Tolna Megyei Népújság, 1974. december (24. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-13 / 291. szám
ft SjaÉ mi i kongresszusi versenybe® A pártszervezet munkája a hazaíias-hoitvédeimi nevelés révén kihat az egész megyére „Tovább kell szilárdítani a Varsói Szerződés tagországainak védelmét és katonai együttműködését mindaddig, amíg a NATO fennállása ezt szükségessé teszi. Ennek megfelelően erősítjük hazánk honvédelmét is. A felnőtt nemzedék nagy társadalmi feladata az ifjúság nevelése, felkészítése az életre, a szocializmus, a kommunizmus építésére, és mindazokra a feladatokra, amelyek az ország életében, jövőjében reá várnak. Ha a fenti megfogalmazásokat a mi alapszervezetünkre alkalmazzuk, akkor el kell mondanunk, hogy sokat tettünk mi is, hiszen az elő- és utóképzési foglalkozások, a klubrendezvények, az apparátusnak tartott politikai tájékoztatók mind-mind ezt a célt szolgálták. Elmondhatjuk, hogy a X. kongresszus határozatának megfelelően dolgoztunk..” Az idézett mondatok egy olyan pártszervezet beszámoló taggyűlésén hangzottak, el, amely —• mint az idézetből is ...itűnik, sajátos helyzetben van. Intézményi pártszervezet lévén, nem kapcsolódik közvetlen termelőmunkához, taglétszáma is alig haladja meg á húszat. Politikai nevelő munkája mégis tulajdonképpen, kihat az egész megyére. Ott van az iskolákban, az ipari, a mezőgazdasági üzemekben, kapcsolata van segédmunkással, pedagógussal, mérnökkel, orvossal. A társadalom minden rétegében, fiatalban és idősben egyaránt táplálja, tartja fenn a legszebb érzést, a proletár hazafiságot. Ez a pártszervezet az MHSZ megyei vezetőségének pártszervezete. Ismét a beszámolót idézzük: „Megállapította a kongresz- szus, hogy társadalmunk szocialista fejlődésének egyik alapkérdése a dolgozók általános műveltségének emelése és szakképzettségének növelése. Ebben a vonatkozásban is sokat tettünk. Iskolás kortól a felnőtt korig évenként sok ezer emberrel foglalkozunk, tanítjuk, neveljük őket.” Hosszan lehetne sorolni mindazokat a területeket, amelyeken keresztül hat, érvényesül közvetlenül, vagy közvetve az MHSZ pártszervezetének munkája. Amelynek sajátossága, hogy meghatározója nemcsak a X. kongresszus, hanem korábbi párthatározat is: nevezetesen a Politikai Bizottság honvédelmi nevelésről hozott, 1967-es határozata. A politikai munka realizálódik például abban, hogy a hadseregbe milyen szakmai felkészültségű gépkocsivezetőként, rádiósként vonul be a fiatal. A pártszervezet öt tagja a gépjármfíiskola szakoktatója. Kommunista magatartásuk az eredője annak, hogy a szekszárdi gépjárműiskola évek óta az elsők között van, és a hadsereg számos, vezető beosztású parancsnokától hangzott már el elismerés a bevonult fiatalok jó felkészültségéről. A taggyűlés vitájában úgy fogalmazta meg az egyik felszólaló: Amikor a sorköteles fiatalt a gépjárművezetésre oktatja, nemcsak egyszerűen egy szakma fogásait tanítja, hanem arra is, hogy a honvédségnél, majd utána a polgári életben is népgazdasági értékkel — nem egyszer sok milliós értékkel bánik, népgazdasági érdek tehát ennek az értéknek gondos kezelése, megőrzése. Hasonlóképpen kihatással van a pártszervezet munkája az üzemek dolgozóira, hiszen a munkapadok mellett dolgozó munkás tartalékos katona, tiszthelyettes, tiszt. Kiképzésükön nem csupán a katonai ismeretek fenntartása, növelése a cél, hanem a párt politikájához való .hűség ébren tartása is. Kihat például nagyon sok munkahelyen a szocialista versenymozgalomra. Jó néhány üzemben az MHSZ-klub lö- vészversenyek és egyéb rendezvények formájában ad programot a szocialista brigádoknak, és tevékenykedik olyan üzemekben is, ahol a munkásgárda nagy része nő. Azzal is mérni lehet a politikai munka hatékonyságát, hogy a Honvédelmi Kupa Lövészverseny elmúlt hat fordulójának a megye lakosságához viszonyítva annyi résztvevője volt, hogy Tolna megyét országos másodikként rangsorolták. „Nálunk a termelés a kiképzések mennyiségi és minőségi követelményeinek teljesítése. Ha az elmúlt évekre visszatekintünk, kommunistáink egyre növekvő feladatokat teljesítettek, oldottak meg” — idézzük ismét a taggyűlés beszámolóját. — „A kongresszus óta minden évben megszerveztük a megyei vezetőség apparátusának politikai oktatását, négyen fejezték be a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetemet, egy a középiskolát. Az előbbire jelenleg heten, az utóbbira ketten járv.ak, köztük párton- kívüliek is.” Kitűnik tehát: érvényesül a „Tanulj, hogy taníthass” elv. A pártszervezet titkára Végh János őrnagy, az MHSZ szekszárdi városi titkára. Megszakítás "élkül, 1953 óta párt- vezetőségi tag, majd párttitkár. B. I. A közlekedésre — ezen belül a pécsi vasútigazgatóságra — egész éven át rendkívüli nagy feladat hárult és már az év elejétől kezdve igen nagy áruforgalmat bonyolítanak le, hónapról hónapra újabb ős újabb áruszállítási rekordot értek el. Különösen az őszi forgalomban volt szükség nagy erőfeszítésekre. A fuvaroztatók segítségével, számtalan hatékony intézkedéssel lényegesen több árut szállítottak el, mint a bázisidőszakban és mint amennyi az áruszállítási tervben szerepel. Minden vasúti kocsit átlagosan másfél tonnával jobban kihasználtak, mint tavaly, a vonatok terhelése átlagosan húsz tonnával nagyobb, mint a múlt évben. A kongresszusi versenyben a vasútigazgatóság dolgozói vállalták, hogy az éves kocsiigényes áruszállítási tervet 3, az import- és tranzitszállítást is magába foglaló, úgynevezett összes áruszállítási tervet pedig 4 százalékkal teljesítik túk Mint arról az igazgatóság értesítette szerkesztőségünket, ezt a vállalást december 12- vel teljesítették. Az éves áruszállítási tervet már korábban (november 30) teljesítették. Exportárukból augusztus 31-ig, cementből szeptember 27-ig, gabonából október 18-ig, kavicsból november 4-ig, cukorrépából pedig november 25-ig szállítottak el annyit, mint tavaly egész esztendőben. Cigánygondozók Tamásiban és Becsen Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról A vállalati szervezet jelentősége A megyei tanács végrehajtó bizottságának egyik közelmúltban megtartott ülésén született határozat arról, hogy a megye két nagyközségében: Tamásiban és Decsen cigánygondozókat kell munkába álltam, mégpedig január 1-i hatállyal. Mi tette szükségessé az intézkedést, és mi lesz a cigánygondozók feladata? — ezt kérdeztük Vida Jánosnától, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettesétől. Megtudtuk, hogy megyénkben is évek óta jelentős társadalmi — ezen belül anyagi — erőfeszítések történnek a cigányság felemelkedése érdekében. Az eredményeknek számos mutatója van. Például a negyvenöt év alatti cigány férfiak többsége dolgozik, munkahellyel rendelkezik. Ez az a nemzedék, amely már a felszabadulást követően vált felnőtté. Ugyanakkor szükségük van segítségre — például ahhoz, hogy a nekik megfelelő munkahelyet találják meg, könnyebb legyen a beilleszkedésük, tartósan egy helyen dolgozzanak. Ezt és még számtalan más — a cigány lakossággal kapcsolatos — teendőt a legtöbb helyen a tanácsi apparátus valamelyik dolgozója, Tamásiban és Decsen pedig többnyire maga az elnök végezte. Az ilyen jellegű munka hatékonyságának növelése tette szükségessé, hogy a már említett két nagyközségben függetlenített cigánygondozót állítsanak be. Tevékenységi körük tulajdonkeppen négy fő területre csoportosítható: munkaügyi, lakásügyi, közoktatási és közművelődési, valamint egészségügyi szociális feladatok elvégzése. A cigánygondozók munkaüggyel kapcsolatos feladatai közé tartozik, hogy kapcsolatot keressenek a település közelében működő ipari és mező- gazdasági üzemekkel a cigányság elhelyezése, munkába állí- Aása érdekében. Különösen s, nők és a fiatalok munkába állítására fordítanak nagy gondot. Munkajogi felvilágosítást végeznek, viták, munkajogi ügyek esetében ellátják a cigány lakosok érdekképviseletét Kiemelten foglalkoznak azoknak a fiataloknak a továbbtanulásával, akik elvégzik az általános iskola nyolc osztályát A másik jelentős és nagyon aktuális feladatkör a lakásüggyel kapcsolatos. Segítik a cigányság lakásépítését, lakásvásárlásait felvilágosítják őket, beszerzik, kitöltik a szükséges nyomtatványokat, gondoskodnak a megfelelő típustervekről. Rendszeres takarékosságra, egymás kölcsönös segítésére nevelik a cigányokat. Köztudott, hogy a cigány tanulók körében milyen nagy mértékű az iskolai hiányzások száma. Ezt a kérdést kizárólag bírságolással megoldani nem lehet, annál inkább meggyőzéssel. A cigánygondozók figyelemmel kísérik a gyerekek tanulmányi előmenetelét, gondoskodnak arról, hogy minél többen óvodába, iskolába járjanak, igénybe vegyék a napközi biztosította lehetőségeket. Nem kevésbé jelentős a cigány lakosság kulturált szórakozási igényeinek kialakítása, az olvasóvá nevelés. A cigánygondozók nagyon sokat segíthetnek a területi védőnőnek az egészségügy- gyei, a szociális helyzettel kapcsolatos feladatok elvégzésében Is. Vida Jánosné kérdésünkre elmondotta, hogy azért éppen Tamásiban és Decsen kerül sor a cigánygondozók beállítására, mivel e két településen indokolja ezt leginkább a cigány lakosság száma és összetétele. Az intézkedés tulajdonképpen kísérletként is felfogható. Bizonyos idő. elteltével sor kerül a tapasztalatok értékelésére, és ha ezek kedvezőek lesznek, előfordulhat, hogy másutt is munkához látnak a cigánygondozók. Kézenfekvő igazság, hogy mivel a munkahelyi demokrácia osaikis a munkahelyeken valósulhat meg — szemben a szocialista demokráciával, melynek sokféle létezési telepe található —, a vállalati, gyáregységi, üzemi, műhelyi szervezetnék nagy befolyása van működésére. Akadályozhatja vagy éppen segítheti kibontakozását, gyakorlását, hozzátehet és elvehet a munkahelyi demokráciához, demokráciáiból. E kézenfekvő igazság elfogadását, ha általánosságban esik szó róla, szinte senki nőm tagadja meg. Amikor azonban konkrétan, egy munkahelyre alkalmazva kellene érvényesíteni ezt az elvet, ta- máskodók és ellenzők népes táborába ütközünk. Hamis okoskodás Érvelésük így hangzik: két különböző dolog a vállalat, r' .11 szervezett termelőegység, s mint emberi közösség tevékenvkedése. Valóban elválaszthatók egymástól? Vagy az okozza a félreértéseket, félremagyarázásokat, hogy bizonyos kérdésekben az alá- és fölérendelt viszonynak megfelelőm az' utasítások, más ügyekben a demokratizmus kerül előtérbe? Ahol túl képlékeny, laza a vállalati szervezet fölépítése és működése, ott a munkahelyi demokrácia sem lehet több puszta formalitásnál. Ahol viszont túlzottan szervezett, miniden apró részletre kiterjedő a szabályozás, ott a merev szervezet bénítja meg a demokrácia érvényesü- léiaét. Jöjjön ezek után a középút, mint megoldás? önállóság, felelősséggel Némi leegyszerűsítést megengedve: a munkahelyi demokrácia értelme nem az, hogy kibeszélhessék magukat az emberek, hanem az aktív részvétel a munka, is a munka körülményeinek tökéletesítésében, a közösség gondolkodásának, magatartásának formálásában. Ez utóbbiak kedvező feltételeit zött a jó vállalati, szervezet is. Miihez kezdhet az a vezető á demokrácia fórumain elhangzott- észrevételetekéi, javaslatokkal, dkinek a vállalati szervezet jelentéktelen jogokat ad csupán ? Legjobb esetben továbbítja azt, amit beosztottjai elmondtak. És vár. Vagy történik valami, vagy nem. Mart ez és az az osztály, főosztály az illetékes, s nem ő. Holott legjobban ő tudja — aZ ő ismeretei a legkonkrétab- bak —, mit kellene tenni. De nem teheti. Nincs jogköre hozzá. Várnak az emberek is, s miikor látják, nem történik semmi, legyintenek. Kár a szóért, vélik, s következő alkalommal már halig altnak. Közben az osztály, a főosztály íróasztaltól íróasztalig vándorol- tatja az ügyet,'s teheti, mert jogköre — melyet a vállalati szervezet ad — nem párosul felelősséggel, legalább is ilyen tekintetben nem. Ráülhet a javaslatokra, észrevételeikre büntetlenül. Jogkör és felelősség együtt ér tehát valamit, s e társítást a vállalati szervezet végezheti el. Természetesen csak akkor, ha az osztály, a főosztály felettesei is — az igazgatóiig bezárólag —■ megadták az önállóságot, ha érvényesítik, számon kérik a felelősséget. Az alapoknál kezdve A vállalatok túlnyomó részénél — amint azt különböző minisztériumi vizsgálatok megállapították — ma még összekeverednek a régi, idejét múlt szervezési, irányítási módszerek az újakkal, a korszerűekkel. Ez részben elfogadható, ám korántsem annyira, hogy hosszú ideiig fennmaradjon ez az állapot. Ott tölti be feladatát a vállalati szervezet, ahol szívós munkával kialakították az áttekinthetőséget — mind az emberek, mind az ügyek szempontjából —, a jogok, köteles- Ségeüi döntések, «&éakedéBéte egymásba kapcsolódó rendszerét. Ahol minden észrevételt, javaslatot, ami csak elhangzik a munkahelyi demokrácia köz--a vetett és közvetlen fórumain, vian kinek címezni, s a címzettnek .kötelessége a válasz- : adás, a cselekvés. Mindenki a maga dolgát Ehhez elsősorban az kell, hogy ne csak elvégezze mindenki a maga dolgát, hanem pontosan tudja, mi az ő dolga! Játék lenne a ezavakkal ? Sűrűn hallott panasz, hogy rengeteg a .teendő, nagy „a hajtás”. Jogos kérdés: mennyi ebben a látszatmunka, a fölös tevékenység? A tökéletlen szervezet szülte párhuzamosság, az idejét múlt módszerek okozta üresjárat? Legtöbbször ezeken a helyeken érzik úgy, hagy a munkahelyi demokrácia nem forrása, hanem nehe- zítője a vállalati tevékenység javításának, holott az akadály maga a vállalati szervezet! összhangot teremteni nem . könnvű, s nem egyszerre végrehajtható feladat.’ A tétlenségnél, a várakozásnál azonban nincs rosszabb. Mégis. a vállalatok egy része - tétlen szemlélője saját küszködésének, a szervezet és a demokrácia összehangolatlanságának és nem érti. miért nem jut egvről kettőre. A korszerű módszerek, modellek ismerteik, elérhetők a vállalati szervezet átalakításához. Növekszik ugyan az érdeklődés irántuk, de a gyorsabb tempó nem indokolatlan kívánalom. A tétlenséggel, tétovasággal elvesztegetett idő árát a munkahelyi közösség fizeti meg. Azzal, hogy lehetőség"! alatt marad teljesítménye, fejlődése, mind a tudatformálásban, mind az értéktaremtéíben. MÉSZÁROS OTTO 19% december
