fő­igazgatója bevezetőként utalt jarra, hogy az élelmiszergazda- I ság számára a következetesen nyújtott, modern szaktanács- adás olyan, folyton megújuló szellemi energia, amely — végső soron — termelési ered­ményekben mérhető. Az agrár- információ fontosságának is­meretében szervezte a Magyar Agrártudományi Egyesület e témáról első eszmecseréjét Szakszárdon; ezt a tanácsko­zást Nyíregyházán, majd Szol­nokon követi még kettő. Ha­zánkban jelenleg körülbelül hatezer szaktanácsadó műkö­dik. Munkájuk hármas bázisa: szakmai felkészültségük, hiva- tásszereteitük, egyéni tehetsé­gük a tudás átadására. Sajnos, Magyarországon egyelőre nem megoldott a szaktanácsadók fo­lyamatos képzése, jóllehet en­nek gyakorlati előnyeiről több más állam már meggyőződhe­tett — A szaktanácsadás haszno­sulásának alapfeltétele, a nagy­üzemi gazdálkodás hazánkban adott, — mondotta Keserű Já­nos. — Bizonyságul talán elég annyit említenem, hogy úgy­szólván röpke évek alatt nőtt hazánk évi kenyérgabona­termése 2,5 millió tonnáról 4,5 millió tonnára, kukoricatermé­se 3,6 millió tonnáról 5,9 mil­lió tonnára, baromfihús-terme­lése 143 ezer tonnáról 244 ezer tonnára, tojástermelése 2,3 mdlliárdról 3,2 milliárdra. Szo­cialista hazánk ezekkel az eredményekkel a világelsők sorába küzdötte fel magát A mezőgazdasági termelés más ágazataiban csekélyebbek az eredményeink. Úgy vélem, az utóbbiak javításához nem csupán anyagiak szükségeseit, de agrárinformációnk korsze­rűsítése is. A továbbiakban az előadó kifejtette, hogy a modern ag- rárlnforxnációnak komplexnek kell lennie, hogy tömegmére­tekben hasznosan alkalmaz­hassuk az új ismereteket; a szaktanácsadás tehát ölelje fel a fajtakiválasztás, a technoló­gia, az egészségügy és a fej­lesztés kérdéseit Ez a helyes tendencia nyilvánul meg a kü­lönféle rendszergazdák nyúj­totta szaktanácsadásban. Kese­rű János sajnálkozva szólott arról, hogy felsőoktatási tan­intézeti szakembereinknek napjainkban alig öt százaléka vesz részt szaktanácsadásban, s hogy ez az arány a kutató- intézetek dolgozói részéről sem jobb. Keserű János felhívta hall­gatósága figyelmét arra is, hogy a szaktanácsadásnak nem elegendő az újdonságok elterjesztésére törekednie. Mel­lőzhetetlen, hogy- a techniku­sok, a fizikai dolgozóik alap­fokú ismeretekből is részesül­jenek szaktanácsadásban. Elektronikus számítógéppel dolgozta fel a MÉM annak az igen széles körű tájékozódás­nak adatait, amelyen arra ke­resett választ, hogy a mező­gazdasági szakemberek az ag- rárinfarmáció melyik formáját tartják a leghasznosabbnak. Érdekes módon: a szakiroda- lom a szakmai bemutató, a ta­nulmányút, a tapasztalatcsere mögé szorult ezen az érték­rendlistán. A magyar agrárinformáciő fejlesztése érdekében Keserű János elsődlegesen a szak­jelleg erősítését ajánlotta, to­vábbá a rendszergazdák és a kutatók szorosabb kapcsolatá­nak megteremtését, a szaki nfor­máéi ó módszertanának kiala­kítását. A mezőgazdasági szak­emberek számára megszívlelés- re méltó Keserű Jánosnak az a javaslata, hogy szakismereteik gyarapítását tekintsék munká­juk szerves részének, s hogy napi munkaidejük tíz-tizenöt százaléka legyen a tanulásé. B. Z. Kényelmesebb, korszerűbb munkahelyen A faddi termelőszövetkezetben eddig régi malomépületbcn. átmeneti elhelyezéssel termelt a gumisütő- és műanyagüzem. Közben a Győzelem üzemegységben könnyűszerkezetes ele­mekből felépült a? ÚJ üzemház, amelybe a» átköltözés megtörtént. Foto: Gott való Beszéljünk a kontárokról

Next

/
Thumbnails
Contents