Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-19 / 296. szám
Javult a gyermekellátási cikkek kínálata Az OKF-ellenőrsé* tapasztalatai' A népesedéspolitikai kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatos különböző szintű rendelkezések és állásfoglalások kiemelt feladatként kezelik a gyermekellátási cikkek forgalmának növelését, a folyamatos áruellátást, a stabil árakat és a minőségi színvonal javítását. A központi intézkedések eredményeként a gyermekellátási cikkek gyártása, beszerzése és értékesítése érezhetően javult, a nagyobb igényeket folyamatosan azonban még nem tudja kielégíteni sem az ipar, sem a kereskedelem. Helyenként és időnként hiányos a választék, esetenként a mennyiséggel is baj van, ezért is tartottak az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség irányításával Budapesten és hét megyében átfogó ellenőrMegállapították egyebek között, hogy valamennyi korosztályra érvényesen emelkedett a gyermekruházati ellátás színvonala, különösen a csecsemőruházati kínálat javult, több árunál megszűnt a korábbi ellátási probléma. Az iskolás korúak ruházkodását szolgáló cikkekben azonban akadnak választékhiányok, s változatlanul gondot okoz a gyermekek divatos öltöztetése. Az iparcikkek közül főleg egyes gyermekbútorok — A Varsói Autógyár szerelőműhelyének futószalagját 115 másodpercenként hagyja el egy-egy gépkocsi — ez naponta több mint 400 autót jelent. Lengyelországban a háború utáni első években kezdődött meg a gépkocsigyártás, a Varsó melletti Zeranban. Eleinte évi tízezer taxi és más speciális autó kibocsátását tervezték. ágy. járóka, etetőszék stb. — hiányát állapították meg az ellenőrök, örvendetesen növekedett a bébiételek kínálata — az elmúlt három év alatt a forgalom is megháromszorozódott — a 12-féle hazai és a sokfajta külföldi bébiétel folyamatos gyártása és behozatala ellenére azonban az üzletek választéka szegényes. A csecsemő-testápoló szerek és egészségügyi cikkekből az ellátást — kevés kivétellel — mind mennyiségben, mind választékban kielégítőnek találta a vizsgálat. A nagykereskedelmi vállalatok megfelelően gondoskod ítk árufedezetről, szándékuk ellenére azonban számos ruházati cikkből az egyenetlen és az üzemek kisebb szállítási készsége miatt csak rapszodikusan tudták a kiskereskedelmi igényeket kielégíteni. A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek többsége üzlet- politikai terveiben különös gonddal foglalkozik a gyermekellátási cikkekkel, a vállalatok KISZ-szervezetei védnökséget is vállaltak az ilyen termékek beszerzésére, értékesítésére; áruházakban és nagyobb üzletekben külön bébi- és gyermekosztályokat állítottak fel, új szakboltokat nyitót, tak — helytelenítette viszont az A termelés a Szovjetunió segítségével indult meg: a szovjet „Pobeda” alapján fejlesztették ki a „Warszava” típust. A zerani kombinátot szovjet műszaki berendezésekkel szerelték fel, s mostani mérnökei, technikusai, munkásai közül sokan a Szovjetunióban sajátították el mesterségüket. ellenőrzés, hogy a központi elgondolásokkal ellentétben minden ruházati boltot köteleztek a rögzített árú gyermek- ruházati cikkek tartására, a kisebb szövetkezeteknél viszont nem fordítottak gondot értékesítésükre. Az üzlethálózatban elsősorban a szakboltokban és az áruházak gyermekosztályain találták a legmegnyugtatóbbnak az ellátást. Egyes helyeken a kereskedelemtől független tényezők mellett azonban a bolti munka hiányosságai — óvatos rendelés, az eladótér fel nem töltése stb. — akadályozták a megfelelő kínálatot, a gondatlan, felületes áruátvétel pedig a kifogástalan minőséget. Figyelemre méltó több üzlet véleménye, tapasztalata, amely szerint egyes áruk választékhiányához hozzájárul az is, hogy például az olcsóbb gyermekbűtorokat hétvégi házak berendezésére, kamasz- és bakfisruházati cikkeket felnőttek részére vásárolják. Az ellenőrzések során ezúttal vevőankétolcat is tartottak. A megkérdezetteknek csaknem a fele volt elégedett például a csecsemő- és gyermekruházati cikkek minőségével, használhatóságával és 80 százalékuk dicsérte a csecsemő-testápoló szereket. Megvizsgálták a gyermek, cikkekkel kapcsolatos kölcsönzői tevékenységet is. Kifogásolható, hogy az erősen használt és a jó állapotban lévő cikkekért azonos bérleti díjat kérnek. A fogyasztói árak képzésében és alkalmazásában örvendetesen kedvező a helyzet. Csak elvétve tapasztaltak az ellenőrök hiányosságokat, így a széles körű vizsgálat nyomán az áruforgalommal, a minőséggel és az árakkal kapcsolatban mindössze 39 esetben kellett felelősségre vonást alkalmazniuk: 25 személyre Összesen 20 600 forint pénzbírságot róttak ki. (MTI) Egy autó: 115 másodperc! Nemzetközi alpinistáiékor „Pamir ’74” elnevezéssel a világon első ízben szerveztek nemzetközi alpinistatábort Kirgíziában. A Pamir csúcsai vonzzák a hegymászókat. Az Alpokat és a Kaukázust már rég meghódították, a Himalájára költséges és hosszan tartó expedíciókat szerveztek. Más a helyzet a Pamir esetében, hiszen hegycsúcsai nincsenek messze a nagyvárosoktól. A hétezer méteres, nehezen elérhető hegycsúcsok közül háromra már mintegy 2500 alpinista jutott fel. A tábor sátrait a 3750 méter magasságban elterülő Havasi gyopár-völgyben helyezték el._10 ország 200 tapasztalt alpinistája innen mászta meg a közeli csúcsokat A legnagyobb — 61 tagú — csoport Ausztriából érkezett, 20-an jöttek az Egyesült Államokból. Szovjet edzők vezetésével — a zord időjárási viszonyok ellenére — száz külföldi sportoló mászott fel az egyik legmagasabb csúcsra, a 7134 mér teres Lenin-csúcsra. A tábor állandó rádió- és telefonösszeköttetésben állt a legközelebbi várossal. A mentőcsoport vezetője Konsztan- tyih Klecko, az egyik leghíresebb szovjet hegymászó volt, A külföldi alpinisták kifejezték azt az óhajukat, hogy a jövőben a Szovjetunió más hegységeiben is szervezzenek a „Pamir ’74”-hez hasonló nemzetközi tábort. (APN—KS) Gerencsér Miklóst Acsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye A Duna bal partján lévő Rév-Kamárarnba, Jókai szülővárosába költöztek lányukhoz, vejuk- höz. Egyik szegénységből a másikba érkeztek, hiszen a fiatalok nehezen éldegéltek Csorba Géza ügyvédgyakomoki jövedelméből. De legalább részük lehetett szeretetben, családi egyetértésben. Mihelyt rendbe tették magukat, s kipihenték a költözködés fáradalmait, ellenállhatatlan vágya támadt Táncsics Mihálynak, hogy viszontlássa még egyszer, utoljára Ácsteszért, a szülőfalut. 1877. október 26-án vágott neki gyalogosan az ötvén kilométernyi útnak. Szép volt az ősz, és az agguló vándor emelkedett érzésekkel haladt át a szülőföldet környező ismerős tájon. Szombaton indult, vasárnap délután érkezett Ácsteszérre. Senkit nem talált, aki a Táncsics nevet viselte volna. Fél évszázadosnál hosszabb távolléte idején teljesen kicserélődtek az arcok a faluban. Szinte csodával határos módon még mindig élt egykori tanítója, Kugler József. Tudtak, hallottak az ácsteszériek a falu híres szülöttéről. Szeretettel, tisztelettel, atyafiságosan bántak vele, csaknem két hétig vendégül látták. Megnyugvással, boldog megbékéléssel indult vissza Komáromba. Mindent látott, amire kíváncsi volt. Főképp a szülőház küszöbét óhajtotta még egyszer átlépni és végigballagni a Kopaszhegy melletti dűlőn, ahol fogadalmat tett, hogy soha többé nem megy robotba. 29. Két esztendeig vergődtek Komáromban. Nélkülözései miatt le kellett mondania szerény örö— 100 — mérői, a dohányról meg a kávéról. Kertészkedéssel igyekezett némi keresethez jutni, s változatlanul próbálta terjesztem saját könyveit, a Duna mindkét partját bejárva, Dunaszerdahely- től Érsekújvárig, Szőnytől Bánhidáig. Mint korábban, most is igen csekély eredménnyel fárasztotta fájós lábát. Sehogy nem boldogultak, megállapodtak hát a fiatalokkal, hogy Pestre költöznek. Nagyobb város, nagyobb lehetőség. Próbaképpen az öregek cseréltek először lakhelyet. A lehető legszerényebb — szoba-konyhás, benyílós — lakást béreltek a Ferencvárosban, az akkor még perifériának számító Üllői út 23-as számú házban. Nyolcvanévesen kezdte újra az életet, immár ki tudja hányadszor Táncsics Mihály. Egyszersmind folytatta töretlenül. Miként a Duna menti falvakban, úgy most a városban árulta lepedőbatyuba kötött könyveit. Járta az Üllői út hosz- szát és kiabálta: „Könyvet vegyenek!” Az eredmény siralmas. Mindössze az jelent számára némi örömet, hogy újsághirdetésre megrendelnek tőle tíz darab könyvet a székesfehérváriak, tizet a gönciek, tizenkettőt pedig a nagybecskerekiek. Változatlanul az írói segélyegylet havi húsz forintja a biztos pénzforrás. Amikor aztán értesülnek nyomoráról a szervezett munkások, rendezvényeket tartanak tiszteletére és a befolyó össze- gecskékkel segélyezik a két öreget. Az egyik ilyen munkás rendezvényen például negyvenkét forint hatvannyolc krajcár gyűlt össze, de a rendőrség elvett belőle tizenhat forintot engedélyilleték címén... Az orosházi olvasókör előbb harminc, majd tizenöt forintot küld. A kaposvári asztalos ifik három forintot... És még ebben a szánandó helyzetében is akadnak gazfickók, akik nyerészkedésre használják nevét. A Budai Sörcsarnokban valami vigalmi bizottság mulatságot hirdet azzal az ürüggyel, hogy a rászoruló írót akarja segíteni. Ügyesek lévén, szép summát zsebelnek be. Táncsicsnak pedig nagylelkűen elküldenek öt forintot. Valamelyest élénkebb, nyugodtabb lett az élete, amikor a fiatalok is Pestre költöztek Komáromból. Csorba Géza, a vő jeles szerepet vitt a korabeli munkásmozgalomban, vezető személyisége volt a szocialista szervezkedésnek. Rengeteg — 101 — cikket írt a Népszavába, amelyet egy ideig irányított. Az ő révén került szoros kapcsolatba Táncsics a főváros ipari munkásságával, szorgalmasan eljárt gyűléseikre, előadásokat tartott, állandó szerzője lett a Népszavának. Természetesen, igen csekély tiszteletdíjért, vagy éppen semmiért, mert abban az időben a szervezett munkás még jelentéktelen anyagi eszközökkel rendelkezett. örültek, hogy egyáltalán megjelenhetett a Népszava. A bizakodás hónapjai voltak ezek Táncsics számára. Látta az új erőt, amely majdan kézbe fog- ja venni győzelmes harca árán a társadalom, az ország ügyét Hittel hirdette a dolgozó tömegek történelmi elhivatottságát. És hitte, hogy szegényen bár, de boldogságban élheti le hátralévő napjait. Eszter lánya gyermeket várt. Végre- valahára, ha nyolcvankét évesen is, de nagyapa lesz. Megszületett az unoka, a kis Ida, de milyen áron! Édesanyja belehalt a szülésbe 1881 nyarán. Ezt a gyászt már nem lehetett kiheverni. Ötödik gyermekét temette el a két boldogtalan öreg. Csorba Géza, a vő maga is belerokkanva lelkileg a tragédiába, gyengéd szeretettel óvta az öregeket, amíg az életrendje szerint újra nem nősült. Az unokát pedig a hetvenéves Teréz istá- polta, miközben szegényes háztartásuk ellátása mellett másokra főzött, mosott, takarított, némi elleniszolgáltatásért. Csorba Gézát vidékre szólította új állása és házassága. Mégsem szakadt meg családias kapcsolata az öregekkel, akik szinte lányuknak tekintették vejük második- feleségét. Anyagilag rendbe jöttek, egyre több segítséget kaptak a szervezett munkásságtól, de Táncsics Mihály immár végképp búcsúzni készült. Hosszas beteg-es- kedés után csendesen vált meg az élettől 1884. június 28-án. Ott kapott örök nyughelyét, ahol az árverezéssel földönfutóvá tették: a Józsefvárosban, a Kerepesi úti temetőben. Rokonlelkű barátja, az ugyancsak mélyről felvergődött nagy tudós, Hermann Ottó búcsúztatta a forradalmár írót, — s miként a Népszava nevezte — a munkásság halottját. Szülőfalujától kapta az első szobrot. 1886-ban avatták fel ott, ahonnan elindult a halhatatlanságba. (Vége) — 102 —
