Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

f f J ' \ A műszaki fejlesztés négyéves tapasztalatai Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben Ig ■■ r Közösség és Icöícsönhatás A mezőgazdaság termelőerői­nek sokoldalú fejlesztését, gyor­sabb ütemű korszerűsítését, műszaki fejlesztését a fogyasz­tás növekedése és a minőségi követelmények változása egy­re inkább megköveteli. A te­rületegységre jutó fajlagos ho­zamok növelése a fejlettebb technika és a mind hatéko­nyabbá váló technológiák nö­vekvő térhódítását követelik a mezőgazdaságban. Tehát a termelés fő feladata a szük­ségletek kielégítése, eszköze pedig a termelés minden te­rületét érintő műszaki-techni­kai haladás. A megye mezőgazdaságában elért eredmények sok tényező együttes hatásának a követ­kezményei, s ezek közül je­lentős szerepe van a műszaki­technikai fejlődésnek. A IV. ötéves tervidőszakban fokozot­tan jelentkezett az anyagi-mű­szaki bázis fejlesztésének szükségessége, a termelési folyamatok teljes gépesítésé­nek megvalósítása, a korsze­rűbb munkaszervezési formák kialakítása, a kémiai szerek szélesebb körű alkalmazása, állattartó telepek létesítése, szárító- és tárolókapacitások bővítése stb. TÖBB GÉPET VÁSÁROLNAK A mező-, erdő- és vízgazda­ságok 1971—1974. években közel 2,5 milliárd forintot for­dítottak beruházási célokra. Az állóeszközök bruttó értéke 1970. évhez viszonyítva a ter­melőszövetkezetekben 57 szá­zalékkal, az állami gazdasá­gokban 30 százalékkal növe­kedett. A beruházások arányában változás ment végbe, ugyanis az építési beruházásokra for­dított pénzeszközök nagysága 1970. évhez viszonyítva 43 százalékkal csökkent, ezzel szemben a gépvásárlásra for­dított összeg 29 százalékkal növekedett. A műszaki fejlesztés techni­kai elemei közül a gépesítés jelentős helyet foglal el. Év­ről évre javul az ellátottság és az összetétel. Az egy trak­toregységre jutó szántóterület jelenleg 38 hektár a megyében, s ez a kapacitás biztosítja a talajművelés optimális időben történő elvégzését. A traktor­park gerincét az 50—60 lóerős univerzál traktorok adják, részaránya körülbelül 75 szá­zalék. A kombájnok számát és a teljesítőképesség szerinti ösz- szetételét figyelembe véve a kalászos termények betakarí­tása 18—20 nap alatt elvégez­hető — egy kombájnra jutó terület nagysága 110 hektár. A TERMELÉSI RENDSZEREK HATÁSA A növénytermesztési ágaza­tokban a főbb és a vetésterü­TAKARfTÓNÖT KERESÜNK AZONNALI BELÉPÉSRE ’• "-»n/mff fii* 1 0 ­h üylségek takarítási mun­kainak végzéseié. AGROBER Székszárd, bankombiinát, ÁFOR-ral szemben. (349) let legnagyobb részét elfoglaló növények gépesítése teljesen megoldottnak tekinthető. Az utóbbi években beveze­tett és gyors ütemben elter­jedt termelési rendszerek fo­lyamatos műszaki fejlesztésre késztetik a mezőgazdasági üze­meket. Az ötletszerű gépesítés helyett az átgondolt, konstruk­tív, korrekt partneri kapcsola­tokon alapuló termelési rend­szerek továbbra is jelentős ha­tást gyakorolhatnak a mező- gazdasági üzemek műszaki fej­lesztésére. Nem megfelelő az állattar­tási és kertészeti ágazatok gé­pesítésének színvonala, azerő- és munkagépek összhangját és a vonóerő gazdaságos kihasz­nálása. Mindent egybevetve megálla­pítható, hogy a megye mező- gazdasági üzemeinek gépesíté­se évről évre fejlődik, javul az ellátottság foka. Az igény egy­re inkább a nagy kapacitású erőgépek irányába tolódik el, hasonlóan várható a nagyobb teljesítményű kombájnok roha­mos elterjedése. Az 1974. őszi időszak tanulsága alapján gon­dolni kell arra is, hogy a jö­vőben a mezőgazdasági üze­meket több terepjáró géppel szükséges ellátni. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt évek során jelentős ösz- szegeket fordítottak építési be­ruházásokra. 1970. évhez viszo­nyítva 1973-ban az e célra fel­használt összeg 45 százalékkal kevesebb. Ennek oka az, hogy 1973-ig a súlyponti beruházá­sok — szakosított állattartó telepek építése — befejeződ­tek. Jelenleg 29 mezőgazdasági üzem rendelkezik szakosított állattartó teleppel, illetve tele­pekkel. A telepek létrehozásá­val lényegesen javult az állat- tenyésztési ágazat műszaki­technikai ellátottsága, bár a telepek egy része nem megfe­lelő technológiával üzemel és a járulékos beruházások szint­je sem mindenütt felel meg a követelményeknek. A szarvasmarha-férőhelyek helyzete a megyében jónak mondható, mivel a termelő- szövetkezetekben a korszerű és korszerűtlen férőhelyek aránya 75:25, az állami gazdaságok­ban 65:35, megyei összesen 70:30. A férőhelyek nincsenek kihasználva, annak ellenére, hogy a létszám az utóbbi években emelkedett. A ki­használtság körülbelül 85 szá­zalékos. A sertésférőhelyek ki­használtsága lényegesen jobb, de magas a korszerűtlen épüle­tek aránya. A telepek egy ré­szénél alacsonyak a hozamok, különösen a tehenészeti ága­zatban. Ezektől csak akkor le­het eredményt várni, ha vala­mennyi részlete jól összehan­golt és minden szempontból komplett. A gazdaságos üze­melés az eddigieknél nagyobb technológiai, termelési fegyel­met, magasabb színvonalú irá­nyítást és szakszerűbb mun­kát igényel. Jelentős az egyéb építési célokra beruházott összeg is, de a mezőgazdasági termelés növekedésének üteme megkö­zelíti a szállítás, szárítókapaci­tás, tárolás, feldolgozás műsza­ki ellátottsági fokának, szín­vonalának gyorsabb ütemű emelését a vállalatoknál és a mezőgazdasági üzemeknél egy­aránt. A KÉMIA HATÁSA A műtrágyák és növényvédő szerek felhasználása évről év­re fokozódik. A termelőszö­vetkezetekben az 1 hektár szántóterületre felhasznált mű­trágya 1970-ben 191 kiló, 1973- ban 292 kiló, az állami gazda­ságokban 1970-ben 365 kiló, 1973-ban 397 kilogramm volt hatóanyagban számítva. A mű­trágyafelhasználás további nö­velése szükséges, de a célsze­rű felhasználásra a jövőben nagyobb gondot kell fordíta­ni. A növényvédő szerek fel- használása is egyre fokozódik, de a hatékonyság tekintetében nem kielégítő a helyzet Jelentősek azok a beruházási pénzösszegek, amelyeket a ta­lajjavításra, talajvédelemre, útépítésre használnak fel a mezőgsázdasági üzemek. A mezőgazdasági termelés mű­szaki színvonalának fokmérő­je, a termelés fokozásának je­lentős tényezője a meliorációs tevékenységek mértéke. A me­gyében nagy az igény a melio­rációs munkákra, jelentős az előrehaladás, de a rendelkezés­re álló állami támogatási keret korlátozott és ez behatárolja a gyakorlati végrehajtás ütemét és mértékét. Bekötő út építésé­re az elmúlt három év alatt közel 80 millió forintot hasz­náltak fel a tsz-eknél és az ál­lami gazdaságoknál. Az utóbbi évek során bővült a műanyagok felhasználásának köre a mezőgazdaság terüle­tén. Uj, kedvezőbb technoló­giák bevezetését, új megoldá­sok általánosítását teszi lehe­tővé. Különösen a műanyag fólia iránti igény nő rohamo­san. (1970-ben közel 1 millió, 1973-ban 2,5 millió forintot használtak fel ilyen célra a mezőgazdasági nagyüzemek.) A mezőgazdasági termelés műszaki fejlődése tehát né­hány lényeges technikai jelle­gű eleme fejlődésén keresztül is érzékelhető. Az ellátottság évről évre javul, de differen­ciáltság tapasztalható üzemek között és üzemen belül az egyes termelési ágazatok kö­zött. Természetesen a műszaki­technikai ellátottság színvona­la önmagában nem szolgáltat reális helyzetképet. A techni­kai elemek fejlesztése egyben előtérbe helyezi a biológiai ele­mek fejlesztésének szükséges­ségét és sürgősségét is. A technikai és biológiai fejlődés összhangját nem mindig sike­rül megteremteni, nem is könnyű dolog. Számos konk­rét példán keresztül lehetne, bizonyítani ezt a tényt. Termé­szetesen inverz helyzetre is van példa, amikor a biológiai kapacitás túlhaladja a techni­kai kapacitást A műszaki fejlesztési felada­tok végrehajtásában fontos szerepe van a kooperációknak is. Több változata alakult ki és terjedt el a megyében. A termelés fokozása, a hatékony­ság növelése érdekében to­vábbra is szükséges az esz­közök koncentrációja, a ter­melési, feldolgozási, szárítási, tárolási és egyéb kooperációk létrehozása és gyakorlati al­kalmazása. A mezőgazdaság műszaki- technikai-technológiai fejlődé­sének gyors üteme megkövete­li a vezetők megfelelő fel- készültségét, ismereteik állan­dó bővítését, de a fizikai mun­kát végző dolgozók kellő szin­tű képzettségét is, mert a kor­szerű technológiák sikeres al­kalmazásában a fő szerep az emberé. A hozzá nem értés sok veszteség forrása lehet a termelés minden fázisában. PEREI DÁNIEL az MSZMP gazd. pol. o. v. h. A KOMMUNISTA EMBERESZ­MÉNY az a közösségi ember, oki nemcsak tudja, hanem cse­lekvő meggyőződéssel vallja is, hogy egyéni sorsa, boldogulása elválaszthatatlan a fcis és nagy közösség, a szocialista társada­lom lététől, aki nem csupán ma­gának ól, aki nemcsak a maga dolgaival, hanem a közösség ügyével, is törődik; aki érdekeit alá tudja rendelni a közös érde­keknek ; akinek törekvéseiben, vágyaiban tükröződnek a közös célok és törekvések: oki képes önzetlenül is dolgozni, áldozatot is vállalni; aki óvja, gyarapítja a közös vagyont Úgy véljük, csakis a szocialis­ta társadalomban alakulhatnak ki társadalmi méretekben ilyen közösségek. A szocialista közösség nem jelenti az egyének szerepének ta­gadását. Az egyént azonban nem elszigetelten, hanem mint a kö­zösség tagját kezeli. Ez teszi le­hetővé, hogy az egyén a legsok­oldalúbban a közösségben tud kibontakozni, csakis a szocialista közösségben szabadul meg min­denfajta ésszerűtlen korlátozás­tól. A közösség a legtermészete­sebben tanít A szocialista közös­ségben ismerjük fel, hogy erőnk megsokszorozódik. Rájövünk, hogy többen többre vagyunk ké­pesek. Érezzük az egymásra­utaltságot és a közösség felel az egyénért, de az egyén is a kö­zösségért A közösségnek nagy szerepe von a reális önértékelés fejlesz­tésében, hiszen a társadalom, a közösség mérlegelése dönti el, hogy az egyén mennyit ér. Elő­fordul azonban, hogy van aki a va­lóságosnál többre becsüli magát, gőgje, fölényes magatartása jog­gal vált ki ellenérzést Mások vi­szont örökös szorongásban, ki­sebbrendűségtől szenvednek, gyámoltalanságuk, hiányos ön­bizalmuk folytán mind kevesebb feladatot tudnak ellátni. E szél­sőségektől a közösség erejével meg lehet szabadulni. A közös­ségben bátorítást kap, aki keve­sebbre becsülte magát, s a túl­zott alaptalan önbizalom letör­hető. A szocialista közösségben fejlődik ki tehát az egészséges önbecsülés, amely nemcsak a közösség számára értékes, ha­nem az egyén boldogulásához is hasznos. A kommunisták nevelésének színterei a kommunisták közössé­gei: a pórtcsoportok, pártalap- szervek, választott pártszervek. Ezért fontos, hogy a párt e szer­vezeteinek és szerveinek tagjait igazi kommunista közösségekké formáljuk. A közösséggé szerve­ződésnek folyamatában a mun­ka egy jelentős része a kommu­nisták által és bizalmukból vá­lasztott vezetőkre hárul. A KÖZÖSSÉG SZERVEZÉSÉRE számtalan módszert lehet alkal­mazni. Mindenekelőtt reális kö­vetelmények támasztásával kell a közösséggé szerveződés folya­matát segíteni. A marxista kö­zösségi nevelés sarktétele, hogy minél inkább követelünk valaki­től, annál inkább becsüljük, ér­tékeljük, tiszteljük azt az embert. Követelményt csak akkor támaszt­hatunk bárkivel szemben, ha vi­lágosan megfogalmazzuk a célo­kat, konkrétan meghatározzuk a feladótokat. A követelmények természetesen az adott kollektívától függően sokfélék, de minden esetben el­sősorban politikaiak. A párt po­litikája melletti aktív kiállás és munka; a párt határozatainak betartása és azok megvalósítá­sáért folyó aktív küzdelem; a párt életében való cselekvő részvétei; a pártfeladatok és a pártmunka lelkiismeretes és pon­tos elvégzése, a számos politikai követelmény közül a legfonto­sabbak. Vannak erkölcsi követelmények, melyek szintén nélkülözhetetle­nek: a szocialista munkához, a társadalmi (tulajdonhoz való pél­damutató viszony, a szocialista törvények tisztelete, a kommu­nista humanitás, az egymás irán­ti tisztelet, megbecsülés, nyílt­ság, a magánélet tisztasága, feddhetetlensége. De mindezek csak akkor lesznek igazán kö­vetelményeik, ha azökat ellen­őrizzük, számonkérjük, értékeljük, különben ezek nélkül csak óhaj marad minden. A kommunisták közösségeinek kialakulásában jelentős feltétel a kommunista fegyelem fejlesz­tése. A nagy kommunista neve­lő, Makarenko szerint; „a fegye­lem megszépíti a közösséget.’* Az emberben ősi vágyként él a rend és a fegyelem igénye. Nem szabad a közösségek vezetőinek abba a hibába esni, hogy nép­szerűségük érdekében lemonda­nak a fegyelem követelményé­ről. A fegyelmezetlenség meg-; tűrése, elnézése csak átmeneti­leg adhat népszerűséget, mivel a közösség bomlását, demarali- zálósát vonja maga utón. A ve­zetők elveszítik tekintélyüket, az áhított népszerűség szertefoszlik. A KOMMUNISTÁK KÖZÖSSÉ­GEIBEN nagy a szerepe a de­mokratikus centralizmusnak, hi­szen magas fokú és valóságos demokratikus öntevékenységre van szükség. Saját ügyeikben önállóan, felelősséggel, alkotóén kell dönteniük. Ugyanakkor ké­pesnek kell lenniök magukat alá-“ vetni a központi akaratnak. Ez magas fokú eszmeiséget feltéte­lez; az önállóság és az aláren­deltség dialektikus egységét. Fontos, és gyakran okoz gon­dot a közösségekben az egyé­nekkel való foglalkozás. Ha szem előtt tartjuk a közösségi nevelés alapelvét, vagyis azt, hogy az egyénre Is a közösség oldaláról és a közösség által hatunk, ak­kor az egyéneknek csak olyan magán jellegű problémájával kell és szabad foglalkozni, amely a közösséget érinti, azzal össze-! függ. Néhol végletes a felfogás és a gyakorlat. Vagy nem foglalkoz­nak olyan esetekkel, amelyek mind az egyénnek, mind a kö­zösségnek kórt okoznak, vagy minden ügybe beleavatkoznak, olyanba is, am! csak az egyén­re tartozik. Az illetéktelen, tapin­tatlan beavatkozás nem használ sem az egyénnek, sem a közös­ségnek. AZ ÚJ TÍPUSÚ közösség fejlesztésének csak néhány kér­désével foglalkoztunk. Nem szük­séges bizonyítani milyen sokolda­lú kölcsönhatás szükséges ahhoz, hogy a kisebb és a nagyobb kö­zösségek a kommunista ember­formálás igazi kohóivá váljanak. Ebben szerepük van a közösség topjainak és vezetőinek egyaránt. TAKÁCS GYORGYNÉ A VAROS BELTERÜLETÉN GARÁZST BÉRELNÉNK. Ajánlatokat a „Kövendi Sándor” Cnpészipari Szö­vetkezet Székszárd, Dó­zsa Gyöfgy u. 6. szám alá kérjük. (350) 1974. november 21*

Next

/
Thumbnails
Contents