Tolna Megyei Népújság, 1974. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-20 / 271. szám
Magyarország kapcsolatai Indiával és Burmával Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke — mint már jelei* tettük — hivatalos látogatásra Indiába, majd Burmába látogat, az indiai ■fniniszterelnök, illetőleg a burrnai államfő és az ottani kormányfő meghívására, Tóth Ferenc, az MTI diplomáciai hírmagyarázója ftjat Magyar Népköztársaság — Indiai Köztársaság Az elmúlt években három elnöki látogatásra, illetve vendégfogadásra került sor. 1968- ban dr. Zakir Hussain személyében először látogatott Magyarországra indiai köztársasági elnök. 1969. novemberében járt első ízben Indiában a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Losonczi Pál. Ezt a látogatást V. V. Giri indiai elnök 1970. októberében viszonozta. Indira Gandhi miniszterelnök 1972-ben tett hivatalos látogatást Magyarországon. A magas szintű találkozók nyomán számos miniszter, miniszterhelyettes által vezetett czakdelegáció útjára került sor — kölcsönösen. 1974. májusában tartották meg első alkalommal a külügyminisztériumok közötti politikai konzultációt -p- Delhiben, miniszter- helyettesi szinten. Az utóbbi években jelentős mértékben erősödtek a tömegszervezetek közötti kapcsolatok is. GAZDASÁG A fejlődő országok közül India az egyik legfontosabb gazdasági partnerünk. Az ázsiai fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünknek mintegy felét Indiával bonyolítjuk le. A magyar—indiai gazdasági— kereskedelmi kapcsolatok jól fejlődnek, együttműködésünk zökkenőmentes. Jelentős eseménye volt az utóbbi időben gazdasági kapcsolatainknak, hogy 1973. decemberében magyar—indiai gazdasági és műszaki-tudományos vegyesbizottság létrehozáIndiával 1948-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Magyarország. 1951-ben létesítettünk külképviseletet Uj Delhiben. India — amelyet először moszkvai nagykövete képviselt Magyarországon — 1956-ban nyitotta meg külképviseletét Budapesten. Diplomáciai kapcsolatainkat 1959- ben emeltük nagyköveti szintre. i POLITIKAI i KAPCSOLATAINK azon alapulnak, hogy számos fontos nemzetközi kérdésben országaink azonos, vagy hasonló álláspontot foglalnak el, továbbá, hogy India — elfogadva a békés egymás mellett élés alapelvét — baráti kapcsolatok fejlesztésére törekszik a szocialista országokkal, így a Magyar Népköztársasággal is. Kétoldalú kapcsolataink 1960- ig meglehetősen szűkkörüek voltak. Azóta a magas szintű látogatások pozitív „változásokat eredményeztek. Az első jelentős esemény Apró Antal miniszterelnök-helyettesként 1961-ben tett indiai látogatása volt. Ezt követte dr. Münnich Ferencnek, a Minisztertanács akkori elnökének hivatalos útja. 1966-ban ugyancsak miniszterelnökünk látogatott Indiába, Kállai Gyula személyében. Az akkor megkötött egyezmények jelentősen elősegítették kapcsolataink fejlődését. Ezúttal hívta meg a magyar kormányfő Indira Gandhi miniszterelnököt Magyarországra. sáról megállapodást írtunk alá. A vegyesbizottság első ülésére ez év november elején került sor az indiai fővárosban. Kereskedelmi kapcsolatainkat öt évre szóló — 1971. márciusában aláírt — hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodás szabályozza, amelynek értelmében kölcsönösen alkalmazzuk a legnagyobb kedvezmény elvét. Ipari együttműködésünket — egyebek között — Indiában magyar kooperációval, szakembereink segítségével épült gyárak (köztük vegyipari és gyógyszergyár) fémjelzik. Indiából származó importcikkeink — elsősorban mező- gazdasági termékeket és anyagokat tartalmazó — listája újabban könnyűipari cikkekkel — (textíliák, kozmetikai cikkek, cigaretta stb.) bővül. Kivitelünkben növekvő arányban szerepelnek például acéltermékek, vegyi cikkek, gyógyszeralapanyagok. A gépipari export tekintetében ezt elősegítő gyártási kooperáció létrehozására törekszünk, mivel India csak olyan importcikkek behozatalát engedélyezi, amelyeket hazai ipara még nem gyárt KULTÚRA Kétoldalú együttműködésünk fontos és széles területét jelentik a kulturális kapcsolatok is. Államközi kulturális egyezményünk tartalmát a két-két évre szóló csereprogramok adják. Eddig öt ilyen munkatervi programot hajtottunk végre. A sokrétű és ténylegesen megvalósuló munkatervekben műszaki, tudományos, egészségügyi és mezőgazdasági jellegű témák, történések dominálnak. 1974. januárjában Delhiben műszaki-tudományos együttműködési egyezményt és jegyzőkönyvet írtunk alá, s ezt a kormány jóváhagyta. A két ország atomenergia-bizottsága külön egyezmény — legutóbb 1973. januárjában megújított megállapodás — alapján dolgozik, s egyebek között biztosítja a kutatók, ösztöndíjasok cseréjét, tanulmányútjait kölcsönösen Magyarországon és Indiában. Burmáról és kétoldalú kapcsolatainkról A BELSŐ HELYZET BURMÁBAN Burma — ez az Indiával szomszédos, Hátsó-Indiában levő állam — a nem kapitalista fejlődés útját járó ország: a burrnai szocialista program párt 1973. októberi IL kongresszusának határozatai alapján, az új alkotmány 1973. decemberében népszavazással történt elfogadása, majd az ezt követő választások után a Burmái Unió Szocialista Köztársaság nevet kapta. U Ne Win tábornok lett a köztársasági elnök, s lemondott katonai rangjáról. A burrnai szocialista program párt ideológiája —1 a „burrnai út a szocializmushoz” — tartalmazza a tudományos szocializmus egyes elemeit, de buddhista vallási filozófia is átszövi. A szocialista építésnek a BSZPP II. kongresszusán elfő-, gadott húszéves terve értelmében a tervperiódus végén a burrnai népgazdaságban az állami szektor 48, a szövetkezeti szektor pedig 26 százalékot képvisel majd. 1962-től kezdődően — tehát U Ne Win hatalomátvétele óta — már megszüntették a külföldi tőke domináló szerepét a burrnai gazdasági életben, kisajátították a közép- és nagyburzsoáziát. BURMA KÜLPOLITIKÁJA Az el nem kötelezettség az alapja a burrnai kormány külpolitikájának. Erre a politikára a rendkívüli óvatosság és tartózkodás jellemző. Újabban azt hangsúlyozzák, hogy Burma független politikát folytat Az utóbbi években bizonyos megélénkülés következett be, Burma felső szintű személyi kapcsolataiban, főként az ázsiai és csendes-óceáni térség országaival. Burma külkereskedelmi forgalmában a szocialista országok részesedése alacsony, 10 százalék alatt van. 1962 és 1970 között 55 burrnai gazdasági és más létesítmény épült kapitalista államok (főleg az NSZK és Japán) és csak 20 a szocialista országok támogatásával, MAGYAR—BURMÁI KAPCSOLATOK Politikai területen a magyar—burrnai kapcsolatok jók, a kétoldalú gazdasági kapcsolataink viszont meglehetősen szerények. Külkereskedelmi forgalmunk az 1965. évinek a töredékére csökkent. Látványos fejlődés nem várható. Szolid méretű ipari együttműködés lehetséges, főleg a gyógyszeripar terén. A szórványos magyar—burrnai kulturális kapcsolatok fejlesztésében előrelépés elsősorban a szakemberképzés terén képzelhető el. FELVESZÜNK BÉRELSZÁMOLÓI MUNKAKÖRBE középiskolai végzettségű dolgozót. Rákospalotai Bőr- és Mű- anyagfeldolgozó Vállalat saeikszárdi gyána Szakszóról, Mártírok tere 8. (368) Gerencsér Miklós» Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye Ha nem vették fel Budán, majd felveszik Gyöngyösön. Gyalogláshoz szokott lábain aMát- ra melletti városban terem. Biztos a dolgában, előbb szállást keres és konyhát, ahol főznek rá, csak azután jelentkezik a piarista gimnázium igazgatójánál, aki egyúttal Gyöngyös esperes plébánosa. Nagy csalódására ez még pöffeszke- dőbben bánik vele, mint a budai igazgató. Hasztalan mutatja neki kitűnő tanítói oklevelét, egyáltalán nem kíváncsi rá, szóra se méltatja. Leforrázva indul Izsákra. Jászberény, Kecskemét érintésével gyalogol vissza atyai jótevőjéhez, Zemán János iskolamesterhez. Boldogan fogadják a tanítói lakban, bizonyosak afelől, hogy Mihály immár rendes tanítóként köztük marad. Alábbhagy az öröm, amikor kiderül, mi a valóság reményük ellenében. De nem erőszakoskodik Zemán János. Tisztelője a szabad akaratnak, óhajtója Mihály szerencséjének, ezért nemhogy akadályozná elhatározásában, de ajánlólevelet kér az ifjú számára Ladányi István Izsáki plébánostól a kecskeméti piaristákhoz. Bezzeg így már nem kopogtat hiába. Túl azon, hogy rögtön fölveszik gimnazistának a piarista szerzetesek, még otthont is adnak neki a klastrombán, teljes ellátással. Viszonzásként amolyan szolgai munkát kell végeznie az ebédlőben: felszolgál, mosogat, vizet hord, takarít Reggeledéiben, este. Zokszó nélkül cselédeskedik a papokra, csak tanulhasson. Eleinte nincs is semmi hiba. Tettvágya, egészsége kitűnő, s azt az időt, amit a szolgálat vesz el tőle, az éjszakáiból lopja vissza a tanuláshoz. Ám egyre többet kívánnak tőle, Ha nincs tanítás, minduntalan a várasba küldözik a legkülönbözőbb megbízatásokkal. Ennek ellenére példás tanuló. Akkoriban a jeleseket is rangsorolták: első lesz a jelesek között, sőt szünidőben vizsgát tesz a második évből, így egyenesen a harmadikba iratkozhat, 1824. őszén. Ugyanakkor búcsút int a rendháznak. Jő híre van egész Kecskeméten, tanítói érzékét osztatlanul elismerik. Korrepetálásért szállást és kosztat kap, ezenkívül szépen keres, mivel több módos család rábízza gyermeke nevelését. Ennek ellenére rosszul érzi magát amiatt, ahogy az iskolában bánnak vele. Félreértik szelidségét, anyagi igénytelenségét, és úgy kezelik, ahogy akkoriban a parasztokat szokták. Bántja önérzetét ez a felülről való bánásmód, amit manapság nagyképűségnek szoktak nevezni Gondolt egyet önérzete védelmében és úgy határozott, hogy elhagyja a kecskeméti gimnáziumot. Nyit- rán fogja kijárni a negyedik osztályt, ugyancsak a piaristáknál. Meg sem pihen a felvidéki városban, első dolga szállást foglalni, mindjárt az 1825. évi szünidő elején. Állást is kap, nevelheti a piarista igazgató testvérének gyermekét. Azért ez a nagy sietség, mert a tanév megkezdése előtt élete eddigi leghosszabb vándorútjára készül. Éppen, mert felnőtt ember volt, úgy vélte, hogy a könyvekből szerzett ismeretei mellé a való élet dolgaiban is illik otthonosan mozognia. Véleke dését sokszorosan igazolták eddigi élményei: megannyiszor felmérhette, milyen tapasztalatlanok azok, akik soha, vagy alig mozdulnak ki szűk világukból. Számára pedig éppenséggel nélkülözhetetlen életszükségletté vált a tájékozottság. Tudatos törekvése lett eligazodni az ország viszonyaiban, emellett kedvtelő szenvedélye szerint is gyönyörűséget lelt a tájak, emberek tanulmányozásában. Ilyen indítékokra vágott neki 1825. nyarán hatvan pengőforinttal a zsebében, gyalogszerrel az adriai tengermelléknek. Útköz ben kedve szerint időzött Pozsonyban, Bécsben, Kismartonban. Sopronban, Kőszegen, majd Körmenden, Varazsdon, Zágrábban, Károlyvároson át érkezett Fiúméba. Alaposan körülnézett a — 26 — tengerparton, és változatlan érdeklődéssel gyűjtve úti élményeit, Eszék, Szekszárd, Paks érintésével gyalogolt Pestre. Csizmája teljesen elrongyo- lódott. Gombkötő öccse, János vett neki új lábbelit. Mire visszaért Nyitrára, ez az új csizma is viseltesre kopott. Annál kevésbé az ő tapasztalatai. Kellemes meglepetésére azzal kezdődött a tanév, hogy Zsembery tanár iskolai feladatként kérte diákjait, írják meg, miként töltötték a szünidőt. Mihály remekelt. Két nagy ív papirost írt tele a hosszú gyaloglás során látottakkal. Dolgozata páratlan feltűnést keltett. Nemcsak a gimnáziumban okozott szenzációt, de egész Nyitrán híre szaladt. Egycsapásra közismert ember lett a véndiák a város közvéleménye előtt, megismerték az utcán, tiszteletre méltó emberek köszöntek neki. Tekintélye következményeként számosán meghívták házi tanítónak, többek között Rott- hammer doktorék. Munkájáért ebéddel fizettek, de mivel más tanítványokhoz kell szaladnia, a pecsenyét soha nem tudja elfogyasztani A nyitrai gimnáziumban első jeles, amellett hasznos igyekezettel tölti szabad idejét, joggal rernéli, hogy elnyerheti az ösztöndíjat. Szeretne könyveket vásárolni, erre kellene a pénz. Reményében csalatkozik. Ösztöndíj helyett Ovidius összes költeményeivel jutalmazzák. Háborog szűkmarkúság miatt, a következő tanévet már a nagyszombati bencés papok gimnáziumában akarj« végezni. Mindjárt a szünidő elején jelentkezik Nagyszombatban, ahol aztán igazi sebet ejtenek önérzetén. A benedekrendi paptanár, akinek előadta beiratkozási szándékát, firtatva nézegette a nála lévő gyönyörű kötésű Aurora példányt, Kisfaludy Károly folyóiratát. Ebben őrizte jeles nyitrai bizonyítványát. Azt kérdezte tőle a bencés tanár, hogy hol lopta ezt a remek kötésű Aurórái Több sem kellett Stancsics Mihálynak. Hasztalan próbálta kiengesztelni nagyszombati pap, sértett gőggel távozott vissza Nyitrára. (Folytatjuk) — 27 —
