Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

! Koszorúzás! ünnepségek a Hagy Október évfordulóján Ahogy ez országban minde­nütt, mégyeszeríe és Szekszár­dion ás tisztelettel emlékeztek meg a dolgozók a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 57. évfordulójáról. Tegnap a dél­utáni órákban a Felszabadulás téri szovjet hősi emlékműnél és az alsóvárosa temetőben lé­vő hősi emlékműnél elhelyez­ték a kegyelet koszorúit. A me­gyei, városi, és járási pártbi­zottság nevében K. Pápp Jó­zsef, a Miagyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőr­ző Bizotts^Tának tagja, a me­gyei pártbizottság első ritkára, Rúzsa János, a Székszárd vá­rosi pártbizottság első titkára és Tatár Lajos, a Székszárd járási pártbizottság első titksá­ra helyeaste el a pórt koszorú­ját Megkoszorúzták: a Felsza­badulás téri emlékművet tam- bov megyei vendégeink Sz. B. Prokugyin vezetésével. Elhe­lyezték koszorúikat a megye és város párt-, társadalmi és gaTirtaraitgii szervezeteinek kép­viselői is. A megye pártszerveinek kosza, „j-i tv. fapp ja-sef, a Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Rúzsa János, a városi pártbizott­ság első titkára és Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára helyezte el, ünnepség művelődési Az esti órákban került sor a városi ünnepségre a Babits Mihály megyei művelődési központban. Az elnökségben helyet foglalt K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Ellenőrző Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Sza- bópál Antal, a megyei párt­bizottság végrehajtó bizottsá­gának tagja, a megyei tanács elnöke. Rúzsa János, a Szek- szárd városi pártbizottság el­ső titkára, Császár József, Székszárd város Tanácsának a megyei központban elnöke, Sec. B. Prokugyin ve­zetésérvel tambovi vendégeink, a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet katonai ala­kulatok parancsnokai, valamint megyénk és városunk társa- dakná, gazdtaisá^ életóéneik ki« valóságai. Az ünnepi ülést Rúzsa János, a városi pártbizottság első tit­kára nyitotta meg. Utána dr. Nedók Pál, a városi pártbizott­ság tagja, a váróéi tanács el­nökhelyettese mondott ünnepi beszédét. Dr. Hédik Pál beszéde Bevezetőben szett a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom világot formáló jelentősé­géről, hamgsúlyocva, hogy az októberi forradalom nemcsak az orosz nép, hanem az egész világ számára felvázolta a szó- ainüsta fejlődés útját. — Az első szocialista állam megalapításával létrehozta a forradalom nemzetközi bázisát, amely az első pillanattól kezd­ve a szocializmusért, fl hala­dásért a nemzeti felszabadu­lásért és a békéért küzdő erők legfőbb támasza, segítője. — A szocialista forradalom megteremtette az új demokrá­cia létrejöttének lehetőségét, a proletariátus hatalmát. Az em­ber, ember lett a sző legiga- zíbb és legnemesebb értelmé­ben. — Az évforduló alkalmából mi is ■— az emberiség más ha­ladó erőivel együtt — hálán­kat juttatjuk kifejezésre a Nagy Október hőseinek, a szov­jet nép fiainak, a t z^nin al­kotta Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának. A továbbiakban Nedók Pál arról besszélt, milyen hallatlan jelentősége volt a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomnak hazánk történelmében. 1919- ben az orosz példa nyomán, a magyar nép is lerázta a föld- birtokosok és tőkések igáját, megteremtette a munkáshatal­mat, amely ha csak rövid ideig élt is, de példájává lett a jövő történelemformálásának. Ezután részletesen beszélt mind a Szovjetunió, mind ha­zánk gazdasági és társadalmi fejlődéséről, amely az elmúlt 30 évbein bekövetkezett. Szólt arról a következetes békepodi- ti'káról, amelyet a Szovjetunió és a szocialista tábor folytat. A Szovjetunió és a szo­cialista világrendszer legfon­tosabb feladatának tekinti a (Folytatás az 5. oldalon*) Népünk történelmi jelentőségű vívmányukat mondhat magáénak Óvári Miklós rádió- és televízióbeszéde övári Miklós, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, szerdán rádió- és televízióbeszédet mondott, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 57. évfor­dulója alkalmából. — A forradalom 57. évfor­dulóját ünnepeljük — mon­dotta bevezetőben. — A for­radalomét, amely megterem­tette a nagy többség, a dolgo­zó osztályok hatalmát, amely bebizonyította, hogy a kü­lönböző nemzetiségű dolgozók testvérisége le tudja győzni a háborút, erősebb az uralkodó osztályok által szított nemze­ti gyűlölködésnél. A Nagy Októbert köszöntjük, amely a marxi-lenini elmélet és a forradalmi gyakorlat egyesíté­sével először mutatta meg, hogy a munkásosztály meg tudja rendíteni a rendíthetett lennek hitt tőkés világot, ké­pes az egész dolgozó nép ösz- szefogására és vezetésére, utat tud nyitni egy új, igazságos társadalom felé. 1917. novem­bere óta —- Majakovszkij sza­vával — az emberiség köz­vetlen teendőjévé vált a szo­cializmus, és ezzel új korszak nyílt a világtörténelemben. — Az egykori Oroszország elnyomottjainak elemi erővel kirobbant forradalma, amelyet a bolsevikok lenini pártja ve­zetett diadalra, az emberiség évezredes Vágyainak, oly sok­szor meggyalázott, sárba tiport eszményeinek valóra váltását írta vörös zászlajára. Győzel­me ezért lett az emberiség jobbik és nagyobbik felének reménye, de ezért lett mind­máig a nemzetközi tőke és minden haladásellenes erő vad támadásának célpontja is. Október győzelme meggyorsította a társadalmi baladás folyamatát — Az októberi forradalom győzelmével létrejött munkás­állam évtizedeken át egyedül viselte a világ békéjéért és haladásáért vívott, sok áldoza­tot követelő harc fő terhét. Döntő szerepe volt abban, hogy a világ megmenekült az emberiség és az emberiesség legnagyobb ellenségétől, a fa­sizmustól. A Szovjetunió léte, népének tudatosan és öntuda­tosan vállalt áldozatai lehető­vé tették, hogy a világ számos nemzete nemcsak elnyerte sza­badságát, hanem meg is tudja védelmezni azt, mert ma már nincs védtelenül kiszolgáltatva az imperializmus kényének- kedvének. —- ötvenhét év alatt na­gyot változott a világ, októ­ber győzelme meggyorsította a társadalmi haladás folyamatát. A szocializmus, amelynek — már születése másnapján — közeli bukását jósolták ellen­ségei, korunk megdönthetetlen realitása lett; vonzó példa és biztos támasz az egyetemes emberi haladásért küzdő erők számára. Létrejött, megerősö­dött a kommunizmust és a szocializmust építő szabad né­pek közössége, a szocialista világrendszer. Az egész világot átfogó munkásmozgalom olyan erővé vélt, mellyel a tőke urai — akár akarják, akár nem — kénytelenek számolni. A gyar­mati rendszer összeomlott. — Az imperializmus 1917. november óta — történelmi mértékkel mérve — védeke­zésre, visszavonulásra kény­szerül. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy még ma is képes egyes népeknek súlyos káro­kat, mérhetetlen szenvedéseket okozni. — A haladó emberiség mind­máig érzi a chilei tragédia se­beit. De érzi azt is — bárhogy tobzódik is a reakció —, hogy az emberiség jövőjét egyre kevésbé tudja befolyásolni az imperializmus. Chilében a ha­ladó erők — hisszük és tud­juk: ideiglenesen — veresé­get szenvedtek, de azóta Por­tugáliában kártyavárként om­lott össze Európa legrégibb fasiszta rendszere, Görögor­szágban megbukott a katonai junta. A harc még nem ért véget, de a demokratikus erők jelentős sikereket értek eh — Október azért válhatott világtörténelmi jelentőségű eseménnyé, mert tartós érvé­nyű válaszokat ad az emberi­séget foglalkoztató legfonto­sabb kérdésekre. — Napjainkban, amikor a tudomány és a technika gyors fejlődésének vagyunk a tanúi, mind élesebben merül f^l a kérdés: tudunk-e okosan, em­berhez méltóan élni ezekkel az új lehetőségekkel 7 Sike­rül-e megakadályozni egy új, minden eddiginél pusztítóba világháború kirobbantását? Si­kerül-e a népek, az egész em­beriség javára hasznosítani a teremtő munka eredményeit? Tudunk-e földünkön olyan igazságos, elnyomástól és ki­zsákmányolástól mentes vilá­got teremteni, ahol a népek szabadon, békében és barát-' Ságban élnek, ahol minden ember számára megadatik az alkotó munka öröme, a képes­ségek kibontakozásának lehe­tősége, s ahol megvalósul az egyén és a közösség érdekei­nek harmóniája? — Ezek a kérdések foglal­koztatják ma a haladó em­beriséget, mindazokat, akik az imperializmus embertelen vi­lágából, az egyén kizsákmá- nyoltságának, a közösségi élet elsorvadásának világából kere­sik a kiutat. S ezekre a kér­désekre adnak mindmáig ha­tó, meggyőző, egyre érvénye­sebb és biztatóbb válaszokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi, s ad fele­letet ezeknek az eszméknek a valóra válása. Joggal bízhatunk a béke híreinek győzelmében — Olyan korba értünk el, amikor a történelem tapaszta­lataiból okulva, egyre több éa több nép ismeri fel, hogy a kapitalizmussal szemben a szocializmus jelenti a jövőt; a szocializmus és a társadal­mi haladás egymástól elvá­laszthatatlan. — Az interkontinentális ra­kéták, a hangsebességnél gyor­sabb repülőgépek, a termo­nukleáris fegyverek korában mind nyilvánvalóbbá válik az összefüggés október és a világ sorsa közt. Ha ma béke van, s erőnk tudatában joggal bíz­hatunk a béke híveinek győ­zelmében, ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy öt­venhét évvel ezelőtt megtört az imperializmus egyeduralma földünkön, s létrejött az az erő, amely nemcsak megal­kotta, hanem érvényre is tud­ja juttatni a békés egymás mellett élés politikáját, s ez­zel az egész világon minden eddiginél kedvezőbb feltétele­ket teremt a társadalmi hala­dáshoz. — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom nemzetközi jelentőségét hamar megértet­ték a világ haladó munkásai, és Lenin szavaival élve „még gyakrabban nem is annyira megértették, mint inkább for­radalmi osztályösztönükkel megsejtették, megérezték”. — Így volt ez hazánkban, Magyarországon is. Jogosan lehetünk büszkék arra, hogy a magyar munkásosztály első­ként valósította meg a gya­korlatban is a világszerte el­terjedt jelszót: „Kövessük Oroszország példáját!” A Ta­nácsköztársaság 133 napja fé­nyes bizonyítéka annak, hogy népünkben termékeny talajra leltek a forradalom eszméi. •— A magyar munkások, pa­rasztok, katonák és értelmisé­giek nagy tömegei megértették és megérezték, hogy az októ­beri forradalomban és a pol­gárháborúban nemcsak Orosz­ország népeinek sorsa dől el, a harc értük is folyik. A ma­gyar internacionalisták, akik Ukrajna, Közép-Ázsia' és Szi­béria távoli tájain vívtak hősi harcot a fiatal Szovjet-Orosz- országra törő belső és külső ellenséggél, ugyanazért a2 ügyért harcoltak, mint a ma­gyar Vörös Hadsereg katonái, akik magyar földön védték az intervenciós, ellenforradalmi hadseregekkel szemben nem­csak a magyar munkásosztály hatalmát, hanem a szocializ­mus egyetemes ügyét is. Joggal írhatta e forradalmi napokban Tóth Árpád: Szerényen $ mégit segítve simul: • kicsiny, árva magyar jaj-patak é messzecsengő nagy moszkvai árba, mely most tisztára mossa a világot..; — 1919-ben a magyar forra­dalmat leverte az idegen kato­nai túlerő. De 1945-ben, törté­nelmünk sorsfordító tavaszán az októberi forradalom vörös csillagos katonái űzték ki ha­zánkból a fasiszta hordákat. Először történt meg nemze­tünk életében, hogy egy had­(Folytatás az 5. oldalon). 1974. november % »

Next

/
Thumbnails
Contents