Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

— Állítólag nem biztos« Hogy megmarad ©z az eredmény, *— Miért? — ^ert o szedrestel; szerint a 24. gól szabálytalan volt ás ez letörte őket. Úgy mondják, ötméter©« lesről ment el a báfcaszéki csatár, amikor a gólt lőtte,, — Viccnek nem rossz, de viszont, ha ez így megy tovább, akkor a játékvezetőknek mini összeadógépet kell vinni ma­gukkal, mely rögzíti az eredményt Utóvégre könoySi ® mérkőzést vezetni és teé* gőte ssénstak A sportrovat <— Ismét elérkezett az év legszebb Qnnepe, a karácson^ <—• Igen, és öregebbek lettünk megint egy évvel..«-, — Persze egy fiatalító nem ártana, nemcsak nekem, hanem egyik-másik labdarúgónak sem, akiknek évekkel ezelőtt abba kellett volna hagyni az aktív sportolást, — És miért nem teszik? — Mert sok helyen nincs, aki átvegye tőlük a' stafétabotot. A fiatalok egy részét sajnos nem érdekli a sport, nem mon­danak le a szórakozásról, nem hoznak áldozatot — még­hozzá verítékes áldozatot a sikerért. — Igen, valahogy így van, mert annyi bizonyos, egy szép 1500-as Fiattal gyorsabb a siker, mint mondjuk az atlétikai pályán. — Ezzel elkezdte a célzásait? — Nem, távol áll tőlem, hogy az atlétikára rosszat mond­jak, az eredményeik önmagukért beszélnek. — Bizony NB l-be jutni komoly eredmény és Igaz az is, hogy emögött hihetetlen mennyiségű munka, lemondás van­— De ha már az NB l-nél tartunk, az atléták után követ­kezzenek a kosárlabdázók, róluk se feledkezzünk meg. A szekszárdi lányok az NB l-be, a dombóvári fiúk az N’B H-be jutottak. — Csak azt lehet mondani, hogy bravó, és tovább? jó sze­replést kívánunk. Persze a lányoknak nagyon nehéz lesz, hisz az NB l-ben azért más a követelmény, és természetesen a színvonal is, mint az NB ll-ben volt. — Úgy hírlik, hogy minden anyagi és erkölcsi segítséget kilátásba helyeztek a szekszárdi lányoknak és a dombóvári fiúknak a jó szereplés érdekében. Reméljük, ez a segítség és a meglévő tudás elég lesz a bentmaradáshoz. — Látom, hogy a fenyőfán van egy levél, melyen a feladó az MLSZ. — Igen, ez az a levél, melyet nem írtak meg. — Akkor tehát úgy van, mint a viccben: édes fiam, azt Ql levelet, melyben pénzt kértél, nem kaptuk meg. — Valahogy így, mert azért az ember az MLSZ-től is el­várna egy háromsoros levelet, melyben elnézésüket kérik a vidéki sportújságíróktól, hogy október 29-én úgy tettek velük, mintha április 1. lenne. — Valami rémlik, de már nem is tudom pontosan, nvi tör­tént? — Nagyon szépen megfogalmazott meghívót kaptak a vi­déki szerkesztőségek, melynek alapján az ország különböző • részeiből, Békéscsabától Debrecenig és Zalaegerszegig fel­utaztak Pestre mégha Ugatni a meghívóban feltüntetett elő­adást, Zsolt István szájából. A helyszínen aztán félórás vára­kozás után kiderült, hogy az MLSZ valami okból nem tartotta időszerűnek a sajtótájékoztatót és lemondta. A jelekből ítélve azonban csak a fővárosi lapokat értesítették, hogy ne verjék kiadásba magukat, ne költsenek esetleg egy forint ötvenet autóbuszra, és maradjanak otthon. Az már nem jutott eszük­be, hogy vidékre is e (küldjék az értesítést. — Biztos sok a munka az MLSZ-ben, kell a külföldi túrákat tervezni, nem értek rá — ha már megtörtént a baj — egy le­vélben elnézést kérni« . — Ezek szerint nemcsak a labdarűgócsapatoknál van osz­tályozás, hogy fővárosi,, vagy vidéki, hanem © sportújságírók' mól is. ■ — A jelekből ítélve Igeik — Annyi baj legyen, még ezt is kibírjuk, több fis veszett Mohácsnál. — Ami azt illeti, elég sok minden elveszett, például a mo­hácsi csapat pályaválasztó joga, mert az egyik mérkőzés után az esernyő kampójával néhányszor fejbe kólintotta a játékvezetőt. Aztán úgy gondolta, hogy ez még kevés, és né­hányszor megrúgdalta azon a testrészén, mely leggyakrabban érintkezik a székkei. — Ismerem a történetet. Persze Tolna megyében Is lett volna alkalom néhányszor betHtani pályát, a megtörténteke« kívül. — Volt itt Is hasonló ,.kritika”9 a játékvezetővel szemben? — Sajnos, akadt. Igaz, hogy ők sem mindig álltak felada­tuk magaslatán, de akik oly jól ismerik a szabályokat, vere­kedés, tettlegesség helyett inkább jelentkeznének játékvezetői! tanfolyamra. — Ismerek egy Illetőt, Pincehelyen ?ak7k. Ö az, aki állan­dóan kritizálta — természetesen mint néző — a játékvezetőket, és amikor megbízást kapott, hogy vezessen néhány járási mérkőzést, a harmadik vasárnap után megírta, hogy egyéb elfoglaltsága miatt nem ér rá bíráskodni. Úgy hírlik, azóta átpártolt másik sportághoz, mint szervező, de ebben is meg­bukott, sőt abból sem csinált ügyet, hogy a kézilabdások tá­volmaradásáról olyan jelentést küldjön, mely nem fedte a valóságot. — Tehát megérkeztünk a kézilabdához. Remélem, itt ne«» fukarkodik a dicsérettel. — Nem panaszkodhatunk. A Bőrdíszmű lányai kitettek wwsp gukért az NB I. B-bors. — Bár a gépkocsi-problémájuk lenne olyan jól megoldva, mint ahogy ók helytállnak« — ígéret már van« —■ Azzal tele a padlás,’ — De talán most az ígéretből valóság lesz. Ám! a megye­bajnokságot illeti? Nem lehet különösebb okunk panaszra, még akkor sem, ha nem sikerült az NB ll-be jutás. — Pedig a simontornyaS lányok iigos&n közel álltak hozzál Reméljük, majd jövőre sikerűi, ““ £s ml hír a Szekszárdi Dózsa focistává»? ■—* Van jó Is, rossz is. Az utóbbi, hogy még mindig vannak sérültek, viszont, ami örvendetes, hogy jó a kollektív szel­lem, tudnak küzdeni, harcolni. Ezt bizonyítja a bajnoki táb­lázat is, pedig elég rosszul kezdtek.«» — Ezek szerint mégis igazuk lett azoknak, akik a gyenge rajt után úgy nyilatkoztak, hogy a sok edzés, a jó alapozó« előbb-utóbb érezteti hatását« — Ennek csak örülni lehet, de már kevésbé annak, hogy fii megyebajnokságban 24:1-es eredmény születhetett, karácsonyfája ~ Azok a játékvezetők, akik Bonyhádon vezettek, nem naK gyón erőltették meg magukat a számolásban. Ilyen rosszul a bonyhádi csapat már rég szerepelt, — Amikor a Bonyhád—Bátaszék otegfiúk mérkőzés volt, ak­kor néhány szurkoló még addig is elment a bírálatával, hogy a zománcgyári vezetőket tegye felelőssé a kudarcért. — Viszont a leg illetékesebb: Kutas! Béla, kijelentette, hogy mindez csak rágalom, mert a zománcgyári vezetők mind a elképzelhető segítséget megadnak, de azt ne várja tő .ilc senki, hogy a csatárok helyett gólt lőjenek. — Kinek szánta azt a tízforintost, melyet a fára rajzol­tatott. — Tamási kornyékén van egy MEDOSZ-sportkőr, labdarúgói nemrég még az NB lll-ban játszottak, legyen az övék és ve­gyenek rajta egy szabvány nyomtatványt, melyet labdarúgó- mérkőzések előtt kel! kiállítónk — Nem értére» — Én sem, de csak azt, hogy lehet egy ilyen sportkörnél, ahol nem ismernek anyagi gondot, hónapokon át a röplabda- jegyzőkönyvet használták foci meccsekre. — Nem anyagiakon múlik, hanem azon, hogy nem csinál­tak belőle ,.ügyet”» — Kinek adjuk azt a szép focilabdát, melynek az ára egy*' $e magasabb és a minősége egyre rosszabb lesz. — Azoknak a kis egyesületeknek, ahol mindössze egy, vagy kettő van belőle. Sajnos, sok ilyen akad» —■ Pedig úgy hírlik, nincs az egyesületeknek anyagi gondja« — Már amelyiknek. Vannak egyesületek, ahol a t-razor forintok sem számítanak, és van ahol a szerelést a i'::U:s.k hazaviszik, maguk mossák, mert még mosószerre sincs pénzük, — Az a szép kerékpár nem lehet másé, mint a Szekszárdi Spartacusé. Igaz? — Eltalálta, megérdemlik. Ilyen eredményeket még soha nem értek el megyénkben a kerékpárosok, mint ők ez idén, Ha lenne rangsorolás, biztos a megye legjobbjai között ta­lálnánk őket. — Azt már nem is kérdezem, hogy az öltözőt kinek szántán* Mert köztudott, hol mondják hónapok óta, hogy napokon be* lül megkezdjük az építkezést, de még nyomát sem látni. — Ne mondjon ilyent, mert állítólag már az öltözőhöz 3l cserép a helyszínen von Batári. — Talán ők is a legújabb technikával építkeznek, föntről? lefelé. — Ebből nem csinálnak gondot, fontos, hogy á csapat jőfl szerepeljen. Meg különben sem félnek senkitől, legalábbis őfe mindig arra hivatkoznak. — Nem is keil félni, pláne annak, ak! olyan nagy lakatoi tud tenni a szájára, mint amilyent a fán látok. — Bizony némelykor jobb hallgatni, mert esetleg oiyai mond az ember, melyet később maga is megbán. — Pedig a mondott szó még korrigálható, de ezt már nertf lehet megtenni, ha nyomtatásban van» Abból vannak a?.-0® a bonyodalmak» . f=- Nekem mondja? Ha valaki tudja, én tudom, r H A szép díszes meghívót k?k kapják? ;— Látja, ez az, amit nem árulok el. Pedig van alapja, jcf-Ü nuár elején 20—25 egyesület kézhez kapja. Hogy mi célból fpilkmotnyilag még titok» Ugye nem meri elárulni, mert féS, hogy megfúrják? — Én is úgy teszek, ezúttoi, mint egyik-másik sportvezető?! (Mines felhatalmazásom, hogy nyilatkozzak, — Nagyon szép azzal a nagy pecsétté# ©ttátofit díszes ©&» levél, de vajon ki érdemli? — Szerencsére, sokan. Az a ti étáktól a kosáríabdásokig, fce»' irékpárosokig mind rászolgáltak, de mégis a dombóváriaknak adom, méghozzá a Fatelítő Sportkör vezetőinek és társadalmi! aktíváinak, akik olyan szép sportlétesítményt készítettek;, konpp pesszusi felajánlásként, Kit illet a Jó tanácsok omfí feonyw* — Hót bizony jó lenne néhány embernek aarcí belő! a? Hogy csak egyet-kettőt mondjak. Annak a megyebajnokság- ban szereplő balszélsőnek, aki miatt évente tiz-tizenkét játé­kost kiállítanak. Nem ártana a bátaszéki szurkolóknak is, ha elolvasnák .a könyvet, találnának intő példát, hogy nem ve­zet jóra az elfogultság, az önteltség a csapattal szemben. Igaz a megyei labdarúgó-szövetség vezetőinek sem ártana néhány jó tanács, például a vidéki utazások, ellenőrzések^ gyakoribbá tétele szempontjából. Aztán a megye északi ré­szén lévő község sportvezetői találnának szervezési tanácsot, hogy az augusztus 20-ra, majd a november 7-re tervezett ol*» töző átadásának építését Hírként folytassák, hogy május 1r® esetleg befejezzék» 2- Bocsánat, hogy közbeszólok, <3é nehogy valaki félreértsed nem Ozoráról van szó, mert ők azok, akiket példaként keWl állítani, hogyan kell fáraodaAreii numkát szervezni* sportléte­sítményt készíteni. Az ökölvívókesztyő természetesen & bokszolóké. —• Naná, a labdarúgó-szurkolóké. Ez a kesztyű, mellyel Or ipán Csötönyi és régebben Kálmán Jancsi oly sok szép sikert ért el. Reméljük, a megye ökölvívói közül akad kővetőjük. — Látok ott egy elkeseredett játékvezetőt, síppal a száját íban. Róla milyen mesét tud mondani? — ö képviseli az Idősebb generációt, sőt ha így megy i»ább, maholnap csak elvétve találni belőlük. — Sajnos, ezen segíteni nem tudunk. Agyúval nem lehet verebet lőni, játékvezető-tanolyamot nem lehet úgy szervezőt mint az egyik sportvezető mondta: ,,Engem nem érdekei az egész, nem agitálok senkit akik majd jelentkeznek, azoknak (sendezünk tanfolyamat/0 =— Mi van a csomagokban? — Kisebb-nagyobb ajándékok. Ezekből kef! adni, megérdemli §lk, a Szekszárdi Építőknek, mert olyan sportlétesítményekei hoztak létre, mely dicséretes, Tengelicnek az öltöző és a le­látó építéséért, viszont nem ártana valami kedves ajándékkal meglepni azokat sem, Simontornyán, akik intézik, azaz intéz­ni kellene, hogy az új labdarúgópálya terepe kész legyen és a fűmag földbe kerüljön. — Ne legyen szerény, kívánjon magának Is valamit snátf ®z©n a szép ünnepen. — Nincsenek nagy igényeim. Megelégednék azzal, ha 4CH=j B® perces várakozás után a telefonon egy vonalat kapnék« ■Hco* 1

Next

/
Thumbnails
Contents