Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-03 / 282. szám
IVélíány tapasztalat az ab-bizottság munkájából késedelmeskedő fiatalkorúak —- Trükkös házaspárok — Ismét a tudnivalókról! a szekszard városi fis JÁRÁSI abortuszbizottság bonyolította le eddig a legnagyobb forgalmat a megyében. 1974 januárjától csaknem 800 ügyet tárgyalt. Érdemesnek látszik (közreadná a bizottság munkájának tapasztalatait, elsősorban okulásul. Először a fiatalokról... Bár a rendelet a 16. terhességi hétig teszi lehetővé a terhesség megszakítását, a fiatalok köréből akadnak ismételten olyanok, akik „lekésik” a terminust, későn jelentkeznek ab-kérelmükkel. Ennek általában az az oka, hogy a szülők közül valakinek meg kell jelennie a tárgyaláson. A fiatal lányok viszont nehezen szánják rá magukat, hogy állapotukat bevallják szüleiknek és mire rászánják magukat, akkorra rendszerint kifutnak az időből. Általános és mert az, sajnálatos jelenség, hogy a fiatalkorúak a védekezésnek egyik módszerét sem alkalmazzák, holott ismerik ezeket a módszereket, persze így igen nagy a „rizikó”. Bekövetkezik az esetükben különösen nem kívánatos terhesség. Érdekükben szólva ezért hívjuk fel ezen a helyen a fiatalkorúak figyelmét arra, hogy a nemrég forgalomba került, Continuin nevű fogamzásgátló szert már 18 éves kortól kezdve fel lehet az SZTK terhére íratná. Ennek a tablettának az előnve, hogy minden mellékhatástól mentes. MINDEN TOVÄBBI NÉLKÜL lehetővé teszi a rendelet a terhesség-megszakítást azoknak a nőknek, akik nem élnek házasságban, mint pl. haiado- nok, elváltak, özvegyek, különélők. Az érdekelteknek tudniuk kell azonban, ho.gv a fenti körülményeket igazolni kell. Ka a családi állapot káderül a személyi Igazolványból, akkor semmi akadálya a méltánylásnak. Ha viszont az igazolvány adatai a fentieket nem bizonyítják, külön 4«wzoV>«t kér az ab-bizottság. Különélés esetén szak igazgatási szerv igazol, válóner esetén nádiig bírósági ítélet. Különélés esetében hat hónapot ír elő a rendelet. Ha tehát egy fiatalasszony összevesz a férjével és „hazamegyek a mamához!” felkiáltással tényleg különköltözik, ez a megszakításhoz nem elég indok, már csak azért sem, mert nem egy esetben kibékültek a házastársak és azóta már együtt örülnék a kis utódnak. Egy fiatal házaspár azt a módszert választotta, hogy beadták a válókeresetet, ezt szabályosan igazolták, mégsem fogadhattuk el, mert nem éltek hat hónapia külön. Fellebbeztek a másodfokhoz, ott is ehitasftott- ták őket és miután belátták, hogy trükkjük nem vált be, egymást átölelve a legnagyobb békességgel hagyták el a rendelőintézetet. Egy másik csalafintaság, hogy a látszat kedvéért ideiglenesen bejelentkezik az asszony valahova és ezzel .kívánja igazolni a különélést. De a kijelentkezést a bizottsági tárgyalás előtt pár nsnrtal előbb tette csak meg. Átlátszó ügv volt, természetesen nem járt .eredménnyel a leleményessége. A LAKÁSKÖRÜLMÉNYEKET a rendelet szerint figyelembe kell venni és ha valaki nem megfelelő lakáskörülményekre hivatkozik, akkor a védőnőt kérjük fel, hogy végezzen környezettanulmányt. Ilyenkor néha furcsa dolgok is kiderülnek. Pl. az, hogy a szövetkezeti vagv OTP-lakásvá- sárlás lehetőségét elmulasztják a fiatal házasok, de autót, azt vesznek. Vagy, hogv albérlőként jelentkeznek és kiderül, hogv a háztulajdonos család- tagíai, családtag pedig nem lehet albérlő még akkor sem, ha ténylegesen fizet a szülői ház lakott részéért, vagy állta a lakás rezsi iémfik egy részét. Ha valaki albérlő, lova van a terhesség megszakítására. De miután az albérlet ténvo nem derül ki a személyi igazolványból. ezt külön kell igazoltatni a tanács szakigazgatási szervével. AZ Ü.T ÁR-RENDELET három szülészeti esemény után teszi lehetővé a megszakítást. Szülészeti eseménynek számít a szülés, koraszülés, méhen kívüli terhesség, magától bekövetkezett vetélés. A művi megszakítás csak akkor számítható be, ha a kérelmezőnek előzőleg két valódj szülési eseménye volt. Például, ha a megszakítás két szülés közé esik, akkor azt nem lehet figyelembe venni. A kórház soron kívül kiadja a szülészeti eseményről, vagy megszakításról az igazolást és ezt a mamák hozzák magukkal, mert bemondást nem fogadhat el a bizottság. RENDEZETLEN CSALÁDI KÖRÜLMÉNYEK, iszákos, munkakerülő férj esetében a bizottság engedélyezheti a megszakítást. Ezt a községekben élők a községi tanáccsal tudják igazoltatni, vagy miután a védőnők igen jól tájékozottak, kérésükre környezettanulmányt készítenek. Az anyák magatartásával általában nincs különösebb gondunk, de újabban a férjék jelennek meg feleségük helyett hívatlanul a II. fokú fellebb- viteli bizottság előtt és ott agresszív módon csaknem botrányt provokálnak. Nos, tudni kell, hogy a bizottság tagjaira kötelező az orvosi titoktartás és férjekkel csak akkor tárgyalhatnak, ha őket behívják és akkor is csak úgy, ha ebbe a feleség korábban beleegyezett! Végül hadd al-ánljuk ismételten. hogv a fogamzásgátlás lehetőségeivé! sokkal nagyobb mértékben éfi°nelk a nők! Akik a bizottság előtt megjelentek, zömmel vagv nem védekeztek, vagy rendszertelenül szedték a tablettát, alkalmazták a terhesség megelőzésére alkalmas védekezési módozatokat, eszközöket, (elmegyek nyaralni tabletta nélkül — ez gyakori.) Pedig a műtéti beavatkozás kockázata minden megelőző módszernél nagyobb! DR. SZELÉNYI BÉLA Eredményes munka a földeken *A Duna menti ícnn-lőszövetkczcteknek kedvezett az időjárás, így eredményesen dolgozhattak a földeken, ahol az ősziek alá készítették elő a talajt és elvetették a kenyérgabonát. (MTI foto: Fehérváry Ferenc) Szemétbánya — aranybánya A gnberálólpw L A termelés fejlődése, a nagyvárosok növekedése, az élet- színvonal emelkedése számtalan nehéz kérdés elé állítja a társadalmakat. Ezek egyike, hogy hova tegyük a szemetet? Az európai KGST-tagországok fővárosaiban pl. jelenleg — összesen — évi 14—15 millió köbméter hulladék keletkezik. Ennek többségét, mintegy kétharmadát a háztartások adják. Igaz, a korszerű fűtési eljárások terjedésével — mivel kevesebb lett a hamu, a salak — az utóbbi évtizedben 30—35 százalékkal csökkent a szemét súlya, viszont a térfogata — a csomagolástechnika fejlődése miatt — lényegesen megnövekedett. Az utóbbi 4—5 évben pl. Budapesten mintegy 50 százalékkal emelkedett a hulladék térfogata, s ma már megközelíti a 3 millió köbmétert. Ugyanakkor szerte a világon nemcsak a hulladékhalmok térfogata növekszik sebesen — hanem a szakemberek szerint a szemét értéke is. A technika fejlődésével ugyanis egyre értékesebb anyagok kerülnek szemétbe, másrészt pedig __ m ert a világ nyersanyagkészlete nem kimeríthetetlen — egyre fontosabbá válik a szemétben rejlő úgynevezett másodlagos nyersanyagkészlet feltárása és hasznosítása. SE TŰZ, SE Víz NEM SEGÍT A „guberáló” szó egykori értelmét napjainkban már alig ismerik Magyarországon. Fő jelentése kb. annyit tesz: a szemétdombon valamire még használható anyagok után kutatni. Régebben volt, aki ebből élt; a szemétből kibányászott üvegeket, textil- és bőrholmikat, vaseszközöket, bútordarabokat kicsit megtisztítva, megjavítva az ócskás- piacon értékesítette. A régi értelemben vett guberálók — gyakorlatilag — már nincsenek. Az óriási hulladékhalmok „guberálása” nagyipari feladattá vált. Korszerűtlen az a szemlélet, amely szerint a szeméttől csak megszabadulni kell. Elégetni, a tengerbe dobni, vagy a föld alá tenni. Ezek ugyanis olyan módszerek, amelyek visszájára fordulhatnak: a tengerbe dobott szemét, szennyezi a tengert, pusztítja a halállományt. Ha elégetik, — fertőzheti a levegőt. Ráadásul az égetés egyben igen költséges is, viszont a kevésbé költséges megoldás nem kielégítő. Az Egyesült Állagokban pl. kimutatták, hogy a légszennyeződés 3 százalékát a rossz hatásfokú szemét- égetés okozza. A harmadik megsemmisítési módszer a szemét elföldelése. amihez viszont rengeteg földmunka kell, és óriási szállító szervezet. De miért is égetnék, földelnék el? Hiszen a szemétnek több mjnt a fele újra felhasználható, értékes anyag: papír, vas, üveg, színesfém, textília, fa és különféle műanyag, gumihulladék. Az óriási méretekben keletkező szemétdombok eltüntetése, tehát környezetvédelmi probléma, s valóban egyre nagyobb, de miután a hulladéknak több mint a fele eltüntethető úgy is, hogy az ipar újra feldolgozza — a megsemmisítés gondja a felére csökkenthető. Ehhez azonban az Iparnak vissza kell kapnia az egyszer már elhasznált anyagokat, azok hulladékát — felfrissítve, megtisztítva — és itt kezdődik az új feladat: valakinek nagyüzemi módon újra szervezni, hatékonyabbá tenni, korszerűsíteni kell ezt a munkát RÉGI TÉMA — ÜJ MÉRETEK _ A szakembernek persze nem újdonság, hogy a szemét — kincsesbánya. Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb intenzitással foglalkoznak mindenütt azzal, hogy ne pazarolja az emberiség még a hulladékot sem. Ilyen célú szervezet hazánkban is kiépült; a MÉH-re és a Köztisztasági Vállalatra alapozva, a begyűjtés, szállítás, válogatás — a hulladék újrahasznosításához vezető út egyengetése elsősorban erre a két vállalatra tartozik. Sok vállalatnál többé- kevésbé szervezetten gyűjtik a hulladékot, több anyaggazdálkodási munkakörben prémium- tényező, hogy az értékesebb hulladékból mennyit ad át a gyár a MÉH-nek, vagy az ezzel is foglalkozó termelőeszköz-kereskedelmi vállalatnak. A legutóbbi néhány évben jelentős változások mentek végbe a világ nyersanyag- és hulladékmérlegében, amelyek egyértelműen világossá tették, hogy a hulladékkal folyó gazdálkodásra is — a felhasználásra és a megsemmisítésre — nagyipart kell teremteni. Guberálóipart — a jelző minden rosszat és szegénységet idéző tartalma nélkül. Ennek az új iparnak tudományát, technikáját, szervezetét a gazdaságilag fejlett országokban most gyors ütemben fejlesztik, hiszen szerény becslések szerint is az ezredforduló táján a világ nyersanyag-felhasználásának 30—35 százalékát a hulladékból kell majd fedezni. A gyors fejlesztés végett a KGST-országok közös programot dolgoztak ki; amelyben megosztották egymás közt a feladatokat. Ebben a programban jelentős feladat hárul hazánk szakembereire is; mégpedig éppen az ipari, mező- gazdasági és városi hulladék feldolgozási tudományának, a hasznosítás technikájának és eljárásainak kidolgozásában. Következik: A 8'as program GERENCSÉR FERENC 1974. december