Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-22 / 273. szám
F NOVEMBER 22 PÉNTEK Névnap: Cecilia A Nap kél 6.59 — nyugszik 16.02 órakor A Hold kél 12.21 — nyugszik------órakor — A Magyar Tudományos Akadémián tegnap megkezdte munkáját a Magyar Belgyógyász Társaság ez évi — sorrendben 25. — kongresszusa. A háromnapos tudományos tanácskozáson több mint 100 előadás hangzik el, s félezer hazai és számos külföldi szakember vitatja meg a belgyógyászat legaktuálisabb kérdéseit. — Parkerdővé alakítják át a Nyíregyháza melletti 370 hektáros sóstói erdőt. A jövő évben folytatják a 85 ezer lakosú megyeszékhely erdejének csinosítását. — A városalapítás első éveiben épült dunaújvárosi Bartók Béla művelődési ház felújításra szorult. Külső és belső renoválására az elmúlt hónapokiban több millió forinitot fordítottak. Megnagyobbították a színpadot, bővítették a világosító berendezéseket, javították a nézőtér akusztikáját, kicserélték a széksorokat. A művelődési ház színháztermében az őszi-téü-tavaszi évadban hatvanöt különböző előadást rendeznek. — Helyesen: 1977. december 31-ig lehet beváltani az államköJcsön- kötvényeket, nem az idei év végéig, mint azt lapunk tegnapi számában a „Több mint 11 millió forint nyeremény” című cikkünk utolsó mondatában közöltük. Galambkiállítás Dombóváron Dombóváron, a vasutas művelődési házban szombaton és vasárnap galambkiállítást rendeznek. A kiállításon csaknem félszáz tenyésztő háromszázötven galambot mutat be. A legszebb példányok kiállítóit oklevéllel és ajándékkal örvendezteti meg a Magyar Galambtenyésztők 50. számú (dombóvári) Egyesülete. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: FEJES ISTVÁN Szerkesztőség: Szekszárd, Beloiannisz u. 2. Telefon: 129—01, 123—61 Sportrovat: 128—15 Kiadja: Tolna megyei Lai-kíadó Vállalat Szekszárd, Béla tér 1. Telefon: 120—11. 120—10 Telex: 14251 Postafiók 71. Felelős kiadó: PETXtITS FERENC Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Postacím: 7101 Szekszárd. Telefon: 129—21 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely posta- hivatalnál és kézbesítőnél Előfizeti díj egy hónapra £0 Ft Indexszám; 25 069 Nagyok a kicsinyekért Az Egy nap ?z óvodáért mozgalom keretében Faddon hatvan gyermek elhelyezésére alkalmas épületet létesítenek. Az építkezés teljes egészében társadalmi munkában, a szocialista brigádok és a lakosság összefogásával történik. Másutt, például Pakson, pénzhozzájárulással fejlesztik az óvodai hálózatot. Forgalomkorlátozás Tolnán Tolna nagy forgalmú részén — a víztoronytól a gimnáziumig — hétfőtől átmenetileg szünetel a közúti közlekedés. Az előreláthatólag május derekáig tartó forgalom- korlátozást az útépítés teszi szükségessé. Az útlezárás miatt az autóbuszok a tanácsháza elől indulnak. ooomooonooüoooooöooooöooooooooooooo Száz é?es Görbe Sára néni Várható időjárás ma q estig: Változóan felhős, O párás, főként az esti és g O a reggeu órákban ködös idő, néhány helyen Q O kisebb esővel, ködszitálással. Mérsékelt, nap- § O közben kissé megélénkülő keleti, délkeleti O O szél. Várható legmagasabb nappali hőmérsék- § Q let általában 5—10 fok között, a tartósan kö- O ri dös helyeken kevéssel 5 fok alatt. Q 300000000000000000000000000000000000' Antikvár-ii a pok Szék szár don A pécsi antikvárium három megyében rendezi meg évente kétszer az antikvár-napokat. Tavasszal és ősszel a Babits Mihály könyvesbolt ad otthont a pécsi antikváriumnak. Ebben az esztendőben, november 19—20-án voltak Szekszárd vendégei a pécsiek és azzal a céllal, hogy gazdát cseréljenek a régi könyvek és a könyvgyűjtők hozzájuthassanak azokhoz a könyvekhez, amik a könyvesboltban már nem találhatók. A felvásárlás célja egyúttal az is, hogy felkutassák a könyvrégiségeket. Szekszárdon ez alkalommal a pécsi antikvá- rusok 20 ezer forintot költöttek vásárlásra és mintegy 14 ezer forint értékű könyvet hoztak a szekszárdiaknak. De adtak el mindjárt az itt felvásárolt könyvekből is. A legnagyobb érdeklődés a magyar klasszikusok és népművészeti könyvek iránt nyilvánult meg. A szekszárdiak közül legtöbben azért adták el könyveiket, hogy az újaknak helyet csináljanak, vagy pedig, hogy a házi könyvtáraikat felfrissítsék. Az antikvárium kétnapos vásárán igazi könyv- ritkaságot a szekszárdiak nem kínáltak eladásra és nem is vásárolhattak ilyet. KlOSZ-yálasztmányi ülés Szekszárdon Tegnap Szekszárdon értekezletet tartott a KIOSZ Tolna megyei választmánya. Az ülésen részt vett és felszólalt Kovács Jánosné, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. Simon József, a szervezet megyei titkára beszámolt a megyei választmány határozatainak végrehajtásáról, az elmúlt hat hónapban végzett szervezeti munkáról, a megye kisiparosságának, a lakossági igények kielégítésében végzett szolgáltatásainak eredményességéről. Fokozottabban alkalmazták a szolgáltatások fejlesztését elősegítő adókedvezményeket az ez évi jövedelemadóelőlegek megállapításánál. Előrehaladás történt a társadalmilag igazságosabb adóztatás megvalósítása érdekében, bár e téren a kívánt szintet nem sikerült elérni. Az elmúlt félévben, ha lassú ütemben is, de tovább nőtt a munkaviszony és nyugdíj mellett kisiparosi tevékenységet folytatók száma. Ez a pozitív jelenség arra kötelezi a KIOSZ megyei szervezetét, hogy e réteg szakmai, politikai fejlődését az eddigieknél jobban segítse. Társadalmi érdek az árképzéssel kapcsolatos tennivalók következetes végrehajtása, — mely egyben a kisiparosok egyéni érdeke is. Ezért szükséges előadásokkal, konzultációkkal növelni a kisiparosok árismeretét. Fő feladat továbbra is a lakossági szolgáltatások javítása, bővítése, tehát e téren a kisipari kapacitás növelése. Az alapszervezetek minél több kisiparos bevonásával szélesíteni kívánják a kongresszusi munkaversenyt, melyben már eddig is jó eredményeket értek el. Az anyag- beszerzés javítása érdekében törekedni kell a különféle együttműködési megállapodások megkötésére és azok betartására. A vita után a helyi csoportok titkárai beszámoltak az egyes körzetekben működő KIOSZ- csoportok tevékenységének eredményességéről. Századok születésszabályozása A szekszárdi várostörténeti klub előadásainak sorában is ritka értékes volt az, amelyet Gémes Balázs muzeológus tartott kedden, kora este. Rázós’’ témáról szólt, nem a legfiatalabb közönség előtt. Sokat beszélünk, írunk is napjainkban a születésszabályozásról, a kívánatos (várt, óhajtott, remélt) családmodellröl. Mikor kezdte az ember, a magyar. szabályozni szaporodását? Mikor kezdett hozzá, hogy befolyásolja ennek ritmusát? Talán már a honfoglalás táján is. Mi volt a sorrend? A csecsemők meggyilkolása, az abortusz elősegítése és a fogamzás meggátlása. Ennek gazdasági, vallási és etnikai alapjai egyként lehettek, de nem biztos, hogy csak ilyenek. A református ormánságiak egykéztek, de a katolikus bánáti svábok éppannyira, mint a történelmi Magyarországon élt Krassó-Szörény megyebeliek is. Századokat ivei át a néphagyomány, ha ugyan nem a nép ítélete. Nagy királyunk, Kálmán törvénykönyve 58. §-ában már foglalkozott a magzatelhajtással. Az 1297-es budai zsinat kiátkozta az ehhez folyamodókat, de az 1425-ös budai jogkönyv már csak a városból való kitiltásra ítélte az „angyal-csinálókat”. Ne giccses szárnyas angyalkákra gondoljunk. Inkább arra, hogy egy 1954-es bírósági jegyzőkönyv tanúsítja, hogy a magzatelhajtó nem érezte magát bűnösnek, hiszen a kioltott élet még nem volt hosszabb három hónaposnál. Ugyanezt, ugyanígy századokkal korábban Tertullia- nus egyházatya negyven naphoz rekesztette, „szent" Ágoston három hónaphoz. Mindez napjainkig visszaüt. A kiemelkedően jó előadás a tudós kutató gyűjtésének eddigi eredményeiről éppúgy a mának szólt (időnként hátborzongató, de ma is létező módszerek ismertetésével), mint ahogyan előadása jól szolgálta a közművelődés ügyét. O. I. Az ünnepelt ágyban fekve fogadja a látogatókat, a köszöntőket. Meg lehet, meg kell bocsátani, hogy nehezen fogja fel, hirtelenében mi is történik körülötte, s miért adják kezébe a szép szegfűcsokrot. A jókívánságokat fekete kendős lánya tolmácsolja. — Sára mama! A tanácselnök jött el, felköszöntem. A Sarkadi Feri, tudja, a Sarkadi Feri bácsi unokája. Sára néni percekig kezébe temeti az arcát, és a jelenlevők is nehezen találnak az alkalomhoz illő szavakat. Hiszen nem történt sok, csak annyi, hogy pontosan száz évvel ezelőtt, november 21-i dátummal jegyezték be Sára néni születését a bogyiszlói születési anyakönyvbe. Közéletünk Mozgalmas nap a szekszárdi tanácsnál Szekszárd város Tanácsánál tegnap több értekezletet tartottak. A jövő héten esedékes végrehajtó bizottsági ülés előtt az érdekeltek — tanács, vállalatok, rendőrség — felmérték a cigány lakosság helyzetét. Azért, hogy tényekre alapozva tudjanak valamit előterjeszteni a város választott vezető testületének, a végrehajtó bizottságnak ülésére. A másik tanácskozás testvérvárosunk, Bezons vezetőinek közelgő, noí vember 29-i látogatásával foglalkozott. Végül a Hazafias Népfront városi bizottsága, annak nőbizottsága és városfejlesztési bizottsága szervezésében sor került egy népes tanácskozásra az emeleti nagyteremben. Itt Sztárcsevity Ervin főmérnök számolt be a minden szekszárdit érdeklő köztisztasági helyzetről, majd a környezetvédelemmel kapcsolatos előadás hangzott el. Viasxhang A tanárnő jól érzi magát Egy kurdi családot mutattunk be riportsorozatunkban, s a nyilatkozó Schüszler József említette, hogy nővére, aki az újdombóvári általános iskolában tanít, néha találkozik olyan dolgokkal, amik hátráltatják és nehezítik munkáját. E megfogalmazással kapcsolatban arra kérték szerkesztőségünket' az iskola vezetői, hogy közöljük: Schüszler Mária tanárnő jól érzi magát a nevelőtestületben, kedvvel dolgozik, s munkája igen eredményes. Fáradozását, lelki- ismeretes munkáját anyagi és erkölcsi vonatkozásban egyaránt többször is elismerték. Árubemutató a Sió-csárdában Tegnap a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége szervezésében a szekszárdi Sió-csárdában árubemutatót tartott a Kaposvári Húskombinát és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. Köztudomású, hogy 1974. október 1-től a kaposvári húsüzem biztosítja megyénk hús- és húskészítmény-ellátásának döntő többségét. A vállalat főosztályvezetője annak ismeretében kezdett a beszámolójához, hogy Tolna megye ellátását a kezdeti időszakban kisebb zökkenőkkel tudta a vállalat biztosítani. A kezdeti nehézségek elsősorban a túrák megszervezése terén jelentkeztek. Ismeretlen volt számukra a megye, de ismeretlen volt a boltvezetők előtt a húskombinát áruválasztéka is. Ezt pótolta a vállalat a mai termék- bemutatójával. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság borai, pezsgői' is jó pár éve ismertek megyénk területén. „A jó bornak nem kell cégér” — tartja a közmondás. Ez így igaz, azonban a rendeléseket feladó és teljesítő dolgozók tapasztalatcseréje mégis jó dolog, mert alkalmas volt az állami gazdaság széles áruválasztékának bemutatására, a szállítások, rendelések terén jelentkező problémák tisztázására. Sz. J.
