Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

• • • A borcímke Mindennapi „mérgeink” — Orvosi A címke lényege a mai fel­fogás szerint az, hogy vonzó legyen, jó benyomást keltsen, tüntesse fel a palackban levő bor minőségét és adjon ízelítőt abból az élvezetből, ami a fo­gyasztóra vár. És természete­sen meg kell felelnie a bor stílusának. Ha egy vonzó címke láttán, feltámadt kíváncsisággal ku­tatjuk annak eredetét, nagyon érdekes eredményre jutunk. Az I. században a bort két fülű amforákban tárolták. A száját betapasztották, vagy olajos vászonnal lezárták. Már ezeken a primitív edényeken is feltüntették a szőlőskert ne­vét, ahol a bort készítették, sőt a betöltés idején hivatal­ban levő konzul nevét is. A bortörténeti kutatások szerint a XVIII. század előtt nem használtak címkéket. A legrégibb példányon egysze.- rűen csak az évszámot és a tulajdonos nevét tüntették fel. Később a XIX. században már jobban kidolgozták, sőt túlzott díszítéseket is alkal­maztak. A XX. századig a li­kőrcímkék az ízlés változásait és a divatot követték, míg a borospalackok néhány kivé­tellel csak egyszerű tényeket közlő feliratokat tartalmaztak. A mocsáron hatalmas te­herautó kel át. Kerekei helyén négy lánctalp gördül. A gép­kocsi nagy sebességgel képes haladni nyolctonnás terhelés ínellett is; ilyenkor a lánctal­pak egy négyzetceníirnéternyi földre eső nyomása csupán 213 gramm (kerekes gépjárműnél ez 3—5 kilogramm volna). A szovjet NAMl 0157—M tí­pusú terepjáró gépkocsit a moszkvai autóközlekedési tu­dományos kutatóintézetben 1835 körül a champagnei habzóbort címkével látták el. Színes alapon fehér, vagy • aranysárga díszítéssel. Leg­gyakrabban szőlőlevelet, vagy -fürtöt alkalmaztak díszítésül. Ebben az időben a kereske­dők úgy gondolták, hogy elég, ha a címke csak utal a bor természetére: pl; habzó búr. gundi. 1930 óta fel kell tüntetni a bor származását, és ezt szigo­rúan -ellenőrzik; Ma divatosak ismét az antik stílusú cím- .kák, amik már modern technikával készülnek. A címke kialakítására jel­lemző a nemzeti sajátosság is. A svájciak tartózkodóan, fi­noman ajánlják a boraikat, a franciáknál vidékenként vál­tozik a jelleg. A spanyol pa­lackokat élénk színek, már gaz­dagság jellemzi. Az olasz ver- muthokat élénk, viszont kevés­bé finofn színekkel díszítik. Sok művész tervez. ma már boreímkáket is, legjobb tudá­sát, , képzelőerejét, beleadva, hogy ezzel is hozzájáruljon a kulturált borfogyasztás előse­gítéséhez. Ibriksz Ilona Mezőgazdasági Szakközépiskola Szekszárd- Palánk tervezték. A teherautó messzi északon, a 80. szélességi kö­rön túl futotta próbaútját. Teljes terheléssel kipróbál­ták téli és nyári körülmények között egyaránt. A terepjáró a forró égövi mocsarakon épp olyan köny- nyedséggel kel át, mint a ha­von --00 C° hidegben. A ko­csit, amelyet főként építőanya­gok szállítására terveztek, nemsokára tömegesen fogják gyártani. A Sao Pauló-i szállodatűz alkalmával egy 12 éves fiúcska az ölében mentette ki a lán­gokból csaknem 90 kilós nagy­mamáját. Jóval a szerencsés megmenekülés után neves fi- ziológusok rekonstruálni akarták a történteket. Kény­szerítő körülmények híján azonban testes nagymamáját megmozdítani is alig bírta a gyermek. Az ehhez hasonló rendkívüli teljesítményeket a stress-állapottal magyarázzák a szakemberek. — Stress alatt legtöbben va­lamiféle pszichés feszültséget értenek. Pedig ennél jóval ál­talánosabb tartalmat fejez ki; alkalmazkodást, mellyel az élő szervezet belső egyensúlyát tartja fenn, állítja vissza a kü­lönböző környezeti hatások .ellenében — mondja Komlósi Piroska, az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet pszichológu­sa. — Ilyenkor az idegrendszer fokozott termelésre késztet egyes hormonokat, amelyek hatására számos biológiai, ké­miai, fiziológiai folyamat in­Szinte már hagyomány, hogy valamennyi horgásznak ócska cipő, kalap vagy fazék akad a horgára. Az azonban már ritkábban fordul elő, hogy valaki ötmázsás kődara­bokat, vagy szobortöredéke­ket „horgászik”, mint a firen­zei Sergio Pastorini. Pastorini negyven éve kutatja az Arno medrét, amelynek iszapját úgy ismeri, mint a tenyerét. Mint­hogy nem kifejezetten régé­szettel foglalkozik, nem veti meg a kevésbé jelentős vas- és rézdarabokat, vagy más egyéb anyagot, amellyel bőségesen szolgál az Arno medre. Az el­múlt évben rábukkant a San­ta Trinitá híd egyik darabjá­ra, amelyet 1944-ben robban­tottak fel a németek. Ez év október 13-án pedig megta­dul meg a szervezetben. A pil­lanat töredéke alatt meggyor­sulhat a szív működése, több­szörösére fokozódik az izom­szövetek sejtjeinek égési fo­lyamata, s meghatványozódik a figyelem is. Ezért mondjuk, hogy a stress nem betegség — állapot, a szervezet válasza a környezet ingereire. — Akaratától és személyisé­gétől függően mindenki más­ként reagál az ilyen kritikus helyzetekre. Van, alá megme­revedik, percekig meg sem bír szólalni, elönti a verejték, s szervezete nehezen nyeri visz- sza egyensúlyát. Más viszont egyetlen sikollyal is képes le­vezetni az ilyen feszültséget. Gyakori panasz, hegy a vi­dáman ébredő ember kellemes közérzetét, jó hangulatát ide­ges ingerültség vagy nyomasz­tó, fojtott feszültség váltja fel, amint reggel lépésről lépésre közeledik a munkahelyéhez. E változás nem más, mint a szervezet fokozott készenléti állapota, védekező reakciója. Az okok sokfélék lehetnek: lehet egy túl szigorú főnök, lálta a Tavasz c. szobor karját. A szobor, Pietro Francavilla alkotása, valamikor a hidat díszítette. Tizenhét évig nem találták meg a szobor fejét, harminc évig hiányzott a jobb karja. Ezt a jobb kart találta most meg Pastorini mintegy kétszáz méterrel lejjebb a fo­lyó medrében. A szobor fejét tizenhárom évvel ezelőtt, 1961. októberében találták meg egy kotróhajó munkásai. Pastori­ni legújabb lelete révén im­már lehetővé vált, hogy a szobrot teljes szépségében ál­líthassák helyre. Egyébként a város azt tervezi, hogy az 1560-ban Ammanati tervei szerint épült Santa Trinitá hidat eredeti formájában helyreállítja. szemmel a síress vagy az, hogy az illető többre vállalkozik, esetleg többet várnak el tőle, mint amire ké­pes. Az emberek közötti vi­szony gyakran teremthet ilyen helyzeteket. A sorozatos és állandó stress-hatások túlzottan igény­be veszik a szervezetet, s ha a stress-állapotok ' hosszú időn át egészségtelen méreteket öl­tenek, meggyorsítják a szer­vezet elhasználódását. Az ilyen ember hamarabb öreg­szik. Fizikailag, lelkileg is csökken alkalmazkodó- és te­herbíróképessége. Meg kell te­hát tanulnunk idegeinkkel,, időnkkel és erőnkkel okosan, ésszerűen gazdálkodni. Hozzá­tartozik ehhez adott esetben, az is, hogy lemondunk' mel­lékállásún] írói, különmun-í Icánkról. Mindehhez nélkülöz­hetetlen a megfelelő önisme­ret a stress-ártalom egyik leg­hatásosabb megelőző „gyógy­szere”. Mert a stress láthatat­lan húrjainak túlfeszítése könnyen infarktushoz vezet — mondja a pszichológus. \ MISKOLCZI PÉTER Csak kifőzve! Grantly Dick-Read a fájdalom- mentes szülésről szóló világhírű könyv szerzőjének számos betege között volt egy nagyon „modern"1, anya, aki azonban baktérkim- mániákus volt Naponta legalább tízszer váltotta a gyerek pelenká­ját. Természetesen a cuciisüveget Minden használat után kifőzte és sterilizálta. Az említett hölgy he­tente két alkalommal megjelent gyermekével együtt Dick-Read rendelőjében és beszámolt a kis­baba fejlődésének minden moz­zanatától. Egyszer a szokottnál is izgatottabban robbant be a ren­delőibe és egy szuszra előadja: — Doktor űr, azt hiszem, hogy a kisfiamnak jön a foga. Hogy tudnék erről megbizonyasod™? — Ennél mi sem egyszerűbb — válaszolt az orvos. — Az uj- jával kitapogathatja... Teherautóval a havon, mocsáron’ át Régész horgászbottal Fiatal vívók klubja Mintegy 200 tagja van a novoszibirszki Tudósváros „Viktória” ifjúsági víváklubjának. A klubban a víváson kívül francia nyelvvel, művészettörténettel, etikával és esztétikával is foglalkoznak a fiatalok. Az előadók nagy része fiatal szibériai tudós. A klub szervezeti szabályzatának 10 pontja között ilyeneket találhatunk: „önzetlenül foglalkozz sportágaddal!”, „Tanulj meg méltósággal veszíteni és becsülettel győzni 1” „Övd, őrizd és becsüld meg neved tisztaságát, kluibod hírnevét!” Edzés közben. (Foto: APN XS) Röpházasság Christine Kaufmann, Tony Curtis volt felesége Ismét férjhez ment. Min­den voJószínűség szerint házassági ,,rekordot” állított fel: a frigy mind­össze huszonnégy óráig tartott. A váló­per már folyik. És amint megpillantotta az ifjú mama döbbent arcát, sietve hoz­zátette: — Természetesen csak akkor, ha előtte gondosan kifőzte az ujját Milyen filmeket cenzúráznak a svédek? Gustav Lindenbaum, a svéd filmcenzorok vezetője egy in­terjú során a következőkben foglalta össze a svéd cenzori hivatal munkáját és alapelve­it. ,.A cenzor! bizottságban részt vesznek pszichológusok, pszichiáterek, történészek és filmszakemberek. Körülbelül 350 játékfilmet nézünk végig és bírálunk évente. Politikai cenzúrát' nem alkalmazunk, ollónkat csak a pronográfia és az erőszak esetében használ­juk. Legfőbb célunk az erő­szak, a brutalitás, a megfé­lemlítés és a bűnözésre való ösztönzés kiirtása. Az ilyen je­leneteket a legszigorúbb mér­cével mérjük. 1973-ban az 5500 méter kivágott film 70 százaléka erőszakos jelenetet ábrázolt, és ugyanilyen meg­gondolás miatt tiltottunk be 350 film közül 23-at. Ez az oka annak, hogy szigorú cenzúrá­nak vetjük alá a szadista je­leneteket. Tűzzel-vassal az embertelenséget. Nem szeret­ném azonban, ha valaki is félreértené azokat kritériumo­kat, amelyek alapján hadat üzenünk az erőszaknak. Meg­hagytuk például Igmar Berg­man „A szűz kútja” c. film­jének megerőszakolási jelene­tét, mert művészi és funkcio­nális szempontból a film el­idegeníthetetlen részét képezi. Engedélyeztünk egy filmet a brazíliai kínzásokról, mert úgy véltük, hogy maga a film vádirat az erőszak ellen. Egy­szóval: kivágjuk azokat a filmkockákat, amelyek az ön­célú, a „szórakoztató” erősza­kot ábrázolják. Vagyis üldö­zünk minden olyan törekvést, amely az aljas ösztönök fel­szabadítását spekulációs célra használja fel. Nem kérünk az egész filmvásznat elborító, ki­vert fogakból, ömlő vérből, ki­folyó szemekből, amelyekhez lehetőleg a sztereofonikus ze­ne szolgáltat hátborzongató kíséretet.

Next

/
Thumbnails
Contents