Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-09 / 262. szám

* Ülést tartott a Minisztertanács f (Folytatás a 1. oldalról) A kormány határozatot ho­zott a termelőszövetkezetek 1975. évi üzemanyag- és tüze- lőfelnasználásának az árválto­zásokat figyelembe vevő tá­mogatási rendjéről. A mező- gazdasági nagyüzemek föld- és jövedelemadóját — a ter­melékenység és a ráfordítások hatékonysága növekedésének eredményeként — 1975-re fel­emelte. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter az időszerű mezőgazdasági munkák hely­zetéről szóló jelentésében megállapította, hegy a mun­kák üteme meggyorsult, a termés betakarítása és a jövő év jó megalapozása társadal­mi üggyé vált. Az őszi mun­kák sikeres végrehajtása érde­kében továbbra is. fokozott fi­gyelmet kell fordítani a mun­kaerő és a gépek szervezett foglalkoztatására és kihaszná­lására, a felszabaduló munka­erő és gépek átcsoportosításá­ra. A fő feladat a búza veté­sének minél gyorsabb, jó mi­nőségben történő elvégzése. A kormány a jelentést elfogad­ta. A könnyűipari és a belke­reskedelmi miniszter jelentést tett a lakosság bútorellátásá­ról. • Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke jelentést tett az októ­beri észak-magyarországi ár­vízről, amely mezőgazdasági területeket öntött el, és káro­kat okozott a völgyek szélére települt községek mélyebben fekvő részein. Az árvízvédel­mi erők összpontosításával azonban — az, eddigi maximu­mokat jelentősen meghaladó árhullámok ellenére — a fő­védvonalak által védett lakott és megművelt területeket, né­hány kisebb terület kivételé­vel, sikerült megvédeni. Az árvíz okozta károk felmérése folyamatban van. A megron­gálódott létesítmények helyre- állítása és a kártalanítás meg­kezdődött. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomá­sul vette, elismerését fejezte ki és köszönetét mondott mind­azoknak, akik áldozatkész munkájukkal hozzájárultak a védekezés eredményességéhez. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Díszszemle Moszkvában Kizlsiíiiy a Finn Ksmmunista Pár! kliSdötiségánek Magyarországija tett látogatásiról Ä Finm Kommunista Párt küi­döttsógláneSk magyarországi lá­togatásáról kiadott közlemény a többi közt a következőket tartalmazza: A Firm Kommunista Párt küldöttsége^az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára 1974. vaktóber 31. és no­vember 7-e között látogatást tett Magyarorszáigon, a delegá­ciót Aaroe Saarinén, a párt elnöke vezette, tagjai voltaik: Enkäd Tuominen, a Politikai Bizottság tagja, Olavi Poiko- Haiinem, a Központi Bizottság titkára, Erfeki Antikjainál új­ságíró, V. Pártámén, megyei titkár. A finn küldöttséget fogadta Kádár Ján-os, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága eűső titkára. A fcüidöttséggel tárgyalást folyta­tott Biszfcu Béla, a Politikád Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A tárgyaláson részt vett Berecz János, a Központi Bizottság osztályve­zetője és Márna Gyula osztály­vezető-helyettes. A delegáció véleménycserét folytatott Kál­lai Gyulával, a Politikai Bi­zottság tagjával, a Hazafias Nópfinowt Országos Tanácsának elnökével és Óvári Miklóssal, a Központi Bizottság titkárával. A finn küldöttség találkozott HeFezeg Károllyal, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa titkárával és Cservenka Fe- remcmével, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első tit­kárával. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszélések so­rán, az MSZMP és a Finn Kommunista Párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről és pártjaik tevékenységéről. Az MSZMP nagyra értékeld a Finn Kommunista Párt harcát, amely a párt egységének és törniagbefolyásának erősítésére a munkásosztály akcióegysé­gének megteremtésére, a hala­dó erők összefogására irányul. A Finn Kommunista Párt nagyra értékeli azokat az ered­ményeket, .amelyeket a dolgozó magyar nép az MSZMP veze­tésével a szocialista építőmun- ka különböző területein elért. A finn és magyar kommu­nisták korunk alapvető felada­tának a tartós béke biztosítását tartják. Ennek érdekében to­vábbra is azon fáradoznak, hogy a nemzetközi enyhülést erősítsék, e folyamatot vissza­fordíthatatlanná tegyék. Nagy elismeréssel nyilatkoztak az SZKP XXIV. kongresszusának történelmi jelentőségű béke- programjáról, amely megala­pozta a jelenlegi nemzetközi enyhülés folyamatát. Az MSZMP és a Finn Kommunis­A GYÁR- ÉS GÉPSZERELŐ VÁLLALAT FELVESZ paksi, százhalombattai és péti munkahelyei** HEGESZTŐ, CSŐSZERELŐ, LAKATOS m SZAKMUNKÁSOKAT, valamint BETANÍTOTT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Bérezés kolfeáatív szerződés seerint, kiküldetési <££ 'WBUse&Or­.taeáyí póffiék, Vidékieknek mimk&saaüäst biztosítunk. Egyéves eredményes hazai twékenyságrtlESö külföldi kikül­detés lehetséges. Tá vlati toelaiísoztaiás Ptíks italgfCecú*6ifísa»: ■ ■ Jeieratfeenés és céaáefes fcaheiywt Balos, Nyárfa tasaZ, ­m ta Párt messzemenően támo­gatja a .békeprogram megva­lósítását. A nemzetközi enyhülés, az európai béke és 'biztonság szempontjából jelentős és szük­séges, hogy az európai bizton­sági értekezlet III. befejező szakasza legfelsőbb szinten mi­előbb megkezdje munkáját. Az MSZMP és a Finn Kom­munista Párt szükségesnek tartja, hogy a marxizmus— feminizmus és a proletár inter­nacionalizmus szellemében kö­vetkezetes elvi harcot folytas­sanak az antikommunizmus és a szovjetell-emesség minden fajtája eilen. Az MSZMP és a Finn Kom­munista Párt képviselői véle­ménycserét folytattak Magyar- ország és Finnország kapcsola­tairól. Azon lesznek, hogy ezek a 'kapcsolatok tovább fejlődje­nek az élet minden területén, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élésének elvei alapján, a két nép és a világbéke ja­vára. Az MSZMP és a Finn Kom­munista Párt küldöttségeinek megbeszéléseit a teljes nézet- azonosság jellemezte. Megálla­podtak abban, hogy a proletár internacionalizmus szellemében fejlesztik tovább kapcsolatai­kat. (MTI) BRÜSSZEL Ha a jelenlegi tendencia to­vább tart, a jövő év tavaszá­ra négymillió munkanélküli lesz a Közös Piac kilenc or­szágában. A teljes munkanél- kiffidfe száma jelenleg eléri a három és fél milliót. Az EGK biaoökágóitak: szakértői által készített előeejefaés^sfirgos in­tézkedéseket kelteiéi a küen- ceSbffl aziegjwertaöiódfcvA' mun­kanélküliség, towábbierjedé Hugo Banzer bolíviai elnök bejelentette, hogy teljes egé­szében leverték a csütörtöki puccskísérletei, Együttes ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága A szövetkezeti jogtanácsosi rendszer jól bevált formája a téeszek jogi képviseletének, erősíti a szövetkezetek demok­ratikus és törvényes működé­sét, a tagsági, a szövetkezeti és társadalmi érdek összhang­jának megteremtését — álla­pította meg pénteki együttes ülésén az országgyűlés mező- gazdasági, valamint jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­ga. A dr. Bélák Sándor elnök­letével megtartott tanácskozá­son a képviselők a mezőgazda- sági szövetkezetek jogi képvi­seltének helyzetét, személyi feltételeit elemezték; a bizott­ságok munkájában részt vett dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, dr. Katona Zoltán, a Legfőbb ügyész első helyettese, dr. Szilbereky Jenő igazságügy- miniszter-helyettes és dr. Jó­kai líoránd, a Jogász Szövet­ség főtitkára. Szabó István, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­nak elnöke tájékoztató előadá­sában egyebek között leszögez­te: az elmúlt esztendőkben számottevően megnövekedett a termelőszövetkezeteken belüli jogi tevékenység. Ez termé­szetes, hiszen a jogi képviseleti munka szerepét fokozta az új gazdaságirányítási rendszer, a közvetett közgazdasági eszkö­zökkel való irányítás, a szer­ződések és a piaci kapcsolatok szaporodó száma. Mind tar­talmasabb belső igazgatási, jo­gászi tevékenységet kíván a szerződést előkészítő permeg­előző munka, a demokratikus önkormányzat és az önszabá­lyozás is. 3?gy ,í 972-be« készült felmé­rő* "széráit 2459 mezőgazdasá­gi szövetkezet 12ttl jogász szakembert fogialkbátatotL Az* őta számos téesz egyesült, je- “Kenleg míategy 1900 szövetke- SEfbert-körülbelül $100 jogász títfüfeg. »minden máiáöÖ^eszbeii van' Jogász, létszami^;kul3nböz& okok mi­fogialkozásö Jogtanácsosok ssáma iigsfegzsitj a m-M» közülük ténylegesen egy szöJ vetkezetten, főfoglalkozásban mindössze 292-en dolgoznak. Sok a másodállású, mellékfog­lalkozású jogász, ez nem túl kedvező, mint ahogy az sem, hogy tagként csak mindössze 222 jogász van a téeszekben. A szövetkezeti jogászok nél­külözhetetlen és színvonalas munkáját összességében pozi­tívan értékelik az állami és társadalmi szervek, s így fog­lalt állást a két bizottság együttes ülése is. A jogászati munka hatására általában ja­vult az önálló gazdálkodás színvonala, a szerződések elő­készítése, a társadalmi tulaj­donnal való gazdálkodás, a jo­gok érvényesítése, a kötelezett­ségek teljesítése, a szerződési fegyelem. A termelés és az áruforgalom növekedéséhez mérten csökken a perek szá­ma, s színvonalasnak ítélhető a tagsági viták és panasz­ügyek intézésében, a döntőbi­zottságok működésének segíté­sében kifejtett jogászi tevé­kenység is. A képviselők egyetértettek azzal, hogy szorgalmazni kell: a jogász legyen tagja a szövet­kezetnek, mert csak így kö­tődhet igazán a közös gazda­sághoz, s így van mód foko­zottabb erkölcsi, anyagi meg­becsülésére. A vitában felszólalt Kovács István, Mateovics József, dr. Molnár Béla, Imri Gyula, dr. Nezvál Ferenc, Sümegi János, dr. Antalffy György, dr, Gaj- dócsi István, dr. Mátay Pál, Bartha János és Farkas Pál országgyűlési képviselő. A két bizottság együttes ülése dr. Gonda György zár­szavával ért véget. (MTI). 1971. november 9, A Nagy Októberi Szocialista rorradalom 57. évfordulóján Moszkvában rendezett katonai díszszemle résztvevőit iidvöz'i a Lenin-mauzóleum mellvédjéről (képünkön balról jobb­ra) Alekszej Koszigin, Nyikoivj Podjornij, Leonyid Brczsnyev és Mihail Szuszlov. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents