Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-28 / 302. szám
I i I \ Az értekezletekről Ilyentájt, éy végén, a jövő év elején a szokottnál többször híynak össze értekezletet. Ez természetes! Az évi munka értékelése, a jövő évi feladatok meghatározása kollektív munkát igényel, feltétlenül szükséges, hogy ki-ki inegtuci- ja, mi történt és történik az üzemben, a vállalatnál, az intézménynél. mit csinált Jók mit várnak tőle az elkövetkező hetekben, hónapokban, így van ez rendjén, s ez ellen nem is emelhetünk szót. De milyenek is legyenek ezek az értekezletek? Van egy olyan nézet, hogy az értekezlet általában felesleges időpazarlás. Ez így nem áll! a jó értekezlet nem felesleges, hanem elengedhetetlenül szükséges, hiszen egy-egy tanácskozáson összegezni lehet az eredményeket, ostorozni a hibákat, gyakran kikristályosodik a vezető kollektívák bölcsessége, előrelátása, az egységes tenniakarás. Azok is elmondhatják véleményüket akik esetleg ezt másképpen nem tehetik meg. Persze, hogy ilyen értekezleteink legyenek, nem árt, ha az illetékesek mindenekelőtt nagyobb figyelmet fordítanak azok előkészítésére, levezetésére, hatékonyságának módszereire stU Azzal érdemes mindjárt kezdeni e téma boncolgatását, mikor hívjunk össze értekezletet. Csakis akkor, ha van mondám valónk 1 A különböző statisztikai felmérések ugyanis azt bizonyítják, hogy a vezető beosztású emberek, s a dolgozók is munkaidejük elég jelentős százalékát töltik értekezleteken. Mindenféleképpen ait a következtetést lehet és kell ebből levonnunk, hogy csak akkor értekezzünk, ha szükséges. Fontos továbbá aa is. hogy az értekezleteknek ne az időtartamát, hanem a hatékonyságát fokozzuk. A reggeltől estig tartó értekezleten Felvételre keresünk gépírni tudö adminisztrátort Dél-dunántúli Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat Szekszárd, Keselyűsí út. (482) sem érünk el célt, ha rosté volt az előkészítés, ha nem a szükségesre helyeztük a f$ súlyt, ha unalmasan adjuk elő mondanivalóikat. Az értekezlet hatékonyságát ezek figyelembevétele nélkül nem tudjuk biztosítani. Afféle íratlan szabály ez: a jó értekezlet rövid. Pszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy az ember koncentrálóképessége átlagosan 45 perc. Ezután hiperbolikusán csökken az agy felfogó- és befogadóképessége. Ha ezt a megállapítást elfogadjuk, máris kimondhatjuk: úgy szervezzük az értekezletekét, hogy a lehető legrövidebbek legyenek. Üzemeinknél, vállalatainknál. intézményeihknél miért lépik túl általában az úgynevezett „optimális” időt? Először is a tanácskozások előkészítésének hiánya miatt. Kevesebb időt igényel egy-egy értekezlet, ha például az anyagot előzetesen, írásban kiadjuk. Helyes vigyázni arra is. hogy a vita megmaradjon a témánál. Ne kalandozzunk el, ne akarjunk mindenről beszélni, csak arra térjünk ki, ami szorosan összefügg az értekezlet napirendjével. Nem árt a résztvevők számáról is szót ejteni. Rossz emberi szokás. hogy akkor érezzük jól magunkat egy-egy értekezleten, ha az asztalt teljesen körülülik a résztvevők. . Ha üres székek vannak, előítélettel viseltetünk a tanácskozás iránt, pedig egy-egy értekezlet eredményességét, hatékonyságát éppenséggel nem a részvevők száma, hanem a vitában kikristályosodó nézetek színvonala, életrevalósága dönti eL Rosszul érezzük magunkat altkor is, ha nem mindenki kér szót azok közül, akik részt vesznek az értekezleten. A mindenáron való hozzászólást nem helyes provokálni. Ha valaki ugyan nem szólal fel, de magáévá teszi az értekezlet anyagát. az legalább olyan hasznos, mintha ékesszólóan felvázolta volna az esetleg már elhangzottakat, A sikeres értekezletre tehát fel kell készülni, nem lehet úgy leülni a tárgyalóasztal, hoz, hogy majd csak mondok valamit Értesítjük T. megrendelőinket bogy az osztályoz ott és bányakavics ' vásárlására szóló, az idén eladott utalványok csak 1974. december 31-ig válthatók be. Az eddig a határidőig be nem váltott utalványokat pénzügyi osztályunk visszaváltja, A beküldési határidő; 1975. január 31-e. A cím; kavicsbánya vállalat pénzügyi osztálya 1369 Budapest, Postafiók 351. V édelem a titka növényeknek A Mecsek alján tizenkét olyah természeti érték került védelem alá, amelyeknek magőrzése és fenntartása tudományos vagy kulturális érdek. Pécs város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a természetvédelmi bizottság javaslata alapján határozatban rögzítette a ritka növények, nagy értékű parkok, ligetek erdők védettségét. Védettséget kapott — tóbbak között— a Kulich Gyula utca egyik ódon kis házának udvarán álló híres szőlőfa, korát 250—300 évre becsülik. A szőlő vitalitására jellemző, hogy még most is több mint háromszáz fürtöt terem minden évben. Oltalom alá kerül a Mecsek lejtőjén lévő százéves kaliforniai óriásfenyő, amelynek magassága negyven méter. Ügy- szintén védettséget élveznek Pécs legöregebb díszfái: két törökmogyorófa; mindegyik 120 évet ért meg. A Jakabhe- gyen néhány évvel ezelőtt vörösáfonya-cserjéket fedeztek fel a botanikusok. Ez az örökzöld cserje jégkorszaki maradvány és csak a magas hegységekben található. Hazánkban tehát ritkaságnak számít, ezért is nyilvánították védetté. A tanács oltalom alá helyezte a város peremén —> Pécsbányán — található sze- lídgesztenye-ligetet is. Mintegy 250 szép növésű hatalmas lombkoronájú fa díszük itt. FAIPARI TECHNIKUSOKAT jó kereseti lehetőséggel FELVESZÜNK. Részletes önéletrajzot a szekszárdi hirdetőbe „Bútorgyártás 387552” jeligére kérjük küldeni. (441) A dohány reklámozásának tilalma Norvégiában Norvégia kormánya harcot indított a dohájiykonszennek ellen. A jövő év júliusától kezdve törvény tiltja a cigaretta, a ssivár és a pipadohány reklámozását. A tilalom nemcsak a tömegtájékoztató eszközök útján történő reklámozásra vonatko. zik, a kirakatokban sem szabad többé dohányárut kiállítani. A törvény azonban nemcsak a konszerneket és a rek. lámipart, hanem a gyermekeket is érinti: a jövőben egyáltalán nem szabad csokoládécigarettát árulni. Húszezer éves Bajonett Az amerikai Montana államban egy ásatás során rendkívül régi sírra bukkantak. A helyszínen talált nyílhegyek formája alapján a régészek megállapították, hogy a lelet az Észak-Amerikán végighúzó-" dott utolsó jégkorszak idejéből, vagyis 10^—20 000 évvel ezelőttiéi származik. Kiderült, hogy ezek a primitív emberek már ismerték a — bajonettet. , A csontból és fából készült fegyver segítségével ejtették el a mammutpkat ás a äooccco- szokat " 1 "■ ■ ■ ........... .3*. A z őrokos utolsó Valószínű, hogy a világon senkinek sem áll módjában, hogy a két és fél kilós manhattani telefonkönyv 1781. oldalán levő utolsó név mögé kerüljön. Az előfizető sove ugyanis: Buddy Zzyp, Tz-napié Jő szándék és Előadás közben arra gondoltam, ugyan melyikünket fogadtak már körülbelül ezekkel a szavakkal egy szállodában: „Föl méltőztatik fáradni a szobájába, vagy előbb szervírozzunk egy teát a szalonban?” De fontos-e ez a csöpögő és üres udvariasság, s mi a fontos abból a világból, amelyben a gazdagok valóban így társalogtak? Hunyady Sándor írásaiban, úriemberek között, kötelező ez a tóttüs, márpedig Hunyady Sándor — mit szépítsük — a kifogástalan úriemberek írója volt, akik nem esZik késsel a halat, s tudják, hogy milyen nyakkendőhöz milyen fuszeklit kell húzni. Mesterkélt és mesterséges világ ez, a Téli sport előkelő szanatóriumában, akkor is, ha az író jóvoltából egy pesti hivatalnoklány is részese lett a fölösleges luxusnak, hogy aztán szép csöndesen visszatérjen hivatalába és evilági szerelméhez. És unalmas világ is, ha hiányzik belőle Hunyady stílusának kedvessége és könnyedsége. Márpedig a karácsonyi tv-filmből cpp ez hiányzott, mert a külsőségekkel ugyancsak nem takarékoskodtak. így aztán a Téli sport unalomba fulladt, a szerényen adagolt erotika ellenére is. Annál meglepőbb viszont, hogy a Rádió- és Televízióújság előzetese olyan pátosszal, illetve ál-pátosszal méltatja Hunyadyt, amitől, ha élne, elpirulna. „Megdöbbentő, hogy a két világháború közti magyar irodalom mennyire át van hatva szociális indulattal!” — olvassuk.de mi ebben a megdöbbentő? Is-is, mondhatnánk barkochbául, Hunyady például csak nagyon óvatosan. Néhány valóban jó novellájában (Az ötpengős lány például), igen, de ott is kívülről és felülről nézi a számára idegen nyomorúságot, a Téli sportban nem. Mert a Horthy-kor szociális ellentmondásait egy parkett-táncos sorsával példázni mégsem lehet. Lényegesen jobban sikerült a Suksin-novella megfilmesítése: az érdektelen és fáradt Téli sport után valóban drámai feszültséget tudott teremteni Málnay Levente. Ez az egyórás film, a maga költészetével, nagyon is emberi mondanivalójával sok mindenért kárpótolt a karácsonyi műsorban. Mit láttunk még? Mindkét nap voltak folytatások, a kitűnő Bagarhéri Elemérnek nemcsak a gyerekek örülhettek, s feltehetően a labdarúgó-világbajnokság visszaidézésének is megvolt a maga hálás közönsége. Újra láthattuk Keltét Dezső kabaréját, amit azért kár volt ilyen gyorsan megismételni; annyira mégsem jó. Ahogy az Örökzöld fehérben- feketében is sok volt két estére. Sajnos nem láthattuk az Ida regénye filmváltozatát: szegény Ida regényébe állandóan beleszólt egy idegen adó, s a kettő együtt élvezhetetlen volt, Még két kiemelkedő zenei műsorról kell megemlékez» nünk: kedden este Karajan vezényelte Beethoven IX. szimfóniáját, szerdán pedig viszontháthattuk a csodálatos Kobajasi Ken-Icsirót, a karmesterverseny győztesét, akinek nemcsak a neve muzsikál, minden mozdulatán érezni élete egyetlen le. hetséges közegét, a zenét es. Minden kedves utasunknak eredményekben gazdag, boldog új évet kívánunk! 1975-ben is több száz -tSTsas^ás egyéni utazás között *■’--* Aidáinkban, (355) (483) MÜA december »,