Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-24 / 300. szám
r I * J j ogszabályokpol —* röviden Az állampolgárok tulajdonában lévő, üresen álló családi házak értékesítéséről szól a Minisztertanács 46/1974. (XII. 4.) MT. számú rendelete és ennek végrehajtása tárgyában jelent meg a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 30/1974. (Xil. 4.) PM— ÉVM. számú együttes rendelete. (Mindkét rendelet a Magyar Közlöny 1974. évi 91. számában olvasható.) Az említett jogszabályok szerint az állampolgárok tulajdonában levő, üresen álló családi házakat a tulajdonosok — hasznosítás céljából — értékesítésre ajánlhatják fel az ingatlan fekvése szerint illetékes községi tanács részére. A felajánlás elfogadásáról a községi tanács elnöke dönt. Értékesítésre azonban csak olyan üresen álló családi ház fogadható el, amely belterületen fekszik, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas és előreláthatólag 25 évig fenntartható, továbbá ha legalább fél éve üresen áll, tulajdonjoga az ingatlannyilvántartásban rendezett, ha teher-, per- és igénymentes és a tulajdonos a jogszabályban megállapított áron történő értékesítéshez hozzájárult Az értékesítésre elfogadott családi ház eladási árát az állami ingatlanközvetítő szerv által becsült helyi forgalmi érték figyelembevételével kell megállapítani. Rendelkezik a jogszabály természetesen abban a kérdésben is, hogy ki jelölhető ki a családi ház vevőjeként, s itt feltételként szabja meg, hogy csak olyan személy, akinek lakóhelye megegyezik az ingatlan helyével, legalább egyéves folyamatos munkaviszonnyal (szövetkezeti tagsági viszonnyal) rendelkezik, aki a megvásárolt családi házba állandó lakosként beköltözik, s szerepelnek a feltételek között anyagi természetűek is, mely utóbbiakkal kapcsolatban annyit jegyzünk meg, hogy a vevő részére az OTP kölcsönt nyújthat. A vevők kijelölésénél előnyben kell részesíteni az állami vállalatoknál dolgozó munkásokat, továbbá a három, vágy annál több gyermeket eltartókat. A pénzügyminiszter 29/1974. (XI. 27.) PM. számú rendelete a közszolgáltatási (közüzemi) díJak kiegyenlítésének módjáról szól, kimondja, Hogy a gazdálkodó szervek által rendszeresen igénybe vett különböző közszolgáltatások (gáz-, víz-, távhőszolgáltatás, stb.) díját a szolgáltató vállalat azonnali beszedési megbízással szedheti be. Az élelmiszer- és fagazdasággal kapcsolatos rendkívüli események bejelentése tárgyában cdott ki rendeletet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 24/1974. MÉM. szám alatt, amely szerint a vállalat igazgatója a közvetlen felügyeletet ellátó szervének, a termelőszövetkezet elnöke a megyei tanács vb. élelmiszer- és fagazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szervének köteles haladéktalanul, legkésőbb 8 órán belül jelentést tenni többek között az 50 000 Ft kárértéket meghaladó tűzesetről, a vállalat, illetőleg a termelőszövetkezet területén történt ételmérgezésről, de akkor is, ha a vállalat, illetőleg termelőszövetkezet magasabb vezető állású dolgozójával szemben bármely bűncselekmény miatt nyomozást rendeltek el, stb. (A jogszabály pontosan felsorolja, hogy mi tekintendő rendkívüli eseménynek!) A rendeletben foglalt adatszolgáltatás késedelmes teljesítéséért, illetőleg elmulasztásáért, továbbá a valóságnak meg nem felelő bejelentésért felelős széméllyel szemben „fegyelmi eljárást kell lefolytatni". A rendelet a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 46. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk még felhívni a figyelmet a SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 47. számában megjelent közleményre, amely a szakszervezeti társadalmi árellen- órzés végzésének szabályzatát tartalmazza. A szabályzat meg- J „j1 ° , társadalmi órellenőrzés korét, irányításának tagozódását, az árellenőrzés javasolt tárgyát! az ellenőrzés kiindulási alapjait, rögzíti a szakszervezeti társadalmi arellenőrzés jogállását, a bizottságok feladatát, szervezetét, munkamódszerét stb. _.^tvü,^uta!unk arra- h°9y OKISZ Értesítő f. évi 42. számában is megjelent a SZOT irányelvei a szakszervezeti jog- segélyszolqálat megszervezéséhez es működéséhez. DEÁK KONRÁD csop. vez. ügyész Siiciisla brigád a mozdonyok mellett Hét nap egymás után ezen a helyen közöljük riportsorozatunkat a Dombóvári Vontatási Főnökségen dolgozó mozdonyjavító szocialista brigádról. A tizenöt tagú brigád életéről, munkájáról beszélnek a munkások és vezetőik. Gajda István a brigád legidősebb tagja. Harminckilenc éves. Tüzes gépekkel kezdte és a Dieseleknél tart. Most ő a szerszámkészítő, -kiadó. Párttag, egyedül a brigádból, ő a szakszervezeti bizalmi és még munkásőr. — Nemcsak én vagyok ilyen sokoldalú — mondja mosolyogva a kitűnő szakember. — Mindegyik brigádtagnak van valami társadalmi elfoglaltsága. Egyik a ICISZ-bsn. másik a klubban, a labdarúgásban, az MHSZ-nél, mindenkinek van egy kis több is a napi kétkezi munkán túl. — Miként tudja a szerszám- készítő a brigádot segíteni, egyáltalán a brigádmunkában részt venni? — A helyzet az, hogy egy mozdony javításához rengeteg speciális szerszámra van szükség. A nagy villáskulcsokról nem beszélek, azok csak nehezek, nem kényesek, és sokáig mérettartók. Van azonban sok olyan csavaró, fogó, húzó, sodró szerszám, amelyik használat közben könnyen tönkremegy, kopik. Kopott szerszám pedig nemcsak balesetveszélyes — itt jegyzem meg, nem is volt mostanában balesetünk —, hanem rossz is vele dolgozni. Kétszer, háromszor be kell dugni valahova a szerszámot, mire az ember /neg tudja fogni — ha rossz. De ha jó, odadobja, s szinte rá is áll, ahova kell. És akkor már csak húzni kell. Ez a kis műhely egyben a brigádnak a központja is. A szerelőcsarnokban négy-öt helyen dolgoznak az emberek. Ki bont a gépben, ki alatta, van akit másik épületbe szólít a feladat. De minden munkára innen indulriak el, ide jönnek vissza. Itt lehet melegedni is, mert a vas hideg, és a műhely még huzatos, mert majd csak a jövő évben lesz teljesen kész. A brigádéletet meg könnyű elevenné, színessé tenni. Az emberek mind fiatalok, 1954-ben. 1955- ben születtek. Legtöbben itt . a s-a—inat, ereuse- giztek majdnem mindnyájan, szóval jó társaság a miénk. Nem csak a nevünkben vagyunk szocialisták, hanem úgy érzem a vállalásaink teljesítésével értékesebb emberekké is váltunk a három év alatt. — Néha leülünk beszélgetni a fiúkkal. Napi politikai, meg gazdasági ügyek jönnek szóba. Most arról beszéltem, hogy megvolt az alapszervezetünkben a négyéves munkáról a beszámoló, és ott is elismeréssel szóltak a brigád munkájáról. Jó tapasztalni, hogy a fiatal szakemberek örülnek annak, ha a párt elismeri munkájukat, ha figyelnek arra. amit cselekszenek. Kongresszusra készülünk, mondtam a tavasszal, amikor a vállalást tettük. Harminc éve vagyunk szabadok. Ezek a fiúk nem is tuajak, mi volt itt a mii t- ban, milyen munkahely, légkör volt a fűtőházban. Öle már a jót tapasztalják. , És munkájuk végzéséből úgy ítélem meg, hogy azt akarják/ hogy mások is, maguk is jobban éljenek. Szorgalmas, jó brigád a miénk ... Nem dicsérem magunkat, de meg lehet kérdezni a főnökséget is. Ha valamit rosszul csinálnánk, biztos vagyok benne, azonnal meg is mondanák'. Nálunk nem szokás a hibákról hallgatni, s az a jó, hogy az eredményekről sem hallgatnak a vezetők/ szóval elismerik az ember munkáját. (Folytatjuk.) PÁLKOVÁCS JENŐ 1 Fotó,: Gottvald Károly 'J íz éreüenőrzisek tapasztalatai 1 ház 6 lakás 24 lakó Az árhatóságok a harmadik negyedévben azonkívül, hogy széleskörűen ellenőrizték az árintézkedések betartását, a fogyasztói árak alakulását, azt is behatóan vizsgálták, hogy hogyan haladnak a január elsején életbe lépő részleges termelői árrendezés előkészületei. A tapasztalatok szerint az ár- rendezési munkák az előírásoknak megfelelnek, elkészültek áz ámyilvántartások, megfelelő az árrendezési dokumentáció, a vállalatok többsége az előírt határidőre tájékoztatta partnereit az új árakról. Néhány helyen az előírásoktól eltérő számításokat is felfedtek, általában azonban ezekben az esetekben sem szándékos visszaélésekről, hanem kisebb-nagyobb tévedésekről volt szó, amelyeket a vállalatok azután korrigáltak. Az állami vállalatoknál, szövetkezeteknél, boltokban ma. 1974. december 21. gániparosoknál és kiskereskedőknél negyedév alatt összesen csaknem 25 • ezer ellenőrzést tartottak, pintegy 4 százalékkal többet, mint az előző negyedévben. Az esetek többségében minden szempontból megfelelőnek találták a vállalati árpolitikát, • a rendelkezések betartását, a kalkulációt. Tovább erősödött a szerződéses árfegyelem is, ennek ellenére most is tapasztaltak hibákat, visszásságokat.' Előfordult, hogy egyik-másik helyen helytelen volt a kalkuláció, túlléptek maximált árakat, jogtalan felárat számítottak fel, olyan eset is előfordult, hogy a központi bérintézkedésekkel járó többletkiadások egy részét megrendelőikre akarták áthárítani. A szabálytalanságokat helyrehozták, s a felelősségre vonás sem maradt el. A harmadik negyedév folyamán 8 esetben kezdeményeztek a hatóságok büntető eljárást, 1136 esetben szabálysértési, 316 esetben pedig fegyelmi eljárást. 1187 szabálytalanságot pénzbírsággal toroltak meg. Negyedév alatt ösz- szesen 4274 eljárást, indítottak. Három fiatal házaspár és három olyan, akik még egészen közelről emlékeznek fiatalságukra, egy szép napon összetanakodék. Nem magas Déva várának felépítésére szánták el magukat, hanem egy hatlakásos családi házéra a szekszárdi Kálvária-dombon, a Kilátó utcában. A hat család közül háromnak férfi tagjai a DÉDÁSZ munkásai, róluk neveztetik a készülő épület DÉDÁSZ-háznak. Munkásokról lévén szó (zárójelben jegyezzük meg; hogy a többiek sem vezető emberek), adott a vállalat fejenként 70 ezer forintot, kamatmentesen. Az OTP-kölcsön 80 ezerre rúg, a két-két gyerek után biztosított kedvezmény 60—60 ezerre. Nem mondhatja tehát senki, hogy az albérletből és a nem sokkal különb „családtagi-szívesség” lakásból szabadulni akarók ne kaptak volna jelentős segítséget otthonalapításukhoz. Ezt ők se mondják, hanem egészen mást mondanak. A kezdet rjftég viszonylag humorosan hangzik, ezen ne is töprengjünk, csak mosolyogjunk egy keveset. Az építkezést a Szakály-testvérek Építőipari Szövetkezet nem vállalta, a belső munkákat viszont igen. Az építkezésre vonatkozó szerződést a Tolna megyei Festő és Lakáskarbantartó Szövetkezet írta alá azzal, hogy az 1 millió 359 ezer 626 forintos munkával szeptember 1-re végez és a Sza_ kály-szövetkezetnek felvonulási lehetőséget biztosít. Végigpergettük az előírásosan vezetett építési napló lapjait. Az építtetők a munkák állásából június 5-én már úgy vélték, hogy a határidő betartása nem biztosított. Ezt a véleményüket írásba fektették június 28-án is. A vélemény nem lehetett megalapozatlan, mert az építkezésről júliusban még hiányzott a nélkülözhetetlen blokktégla. A határidő elérkezett és elmúlt. Talán, hogy jobban múljon, szeptember 10. és 22. között az építkezésen teljesen szünetelt minden munka. December 20-án délelőtt jártunk a helyszínen, az építtetők egyik képviselőjével. — tető nélkül Szabó István művezetővel) Az épületről még hiányzott a tető és az építtetőkből a hit, hogy jövő év dereka előtt beköltözhetnek lakásaikba. Az időjárásban bízni lehet ugyan, de hinni nem. Semmi garancia nincs arra, hogy a január 22 fokos meleget hoz majd és —■ ha csak ilyen ütemben is — akadálytalanul lehet folytatni az építkezést. — Teljesen kiszolgáltatottaknak érezzük magunkat — mondta Szabó István. — Emel. lett még egy zokszót se ejthetünk, ha a Szakály-testvérek Szövetkezet egy szép napon azt mondja, hogy keressünk magunknak valaki mást, ők időben jöttek volna, de miért jöjjenek idő után. Természetesem nemcsak az idegeink romlanak, a pénztárcánk is apad. Részleteket kell fizetni és azt az albérleti díjat, ami egyikünk esetében például havi ezer forint. Jól van ez így? Erkölcsös ez így? Re nem ez, se nem az. ORDAS IVÁN 1
