Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-19 / 296. szám
f l Eredményes kiképzés volt Munkában az Alkotmány Tsz : Ultiverzál Szövetkezet és az áfész üzemi önvédelmi törzsei. Dombóvár városnál az üzemi önvédelmi szervezetek törzseinek kiképzését törzsfoglalkozás forrnájában, városi szervezésben, összevontan hajtották végre. Az előre kiadott „Feladatnék megfelelően a törzsek felkészülve jelentek meg. A kétnapos foglalkozást a — fegyelmezettség; — a tudrnakarás; — a felelősségérzet jellemezte. Valamennyi üzem részéről kifejeződött a törzsön belüli kollektív munka, az üzemek közötti együttműködés önzetlensége, a kapott feladatok, közlések alapján kialakult helyzetek gyors felismerése, valamint a helyes elhatározásra jutás. A törzsfoglalkozásan megismerkedtek: ■— az „Alkalmazási készenlétbe helyezés” feladataival, azok gyors alkalmazásaival; — a háborús vezetés módszereivel; — a csapás következtében kialakult helyzetre való gyors reagálással. . A foglalkozáson a törzsek szinte beleélték magukat á'fel- adatokba. Jó volt a helyzetfelismerésük és a kezdeményező készségük. A feladatot valamennyi törzs jól oldotta meg, figyelembe véve az üzemük sajátosságait. Igaz, hogy a törzsek összeko- vácsoltságának ez még csak a kezdete, de máris megállapítható, hogy az üzemi önvédelmi alegységeik parancsnoki állománya a: — feladatát ismeri; — képes az alárendelt pv.-erők vezetésére; — illetve az üzem háborús körülmények közötti működtetésére. Ügy érezzük, hogy a Dombóvár város üzemi polgári védelmi törzsei felkészültek az 1975- ös töeKHvezetési gyakorlatra, S. L A hangrobbanásról Az egész világon — így nálunk is — a szuperszonikus repülőgépek elterjedésével hallunk hangrobbanást. Az esetek nagy részében ez csak zajjelen- ség, de számos esetben hallani romboló hatásáról is. (Ablaküveg-betörés, sőt esetenként gyengébb épületek sérülése vagy összedőlése). Mielőtt ismertetném, hogy mikor van a hangrobbanásnak romboló hatása, rövidén tekintsük át e jelenségnek okait, annál is inkább, mivel a hangrobbanást sokszor tévesen, minden tudományos alap mellőzésével, merőben hamis módon magyarázzák. A leggyakoribb ályen tévhit, hogy altkor keletkezik hangrobbanás, amikor a nagy sebességű repülőgépek sebessége éppen átlépi az úgynevezett hangfalat, vagyis a 'hang terjedési sebességét Ez az elképzelés teljesen helytelen, ugyanis elhanyagolhatóan kicsi a valószínűsége a' hangrobbanás keletkezésének éppen ebben az esetben. A valóság az, hogy minden olyan repülőgép kelthet hangrobbanást, amely a hang terjedési sebességét meghaladó (szuperszonikus) sebességgel repül. Ez azt jelenti, hogy minden szuperszonikus sebességű' repülőgép olyan hatást fejt ki, ame- lyet a földi megfigyelő hang- robbanásként észlelhet azonban ezt nem mindig érzékeM hangjelenségként.. Ahhoz ugyanis, hogy a szuperszonikus repülőgép hatása a földön hangjelenségként robbanásszerű zajt okozzon, számos feltételnek kell teljesül-, nie. Maga a szuperszonikus sebesség egymagában nem elegendő ahhoz, hogy a földi megfigyelő robbanást - JBgtßAn. Felmerül a kérdés, hogy miért éppen a szuperszóhikús sebes-, ,, seggel haladó repülőgép..okqz-óu'ísi za a hangrobbanást és mi az do háügokat az a hatás, mely robbanásként. tudkn egymástól megkulonboz^ hallható. előtti levegőréteget arról, hogxf a repülőgép közeledik —a repülőgép útjából ki kell térni.' így a repülőgép előtt elhelyezkedő levegő nyomásnövekedése fokozatosan — egyenletesen megy végibe. Hasonlóan egyenletesen megy végbe a repülőgép mögött a nyomásosokká, nés. LÖKÉSHULLÁM Más a helyzet, amikor a repülőgép a hang terjedési sebességével megegyező, vagy azti meghaladó sebességgel repül. A repülőgép okozta nyomásnövekedés terjedési sebessége hangsebességgel való repüléskor épipen megegyezik a repülési sebességgel, hangsebességé nél nagyobb sebességgel való repülés esetén pedig kisebb lesz annál. Így az ilyen esetekben a levegőrészecskéknek nem lesz idejük kitérni ia repülőgéo útjából, a repülőgép mozgása okozta nyomásváltozás hirtelen, ugrásszerűen megy végbe.. Ez az ugrásszerű nyomásnövekedés a valóságban, az úgynevezett lökéshullámok. mentén megy végbe. A hangrobbanás oka tehát' a hang feletti sebességgel haladó repülőgépek keltette lökéshullám mentén végbemenő, ugrásszerű nyomásváltozás. A hangrobbanás a földön ott hallható, ahol a lökéshullám- kúpok metszik a föld felszínét. Miután a repülőgép 'két lökéshullámkúpot húz maga után,' ezért . tulajdonképpen mindig egymás után két robbanást kellene 'hallani. . A valóságban azonban csak akkor lehet kettős hangrobbanást hallani, ha a két kúp egymást 1/8 másodpercnél nagyobb idő múlva kö-i veti, ugyanis az 1/8 trriásodperc-: alatt ismétlő-' emberi fül nenn tetni. Az összevont törzsfogialkozás résztvevői. A HANG Fizikából ismeretes, hogy a hang — a zaj — a levegőben végbemenő nyomásváltozás. Minél nagyobb a légnyomásváltozás, annál erősebb hangot hallunk. Robbanást pedig akkor, ha a légnyomásváltozás hirtelen — ugrásszerűen — megy végbe. Ha a hirtelen légnyomásváltozás igen nagy értékű, akikor a robbanás epicentrumához közel nemcsak hang, hanem romboló hatás is van, a robbanás középpontiától távolodva a romboló hatás csökken/ majd megszűnik. A levegőben, minden mozgó test — így a repülőgép is — okoz nyomásváltozást, 'mivel az útjában lévő levegőróstaeoské- ket maga előtt összenyomja, maga mögött viszont szívóhatást — nyomáscsokkenést okoz. A mozgó testek okozta nyomásváltozás értéke annál nagyobb, minél nagyobb a mozgó test sebessége. A mozgó test által eltolt levegőmászeeske a hang terjedési sebességével halad és fokozatosan átadja a mozgást a test előltt elhelyezkedő levegőrétegnek. Természetesen a fellépő veszteségek hatására a mozgó testtől távolodva ez a nyomásváltozás fokozatosan csökken, és így bizonyos távolságra már egyáltalán nem észlelhető. A mozgás keltette nyomás változást az emberi fül hangként is érzékelheti megfelelő távolságról, például jól hallható a vitorlázó repülők jellegzetes sivító hangja. Miután a mozgó test körül kialakuló nyamásváltozások a hang sebesség-évei terjednek, ezrét amíg a repülőeszköz repülési sebessége nem éri el a hang terjedési sebességét — vagyis szubszónikus sebességgel repül, — addig a repülőgép keltette nyomásnövekedés megelőzi ,a repülőgépet, mintegy ,,figyelmezteti” a repülőgép MIKOR HALLHATÓ? A hangrobbanás hallhatóság gát számos tényező befolyásol^ j.a, melyek közül a legfontosabbak a következők: — A repülési sebesség. Minél inkább meghaladja a repülési sebesség a -hang terjed dési sebességét, annál naJ gyobb a lehetősége a hangrobbanás hallhatóságának (egyben annál kisebb a léglökés hullámkúp csúcs szöge). — A repülési magasság. Minél ■magasabban repül a repülőgép, annál kevésbé valószínű, hogy a hangrobbanás á földön hallható. •— Szélirány. Az ellenezel csökkenti, a hátszél növeli a hangrobbanás hallhatóságának valószínűségét.-— Repülési üzemmód. Az emelkedő repülés csökkenti, a süllyedés növeli a hangrobbanás hallhatóságának valószínűségét. — A hangrobbanás hallhatóság -ga tehát az említett számos bonyolult f eltételtől és ezek egymásra hatásától függ.' Számottevően bonyolítják a problémát az összetett repülési üzemmódok, a 'gyorsuló, illetve ilassuló sebességgel végrehajtott emelkedő és süllyedő repülések. 1 ROMBOLŐ HATÁS 4 A zaj jelenségén kívül a re-^ pülőgép keltette lökéshullámoknak akkor van romboló hatásuk, ha a lökéshullámokban a 'légnyomásváltozás meglehetősen nagy. Az előzőekben elmondottak alapján kitűnik, hogy a tetemes rombolást okozó nagy lég- nyomásváltazást mindenek előtt nagy méretű, nagy súlyú, nagy sebességgel, alacsonyan repülő bombázó repülőgépek kelthetnek. Ambrus István,
