Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

t Ezt hozta a hét a külpolitikában így látta a hetet hírmagya­rázónk, Pálfy József: A „jóakaraté emberek” ün­nepén a nyugati világból bot­rányokról érkeztek hírek, őfelsége, az angol királynő egykori miniszterét a Wilson- kormányok tagját, John Sto­rehouse urat, éppen kará­csonykor fülelték le a távoli Ausztráliában — rejtélyes kö­rülmények között november­ben tűnt el az amerikai Flo­ridában egy tengerparti szálló­ból, úgy látszott, hogy a ten­gerbe fulladt... De mert gya­nús üzleti ügyei voltak, s mi­vel még a maffiával való kap­csolatai is napfényre kerültek, a rendőrség az óeeán mindkét partján arra a véleményre ju­tott, hogy a volt miniszter nem halt meg, hanem csak álnéven akar új életet kezdeni. Auszt­ráliában találták meg. zsebé­ben hamis útlevél lapult. Az ügynek politikai hatása úgy adódhat, hogy Stonehouse mindmáig a londoni alsóház munkáspárti tagja volt, s mi­vel mandátumától minden bi­zonnyal megfosztják, pótvá- lasztúst tartanak majd kerüle­tében és a botrány eltántorít­hatja a munkáspárttól a vá­lasztókat. De Wilson pártja, emlékszünk rá, csak három fő­nyi többséggel rendelkezik az alsóházban. Ha a konzervatí­vok elhódítanák Stonehouse helyét, a munkáspárt többsé­ge valóban minimálisra csök­kenne. A politikai erkölcsök ha­nyatlását újabb adalékkal bi­zonyítja az Egyesült Államok­ban a CIA botránya. A hír­hedt kémszervezet, amely a második világháborúban a ja­pán támadás másnapján azzal a rendeltetéssel jött létre, hogy az USA határain kívül foly­tasson hírszerző tevékenysé­get, gyaníthatóan sokszor be­avatkozott az amerikai belpo­litikába is. Az újságírók egy része, s néhány politikus ed­dig sem tekintette másnak a CIA-t, mint „állam az állam­ban”. De most a jelek szerint már tömeges bizonyítékok áll­nak rendelkezésre: a CIA ren­deltetésével ellentétben ame­rikai állampolgárok ezrei után kémkedett odahaza, lehallgat­ta telefonjaikat, megszervezte figyelésüket, felbontotta a pos­tájukat ... A republikánus kormánykö­rök esküdt ellenfele, a New York Times szolgált az első leleplezésekkel. Ford elnök kénytelen volt vizsgálatot el­rendelni. Ezt Henrv Kissinger külügyminiszternek kellett el­végezni. A kémszervezet ugyanis Kissinger alá tarto­zik ... így a „csodadiplomata” tekintélyén újabb csorba esett. (Magam is tanúsíthatom, h'ogy az Egyesült Államok nyugat­európai szövetségeseinek köré­ben növekszik az ellenérzés a „kedves Henry”-vel szemben. Legalábbis egyre többször hal­lani a jóslatokat Kissinger bu­kásáról, diplomáciai bűvészke­désének kudarcairól.) A CIA egyik főnöke, James Angleton, lett a botrány első áldozata: lemondott vagy le­mondatták ... A második va­lószínűleg Richard Helms lesz, aki most az USA teheráni nagykövete, 1966 és 1973 kö­zött viszont a CIA igazgatója volt. s így közvetlen felelős­séggel tartozik a belföldön végzett kémkedésért. Dárius trónjának mai bir­tokosa, Reza Pahlavi sah egy modern Dárius kincsét is ma­gáénak mondhatja. A francia kormányfővel folytatott tár­gyalások eredménye, 37 mil­liárd (!) frank értékű meg­rendelés. A francia színes tele­vízió megvételével együtt pá­rizsi mérnökökre bízta a tehe­ráni metró megépítését, új gyárakat vásárolt és még a lakásépítési programban is a franciák közreműködését kí­vánja. A francia—iráni tárgyalások előtt a sah rosszallását fejezte ki Gerald Ford és Giscard d’Estaing legutóbbi megállapo­dása miatt, amelynek értel­mében a vezető tőkés országok aranytartalékait felértékelték. Vajon Párizs mivel engesztel­hette meg a teheráni uralko­dót? A nyugati világban kará­csony után újabb „aranyláz” tört ki. A hét végén a londo­ni tőzsdén már 194 dollárra rúgott az arany ára uncián­ként. (Emlékezhetünk arra. hogy néhány esztendeje még az 1971-i dollárértékelés előtt, egy uncia színarany értéke rögzített árfolyamon 35 USA dollár volt!) A mostani árfo­lyamemelkedés közvetlen oka az, hogy 1975 elején az ame­rikai kormány magánvásárlók­nak adja el aranytartaléká­nak egy részét. A vásárlók kö­rében nagy kereslet mutatko. zik. s ez felhajtja az arany árát. Minden bizonnyal a sokat emlegetett „olajdollárokból" néhány száz millió átváltozik majd. a „folyékony arany” a páncélszekrényben őrzött aranyrudakká, aranvnénz«kké válik. És ez elvezet a közel-keleti problémakörhöz. Karácsonykor — egyes források tudni vél­ték — külön fegyvernyugvási megállapodás jött létre Izrael és a Palesztin Felszabaditási Szervezet között,1 amelynek nem is annyira a néhány na­pos csönd adta meg a jelen, tőségét, hanem az a tény. hogy ez lett volna az első közvet­len megállapodás Tel Aviv és a palesztinok között... A nyil­vánosság előtt viszont az iz­raeli vezetők csak a kardesör. tetést folytatták; olyan nyilat­kozatokat tettek, amelyek a békés rendezés további eluta­sításának minősíthetők. Ugyan­akkor Szadat egyiptomi elnök ismét a diplomáciai porond előterébe lépett. Egyrészt: a francia külügyminiszterrel, Sauvagnargues-gal folytatott tárgyalásai révén, másrészt az amerikai sajtónak adott nyi­latkozataival. Szadat szerint: „Ha Izrael újabb csapatkivo. nást hajtana végre a megszállt arab területeken, akkor ezt Efrvintom elfogadná és a genfi békeértekezlet újrakezdéséhez vezető lépésnek tekintené.,.” A genfi békekonferencia ki­látásai, az arab területek visz- szaszerzésének lehetőségei, a palesztin nép nemzeti jogai­nak elismerésével kapcsolatos kérdések egyformán napirend­re kerülhetnek azokon a fon­tos tárgyalásokon, amelyeket Moszkvában az egyiptomi kül­ügyminiszter és az új hadügy­miniszter folytat. Ez az esz­mecsere azért is fontos, mert 1975 januáriéban Kairóba vár­ják Leonvid Rrezsnyevet az S7IKP KB főtitkárát, A szov­jet—egyiptomi tárgyalások el­mozdíthatják a holtpontról a közel-keleti problémát. Mecsek Kisállattenyésztő Szakszövetkezet vezetősége tagjainak és kereskedelmi partneréinak ered menyekben gazdag, boldog új esztendőt kíván. Ez úton is kérjük tagjain­kat az 1975. évi szerződések mielőbbi megkötésére, eredmé­nyeink biztosítására. (478) Kitelepítés a ciklon miatt „Búzakaiász” Mg. Tsz. Bátaszék BERUHÁZÁSI ÜGYEKBEN JÁRTAS ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT KERES FELVÉTELRE Fizetés megegyezés ezerint. Jelentkezés: a termelőszövetkezet, elnökénél. (480) Az észak-ausztráliai Darwin városban pusztított ciklon miatt a lakosok egy részét evakuálni kellett. Képünkön: darwini kitelepítettek a szingapúri repülőtéren. Whitlam ausztráliai miniszterelnök, aki a katasztrófa hí­rére megszakította európai körútját és visszatért Ausztrá­liába, szombaton megtekintette a csaknem teljesen elpusz­tult Darwint. Kijelentette: a kormány eltökélt szándéka, hogy a várost felépíti és helyreállítja. Hozzáfűzte, hogy Darwin fontos kikötő, mindig is Ausztrália kapujának szá­mított. CTelefoto: MTI) A Szojuz—Apollo program A Szojuz—16 világűrbe ^ küldése, miután Filip- csenko ezredes és Rukavisnyi- kov fedélzeti mérnök több olyan szerkezetet próbált ki, amelyet a jövő évi szovjet— amerikai űrrahdevú alkalmá­ból használnak majd, a világ' közvéleményének figyelmét a Szojuz—Apolló űrprogramra irányította. Mit tudunk jelenleg a jövő évi Szojuz—Apolló űrprogram­ról? A Szojuz—Apolló program a Koszlgin és Nixon által 1972. május 24-én aláírt szovjet—• amerikai államközi űrkutatási egyezmény megvalósításának első szakasza, Ennek az egyez­ménynek a megkötését az tet­te lehetővé, hogy a Békeprog­ram eredményeként, Leonyid Brezsnyevnek. valamint a szo­cialista országok vezetőinek tevékenysége eredményeként jelentős mértékben csökkent a nemzetközi feszültség. Az egyezményben előirányzott főbb feladatok között szerepel az egységesített megközelítő és dokkoló rendszerek kidolgozá­sa. Ez humánus célokat szol­gál, az űrrepülések biztonságá­nak fokozását. Az egységesítés rendkívül fontos abból a cél­ból, hogy különböző űrhajók és űrállomások is össze tud­janak kapcsolódni, ha segítség- nyújtásra vagy közös kutatások elvégzésére van szükség. A szovjet és az amerikai szakemberek és űrhajósok egész közös munkáját objektív, tárgyias légkör és kölcsönös megértés jellemzi. Sikerült ki­dolgozni a megfelelő formákat, sok nehéz technikai és szer­vezési kérdésben megtalálni a közös nyelvet. Meggyőződhet­tünk róla: az űrhajósok és a szakemberek örülnek, hogy nemcsak az űrprogram meg­valósítását, hanem a kölcsö­nös megértést is szolgálják. E1 gyes nyugati lapok ösz- szehasonlítgatják a Szojuz és az Apolló űrhajót. Arra hivatkoznak, hogy az Apolló űrhajó nagyobb, mint a Szojuz, hogy az űrkísérletben három amerikai űrhajós és cgak két szovjet vesz részt, hogy az összekapcsoláskor az amerikai űrhajó játssza az ak­tív szerepet, valamint, hogy a mesterséges napfogyatkozési kísérletnél is az Apolló űrhajó fog manőverezni. Mi erről a vélemény? Ez az összehasonlítás helyte­len. A Szojuz—Apolló prog­ramban részt vevő űrhajók ősz. szehasonlítása alapján nem kö­vetkeztethetünk egyik vagy másik űrhajó előnyeire vagy hátrányaira. A Szojuz—Apolló program nem öncél, hanem a megközelítő és a dokkoló be­rendezések kipróbálását szol­gálja. A két űrhajót nem ugyanarra a feladatra tervez­ték: az Apolló nem Föld kö­rüli repülésre szolgál, hanem a holdkutatás céljára fejlesz­tették ki, a Szojuz űrhajót pe­dig kifejezetten Föld körüli pályán való repülésre, igen sokféle feladat ellátására, pél­dául arra, hogy mint szállító űrhajó űrhajósokat vigyen Föld körüli pályán keringő állomásra. Ami a legénység létszámát illeti, arról a követ­kező mondható. Az Apolló űr­hajóban azért volt három űr­hajós, mert a legénység két tagjának ki kellett szállnia a Holdra, egy pedig a keringő egységben Hold körüli pályán maradt. A Szojuz-sorozathor tartozó szovjet űrhajók 1967 óta működnek Föld körüli pá­lyán. Az elvégzendő feladattól függően 1—3 főből állhat a le­génységük. Már voltak ilyen repülések. A tudományos kí­sérletek szempontjából nem az űrhajósok száma a döntő, ha­nem az, milyen tudományos kísérleteket tudnak elvégezni az űrhajón elhelyezett tudo­mányos berendezések segítsé­gével. öztudott, hogy az Apol- ló űrhajóban tiszta oxigén van alacsony nyomá­son, a Szojuz űrhajóban vi­szont a földinek megfelelő összetételű levegő — a normá­lis, tehát az amerikai űrhajó­ban alkalmazottnál lényegesen magasabb nyomáson. Ez ugyanannak a problémának két különböző megoldása. Vélemé­nyünk szerint progresszívabb megoldás az, ha a földfelszíni­hez hasonló összetételű levegő van az űrhajóban. A szereposztás, illetve azj hogy melyik űrhajó játssza majd az aktív szerepet, szintén nem döntő. A közösen kifej­lesztett dokkolórendszer éppen azt teszi lehetővé, hogy a ve­le felszerelt űrhajó egyaránt lehessen aktív is és passzív is az összekapcsolódás során. A mesterséges napfogyatko- zási kísérletet a szovjet űrha­jósok végzik a Szojuz űrhajó fedélzetéről, szovjet tudomá­nyos berendezéssel, az Apolló űrhajó pedig manőverezve, el­takarja majd a Napot A Szojuz és az Apolló űr. hajó kísérleti repülése, melynek során összekapcsolód­nak a világűrben, s az űrha­jósok kölcsönösen átszállnak egyik űrhajóból a másikba, az első és igen fontos szakasz azon az úton, amely lehetővé teszi az űrbéli segítségnyújtást és közös kutatások végzését. A terv kidolgozása és a repü­lésre való felkészülés egyezte­tett ütemtervnek megfelelően eredményesen folyik. A ter­vező és szerkesztő munkák már befejeződtek: új típusú megközelítő és összekapcsoló- berendezést hoztak létre és próbálnak ki. A közös repülés a gyakorlati kipróbálást je­lenti majd. A Szojuz—Apolló programnak nagy a jelentősége a műszaki eszközök tökélete­sítése szempontjából, és előre­lépést jelent az űrutazások biz­tonsága fokozásának útján. Ugyanakkor politikai szem­pontból is nagy jelentőségű ez a program: elősegíti a köl­csönös megértést, a béke ügyét és a feszültség enyhülését. Rendkívüli állapot Bangladesben Mohammad UUah, Bangla­des köztársasági elnöke rend­kívüli állapotot rendelt el az ország egész területére — je­lentik nyugati távirati irodák, PTI indiai hírügynökség bangladesi információjára hi­vatkozva. Az intézkedést az erre vo­natkozó elnöki dekrétum az­zal indokolta meg, hogy a bel­ső felforgatással szemben meg kell védeni Banglades bizton­ságát, az ország gazdasági életének zavartalanságát. 1974. december 29.

Next

/
Thumbnails
Contents