Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

Beszélgetés dr. Szilez Ákos megyei főügyésszel Tolna megye törvényességi Helyzetéről a közelmúltban tá­jékoztatta a megye) tanács tagjait dr. Szilez Ákos, megyei főügyész. Lapunk munkatársa most felkereste és kérte, hogy néhány kérdésre válaszoljon. Dr. Szilez Ákos eleget tett ké­résünknek, így a beszélgetésről az alábbiakban tájékoztatjuk olvasóinkat. — Hogyan ítéli mag Tolna megy« törvényességi helyzetét? — Az utóbbi négy év alatt a törvényesség helyzetét be- folvásoló körülmények ked­vezően alakultak. Ennek, va­lamint az egyre színvonala­sabb jogalkalmazásnak hatá­sára a szocialista törvényesség erősödött. Itt elsősorban az MSZMP X. kongresszusán hozott hatá­rozatok végrehajtása nyomán a jogi életben is megindult fejlődést kell említeni, amely az állami élet és a hatásági munka erősítését, a szocialis­ta demokratizmus szélesíté­sét. valamint rén gazdaságunk fejlesztését segítette. Több új jogszabály szüle­tett, vagy módosult. Ki kell emelnem az alkotmány módo­sítását, melyben az ügyészi munkára is meghatározó az a rendelkezés, mely szerint: „Az állam minden szervének és minden állampolgárának kö­telessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályo­kat megtartsa és feladatköré­ben eljárva megtartassa.” Az állami élet és a ható­sági tevékenység erősítését szolgálja az új tanácstörvény, ezzel párhuzamosan a bírósá­gi és ügyészségi szervezeti törvények. A társadalmi igé­nyek követelték a Büntetőtör­vénykönyv, a Polgári Törvény- könyv és a polgári eljárási jogszabály módosítását, illetve új büntetőeljárási törvény megalkotását. A jogalkalmazás színvona­lát, abban a politikai célok megvalósítását, biztosítja az Elnöki Tanács határozata a jogalkalmazás jogpolitikai el­veiről. Az a tapasztalatom, hogy a szocialista törvényesség foly­tonos erősítésére igény van. Egyúttal törekvés tapasztalha­tó az igény feltételeinek biz­tosítására is. — Az alkotmány értelmében lóhát az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvé­nyeket megtartsák és megtartassák. Ennek érdekében felügyeleti vizsgá­latokat tartanak. Mit mutatnak en­nek a tapasztalatai? — Az ügyész az általános törvényességi felügyeleti jog­körében eljárva ellenőrzi a Minisztertanácsnál alacso­nyabb szintű államigazgatási hatóságok általános érvényű rendelkezéseit és a jogalkal­mazás körébe tartozó egyedi döntéseit. Jogai kiterjednek ezen túlmenően, a bíróságon kívüli jogvitát intéző szervek, valamint a gazdasági és egyéb szerveknek a munkavi­szonnyal és a szövet­kezeti tagsági viszonnyal ösz- szefüggő egyedi döntéseire, továbbá a jogszabályok felha­talmazása alapján kiadott ál­talános érvényű intézkedései­re. Ennek során ellenőriztük — többek között — a lakásügyi, építésügyi és pénzügyi igazga­tásra vonatkozó jogszabályok érvényesülésének törvényessé­gét. a szabálysértési hatósá­gok munkájának törvényessé­gét, az egészségvédelmi és bal­esetelhárítási jogszabályok ha- tályosulásának törvényességét, a tanácsi panaszintézés tör­vényességét és még számos más témát. Általános törvé­nyességi felügyeleti munkán­kat annak a jogpolitikai cél­nak a szolgálatába állítottuk, hogy elősegítsük az állam- igazgatási szervek hatósági te­vékenységének törvényességét, védjük az állampolgárok jo­gos érdekeit. Elmondhatom, hogy az elmúlt időszakban is jó munkakapcsolat alakult ki a megye tanácsi és ügyészségi szervei között. A vizsgálatokat rendszere­sen utóvizsgálat is követte, amelynek alan’-'n ugyancsak megtettük a s - -ges intéz­kedéseket. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy megyénkben a tanácsi szervek, intézmények, gazdálkodó szer­vek határozottan törekszenek a törvények betartására. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a közelmúlt időszak is ne vetné fel a maga megoldás­ra váró. a törvényességet érin­tő kérdéseit. “ Min! említett«, az «imáit idő­szakban jtótos ál íoqszabály szüle­tett. Hogyan biztosítható ezek egy­séges értelmezés« és alkalmazása? — Eltekintve a kezdeti bi­zonytalankodástól és eseti té­vedésektől, megállapítható, hogy a még viszonylag fiatal jogszabályaink értelmezése és gyakorlati alkalmazása is többnyire megfelelő. Kedvező, hogy a megve igazságügyi és tanácsi szerveinél — nem utolsó sorban a gazdálkodó szerveknél — rendszeressé vál­tak az új jogszabályok ne"!s- merésére irányuló intézkedé­sek, jogszabály-ismertetések, konzultációk. Hasznosan segí­tették ,ezt a tudományos is­meretterjesztő szervek és a Magyar Jogász Szövetség szak­mai ankétiai és tudományos tanácskozásai. A jogszabályok egységes ér­telmezése és alkalmazása ér­dekében kifejtett erőfeszíté­seket azonban ' folyamatossá kell tenni, hiszen esetenként azonos szervek között is ta­pasztalható, hogy különböző fokon egymástól eltérően ér­telmezik és alkalmazzák a jogszabályokat. — Moqállaoíthatá-o,. hogy nőtt a törvénvnsséq botortól« iránti lele­lősségérxet? — Igen. Elsősorban a me­gyei tanács és annak végre­hajtó bizottsága tűzött rend­szeresen ülései napirendjére a törvényesség kérdéseivel fog­lalkozó anyagokat. Így többek között a tanácsülés foglalko­zott a törvényesség elősegíté­sét célzó intézkedési tervek­kel. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a hatósági te­vékenység törvényességének tapasztalatait a szakigazgatási szerveknél folytatott felügye­leti vizsgálatok tapasztalatait, a közúti közlekedésre vonat­kozó jogszabályok érvényesü­lését és nem utolsó sorban a fiatalkorúakra vonatkozó, azok bűnözésének megelőzését cél­zó rendelkezések betartását. A megye két városának tanácsi testületi szervei ugyancsak ' gyakran foglalkoztak az el­múlt időszakban törvényességi kérdésekkel. Helyes törekvés tapasztalható e vonatkozásban a nagyközségi tanácsok testü­leti szerveinek munkájában is. A törvényességért való foko­zottabb felelősség érvényesül abban is, hogy rendszeresebbé és alaposabbá váltak az al­sóbb tanácsi szerveknél vég­zett vizsgálatok, ezeket általá­ban megfelelő beszámoltatás követi. További példaként megem­líthető, hogy a Bonyhádi Já­rási Hivatal mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági osztálya is megbeszélésre hívta össze a termelőszövetkezeti jogtaná­csosokat és ezen azzal a kér­déssel foglalkoztak, hogy a szövetkezeti jogtanácsosoknak milyen szerepük van a törvé­nyesség megtartásában és megtartatásában. — Ar új tanácstörvény a tanácsok véarehajtó birofó^ai és sznkiqarrrsn­tási srervei részére széles körű fel­ünveleti és ellenőrzési jogkört bizto­sított. Hogyan látják ezt el? — Az e tárgykörben végzett ügyészi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a kez­deti bizonytalankodás után e tevékenység színvonala javult, bár az alaposság és követke­zetesség tovább javítandó. Er­re utal. hogy elsősorban az ipari szövetkezetek feletti fel­ügyeleti tevékenység törvé- nvessége tárgyában végzett vizsgálat sok hiányosságra és esetenként formalitásra de­rített fényt. Volt ahol törvény- sértő rendelkezést hagytak jó­vá. Az ügyészség több ízben kez­deményezte, hogy az állami törvényességi felügyelet kere­tében a szakigazgatási szerv maga tárja fel a törvénvsértő Intézkedéseket. Ilyen felkérés­re folytatott vizsgálat alapján derült fény például arra, hogy egy szövetkezetnél 14 hónap óta nincs betöltve az elnöki tisztség. felügyelőbizottság nincs, illetve á bizottság csak a korábban megválasztott el­nökből áll, tagok nélkül. Az illetékes járási hivatal elnöke azonnal intézkedett a törvény- sértő helyzet megszüntetése érdekében. — A polqárl pere) ügyekben mi­lyen a törvényesség helysete? — Rendszeresen figyelem­mel kísérjük ezeket is. Az utóbbi időbén külön is vizs­gáltuk a jogtalan nyerészke­dési törekvések ügvét. Az ese­tek túlnyomó többségében az ilyen perek magánszemélyek között keletkeznek. Gyakoriak a magánszemély és különböző szocialista gazdálkodó szerve­zetek közti perek is. Egészen ritka, de előfordul olyan eset is. hogy szocialista szerveze­tek (pl. mg. tsz és vállalat) között keletkezik ilyen per, illetve nyilvánul meg a hará- csolási, jogtalan haszonszerzé­si törekvés. Több éves tapasz­talat szerint a tisztességtelen haszonszerzést, harácSolást célzó igény-érvényesítés álta­lában burkoltan jelentkezik, a nyílt törekvés igen ritka. A harácsolási és tisztesség­telen törekvések rendszerint kisajátítási perekben, lakbér és más helyiség bérének megál­lapítása, lakás-használatbavé­teli díj és ingatlan tulajdon­jogának megállapítása iránti perekben fordulnak elő. Külön figyelmet érdemelnek a kisajátítási, kártalanítási pe­rek. Jogpolitikai elv az, hogy minden állampolgár — törvé­nyes keretek között — reális kártalanításhoz juthasson. Ezért a kisajátításoknál a tár­sadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása a leglényegesebb. Esetenként a társadalmi érdek sérelmét eredményezi az, hogy a kor­szerűtlen lakóházak, gazdasá­gi épületek értékelése irreá­lis. Az ilyen ügyekben indí­tott perek jelenleg költség- mentesek, nemcsak a peres il­letéket, hánem a szakértői költséget is az állam fedezi a per kimenetelétől függetlenül. Talán jó lenne lehetőséget ad­ni a bíróságnak ahhoz, hogy a nyilvánvalóan túlzott igények­kel fellépő és a rosszhiszemű­en perlekedők terhére az alap­talanul okozott költséget meg­ítélje. — A bűnüldözési tevékenység ton vényessége az ügyészség fontos fel­adata. Főügyész elvtárs szerint r-*t mutat a megyei kép? — A bűnüldözési munka ér­tékelésénél a bűnözés helyze­téből és alakulásából kell ki­indulni. Tolna megyében az összbűnözés alakulása 1972-ig — az országoshoz hasonlóan — emelkedést, maid 1973-ban az 1972. évihez képest az or­szágosnál is jelentősebb csök­kenést mutat. Itt a vagyon elleni bűncse­lekmények képezik az elköve­tett bűncselekmények többsé­gét. A személyi tulajdon elle­ni bűncselekményekre jellem­ző a kárt szenvedettek nagy­fokú gondatlansága és ha­nyagsága. A társadalmi tulaj­don elleni bűncselekményeket az ellenőrzés elmulasztása, a jogtalan vagyonszerzési és ha­rácsolási szándék teszi lehető­vé és motiválja. A társadalmi tulajdon védelmével kapcso­latban kell rámutatni arra, hogy a kár többsége a népgaz­daság szövetkezeti szektorában és elsősorban a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek sérel­mére keletkezett. E területen a megelőzést a szövetkezetek megyei szövetségeinél működő revizori irodák tevékenységé­nek alaposabbá és hatéko­nyabbá tétele, de főleg az je­lentené, ha a szövetkezetek vezetősége a revizori irodák javaslata alapján a vagyonvé­delem érdekében minden szükséges intézkedést meg­tenne, adott esetben élne a fe­lelősségre vonás, sőt az elkö­vetett visszaélés feljelentésé­nek lehetőségével is. Megyénkben is a közlekedé­si bűncselekmények képezik a vagyon elleni bűnözés után a bűncselekmények második nagy csoportját. Az elemzés­nél nem hagyható figyelmen kívül, hogy megyénkben ez év első félévében is 1200-zal, — ezen belül 1000 db sze­mélygépkocsival — növekedett a gépjárművek száma. Külö­nösen kiemelkedő a Szekszárd városban forgalomban lévő és nyilvántartott gépkocsik szá­ma. A megyeszékhelyen az or­szág összes városai közül a legtöbb gépkocsi van forga­lomban a lakosság számará­nyához képest. Nem véletlen tehát, hogy a bűnözési sta­tisztikában a közlekedési bűn- cselekmények körében Tolna megye — a megyék között — az ötödik helyet foglalja el. A gépjárművezetők felelőtlen­sége, figyelmetlensége, mellett nagyon gyakoriak az alkohol hatása alatt lévő gyalogosok által előidézett közlekedési balesetek. Az egyébként erő­teljes és hatékony közlekedési jogpropagándát ki kellene terjeszteni a gyalogosok köz­úti fegyelmének a fokozásá­ra is. — A közvélemény nagy figyeleav mel kíséri az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények alakulását, a felelősségre vonási gyakorlatot ás annak köreik ni etess egér. —• Elmondhatom, hogy 9 bűncselekmények szúrna már 1972-ben is jelentősen csök­kent a korábbi évekhez ké­pest. 1973. évben a csökkenés tovább tartott. Jelentősen csökkentek az ilyen bűncse­lekmények a paksi, a tamási és a bonyhádi járásban. A szi­gor azonban továbbra sem in­dokolatlan, ami mind a követ­kezetes rendőri intézkedések­ben, mind a hatékony bírói felelősségre vonásban is meg­nyilvánul. A bűnözés helyzetéről ösz- szefoglalóan megállapítható, hogy Tolna megye a megyék között közepesen fertőzött te­rületnek tekinthető, azonban Szekszárd, a vidéki városok között a fertőzötíebbek közé tartozik, mig Dombóvár a ke­vésbé fertőzött városok közé sorolható. A járások közül a szekszárdi és a pa!:s= járás je­lentősebben, a többi járás ke­vésbé fertőzött területnek mi­nősül. A bűnözési adatok egyéb­ként azt bizonyítják, hogy Tolna megyében a közrend és közbiztonság szilárd. — Úgy tudjuk, hogy a bűnüldözési) munka körében külön foglalkoznak CD gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének helyzetével. Erről mit mondanak 6) tapasztolatok? — Mindenekelőtt megálla­pítható, hogy Tolna megyében sem a gyermekkorinak, sem a fiatalkorúak bűnözése nem gyakori és megyénkre a ga­leri-bűnözés nem jellemző. A gyermek- és fiatalkorú­ak az esetek többségében va­gyon elleni bűncselekménye­ket követnek el, használati tárgyakat vagy élvezeti cikke­ket lopnak, ennek érdekében gyakran erőszakhoz is folya­modnak. Előfordult a jogtalan használat célzatával elkövetett járműlopás, garázdaság, testi sértés, a magánlaksértés és gyakori a közlekedési vétség is. Ezekből arra kell következ­tetni, hogy a fiatalkorban lé­vő személyek nevelésére, ezzel a bűnözés megelőzésére kell nagyobb gondot fordítani. A megyében működő állami és társadalmi szervek, vala­mint gyermekvédő intézetek tevékenysége hatékony ugyan, de további intézkedések szük­ségesek mind a megelőzés^ mind a veszélyeztetett környe­zetben nevelkedő gyermek- és fiatalkorúak felkutatása érde­kében, t — Egyetért« főügyész elvtárs a» zal, bogy a beszélgetés összegezése» ként megái lapítsuk: a negatív jele» ségek ellenére is tovább erősödött a törvényesség és a megyében működő állami, társadalmi és gazdálkodó szervek eredményes erőfeszítéseket tettek az elmúlt négy évben is a törvényes rend biztosítására. — Igen, de bővítsük ki az­zal, hogy az eddigi hiányos­ságok felszámolása csak úgy válik lehetővé, ha minden in­tézmény, szerv és minden ál­lampolgár megtartja és meg­tartatja a törvényeket. — Köszönjük a beszélgetési. EEEESZ! 1*74. november Sic A szocialista törvényesség erősödött

Next

/
Thumbnails
Contents