Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-24 / 300. szám

f % yiuopRoimnw, eayBsOufixaci TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG AMU OY AB SZOCIÁLIST« W»MK «SPART TOlMfiMEO YJEI ,B 12 O J TSÄ CANAK LAPJA; KEDD 1974 dec. 24. XXIV. ért. 300. szám. ARA: 0.80 F* Okos gazda módjára Egyetlen gondolatot lei ragadni az országgyűlés kétnapos üléséről, különösen, ha a következő évi költségvetésről folyt a tanácskozás, nem tárgyilagos eljárás. Ha mégis ezt tesszük, annak oka nem az írás kivonatos rövidségében, még kevésbé a téma egyszerűségében keresendő. Sokkal inkább a megközelítés egyfajta egyöntetűségében, amely­nek a Parlamentben tanúi lehettünk. Mert szinte minden képviselő, aki az előterjesztés egyik-másik részletéhez, vagy a költségvetéssel kapcsolatban álló valamely kérdés­hez hozzászólt, szükségét érezte, hogy a gazdálkodás, sőt, az azt megelőző tervezés takarékos voltának fontosságát hangsúlyozza. Takarékosság... Megeshet, hogy ez a szó vegyes érzel­meket kelt, hiszen sokféleképpen értelmezhető, és volt mór rá példa gazdálkodásunkban — erről az országgyűlésen is szó esett —, hogy a leegyszerűsített, szűk látókörűen alkalmazott „takarékoskodás" a kívánttal éppen ellenkező eredményre vezetett. Az egyöntetű megközelítés tehát sem­miképpen sem a takarékos gazdálkodás módszereinek azonosságát jelzi, hanem a szándékot, hogy anyagi java­inkkal, munkánkkal és időnkkel okos gazda és a jő keres­kedő módjára bánjunk. Példaképpen, a vitában elhangzottak alapján, hadd utaljunk a behozatal kérdésére. Tudvalévő, hogy a világ­ban tapasztalható nagymérvű áremelkedések következté­ben — kivitelünk és behozatalunk sajátos összetétele foly­tán — mi most rosszabbul járunk, .mint korábbon. Amit ugyanis általában eladunk, annak az értéke kisebb mér­tékben nőtt mint a rendszeresen importált anyagoké és árufajtáké. Külkereskedelmi mérlegünk egyensúlya érdeké­ben tehát takarékoskodnunk kell az import terén, ésszerű módon csökkentenünk kell á tőkésországokból a behoza­talt. Pazarlás — mondották az országgyűlésen —, ha drága pénzért importáljuk a szükséges cukor egy részét, hiszen a cukorrépa-vetésterület növekedésével és a hazai cukorgyártás korszerűsítésével azt itthon fele áron. vagy még olcsóbban előállíthatjuk. Mégsem az a feladat, hogy most minden mádon csök­kentsük a behozatalt, (ami már csak azért sem volna cél­ravezető, mert azzal saját kivitelünk elé is korlátokat állí­tanánk). Ugyancsak a mezőgazdaságban jártasok a meg­mondhatói, mennyire szükségünk van bizonyos munkálatok elvégzéséhez egészen nagy teljesítményű, korszerű erőgé­pekre, traktorokra. Vásárolunk is ilyeneket, ami nem olcsó mulatság, és kívánatos lenne ezt a célt kisebb deviza- áldozattal elérni. Konstruáljuk meg talán idehaza, majd gyártsuk le a különleges gépeket? Nincs hozzá elég ta­pasztalatunk, többe kerülne a leves, mint a hús. Inkább megállapodunk tehát egyik-másik, a szállításban érdekelt céggel és — akárcsak az autógyártásban — „beszállunk" bizonyos alkatrészek, tartozékok, akár fődarabok gyártásá­ba, netán összeszerelésre is vállalkozunk, tehát tokorékos- kodunk, ahol érdemes, és a kecske is jólloklk, s a ká­poszta is megmarad. Miután az építkezések mindenki szeme láttára folynak, ezekre majd mindenkinek van takarékossági receptje. Szó se róla — ohoqy az országgyűlésen is elhangzott —ke­rülnünk keli a krxusmeqoldásokat, még inkább a netán szükségtelen építkezéseiket. De ez nem egyértelmű azzal, hogy minden jobb falburkolatra, ha az drágább valamivel a silány vakolatnál, rásütjük a luxus bélyegét. Lehet — és ezt csak gazdaságossági számítás döntheti el —, hogy a többletet sokszorosan kiegyenlíti a karbantartás egyszerű­sége, g minimális tatarozás! igény, mely utóbbira, jól tud­juk, mind kevésbé akad vállalkozó. Az „ésszerű" ielzőt tehát, amely ezen a tanácskozáson is állandó kísérője volt a takarékossági kívánalmaknak, ko- molvan kell venni. Ami azt is jelenti, hogy nemcsak a ter­melésben, hanem az előkészítésben, a tervezésben és nem utolsósorban g ha+ósági előírásokban lehet megalapozni a megtakarításokat. És art is jelenti, hogy az időt ne felejt­sük ki takarékossági számításainkból. Különösen most. az úi esztendő előestéjén, amikor mindenki érzékenyen mérlegeli legközelebbi jövőnk kilá­tásait, nein lehet eléggé hangsúlyozni a pénzügyminiszter figyelmeztetését: nem egyszerűen a felhasználást kívánjuk korlátozni, hanem az ésszerű gazdálkodást őhajtjuk min­den téren megalapozni! Ami az országgyűlés tanúsága szerint is megvalósítható, főleg mert — mint ugyanitt mondották —, a takarékosság a munkából élő ember szá­mára egészen természetes valami! A költségvetés megva­lósítói pedig, kell-e mondani, munkából élő emberek. hl 1&YAV>V*\\ A két új saatagon, a.iol te; aap u.iauajii n.cg a u.aUKa, naponta 16 kapcsológépet készí­tenek. Fotó: KZ Másfél hónappal ezelőtt vi­rágcsokorral díszítették fel az utolsó olaj kályhát, mely Szek- szárdon készült. Azóta a volt Szekszárdi Vasipari Vállalat­nál már kizárólag új, a BITG Kapcsológép Gyára profiljá­nak megfelelő termékek készülnek. Tegnap délelőtt rövid ün­nepség volt a gyárban. Fel­avatták a két, kapcsológépe­ket gyártó új szalagsort. Az ünnepségen, melyen megje­lent Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei .Bizott­ságának titkára, Héjus János, a vállalat szb-titkára köszön­tötte a dolgozókat s a vendé­geket, majd Németh Antal ismertette a közelmúlt törté­netét, s a jövő perspektíváit. Köszönetét mondott a megye párt- és állami vezetőinek, kik sokat fáradoztak azon, hogy létrejöjjön Szekszárdon a híradástechnikai ipar fejlődő- képes bázisa. Megköszönte a vállalat dolgozóinak, a tmk- soknak, s a többi szocialista brigádnak, hogy kongresszusi munkaverseny felajánlásukat teljesítve lehetővé tették, hogy a tervezett december 31-nél korábban megkezdődhessen a nagy üzemcsarnokban is a te­lefonközpontok kapcsológépei­nek szalagszerű próbagyártá­sa. Másfél hónap, pontosan 37 munkanap alatt hallatlan nagy változás történt az üzemben. A hosszú csarnokban, ahol az olajkályhák gyártása folyt, most patikaszerű tisztaság van, s megkezdték pár grammos alkatrészeket felhasználva, a precíziós crossbar kapcsoló­gépek szerelését. A fiatalok, akik tegnaptól az új szalagok mellett ülnek, szombaton ér­keztek vissza Szekszárdra Bu­dapestről, ahol a precíz mun­ka fogásait elsajátították. Most újra itthon, naponta 16 bo­nyolult készüléket állítanak össze. Jövőre ez a szám jelentősen emelkedik. Pontosan kidolgo­zott program szerint 15 ezer magyar, szovjet és svéd típu­sú crossbar kapcsológépet ké­szítenek. Ennek érdekében be­vezetik a kétműszakos, s az alkatrészgyártás egyes fázisai­ban, a drága gépek jobb ki­használása érdekében, a há­romműszakos termelést. A mostani két szalagsor mellett a két műhelycsarnok egybe­építése után beállítják a har­madik szalagot is. A fejlődés perspektívája igen nagy jövőt biztosít az új gyárnak. A drága berendezé­sek kevés anyagból készülnek és roppant munkaigényesek. Ami pedig a piacot illeti, a termék igen keresett. Annyit lehet eladni belőle, amennyit csak gyártani tudnak. Ez te­szi lehetővé a későbbi nagy­arányú fejlődést. Az igazgató az ünnepség be­fejezéseként pénzjutalmakat adott át. A gyár dolgozóinak a második félévben végzett ki­emelkedően jó munkája anyagi elismeréseként ezekben a na­pokban kétszázhúszezer forint pénzjutalmat adnak át. — szí — »« Ülésezik a VDK nemzetgyűlése A függetlenség melleit döntött a Comors-szigetek lakossága Vasárnap népszavazást ren­deztek a francia tengerentúli területekhez tartozó Comore- szigetcsoporton arról, hogy a szigetek lakói függetlenséget kívánnak-e, vagy pedig to­vábbra is francia fennhatóság alatt kívánnak maradni. A népszavazás során a lakosság nagy többsége (a szavazók 95,56 százaléka) a függetlenség mellett foglalt állást. A Madagaszkár és Kelet- Afrika között elterülő sziget- csoport négy nagyobb és több kisebb szigetből áll, lakosságá­nak száma 290 000 fő, a szige­tek területe 2171 négyzetkilo­méter. Hétfőn délután a hanoi nagyszínházban Truong Chinh, a VDK nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke megnyi­totta a nemzetgyűlés üléssza­kát. Az elnökségben helyet foglalt Ton Duc Thang állam­elnök, Le Duan, a VDP KB első titkára, Pham Van Dong miniszterelnök és több más vezető politikai személyiség. A kormány beszámolóját Le Thanh Nghi miniszterelnök­helyettes ismertette a nemzet­gyűléssel. Elemzésében első­sorban az 1974. évi népgazda­sági tervek végrehajtásával és a jövő. évi gazdasági-kulturális tennivalókkal foglalkozott. A jövő évi népgazdasági tervről szólva Le Thanh Nghi kiemelte, hogy az ipar az idei­hez képest 22 százalékkal, a mezőgazdaság 8,6 százalékkal növeli termelését, az exportál­ható áruk mennyisége pedig 30 százalékkal lesz több az elő­ző évinél. A gazdasági és a kulturális beruházások az 1974. évihez mérten 41,5 százalékkal növekednek. Növekszik a lakásépítés üte­me is: 1975-ben 650 ezer négy­zetméter lakás építését terve­zik. A nagy gazdasági, újjáépí­tési és fejlesztési tervek vég­rehajtására mintegy llo ezer munkás költözik át a városok­ból és a sűrűn lakott tartomá­nyokból a feltörendő szűzföl­dekre, az ipari fellendülés előtt álló területekre. Üj szalagsor a szekszárdi BHG<üzeitiben

Next

/
Thumbnails
Contents