Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

1 ti I \ A beszámoló taggyűlések tapasztalatai- j Erősödött a párt eszmei, politikai és cselekvési egysége Interjú Horváth József elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával zocialisia brigád a mozdonyok mellett Hét na>p egymás után ezen a helyen közöltük riportsorozc tunkat a Dombóvári Vontatási Főnökségen dolgozó moz­donyjavító szocialista brigádról. A tizenöt tagú brigád életé­ről, munkájáról beszéltek a munkások és vezetőik. ! Befejezetitek az alapszervezeti beszámoló taggyűlések, ezzel lezá­rult a kongresszusra való felkészülés elsS szakasza. Egyértelműen nevezhetjük zárszámadásnak eze két a taggyűléseket, azzal a kiegé­szítéssel, hogy nem egy, hanem négy év munkájáról számoltak be a vezetőségek, felmérve, mit tettek a X. kongresszus határozatainak megvalósítása érdekében, hogyan szervezték a párttagságot a kong­resszus óta megjelent politikai bizottsági, központi bizottsági, vala­mint megyei pártblzottságl határozatok érvényesítésére. Ezekről a kérdésekről kértünk interjúi Horvátit József eivtárstól, a megyei pártbizottság titkárától. _________________________________ __________________ ■ — Hogyan értékeli Horváth elv­iárs a nárttagság aktivitását a beszámoló taggyűléseken? — Az alapszervezetek négy­éves munkáját értékelő beszá­moló taggyűlések december 15-ig megyénk mind a 494 alapszervezetében befejeződ­tek. A taggyűléseken a párt­tagság megközelítően 90 szá­zaléka jelent meg. A vitában a párttagság 30 százaléka vett részt. A hozzászólások alapján ítélve, a párttagság aktivitását megfelelőnek tartjuk. A beszá­molók többsége tartalmában és szerkezetében is jól foglal­kozott a X. kongresszus óta végzett munkával. Reálisan, fiz adott terület sajátosságai­nak figyelembevételével, konk­rétan foglalkoztak egy-egy kérdéssel. Megfelelő helyet és értékelést kapott a párt bels'ő élete, a pártépítés, a vélemé­nyezési jogkör gyakorlása, a pártirányítás és a pártellenőr- zés. A korábbi, éves beszámoló taggyűlések alkalmával történő értékelésnél többet, bár a kí­vántnál még mindig keveseb­bet foglalkoztak az alapszerve­zet ideológiai, kulturális te­vékenységével. Ugyanakkor jó­nak értékeljük, hogy a beszá­molók messzemenően figye­lembe vették a pártcsoport- üléseken és a párttagokkal való beszélgetés során elhang­zottakat, szóltak a pártmegbí­zatások végrehajtásának és a párttagság fegyelmi helyzeté­nek tapasztalatairól. — Hogyan értékeli, Horváth elvtárs, a taggyűlések politikai légkörét, hangulatát? ■— Párttagságunk a beszá­moló taggyűléseken áttekintette a négy év munkáját, elsősor­ban a X. kongresszus határo­zatainak vetületében, megtár­gyalták, milyen hatékonyság­gal hajtották végre a ciklus során megjelent különböző, nagy horderejű határozatokat, ugyanakkor felvázolták a tag­gyűlések a továbblépés módo­zatait is. A taggyűléseket álta­lában nyugodt, bizakodó, nyílt, elvtársi légkör és hangulat jel­lemezte. A taggyűlések megállapítot­ták, hogy a X. kongresszus határozatait, valamint a me­gyei pártbizottság határozata­it, a belőlük következő felada­tokat, döntő mértékben meg­valósították. A tapasztalatok összegezéseképpen elmondható, hogy a X. kongresszus határo­zatainak végrehajtása során megyénkben tovább erősödött a párt, a munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szö­vetség. Fejlődött a pártdemok­rácia és általában a szocialista demokrácia. Eredményesen dolgozott párttagságunk a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítésén, a tervezettnek megfelelően emelkedett az életszínvonal. Tovább bővült a párt és a tömegek kapcsolata, ■erősödött a párt tömegbefolyá­sa, ideológiájának, kül- és belpolitikájának egyértelmű elfogadása és a támogatása a társadalom különböző osztá­lyai, rétegei körében­— A pirtmunka magasabb nini. re emelésinek egyik alapvető teltétele az alapszervezetí munka javítása. Hogyan értékelt a »égy év alatt megtett titat? — Kétségtelenül fejlődött as alapszervezeti pártmunka. A pártszervek és pártszerveze­tek következetesebbek a vég­rehajtás ellenőrzésében. Alap­vetően eredményesen hajtják végre, működési területükön, a X. kongresszus határozatait Nyugodtan kijelenthetjük, min­den területen fejlődött az alapszervezetek munkája. Erő­södött a kollektív vezetés, ja­vulást tapasztalhatunk a veze­tőségi ülések, taggyűlések szer­vezettségében, tervszerűségé­ben; a tárgyalt témák tartal­ma, a hozott határozatok szá­monkérése következetesebb és folyamatosabb. Erősödött a párt eszmei, po­litikai, cselekvési egysége. Nőtt a párttagság körében a párt politikája ismeretének fo­ka, következetesebb a politika mellett való bátor és nyílt ki­állás, egységesebb a párttagság a párt politikájának hirdetésé­ben, annak képviseletében. A X. kongresszus határozatai az alapvetőek. Közben szá­mos nagy jelentőségű pártha­tározat látott napvilágot. El­mondhatjuk, eredményes mun­ka folyik a nő- és ifjúságpo­litikai határozat helyi felada­tainak megvalósításában, á káderpolitikai határozat végre­hajtásában, nem kevésbé a mindenki által ismert novem­beri központi bizottsági állás­foglalás megvalósításában és a megyei pártbizottság 1873. jú­liusi ülése határozatának telje­sítésében a pártalapszervezetl munka továbbfejlesztéséről, feladatainkról. Ha nem is ilyen mértékben, de van előrelépés az üzem- és munkaszervezés javítására ho­zott határozat megyei végre­hajtásában. Jövő évi gazda­sági fejlődésünk, eredményeink attól függnek elsősorban, ho­gyan teszünk eleget a határo­zat által kitűzött feladatok megvalósításának. A témánál maradva el kell mondani, hogy a beszámolók­ból levonható az a következ­tetés, miszerint a pártmegbí­zatások egyre inkább egyénre szabottak, a képességeknek, érdeklődési köröknek megfele­lőek, a végrehajtás értékelése konkrétabb és rendszeresebb, mint az előző időszakban volt. Itt kell arról is beszélni, hogy megyénk egész lakossá­ga nagy érdeklődéssel várja a XI. kongresszust. Politikai munkánk jelentős eredménye, hogy sikerült a megye lakos­ságának érdeklődését erre a nagy eseményre irányítani. A párttagok mellett a párton- kívüliek is megértették, hogy fejlődésükről, jövőjükről van szó, hogy a párt ügyé az egész lakosság ügye, minden dolgo­zó ember ügye. Ez megnyilvá­nul a kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny során tett felajánlásokban, de abban is, hogy a pártszervezetek be­számoló taggyűléseit a munka­helyeken élénk érdeklődés kí­sérte. — Kiemelt helyet kapott s be­számoló taggyűléseken a gazda­sági élet pArtiránvitásának és-ellenérzésének kérdése. — Mivel sok sző esett az alapszervezetek termelésirá­nyító munkájáról, hadd említ­sek meg egy igen fontos kér­dést. A gazdasági hatékonyság állandó javítása a szocialista tudatosság fejlődésétől is függ. A szocializmus építésének fel­adatait ma már csak olyan munkásokkal, szakemberekkel lehet megoldani, akik a ter­vekben együtt látják a társa­dalom fejlődési irányát és sze­mélyes jövőjük kibontakoztatá­sát. Ennek érdekében minden munkahelyen tudatosabb cse­lekvésre van szükség. Az üze­mi, munkahelyi demokrácia fejlesztése nagyban hozzájárul­hat — és hozzá is járul ah­hoz -—, hogy a dolgozókban erősödjék a tulajdonosi tudat és felelősség és ennek követ­keztében minden képességük­kel részt vegyenek a jobbítás­ra Irányuló erőfeszítésekben. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a legtöbb helyen el­sősorban a politikai oldalról közelítették meg á pártirányí­tás kérdését. Az alapszerveze­tek többsége a helyi párt- és gazdasági vezetés elvszerű munkakapcsolatáról ' tudott számot adni, amely módsze­reiben és hatékonyságában is bizonyítottan részese volt az elért eredményeknek. A vélemények, kritikák dön­tő többségén a felelősségérzet, a tenni akarás, a hibák kikü­szöbölésére irányuló törekvés érződött. —■Jő lenne héhány mondatban összefoglalni a beszámoló taggyű­lések vitájának tapasztalatait. ■— Amint már hangsúlyoz­tam: nyugodt, elvtársi légkör jellemezte a taggyűléseket. Őszintén, kellő kritikával és önkritikával mondtak véle­ményt az elmúlt négy évrőL A vitákból semmiféle pesszi­mizmus, az eredmények lebe­csülése, vagy a gondok, prob­lémák felnagyítása nem követ­keztethető ki. Annál inkább a bizakodás, a fejlesztés szándé­ka, a továbblépés módozatai­nak latolgatása jellemezte a hozzászólásokat. A kongresszus előkészítésé­nek igen intenzív szakaszában vagyunk. A beszámoló taggyű­lések jó alapot szolgáltattak a januárban sorra kerülő párt­taggyűlések számára, ahol a kongresszusi pártdokumentu­mok megvitatására, a vezető­ség és a küldöttek megválasz­tására kerül sor a felsőbb pártértekezletre. A lezajlott beszámoló taggyűlések eredmé­nyessége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a dokumentumok vitája, az ott elhangzott állás- foglalások jól szolgálják pár­tunk jövőbeli politikájának alakítását. Köszönjük az Interjút. Számos kérdésről, tapasztalatról lehetne és kellene méj beszélni, de az elmondottak is szemléltetően Igazolják, hogv politikánk egy­értelműen Igenlésre talált a párttagság és a pártonkívültck körében, annak megvalösltását meggyőződéssel támogatják. Horváth József tá­jékoztatása U megerősíti ezt. Bertók Lajos V«. Bertók Lajos a brigád ve­zető. A motorrészlegnél dol­gozik, a hengereket javítja. Miként lett a tizenöt tagú bri­gádnak a vezetője? — A régi brigádvezetőnek olyan volt a beosztása, hogy sokszor kellett neki bejönni éjszaka, s ezért aztán nem tu­dott úgy a brigádügyekkel foglalkozni mint az kívánatos volna. Megválasztottak. A bri­gádvezetőnek egyébként pon­tosan annyi a dolga, mint tár­sainak. Nekem is kijut a munka, éppúgy, mint Magyar­nak vagy Horváthnak, akik­kel egy részlegben dolgozom. Itt nem lehet azt mondani, hogy elszaladok egy fél nap­ra, addig csináljátok. Minden ember mindennapi munkája beépült a vállalásba. S a vál­lalásunkat szeretnénk teljesí­teni. Tudjuk, hogy kevés a mozdony, sok a szállítani való áru. S ezért nagyon fontos, hogy ne sokat vesztegeljenek a mozdonyok a fűtőházakban. Mi rendre teljesítjük vállalá­sunkat. Vállalásunk teljesíté­séhez az üzemvezetőség, a fő­nökség is nagyon hozzájárul. A rendszeres alkatrészellátás, éppen olyan fontos, mint a csavar lelkiismeretes meg­húzása. A pontos munkabeosz­tás annyira része a vállalás­nak, mint arra garanciát adni, hogy három hétig a mozdony nem jön vissza. Szóval a mi brigádunk munkája egy kicsi a vasút egészében, de tudjuk, fontos. része. — Említettem, hogy minden munkahelyen, mindenki tudja, hogy holnap, holnapután mi lesz a dolga, azaz jól szerve­zett a mozdonyok javítása. — Igen. Nagy értékű gépe­ket javítunk, amelyeknek sok­sok ezer kilométert kell meg­tenni hiba nélkül. Ismerjük felelősségünk nagyságát, tud­juk mire vállalkoztunk, ami­kor a kongresszusi versenybe beneveztünk. Gerecs László — Gerecs László mérnök va­gyok. A brigád közvetlen ül hoz­zám tartozik. Nincs sóik gondom, jó Oz olyan vezetőnőik, akinek a keze alatt ilyen brigád van. Nem kell agitálni a fiúkat, ha valamilyen sürgős munka van. Természetes az is, Hogy segítem őket. Ha szükséges, elméleti dol­gokról tartok rövid, negyedórás ismertetőket, ha egy komolyabb hiba elhárítása következik, ősz- szedugj-uk a fejünket. Jól együtt tud nálunk dolgozni műszaki és munkás. — Szeretném elmondani, hogy a brigád valamennyi tagját nem tudtuk bemutatni. Ugyanis a há- lódiagrammos javítás miatt egyes embereknek más beosztásban kell lenni, mint a többségnek. Az éjszaka dolgozott például Ko­vács Sándor és Farkas Tibor. NuHa órától dolgozott réggé? nyolcig Pólyák Ferenc is. Mond­hatom, ők is igen megbízható munkások. B. Tóth Mihály az meg amolyan csoportvezető-féle teljesen önállóan dolgozik. Baj- esi Jánossal és Bregó Frenece! — egyébként a Feri könnyűbú­vár. Nem találkozhattunk OldaJ József barátunkkai, mert éppen betegállományban van. Vlcze Imre meg MHSZ-oktatáson vesz részt így teljes a brigád. — Mérnök elvtárs, miként tart­ják számon a dombóvári moz­donyjavítókat az igazgatóság te­rületén, ugyanis az itt javított mozdonyokkal dolgoznak nagy- kanizsai, dunaújvárosi, pécsi és pusztaszabolcsi mozdonyvezetők Is. —- Kérem, erről o brigádró! elismerően nyilatkozik a Pécsi Igazgatóság vezetője is, meg a vidéki mozdonyvezetők is. Róluk csak így lehet nyilatkozni. Pálkovács Jenő Foto: Gotlvald Károly &*■ Gm. 1974. december 35,

Next

/
Thumbnails
Contents