Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-28 / 302. szám

I i I \ Az értekezletekről Ilyentájt, éy végén, a jövő év elején a szokottnál több­ször híynak össze értekezletet. Ez természetes! Az évi munka értékelése, a jövő évi felada­tok meghatározása kollektív munkát igényel, feltétlenül szükséges, hogy ki-ki inegtuci- ja, mi történt és történik az üzemben, a vállalatnál, az in­tézménynél. mit csinált Jók mit várnak tőle az elkövet­kező hetekben, hónapokban, így van ez rendjén, s ez ellen nem is emelhetünk szót. De milyenek is legyenek ezek az értekezletek? Van egy olyan nézet, hogy az értekezlet általában feles­leges időpazarlás. Ez így nem áll! a jó értekezlet nem feles­leges, hanem elengedhetetlenül szükséges, hiszen egy-egy ta­nácskozáson összegezni lehet az eredményeket, ostorozni a hibákat, gyakran kikristályo­sodik a vezető kollektívák böl­csessége, előrelátása, az egy­séges tenniakarás. Azok is el­mondhatják véleményüket akik esetleg ezt másképpen nem tehetik meg. Persze, hogy ilyen értekezleteink legyenek, nem árt, ha az illetékesek mindenekelőtt nagyobb figyel­met fordítanak azok előké­szítésére, levezetésére, haté­konyságának módszereire stU Azzal érdemes mindjárt kez­deni e téma boncolgatását, mikor hívjunk össze értekez­letet. Csakis akkor, ha van mondám valónk 1 A különböző statisztikai felmérések ugyanis azt bizonyítják, hogy a vezető beosztású emberek, s a dolgo­zók is munkaidejük elég je­lentős százalékát töltik érte­kezleteken. Mindenféleképpen ait a következtetést lehet és kell ebből levonnunk, hogy csak akkor értekezzünk, ha szükséges. Fontos továbbá aa is. hogy az értekezleteknek ne az időtartamát, hanem a ha­tékonyságát fokozzuk. A reg­geltől estig tartó értekezleten Felvételre keresünk gépírni tudö adminisztrátort Dél-dunántúli Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat Szekszárd, Kese­lyűsí út. (482) sem érünk el célt, ha rosté volt az előkészítés, ha nem a szükségesre helyeztük a f$ súlyt, ha unalmasan adjuk elő mondanivalóikat. Az ér­tekezlet hatékonyságát ezek figyelembevétele nélkül nem tudjuk biztosítani. Afféle írat­lan szabály ez: a jó értekezlet rövid. Pszichológiai vizsgála­tok kimutatták, hogy az em­ber koncentrálóképessége át­lagosan 45 perc. Ezután hi­perbolikusán csökken az agy felfogó- és befogadóképessége. Ha ezt a megállapítást elfo­gadjuk, máris kimondhatjuk: úgy szervezzük az értekezle­tekét, hogy a lehető legrövi­debbek legyenek. Üzemeinknél, vállalataink­nál. intézményeihknél miért lépik túl általában az úgyne­vezett „optimális” időt? Elő­ször is a tanácskozások elő­készítésének hiánya miatt. Ke­vesebb időt igényel egy-egy értekezlet, ha például az anyagot előzetesen, írásban kiadjuk. Helyes vigyázni arra is. hogy a vita megmaradjon a témánál. Ne kalandozzunk el, ne akarjunk mindenről beszélni, csak arra térjünk ki, ami szorosan összefügg az ér­tekezlet napirendjével. Nem árt a résztvevők számáról is szót ejteni. Rossz emberi szo­kás. hogy akkor érezzük jól magunkat egy-egy értekezle­ten, ha az asztalt teljesen kö­rülülik a résztvevők. . Ha üres székek vannak, előíté­lettel viseltetünk a tanácsko­zás iránt, pedig egy-egy érte­kezlet eredményességét, ha­tékonyságát éppenséggel nem a részvevők száma, hanem a vitában kikristályosodó néze­tek színvonala, életrevalósága dönti eL Rosszul érezzük ma­gunkat altkor is, ha nem min­denki kér szót azok közül, akik részt vesznek az érte­kezleten. A mindenáron való hozzászólást nem helyes pro­vokálni. Ha valaki ugyan nem szólal fel, de magáévá teszi az értekezlet anyagát. az legalább olyan hasznos, mint­ha ékesszólóan felvázolta vol­na az esetleg már elhangzot­takat, A sikeres értekezletre tehát fel kell készülni, nem lehet úgy leülni a tárgyalóasztal, hoz, hogy majd csak mondok valamit Értesítjük T. megrendelőinket bogy az osztályoz ott és bányakavics ' vásárlására szóló, az idén eladott ­utalványok csak 1974. december 31-ig válthatók be. Az eddig a határidőig be nem váltott utalványokat pénzügyi osztályunk visszaváltja, A beküldési határidő; 1975. január 31-e. A cím; kavicsbánya vállalat pénzügyi osztálya 1369 Budapest, Postafiók 351. V édelem a titka növényeknek A Mecsek alján tizenkét olyah természeti érték került védelem alá, amelyeknek magőrzése és fenntartása tu­dományos vagy kulturális ér­dek. Pécs város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a ter­mészetvédelmi bizottság ja­vaslata alapján határozatban rögzítette a ritka növények, nagy értékű parkok, ligetek er­dők védettségét. Védettséget ka­pott — tóbbak között— a Kulich Gyula utca egyik ódon kis házának udvarán álló híres szőlőfa, korát 250—300 évre becsülik. A szőlő vitalitására jellemző, hogy még most is több mint háromszáz fürtöt terem minden évben. Oltalom alá kerül a Mecsek lejtőjén lévő százéves kaliforniai óriásfenyő, amelynek magas­sága negyven méter. Ügy- szintén védettséget élveznek Pécs legöregebb díszfái: két törökmogyorófa; mindegyik 120 évet ért meg. A Jakabhe- gyen néhány évvel ezelőtt vörösáfonya-cserjéket fedez­tek fel a botanikusok. Ez az örökzöld cserje jégkorszaki maradvány és csak a magas hegységekben található. Ha­zánkban tehát ritkaságnak számít, ezért is nyilvánították védetté. A tanács oltalom alá helyezte a város peremén —> Pécsbányán — található sze- lídgesztenye-ligetet is. Mint­egy 250 szép növésű hatalmas lombkoronájú fa díszük itt. FAIPARI TECHNIKUSOKAT jó kereseti lehetőséggel FELVESZÜNK. Részletes önéletrajzot a szekszárdi hirdetőbe „Bú­torgyártás 387552” jeligére kérjük küldeni. (441) A dohány reklámozásának tilalma Norvégiában Norvégia kormánya harcot in­dított a dohájiykonszennek el­len. A jövő év júliusától kezdve törvény tiltja a cigaretta, a ssi­vár és a pipadohány reklámozá­sát. A tilalom nemcsak a tö­megtájékoztató eszközök útján történő reklámozásra vonatko. zik, a kirakatokban sem sza­bad többé dohányárut kiállí­tani. A törvény azonban nem­csak a konszerneket és a rek. lámipart, hanem a gyermeke­ket is érinti: a jövőben egyál­talán nem szabad csokoládé­cigarettát árulni. Húszezer éves Bajonett Az amerikai Montana ál­lamban egy ásatás során rend­kívül régi sírra bukkantak. A helyszínen talált nyílhegyek formája alapján a régészek megállapították, hogy a lelet az Észak-Amerikán végighúzó-" dott utolsó jégkorszak idejé­ből, vagyis 10^—20 000 évvel ez­előttiéi származik. Kiderült, hogy ezek a primitív emberek már ismerték a — bajonettet. , A csontból és fából készült fegyver segítségével ejtették el a mammutpkat ás a äooccco- szokat " 1 "■ ■ ■ ........... .3*. A z őrokos utolsó Valószínű, hogy a világon senkinek sem áll módjában, hogy a két és fél kilós man­hattani telefonkönyv 1781. ol­dalán levő utolsó név mögé kerüljön. Az előfizető sove ugyanis: Buddy Zzyp, Tz-napié Jő szándék és Előadás közben arra gondoltam, ugyan melyikünket fo­gadtak már körülbelül ezekkel a szavakkal egy szállodában: „Föl méltőztatik fáradni a szobájába, vagy előbb szervíroz­zunk egy teát a szalonban?” De fontos-e ez a csöpögő és üres udvariasság, s mi a fontos abból a világból, amelyben a gazdagok valóban így társalogtak? Hunyady Sándor írásai­ban, úriemberek között, kötelező ez a tóttüs, márpedig Hu­nyady Sándor — mit szépítsük — a kifogástalan úriemberek írója volt, akik nem esZik késsel a halat, s tudják, hogy mi­lyen nyakkendőhöz milyen fuszeklit kell húzni. Mesterkélt és mesterséges világ ez, a Téli sport előkelő szanatóriumában, akkor is, ha az író jóvoltából egy pesti hivatalnoklány is ré­szese lett a fölösleges luxusnak, hogy aztán szép csöndesen visszatérjen hivatalába és evilági szerelméhez. És unalmas világ is, ha hiányzik belőle Hunyady stílusának kedvessége és könnyedsége. Márpedig a karácsonyi tv-filmből cpp ez hiányzott, mert a külsőségekkel ugyancsak nem takarékos­kodtak. így aztán a Téli sport unalomba fulladt, a szerényen adagolt erotika ellenére is. Annál meglepőbb viszont, hogy a Rádió- és Televízióújság előzetese olyan pátosszal, illetve ál-pátosszal méltatja Hunyadyt, amitől, ha élne, elpirulna. „Megdöbbentő, hogy a két világháború közti magyar irodalom mennyire át van hatva szociális indulattal!” — olvassuk.de mi ebben a megdöbbentő? Is-is, mondhatnánk barkochbául, Hunyady például csak nagyon óvatosan. Néhány valóban jó novellájában (Az ötpengős lány például), igen, de ott is kí­vülről és felülről nézi a számára idegen nyomorúságot, a Téli sportban nem. Mert a Horthy-kor szociális ellentmondásait egy parkett-táncos sorsával példázni mégsem lehet. Lényegesen jobban sikerült a Suksin-novella megfilmesí­tése: az érdektelen és fáradt Téli sport után valóban drámai feszültséget tudott teremteni Málnay Levente. Ez az egyórás film, a maga költészetével, nagyon is emberi mondanivalójá­val sok mindenért kárpótolt a karácsonyi műsorban. Mit láttunk még? Mindkét nap voltak folytatások, a ki­tűnő Bagarhéri Elemérnek nemcsak a gyerekek örülhettek, s feltehetően a labdarúgó-világbajnokság visszaidézésének is megvolt a maga hálás közönsége. Újra láthattuk Keltét Dezső kabaréját, amit azért kár volt ilyen gyorsan megismé­telni; annyira mégsem jó. Ahogy az Örökzöld fehérben- feketében is sok volt két estére. Sajnos nem láthattuk az Ida regénye filmváltozatát: sze­gény Ida regényébe állandóan beleszólt egy idegen adó, s a kettő együtt élvezhetetlen volt, Még két kiemelkedő zenei műsorról kell megemlékez» nünk: kedden este Karajan vezényelte Beethoven IX. szimfó­niáját, szerdán pedig viszontháthattuk a csodálatos Kobajasi Ken-Icsirót, a karmesterverseny győztesét, akinek nemcsak a neve muzsikál, minden mozdulatán érezni élete egyetlen le. hetséges közegét, a zenét es. Minden kedves utasunknak eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk! 1975-ben is több száz -tSTsas^ás egyéni uta­zás között *■’--* Aidáink­ban, (355) (483) MÜA december »,

Next

/
Thumbnails
Contents