Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-21 / 272. szám
f f J ' \ A műszaki fejlesztés négyéves tapasztalatai Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben Ig ■■ r Közösség és Icöícsönhatás A mezőgazdaság termelőerőinek sokoldalú fejlesztését, gyorsabb ütemű korszerűsítését, műszaki fejlesztését a fogyasztás növekedése és a minőségi követelmények változása egyre inkább megköveteli. A területegységre jutó fajlagos hozamok növelése a fejlettebb technika és a mind hatékonyabbá váló technológiák növekvő térhódítását követelik a mezőgazdaságban. Tehát a termelés fő feladata a szükségletek kielégítése, eszköze pedig a termelés minden területét érintő műszaki-technikai haladás. A megye mezőgazdaságában elért eredmények sok tényező együttes hatásának a következményei, s ezek közül jelentős szerepe van a műszakitechnikai fejlődésnek. A IV. ötéves tervidőszakban fokozottan jelentkezett az anyagi-műszaki bázis fejlesztésének szükségessége, a termelési folyamatok teljes gépesítésének megvalósítása, a korszerűbb munkaszervezési formák kialakítása, a kémiai szerek szélesebb körű alkalmazása, állattartó telepek létesítése, szárító- és tárolókapacitások bővítése stb. TÖBB GÉPET VÁSÁROLNAK A mező-, erdő- és vízgazdaságok 1971—1974. években közel 2,5 milliárd forintot fordítottak beruházási célokra. Az állóeszközök bruttó értéke 1970. évhez viszonyítva a termelőszövetkezetekben 57 százalékkal, az állami gazdaságokban 30 százalékkal növekedett. A beruházások arányában változás ment végbe, ugyanis az építési beruházásokra fordított pénzeszközök nagysága 1970. évhez viszonyítva 43 százalékkal csökkent, ezzel szemben a gépvásárlásra fordított összeg 29 százalékkal növekedett. A műszaki fejlesztés technikai elemei közül a gépesítés jelentős helyet foglal el. Évről évre javul az ellátottság és az összetétel. Az egy traktoregységre jutó szántóterület jelenleg 38 hektár a megyében, s ez a kapacitás biztosítja a talajművelés optimális időben történő elvégzését. A traktorpark gerincét az 50—60 lóerős univerzál traktorok adják, részaránya körülbelül 75 százalék. A kombájnok számát és a teljesítőképesség szerinti ösz- szetételét figyelembe véve a kalászos termények betakarítása 18—20 nap alatt elvégezhető — egy kombájnra jutó terület nagysága 110 hektár. A TERMELÉSI RENDSZEREK HATÁSA A növénytermesztési ágazatokban a főbb és a vetésterüTAKARfTÓNÖT KERESÜNK AZONNALI BELÉPÉSRE ’• "-»n/mff fii* 1 0 h üylségek takarítási munkainak végzéseié. AGROBER Székszárd, bankombiinát, ÁFOR-ral szemben. (349) let legnagyobb részét elfoglaló növények gépesítése teljesen megoldottnak tekinthető. Az utóbbi években bevezetett és gyors ütemben elterjedt termelési rendszerek folyamatos műszaki fejlesztésre késztetik a mezőgazdasági üzemeket. Az ötletszerű gépesítés helyett az átgondolt, konstruktív, korrekt partneri kapcsolatokon alapuló termelési rendszerek továbbra is jelentős hatást gyakorolhatnak a mező- gazdasági üzemek műszaki fejlesztésére. Nem megfelelő az állattartási és kertészeti ágazatok gépesítésének színvonala, azerő- és munkagépek összhangját és a vonóerő gazdaságos kihasználása. Mindent egybevetve megállapítható, hogy a megye mező- gazdasági üzemeinek gépesítése évről évre fejlődik, javul az ellátottság foka. Az igény egyre inkább a nagy kapacitású erőgépek irányába tolódik el, hasonlóan várható a nagyobb teljesítményű kombájnok rohamos elterjedése. Az 1974. őszi időszak tanulsága alapján gondolni kell arra is, hogy a jövőben a mezőgazdasági üzemeket több terepjáró géppel szükséges ellátni. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt évek során jelentős ösz- szegeket fordítottak építési beruházásokra. 1970. évhez viszonyítva 1973-ban az e célra felhasznált összeg 45 százalékkal kevesebb. Ennek oka az, hogy 1973-ig a súlyponti beruházások — szakosított állattartó telepek építése — befejeződtek. Jelenleg 29 mezőgazdasági üzem rendelkezik szakosított állattartó teleppel, illetve telepekkel. A telepek létrehozásával lényegesen javult az állat- tenyésztési ágazat műszakitechnikai ellátottsága, bár a telepek egy része nem megfelelő technológiával üzemel és a járulékos beruházások szintje sem mindenütt felel meg a követelményeknek. A szarvasmarha-férőhelyek helyzete a megyében jónak mondható, mivel a termelő- szövetkezetekben a korszerű és korszerűtlen férőhelyek aránya 75:25, az állami gazdaságokban 65:35, megyei összesen 70:30. A férőhelyek nincsenek kihasználva, annak ellenére, hogy a létszám az utóbbi években emelkedett. A kihasználtság körülbelül 85 százalékos. A sertésférőhelyek kihasználtsága lényegesen jobb, de magas a korszerűtlen épületek aránya. A telepek egy részénél alacsonyak a hozamok, különösen a tehenészeti ágazatban. Ezektől csak akkor lehet eredményt várni, ha valamennyi részlete jól összehangolt és minden szempontból komplett. A gazdaságos üzemelés az eddigieknél nagyobb technológiai, termelési fegyelmet, magasabb színvonalú irányítást és szakszerűbb munkát igényel. Jelentős az egyéb építési célokra beruházott összeg is, de a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme megközelíti a szállítás, szárítókapacitás, tárolás, feldolgozás műszaki ellátottsági fokának, színvonalának gyorsabb ütemű emelését a vállalatoknál és a mezőgazdasági üzemeknél egyaránt. A KÉMIA HATÁSA A műtrágyák és növényvédő szerek felhasználása évről évre fokozódik. A termelőszövetkezetekben az 1 hektár szántóterületre felhasznált műtrágya 1970-ben 191 kiló, 1973- ban 292 kiló, az állami gazdaságokban 1970-ben 365 kiló, 1973-ban 397 kilogramm volt hatóanyagban számítva. A műtrágyafelhasználás további növelése szükséges, de a célszerű felhasználásra a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. A növényvédő szerek fel- használása is egyre fokozódik, de a hatékonyság tekintetében nem kielégítő a helyzet Jelentősek azok a beruházási pénzösszegek, amelyeket a talajjavításra, talajvédelemre, útépítésre használnak fel a mezőgsázdasági üzemek. A mezőgazdasági termelés műszaki színvonalának fokmérője, a termelés fokozásának jelentős tényezője a meliorációs tevékenységek mértéke. A megyében nagy az igény a meliorációs munkákra, jelentős az előrehaladás, de a rendelkezésre álló állami támogatási keret korlátozott és ez behatárolja a gyakorlati végrehajtás ütemét és mértékét. Bekötő út építésére az elmúlt három év alatt közel 80 millió forintot használtak fel a tsz-eknél és az állami gazdaságoknál. Az utóbbi évek során bővült a műanyagok felhasználásának köre a mezőgazdaság területén. Uj, kedvezőbb technológiák bevezetését, új megoldások általánosítását teszi lehetővé. Különösen a műanyag fólia iránti igény nő rohamosan. (1970-ben közel 1 millió, 1973-ban 2,5 millió forintot használtak fel ilyen célra a mezőgazdasági nagyüzemek.) A mezőgazdasági termelés műszaki fejlődése tehát néhány lényeges technikai jellegű eleme fejlődésén keresztül is érzékelhető. Az ellátottság évről évre javul, de differenciáltság tapasztalható üzemek között és üzemen belül az egyes termelési ágazatok között. Természetesen a műszakitechnikai ellátottság színvonala önmagában nem szolgáltat reális helyzetképet. A technikai elemek fejlesztése egyben előtérbe helyezi a biológiai elemek fejlesztésének szükségességét és sürgősségét is. A technikai és biológiai fejlődés összhangját nem mindig sikerül megteremteni, nem is könnyű dolog. Számos konkrét példán keresztül lehetne, bizonyítani ezt a tényt. Természetesen inverz helyzetre is van példa, amikor a biológiai kapacitás túlhaladja a technikai kapacitást A műszaki fejlesztési feladatok végrehajtásában fontos szerepe van a kooperációknak is. Több változata alakult ki és terjedt el a megyében. A termelés fokozása, a hatékonyság növelése érdekében továbbra is szükséges az eszközök koncentrációja, a termelési, feldolgozási, szárítási, tárolási és egyéb kooperációk létrehozása és gyakorlati alkalmazása. A mezőgazdaság műszaki- technikai-technológiai fejlődésének gyors üteme megköveteli a vezetők megfelelő fel- készültségét, ismereteik állandó bővítését, de a fizikai munkát végző dolgozók kellő szintű képzettségét is, mert a korszerű technológiák sikeres alkalmazásában a fő szerep az emberé. A hozzá nem értés sok veszteség forrása lehet a termelés minden fázisában. PEREI DÁNIEL az MSZMP gazd. pol. o. v. h. A KOMMUNISTA EMBERESZMÉNY az a közösségi ember, oki nemcsak tudja, hanem cselekvő meggyőződéssel vallja is, hogy egyéni sorsa, boldogulása elválaszthatatlan a fcis és nagy közösség, a szocialista társadalom lététől, aki nem csupán magának ól, aki nemcsak a maga dolgaival, hanem a közösség ügyével, is törődik; aki érdekeit alá tudja rendelni a közös érdekeknek ; akinek törekvéseiben, vágyaiban tükröződnek a közös célok és törekvések: oki képes önzetlenül is dolgozni, áldozatot is vállalni; aki óvja, gyarapítja a közös vagyont Úgy véljük, csakis a szocialista társadalomban alakulhatnak ki társadalmi méretekben ilyen közösségek. A szocialista közösség nem jelenti az egyének szerepének tagadását. Az egyént azonban nem elszigetelten, hanem mint a közösség tagját kezeli. Ez teszi lehetővé, hogy az egyén a legsokoldalúbban a közösségben tud kibontakozni, csakis a szocialista közösségben szabadul meg mindenfajta ésszerűtlen korlátozástól. A közösség a legtermészetesebben tanít A szocialista közösségben ismerjük fel, hogy erőnk megsokszorozódik. Rájövünk, hogy többen többre vagyunk képesek. Érezzük az egymásrautaltságot és a közösség felel az egyénért, de az egyén is a közösségért A közösségnek nagy szerepe von a reális önértékelés fejlesztésében, hiszen a társadalom, a közösség mérlegelése dönti el, hogy az egyén mennyit ér. Előfordul azonban, hogy van aki a valóságosnál többre becsüli magát, gőgje, fölényes magatartása joggal vált ki ellenérzést Mások viszont örökös szorongásban, kisebbrendűségtől szenvednek, gyámoltalanságuk, hiányos önbizalmuk folytán mind kevesebb feladatot tudnak ellátni. E szélsőségektől a közösség erejével meg lehet szabadulni. A közösségben bátorítást kap, aki kevesebbre becsülte magát, s a túlzott alaptalan önbizalom letörhető. A szocialista közösségben fejlődik ki tehát az egészséges önbecsülés, amely nemcsak a közösség számára értékes, hanem az egyén boldogulásához is hasznos. A kommunisták nevelésének színterei a kommunisták közösségei: a pórtcsoportok, pártalap- szervek, választott pártszervek. Ezért fontos, hogy a párt e szervezeteinek és szerveinek tagjait igazi kommunista közösségekké formáljuk. A közösséggé szerveződésnek folyamatában a munka egy jelentős része a kommunisták által és bizalmukból választott vezetőkre hárul. A KÖZÖSSÉG SZERVEZÉSÉRE számtalan módszert lehet alkalmazni. Mindenekelőtt reális követelmények támasztásával kell a közösséggé szerveződés folyamatát segíteni. A marxista közösségi nevelés sarktétele, hogy minél inkább követelünk valakitől, annál inkább becsüljük, értékeljük, tiszteljük azt az embert. Követelményt csak akkor támaszthatunk bárkivel szemben, ha világosan megfogalmazzuk a célokat, konkrétan meghatározzuk a feladótokat. A követelmények természetesen az adott kollektívától függően sokfélék, de minden esetben elsősorban politikaiak. A párt politikája melletti aktív kiállás és munka; a párt határozatainak betartása és azok megvalósításáért folyó aktív küzdelem; a párt életében való cselekvő részvétei; a pártfeladatok és a pártmunka lelkiismeretes és pontos elvégzése, a számos politikai követelmény közül a legfontosabbak. Vannak erkölcsi követelmények, melyek szintén nélkülözhetetlenek: a szocialista munkához, a társadalmi (tulajdonhoz való példamutató viszony, a szocialista törvények tisztelete, a kommunista humanitás, az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, nyíltság, a magánélet tisztasága, feddhetetlensége. De mindezek csak akkor lesznek igazán követelményeik, ha azökat ellenőrizzük, számonkérjük, értékeljük, különben ezek nélkül csak óhaj marad minden. A kommunisták közösségeinek kialakulásában jelentős feltétel a kommunista fegyelem fejlesztése. A nagy kommunista nevelő, Makarenko szerint; „a fegyelem megszépíti a közösséget.’* Az emberben ősi vágyként él a rend és a fegyelem igénye. Nem szabad a közösségek vezetőinek abba a hibába esni, hogy népszerűségük érdekében lemondanak a fegyelem követelményéről. A fegyelmezetlenség meg-; tűrése, elnézése csak átmenetileg adhat népszerűséget, mivel a közösség bomlását, demarali- zálósát vonja maga utón. A vezetők elveszítik tekintélyüket, az áhított népszerűség szertefoszlik. A KOMMUNISTÁK KÖZÖSSÉGEIBEN nagy a szerepe a demokratikus centralizmusnak, hiszen magas fokú és valóságos demokratikus öntevékenységre van szükség. Saját ügyeikben önállóan, felelősséggel, alkotóén kell dönteniük. Ugyanakkor képesnek kell lenniök magukat alá-“ vetni a központi akaratnak. Ez magas fokú eszmeiséget feltételez; az önállóság és az alárendeltség dialektikus egységét. Fontos, és gyakran okoz gondot a közösségekben az egyénekkel való foglalkozás. Ha szem előtt tartjuk a közösségi nevelés alapelvét, vagyis azt, hogy az egyénre Is a közösség oldaláról és a közösség által hatunk, akkor az egyéneknek csak olyan magán jellegű problémájával kell és szabad foglalkozni, amely a közösséget érinti, azzal össze-! függ. Néhol végletes a felfogás és a gyakorlat. Vagy nem foglalkoznak olyan esetekkel, amelyek mind az egyénnek, mind a közösségnek kórt okoznak, vagy minden ügybe beleavatkoznak, olyanba is, am! csak az egyénre tartozik. Az illetéktelen, tapintatlan beavatkozás nem használ sem az egyénnek, sem a közösségnek. AZ ÚJ TÍPUSÚ közösség fejlesztésének csak néhány kérdésével foglalkoztunk. Nem szükséges bizonyítani milyen sokoldalú kölcsönhatás szükséges ahhoz, hogy a kisebb és a nagyobb közösségek a kommunista emberformálás igazi kohóivá váljanak. Ebben szerepük van a közösség topjainak és vezetőinek egyaránt. TAKÁCS GYORGYNÉ A VAROS BELTERÜLETÉN GARÁZST BÉRELNÉNK. Ajánlatokat a „Kövendi Sándor” Cnpészipari Szövetkezet Székszárd, Dózsa Gyöfgy u. 6. szám alá kérjük. (350) 1974. november 21*
