Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-09 / 262. szám
A kerületi pártbizottság új székháza. Tolna megye „testvéri” kapcsolatban van a főváros XII. kerületével. A jelző mögött egymás jobb megismerésének szándéka éppúgy ott rejlik, mint a kölcsönös segítésé, a tapasztalatok kicseréléséé. A XII. kerület bármelyik megyénkben településhez viszonyítottan nagyváros, hiszen S3 ezer lakója van. Alsó határát d Budapestre vonattal érkezők szinte kivétel nélkül ismerik, mert a Déli pályaudvarnál van. Felső szélének két végpontját nagyjából a Sashegy kopár sziklái és a János- hegy jelzik. Ellátogattunk a kerületi tanácshoz, ahol Szentes Ödön építési és műszaki osztályvezető, és Giegler Rudolf művelődés- ügyi osztályvezető volt segítségünkre, hogy nagy vonalakban megismertessük a testvérkerületet, gondjait és eredményeit az olvasókkal. » k k t t • k k Joliot Curie szobra, *#3***'*" Budapest, XII. kerület: Bemutatjuk a „Hegyvidéket“ Múlt, jelen, jövő A kerületre — miként a főváros egészére — a gyors ütemű fejlődés jellemző. Az elmúlt évtized alatt 9000 új lakás épült, magával hozva a kommunális ellátás valameny- nyi gondját — mondja Szentes Ödön osztályvezető. — A lakásépítkezés üteme hasonló, marit. a többi kerületben, de eltérő is. teljesen más. mint a kelenföldi, a lágymányosi, az újpalotai építkezések. A meghatározó körülmény a villanegyed építési módja és a zöldövezet jelleg. Ebből következik. hogy nem épülhetnek toronyházak, hanem alacsonyabb, kevesebb lakásos, magánerőből épülő OTP- és szövetkezeti, hat-nyolc lakásos, kisebb társasházak. Ezeket az elveket övezetenként kialakított építési szabályzat határozza meg. A zöldövezeti jelleg megtartása érdekében a kerület egyes részeit védetté nyilvánítottuk, de kiterjesztjük még újabb területekre, ami egyben építési tilalmat is jelent. é A hegyvidék jellegéből adódik, hogy a kommunális létesítmények költségei magasabbak, mint a pesti kerületekben. Ezért az út, a járda, a vízvezeték, a gáz-, a csatorna- hálózat építése elmarad az igényektől. A -folyamatos" bővítés. fejlesztés tehát határozott anyagi erőfeszítéseket követel a kerületi tanácstól. — Egyik jövőbeni fő teendőnk a közlekedés javítása — sorolja Szentes Ödön osztály- vezető. — Villamosvonalaink — de főleg a kocsiparkunk elavult, autóbuszaink csigalassúsággal másszák, füstfelhőket eregetve a meredek, kanyargós hegyi utakat. Elképzelésünk az, hogy mint tömeg- közlekedési eszközt, a trolibuszt létesítjük előnyben. A következő években meggyorsítjuk az út- és járdaépítést. Elkezdődik az Alkotás utca korszerűsítése, az V. ötéves terv első felében az Alkotás és a Hegyalja út kereszteződésében a nagyobb forgalmi igényeknek megfelelő alul- és felüljárórendszer épül. A felsoroltakat azzal kell kiegészíteni, hogy az elmúlt években is már lényeges javulás következett be a kerület közlekedésében. Egyrészt a metró révén, másrészt a világon harmadiknak épült, százéves fogaskerekű vasút felújításával, harmadsorban pedig a Zugligetből a Jánoshegyre vezető „libegő”, az ország első személyszállító kötélpályája. A kötélpálya néhány adata: nyomvonala 1065 méter, a hegy- és völgyállomások, szint- különbsége 285 méter. Százkét. kétszemélyes utazószék mozog a pályán, amelyek tizenöt másodpercenként követik egymást, óránként ezer utast szállítva. Látogatottságára, népszerűségére jellemző, hogy vasárnapi, ünnepi csúcsforgalomban ez is kevés. További terv a hegyállomás mellett egy, a természeti környezetbe esztétikailag is beilleszkedő vendéglátó építése. A kerület jellemzője néhány, ma már csak a történelemből ismert tény. Például, hogy a középkorban a hegyvidéken számos falu települt, köztük Nyék és Keszi, ez utóbbinak erdei a Jánoshegyre és a Szabadsághegyre nyúltak. A nevek arra következtetnek, hogy a fejedelmi szállás védelmére ezekből a honfoglaló törzsek- bői telepítettek ide katonáskodó népességet. Pest, Buda Öbuda egyesítésének idején a város térképén a kerület csaknem egésze szőlőkkel, erdőkkel. legelőkkel borított terület. A középkorban híresek voltak a nándorhegyi szüretek, és a budai polgárok éltek azzal a joggal, hogy megszabott sorrendben, néhány napon keresztül szabadon árusíthatták boraikat. A kapualjak ülőfülkéi adtak helyet a poharazgató vendégeknek. Egy lista A XII. kerületi tanács és a mi megyénk tanácsának művelődésügyi osztályai a főváros centenáriuma alkalmával kötöttek együttműködési megállapodást. Azóta kiállításon mutatták be a „Hegyvidék történetét” Szekszárdon. Ezt dr. Benedek István, Majláth Júlia és Mikes Lilla irodalmi estje követte, majd • a megyei képzőművészek folyosótárlata á XII. kerületi tanács épületében. Budapesten testvérkerületünk tanácsa az egyetlen, mely ilyen tárlatokat rendez. Tavaly a megyei népi együttes és a pedagóguskórus szerepelt a városmajori szabadtéri színpadon. A „Hegyvidék” című folyóiratban Méry Éva mutatta be megyénket. A.MOM irodalmi színpada bemutatta a megyei művelődési központiban Németh László „Petőfi Mezőberényben” című művét. A XJI. kerületben élt. illetve élő három neves művész kiállításának megnyitására a közelmúltban került sor Szekszárdon. A viszonylag rövid idő alatt kialakult kapcsolatok a jelek szerint gyümölcsözőek voltak. — Természetesen nem értek véget, — mondja Giegler Rudolf osztályvezető. — Készülünk Staub Ferenc, Martinék József és Molnár M. György kiállítására.' Jövőre a kerületi filmszínházakban vetíteni fogják a Tolna megyeiek által készített és a megyét bemutató rövidfilmet. Istmét várjuk a szövetkezeti táncegyüttest is. — Mindezek érdeklődésre számíthatnak? =Igen! Kerületünk tipikusan értelmiségi jellegű, nagyon tevékeny és érdeklődő fiatalsággal. Nagyon sok ismert író és művész él nálunk, akikkel sikerült állandó és jó kapcsolatot kialakítanunk. Ismét egy lista következik és ebből némi tanulság is. A listán Gobbi Hilda, Bitskey Tibor, Bodor Tibor, Keres Emil, Czenner Mihály, Ráday Imre, dr. Benedek István és még sok más neve. Az ország határain messze túl ismerteké is. mint Lénárd Lajos, a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatója. Mi ilyen nevekkel természetesen nem büszkélkedhetünk. de az példaként szolgálhat, ahogyan a legkülönbözőbb területeken dolgozók mindig szívesen állnak a tanács rendelkezésére, segítik a közművelődési tervek megvalósítását. Az osztályvezető pompás kiállítású, kitűnő papírra nyomott folyóiratot vesz elő. Ez a „Hegyvidék”, a kerületi tanács negyedévenként megjelenő, fényképekkel gazdagon illusztrált kiadványa. A szerzők: Garai Gábor, Nemes Nagy Ágnes, Makkai László a történelemtudományok doktora, Gál Éva muzeológus, Vörös Károly kandidátus, Somlyó György, dr. Benedek István, dr. Császár Edit kandidátus. A tartalom: versek, hely- történeti tanulmányok, a taná- > esi munka hírei, az 1974. évi lakáselosztás során lakáshoz jutók névsora, tanácstagok, olvasók levelei. Gyakran használjuk, már-már elkoptatjuk a „rangos” jelzőt, de erre az irigylésünkre méltó kiadványra joggal lehet alkalmazni. Jó lenne, ha hasonlóval mi is közelebb tudnánk hozni megyénket a benne élőkhöz és hirdethetnénk eredményeinket az ország távolabbi részében, így a testvérkerületben lakók előtt is. BOGNÁR ISTVÁN— ORDAS IVÁN Fotó: Gottwald Károly. X974. november 9« A kerület jellegzetes közlekedési eszköze: az üzembe helyezésnek századik évfordulójára korszerűsített fogaskerekű vasút.
