Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

Melik az általános jövedelemadó-lievallás benyújtásának határideje Követelmény: az adóbevallás a valóságban elért jövedelmeket tartalmazza Horgáaxok figyelmébe Új horgászvizek-----Rendezik a dunai horgászfaluí — Át lehet járni a Sió-zsilipen Közeledik az általános jöve­delemadóra vonatkozó adóbeval- tás benyújtásának határideje: 1975. január 15. napja. Eddig az időpontig kell az előző év­ben — ezúttal az 1974. évben — elért adóköteles jövedelem­ről az adóközösségben adózók­nak 2 példányban az illetékes cdóközösséghez, minden más odózónak egy példányban az il­letékes községi, nagyközségi, szakigazgatási szervhez. illető­leg a városi tanács vb pénz­ügyi szakigazgatási szervéhez a valóságnak megfelelően kitöltött adóbevallást benyújtani. Adóbevallási kötelezettség mellett kell kivetni az adót a 42 1971. (XII. 17.) Korm. számú rendelet alapján a kisipari, a magánkereskedelmi és e rende­letben felsorolt egyéb tevékeny­ségből, illetőleg jövedelemfor­rásból (ingó és ingatlan haszno­sításából, ingatlan megosztásá­ból, ingatlannak értékkülönbö­zettel történő átruházásából, hasznot hajtó tevékenység gya­korlásának átengedéséből, va­gyoni érdekeltségből, egyéb önálló vállalkozásból, vagy jöve­delemforrásból, munkaviszonyon kívüli jogviszonyból stbj szárma­zó jövedelem után. Nem kell adóbevallást adni az adómentes jövedelemről, a levo- násos módon és állandó adó­kulccsal (adótétellel) adóztatott jövedelemről. Nem kell adóbe­vallást adni az adóátalóny út­ján adózóknak sem, ha az adó­köteles jövedelem növekedése a 20 százalékot nem haladja meg és az átaláayozás feltételei az adóévben fennállottak és jélen- leg is fennállónak. Az illetékes adóhatóság (adóközösség) kü­lön felhívására a bevallás be. nyújtása azonban kötelező. Az általános jövedelemadót fi­zető állampolgároknak — így többek között a kisiparosoknak és magánkereskedőknek — ezek­ben a napokban fontos felada­ta az 1974. évben elért bevé­telek, az azzal kapcsolatban fel­merült költségek pontos szám­bavétele és a reális adóköteles jövedelem bevallása. A könyv- vezetésre kötelezetteknek célsze­rű ilyenkor a könyveiket meg­vizsgálni, bizonylataikat össze­gyűjteni és rendezni, abból a szempontból is, hogy a köny­vekbe bevezetésre került-e min­den bevétel és a bevétel meg­szerzésére fordított minden költ­ség, hogy a bevételek és költ­ségek különbözete kimutatja-e azt az adóköteles jövedelmet, melyet az év folyamán a való­ságban megszerzett. Az üzleti könyvek adatai alap­ján kimutatott jövedelmeknek az adózó saját életkörülményeivel, vagyoni helyzetével, tevékenysé­gének jellegével, munkaellátott­ságával, a foglalkoztatott alkal­mazottak számával, nemkülönben a hasonló tevékenységet folyta­tók jövedelmével való összeha­sonlítása számos esetben segít­heti az adózót abban, hogy könyveiből esetleg kimaradt té­teleket (bevételek, költségek) pót­lólag bejegyezze^ Az adóhatóságnak (adóközös­ségnek) kötelessége az adóbe­vallásban foglalt adatokat vizs­gálni, mérlegelni és az adóala­pot becsléssel megállapítani többek között abban az esetben, ha az adózó olyan bevallást tett, mely nem felel meg a tény­leges helyzetnek, nem felel meg életkörülményeinek, jövedelmi és 1974. december ZZ. vagyoni viszonyainak, tevékeny­ségi karének és jellegének. Az elmúlt évek tapasztalatai e tekintetben megyénkben is kedvezőtlenek. A kisiparosok és magánkereskedők által 1974. év elején benyújtott adóbevallá­sok 85 százalékát nem tudták el­fogadni az adóközösségek, ille­tőleg annak bizottságai, mert messzemenően nem tartalmazták a valóságban is elért bevétele­ket és jövedelmeket. Néhány ki­ragadott, kirívó példa: a bonyhádi járás területén: a bevallás szerint két alkalmazottat foglalkoztató ács 29 496 Ft, egyik három alkalmazottat fog­lalkoztató kőműves 47 302 Ft évi jövedelmet, a paksi járás területén: a be­vallás szerint három alkalmazot­tat foglalkoztató ács-kőműves 20 806 Ft, egy másik három al­kalmazottal dolgozó kőműves 55 313 Ft, egy szakmunkást foglalkoztató kádár 28 510 Ft évi jövedelmet, a szekszárdi járás területén: a bevallás szerint három alkalma­zottat foglalkoztató kőműves 22 596 forint tízhavi jövedelmet, A tamási járás területén: egy villanyszerelő 26 868 Ft 10 havi, egy a bevallása szerint négy al­kalmazottat foglalkoztató kőmű­ves 10 968 Ft évi jövedelmet, _ Szekszárd városban: a beval­lás szerint négy alkalmazottól dolgozó autószerelő 30 827 Ft, egyik hat alkalmazottat bejelentő kőműves 75 701 Ft, egyik mun­kával jól ellátott vízvezeték-szere­lő 48 336 Ft évi jövedelmet val­lott be, ugyanokkor a valóságot megközelítő megbecsült jövede­lem a fenti esetekben évi 75 000 Ft alatt nem volt de közülük hat adózó esetében elérte vagy meg­haladta a 100 000 Ft-ot. Az adóhatóságok (adóközös- ségek) az el nem fogadott be­vallások esetében törvényesen al­kalmazták az előírt becslési el­járást azaz az adóköteles jöve­delemnek a szakmai kalkuláción, gyűjtött adatokon, az életkörül­ményeken és vagyoni viszonyo­kon vagy más hasonló adózóval való összehasonlításon alapuló a dóalap-megállapítást, illetve a legkisebb adóköteles jövedelem- számítást. A becslési eljárással vagy a legkisebb adóköteles jö- vedelemszámítássai történő adó­alap-megállapítás a leggöndo- sabb előkészítés és körültekintő értékelés mellett is tartalmazhat pontatlanságot és eltérhet a va­lóságtól — mind az odázó, mind az állam (adóhatóság) javára, illetve kárává — hiszen a való­ságban elért bevételt becsléssel pontoson meghatározni nehéz. A figyelembeveendő legkisebb adó­köteles jövedelem pedig — ez már a megnevezésből is követke­zik — a szakmában elérhető leg­kisebb vagy ehhez közelálló jö­vedelmet jelenti. A becsléssel történő odőalap- meg állapítás oz adózók részéről — okkal vagy ok nélkül — ellen­érzést vált ki, kedvezőtlen fogad­tatásra talál. Ennek egyik követ­kezménye a tömeges, sokszor in- dokokrtkjn és megalapozatlan felszólamlás és fellebbezés. So­kon úgy vélik, hogy a becslési eljárással velük szemben nem in­dokolható eljárás történt, és nem gondolnak orra, hogy ezt az el­járást — mely egyébként jogsza­bályban elrendelt — éppen ők váltották id azzal, hogy a tényle­gesen megszerzett jövedelemnél jóval kevesebb Jövedelme* szere­peltettek adóbevallásukban. A fellebbezési eljárások is szá­mos esetben bizonyították: nem a becsiéi eíjárás voh alaptalon, de igenis a benyújtott adóbeval­lás voh elfogadhatatlan. A Joq- orvoskrtf el‘órás során eWéqzett könywizsaálatok o fellebbezők e'ő** Is innToJták orlábevaHásufc valótlanságát és nem egy ese&j ben — a kivető szervek által rög­zített adóalap szinte méltányos megúhapi tusát. A valóságot meg sem közelítő adóbevallás senkinek sem jelent­het előnyt Nem jelenthet az adózónak, mert egyrészt a becs­lési eljárás talán jogos sereimet is eredményezhet (erre is volt példa), másrészt az ilyen esetleg elfogadott bevallásokkal szem­ben a későbbi adóvizsgálat a kiderített valóságos jövedelem után — több évre visszamenően is — olyan összegű adóhiányt ál­lapíthat majd jogosan meg, amelynek megfizetése az adózó nagyfokú anyagi romlását idéz­heti elő. De kedvezőtlenül hat az adóhatóságok (adó-közösségek) munkájára is és nem segíti elő az adózók ügyeinek egyszerűbb, bürokráciamentes intézését sem. Az általános jövedelemadót fi­zető állampolgároknak éraeke te­hát elsősorban az, hogy az adó­bevallás az adóévben valóság­ban elért tényleges bevételeket, jövedelmet tartalmazza és ne ke­rüljön sor a becslési eljárásra. Mindez egybeesik azzal a becsü­letes szándékkal is, mely az'adó­fizető állampolgárok nagy részé­re jellemző: a jövedelmekkel arányban részt venni az állam, a tanácsok gazdaság- és község­politikáját megalapozó közteher­viselésben. Ugyanakkor az adóközösségi tagok adó- megállapítása széles körű társa­dalmi ellenőrzés mellett történik. Ennek megvalósulását szolgálja többek között az is, hogy az adó­kivetéseket tartalmazó lajst­romokat az adóközösség és az érdekképviseleti szer­vek közszemlére kifüggesztik orvnak érdekében, hogy a tagok a sa-ját, de a tag társaik adómeg- óllapítására vonatkozóan — ha indokolt — az előírt határidőben minél nagyobb számban tegye­nek megalapozott észrevételt. Szocialista állomunk adópoliti­kájából eredő adókedvezmények érvényesítését az adózók is elő­segítik olckor, ha a kedvezmé­nyekre jogosító adatokat, ténye­ket az előírt módon és időben közli-k (bejelentik) és azok való­diságát hitelt érdemlően igazol­ják. Minderre és az adózással kapcsolatos kérdésekre az adó­közösségek és a megyei •illeték- hivatal adócsoportja, továbbá a helyi tanácsok szakigazgatási szervei adnak szükség szerinti bővebb felvilágosítást. Tolna megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya Czenlqr Sándor osztáfyvezető-helyettes Hogy sport-e a horgászat, esetleg hobbi, vagy kellemes időtöltés csupán, erről kár lenne vitatkozni — egyik is, másik is. Az viszont, hogy or­szágosan százhúszezer sport­horgász van, a megyében pe­dig több ezren hódolnak ennek a nemes időtöltésnek, feltét­lenül azt mutatja, hogy a hor­gászattal és a horgászokkal foglalkozni nem elhanyagol­ható társadalmi feladat. Megyénkben ez évben ala­kult meg a Magyar Országos Horgász Szövetség Területi Bizottsága, amely összefogja és irányítja az egyesületek munkáját, szervezi a horgász­sportot, gondoskodik a víz. és természetvédelemről, hala- sítással a fogási lehetőségeken igyekszik javítani és új hor­gászvizek teremtésével a sporthorgászat társadalmi bá­zisát szélesíti. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Bárd Flóriánnal, a területi bizottság ügyvezető elnökével, a nemrég lezajlott területi bizottsági ülést köve­tően. — Milyen főbb kérdések­ről tárgyalt a területi bi­zottság? — Csak néhány kérdést ki­ragadva: A sióagárdi és az ozorai horgászok bejelentették szándékukat sporthorgász- egyesület alakítására. Ehhez segítséget nyújtunk. Nagyobb egyesületeinknek üzemi cso­portok létrehozását javasoljuk. Megvizsgáljuk megyénk észak- nyugati részén, Iregszemcse, Felsőnyék és a . környező köz­ségek területén egyesület ala­kításának lehetőségeit. Értesü­léseink szerint ugyanis az ot­tani víztárolókon vadhorgá­szat folyik. — Mit kívánnak tenni újabb horgászati lehetősé­gek teremtésére? — Határozatot hoztunk ar_ ra, hogy a vezetőség folytas­son tárgyalásokat a Bács me­gyei területi bizottsággal és a bajai halászati szövetkezet­tel. a bátaszéki-bátai egye­sületek önálló vízzel való el­látásának érdekében. Itt a há­tai holt Duna, a Sárvíz és a Pösze-csatorna jöhet* számí­tásba. A decsi egyesületet se­gítjük, hogy a sárközi öntöző­fürt kialakításával a gáton kívüli holt Dunát horgászvíz­zé alakítsák. Lépéseket te­szünk a belecskai tőzeggödröic horgászati jogának megszer­zésére. Ugyanakkor vizsgáló­dásokat folytatunk a víztáro­lók, szálkai, nagykónyi, zsib- riki horgászati hasznosítására vonatkozólag. A szekszárdi terveink és ereményeink a Népújság révén már ismerete­sek, így azokról most nem be­szélek. — A Béni- és Karaszi­fokról esett már egyszer szó, hogyan áll a rendezés ezeken a területeken? — Különböző szervek köz: reműködésével megvizsgáltuk a két telepet és a fejlesztés lehetőségeit. Olyan döntés született, hogy a felügyeleti és javaslattevési jog a szek­szárdi egyesületet illeti meg. Egyenlőre semmiféle építke­zést nem engedélyezünk, a rendezési terv végleges kidol­gozása után is csak néhányát, ugyanis mindkét telep máris túlzsúfolt. Egyébként hangsú­lyoznom, hogy ez nem üdülő­telep, hanem horgászfalu. Ép­pen ezért a jövőben csak olyanoknak adunk engedélyt építkezésre, akik valamelyilc egyesületnek tagjai. Itt kell megemlítenem még azt, hogy a Sió-zsilipen át lehet járni, eh­hez azonban külön horgász- egyesületi igazolvány kell, amit térítés ellenében, a szek­szárdi egyesületnél lehet vál­tani. A továbbiakban Bárd Fló­rián elmondta, hogy megfelelő határozatokat hozott a területi bizottság a szervezeti élet to­vábbfejlesztésére az egyesüle­tekben, a horgászetika javítá­sára, a versenyszellem fejlesz­tésére és a legügyesebb hor­gászoknak versenyeken való szereplése biztosítására. A környékbeli horgászokat igen érdekli, mi lesz a faddi holt Duna sorsa. Kénytelenéi: vagyunk óvatosan fogalmazni. A területi bizottsági ülés ha­tározatában ez olvasható: „A TB örömmel veszi tudomásul, hogy a fadd-dombori - holt Duna-ág horgászkezelésbe va­ló vétele előrehaladott álla­potban van”. Ehhez csak any- nyit tehetünk hozzá: remél­jük, hogy rövidesen beszámol­hatunk a végleges megoldás­ról L. Gy. • v if; .* ■{.: Dombóvár látképe — Dombó Pál egykori várának irányából fényképezve. Itató; G, I&,

Next

/
Thumbnails
Contents